Propaganda szempontból volt szükség a gleiwitzi akcióra, és a többi, kisebb volumenű "false flag" műveletre. Elsősorban a német lakosság számára kellett valami casus belli, mert az alapvetően ellenezte a háborút. Ennek megfelelően Hitler még ekkor is a békéről papolt.
És itt jön be a képbe a másik szempont, amiért a Gleiwitz-műveletnek adni kellett egy esélyt: Diplomáciai szempontból. Ahogyan London és Párizs Ausztria és Csehszlovákia esetében is lenyelte a békát, érdemes volt adni egy sanszot annak, hogy talán Lengyelországgal kapcsolatban is lenyelik. Másodsorban tehát ezért volt szükség Gleiwitz-re: hogy ha London és Párizs nem akar háborút (a szovjet-német megegyezés őket is sokkolta), hivatkozhassanak arra (kellő mennyiségű naptej arcukra kenése, és a plafon alapos aládúcolása után), hogy hát azt tulajdonképpen a lengyelek kezdték.
Nem jött be a hazardírozás, de sok szerepet maga a német vezetés sem tulajdonított neki, fügefalevélnek megtette, aztán pár nap múlva már senkit nem érdekelt.