A II. világháború (1939 - 1945)
- Téma indítója fip7
- Indítva
A Wehrmacht páncélos és összfegyvernemi taktikái
https://kuruc.info/r/9/128456/
https://kuruc.info/r/9/128456/
M
molnibalage
Guest
Félreértettél... A VSz struktrúra, ahol 3-as tagozódás volt, ott azonos volt papíron a szovjettel, csak eszközihányosak voltak többnyira a keletiek. A német felépítés rohadtul azonos a későbbi szojvet/VSz-szel.
A vh. előtt Tuhacsevszkij elméletére épült a szovjet hadsereg csak a német támadás miatt nem tudtak úgy háborúzni(védekezniük kellett amikor meg támadtak akkor már át volt alakítva a hadsereg)de a vh. után visszatértek a függőleges átkaroláshoz természetesen figyelembe véve a német villámháborús taktukát és átemelve azt ami nekik kellett belőle.
http://www.arcanum.hu/hu/online-kia...-F062E/m-F0B8D/melyhadmuvelet-elmelete-F0C06/
"Mélyhadművelet elmélete (szovjet): a Szu-ban az 1930-as években, seregtestek tád. tev-ének formájaként kidolgozott elmélet. Lényege az ellenfél védelmének teljes mélységű, egyidejű lefogása, majd a kiválasztott irányban a védelem harcászati mélységének gyors áttörése, s ennek nagy mélységben történő kifejlesztése. Az erőket négy lépcsőbe csoportosították: 1. rohamlépcső (hk-kal és tü-gel megerősített löv. hdt-ek): feladata a harcászati mélység áttörése; 2. sikerkifejlesztő lépcső (g. vagy lov.hdt-ből álló mozgócsoport): az áttörés után vetették be; 3.légilépcső (a légierő és a légideszantcsapatok): a védelem mélységének lefogására; 4. tartaléklépcső. A ~ kidolgozásában vezető szerepet Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij msl. (1893-1937) töltött be. (Még: →Páncélosháború elmélete) ⬩ SzA, 795."
45. oldaltól ott vannak a kortársak is, érdemes átolvasni:
http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2009/forgacs_balazs.pdf
Tuhacsevszkij úgy vélte, hogy„az ellenség szétzúzása nem célja a háborúnak.
Az csupán eszköze annak. A háború célja az egyik fél részéről ilyen vagy olyan gazda-
sági és politikai hódítások elérése, a másik fél részéről pedig ez elleni harc. Ezek a hódítások többnyire területfoglalásban vagy az adott területen a győztes állam politikai és gazdasági érdekeit szolgáló különleges törvények bevezetésében nyilvánulnak meg.
E feladatok megvalósításához biztosítani kell az erőszak szabad alkalmazását,
ehhez pedig mindenekelőtt az ellenség fegyveres erőinek megsemmisítésére van szükség.
Minél teljesebb lesz ez a megsemmisítés, annál nagyobb mértékben biztosított a háború
céljainak elérése.”
1
R
rejsz felügyelő
Guest
Második világháborús géppisztolyok. Érdekes, hogy a finnek mennyivel többet gyártottak a Suomiból mint mi a Királyból.
http://www.germandaggers.com/Gallery/G3.php
http://www.germandaggers.com/Gallery/G3.php
ők 31-53 gyártották, viszonylag stabil hátországgal a vh alatt is
de amúgy igen
viszont a románok a 70es évekig gyártották a sajátjukat, nagyon megszerethették
R
rejsz felügyelő
Guest
Üdv Mindenkinek!
Technikai érdeklődésű társaságom az alábbi kérdést "dobta össze": vajon hány hónappal hosszabbítja meg a II vh-t, ha a V-2-t az 1.000 körüli darabszámú bombázó rajok ellen vetik be, akár "kicsit tuningolt változatban: mivel nem kell a 200-300 km-es hatótávra üzemanyag(hiszen 10.000 M körül jöttek a bombázók), ezért akár 3-4T hasznos teher is lehetett volna a robbanófej, mondjuk 10-15 indítással. Szerintünk 2-3 nap vesztesége után (segítséget kérünk: mennyi lehetett volna?), leállítják a szövetségesek a tömeges bombázó-bevetéseket, az új harceljárás kidolgozásáig.
Ez -az eredetitől eltérő- felhasználás hatékonyabb lett volna: több időt nyer vele N-o., viszonylag kevés + fejlesztés/erőforrás/idő igénybevételével.
Hasonló módon "találtak volna" egy hatékony fegyvert, mint a Stug/rohamlöveg-páncélvadászt, aminek szintén hónapokat köszönhetett a Birodalom.
Ki, hogyan látja?
Technikai érdeklődésű társaságom az alábbi kérdést "dobta össze": vajon hány hónappal hosszabbítja meg a II vh-t, ha a V-2-t az 1.000 körüli darabszámú bombázó rajok ellen vetik be, akár "kicsit tuningolt változatban: mivel nem kell a 200-300 km-es hatótávra üzemanyag(hiszen 10.000 M körül jöttek a bombázók), ezért akár 3-4T hasznos teher is lehetett volna a robbanófej, mondjuk 10-15 indítással. Szerintünk 2-3 nap vesztesége után (segítséget kérünk: mennyi lehetett volna?), leállítják a szövetségesek a tömeges bombázó-bevetéseket, az új harceljárás kidolgozásáig.
Ez -az eredetitől eltérő- felhasználás hatékonyabb lett volna: több időt nyer vele N-o., viszonylag kevés + fejlesztés/erőforrás/idő igénybevételével.
Hasonló módon "találtak volna" egy hatékony fegyvert, mint a Stug/rohamlöveg-páncélvadászt, aminek szintén hónapokat köszönhetett a Birodalom.
Ki, hogyan látja?
Berlint a Vörös hadsereg foglalta el, és még jócskán túl is haladt rajta, a németek elfogytak. Kb annyival hosszabbította volna meg talán míg el nem érik a birodalom nyugati határát,vagy frontját, mint ahogy nagyjából meg is történt csak épp középen (bár mihez képest ugye, mert melyik német határ). Legyen talán két hét?
M
molnibalage
Guest
Semmi. Német közelési gyújtó nem létezett és rávezető állomásos RPK vezérléshez sem voltak meg az eszközök. A V-2 méretileg amúgy is overkill és vérdrága volt SAM-nak.
És közelségi gyújtó minek? Optikai követés, rádiózás távvezérlésű gyújtás!
Légvédelmi gránátok mintájára gyújtás pl: bevált, kicsi, többszörözhető (megbízható?)rendszer.
Drága:
1, az idő, az volt drága,
2, 3-10 közötti bombázó áránál(amennyit szerintem/-tünk egy V2/A-4 elkapott volna) biztos olcsóbb volt. + a "picike" lélektani hatás a bombázók legénységének...(Tigris-Királytigris effektus
)3, eredeti alkalmazásában alig kimutatható hatékonysága volt a ráfordított erőforrásokat tekintve főleg!!!
M
molnibalage
Guest
Hujujujuj,...És közelségi gyújtó minek? Optikai követés, rádiózás távvezérlésű gyújtás!
Légvédelmi gránátok mintájára gyújtás pl: bevált, kicsi, többszörözhető (megbízható?)rendszer.
Drága:
1, az idő, az volt drága,
2, 3-10 közötti bombázó áránál(amennyit szerintem/-tünk egy V2/A-4 elkapott volna) biztos olcsóbb volt. + a "picike" lélektani hatás a bombázók legénységének...(Tigris-Királytigris effektus
3, eredeti alkalmazásában alig kimutatható hatékonysága volt a ráfordított erőforrásokat tekintve főleg!!!
Ha majd elolvasod a HT összefoglalót, akkor mégérted, hogy nagyon de nagyon nagy dőreséget tetszett írni...
Amit fel teteszik vázolni azt a Dvina kutyaólas változata tudtam 20+ évvel később.... Semmiféle realitása nem volt annak, amit el teteszik képzelni az optikai követés + RPK-val.
Az összes SAM problémája lett volna, hogy a telepített állásokat szétkapták volna a Mustangok rakétával...
A 88mm-es légvédelmi ágyúk lövedékeket tudták a megfelelő magasságban gyújtani, csak a tűzsűrűseget már nem..., ezért én a gyújtás problémájáját megoldották tekintem, és a optikaira is voltak megoldások.
A kilövő állásokat pedig az eredeti alkalmazásnak is csak ritkán és aránytalanul nagy ráfordítással tudták elkapni, ami pont jó lett volna a németeknek, erőforrásokat köt le!
M
molnibalage
Guest
Most akkor döntsük már el, hogy pontosan mit is akarunk, mert a közelségi gyújtó az akkori kor csúcstechnikája volt. Mert rohadtul nem mindegy, hogy százezerszám vágod bele 88-as lövedékben vagy pár ezret A4-be vagy más SAM-be.
A rádiógyújtó és rávezető állomásos robbantás egyszerűbb elvben, de a kor rádiótechnikai szintjén a mérési hiba akkora volt, hogy kellett volna több száz kilós harci rész, de azzal sem volt azért akkora tapasztalatuk, mert a rakétánál akkora rel. sebesség lett volna, hogy újfajta harci rész sem ártott volna.
(A németeknek már 44 közepén is probléma volt a lőporgyártás...)