A II. világháború (1939 - 1945)

Es ismetelten irnam, hogy mar 44-ben is igen rosszul alltak a megfeleloen kikepzett harckocsizokkal. Tehat ha meg az otszor annyi Parduc ossze is jott volna... Kik harcoltak volna azokkal?

Ebben lehet valami. De nem azzal volt baj, hogy nem lett volna ember, hanem nem tudtak elég gyorsan annyi embert kiképezni. De alapvetően az egész német hadigazdaság a kapacitáshiánnyal küzködött. Annak ellenére, hogy a németek robbantották ki a háborút, ők voltak a legkevésbé felkészülve egy elhúzódó háborúra. Bár az ő seregük volt 1939-ben a legerősebb, de hadiparban a béka segge alatt voltak. Az első világháborús szankciók tönkretették a német hadipart. Hitler 1933-as hatalomra kerülése után próbálták ők lefaragni a hátrányt, de túl korán jött nekik a háború. Pár év alatt akartak akkora flottát, légierőt és sereget felépíteni, amekkorát a többi nagyhatalom évtizedek alatt épített. Erre viszont nem volt elég gyári kapacitás. 1943-ra pörgött fel annyira a hadipar, hogy egyedül az angoloknál többet termeljenek, 44-re talán egálba kerültek a szovjetekkel, az USA-t viszont meg sem közelítették. Szóval 1944-re jutottak el arra a szintre, hogy annyit termeltek, mint a 3 ellenfélből az egyik, szövetségesük meg jóformán nem is volt. Japán ami említésre méltó, az olaszok viszont jobb lett volna, ha be sem lépnek. Na így nem csoda, hogy veszítettek.

Azert a Tigris valoban nem volt tucat jelenseg, de olyan iszonyat ritka sem, ha a szamok tukreben nezed. Peldaul a gerincet ado Pz IV G, H es J verziokbol 1943-45 kozott 6300-6400 darabot gyartottak. Tigrisbol mennyi jott le a 45-ig? Cirka 1800 darab, nagyjabol minden 3,5. Pz IV-re egy Tigris jut. Cafolnam a ritka mint a feher hollo allitasodat.

Azokból is kevés volt. Na a Tigrisből 3,5-szer kevesebb még ezeknél is.
 
Egyébként a nyersanyaggal nem lehettek akkora problémák. Pl. vasércet, szenet, acélt és alumíniumot többet termeltek, mint az angolok és szovjetek együttvéve. Persze nem tudom, hogy más anyagokkal hogy álltak és mennyire kellett a haditermeléshez.
 
Egyébként a nyersanyaggal nem lehettek akkora problémák. Pl. vasércet, szenet, acélt és alumíniumot többet termeltek, mint az angolok és szovjetek együttvéve. Persze nem tudom, hogy más anyagokkal hogy álltak és mennyire kellett a haditermeléshez.

Főleg ötvözőkből volt hiányuk. Wolfram, vanádium stb.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
tumblr_oyflqobxfV1rqpszmo1_500.jpg
 
Pont ezért van az, hogy a Tiger overhypolt. Az RM-ben kifejezett ára alig 2-3-szorosa volt talán egy Pz IV-nek, de valahogy mégis 1942 után tízezres nagyságrendben készült Pz IV hk és még alvázán egy rakás dolog. A Tiger I-ből meg 1355 db.

Tiger-ből azért készült kevés, mert annyi kellett. Ezért gyártotta őket a mozdonygyártó Henschel lényegében manufakturális jelleggel. A Henschelnek nem volt tömegtermelésre alkalmas gyártósora, viszont voltak nehéz gépek (mozdonyok) mozgatására alkalmas szerelőcsarnokai. Hiába mondtad volna nekik, hogy holnaptól akkor Pz IV-et vagy Pz V-t kell gyártani, akkor sem gyártottak volna lényegesen többet.

A kill / teljes ráfordítás arányában erősen kérdőjeles a Tiger hasznossága.

Inkább ez a kijelentés kérdőjeles. A Tiger jól bevált. Egy speciális feladatú nehézharckocsi volt, amiből kevés kellett a hadrendbe. Panzer IV sosem tudta költséghatékonyan kiváltani a saját feladatkörében, t.i. sokkal nagyobb veszteséggel tudja csak végrehajtani ugyanazt az áttörési feladatot.Tömegharckocsinak meg ott volt a többi.

A Pz IV-et 43-tól gyakorlatilag kizárólag azért gyárották (ahogy a különböző Skoda alvázas csodákat is), mert a gyár ahol készültek max. ekkora járművet tudott gyártani. A Pantherre csináltak egy komplett új gyártósort a semmiből emlékeim szerint. Előállítási költségben, munkaidőben az alig volt több, mint a korábbi III-as, IV-es típusok. De ugyanez igaz az oroszoknál is, temérdek közel nulla valós harcértékű könnyű harckocsit gyártottak 42-ben és 43-ban is, amik százával vesztek el, de az adott gyár nem tudott volna nagyobbat, jobbat gyártani.
 
  • Tetszik
Reactions: Spartan.asfv
Tiger-ből azért készült kevés, mert annyi kellett. Ezért gyártotta őket a mozdonygyártó Henschel lényegében manufakturális jelleggel. A Henschelnek nem volt tömegtermelésre alkalmas gyártósora, viszont voltak nehéz gépek (mozdonyok) mozgatására alkalmas szerelőcsarnokai. Hiába mondtad volna nekik, hogy holnaptól akkor Pz IV-et vagy Pz V-t kell gyártani, akkor sem gyártottak volna lényegesen többet.



Inkább ez a kijelentés kérdőjeles. A Tiger jól bevált. Egy speciális feladatú nehézharckocsi volt, amiből kevés kellett a hadrendbe. Panzer IV sosem tudta költséghatékonyan kiváltani a saját feladatkörében, t.i. sokkal nagyobb veszteséggel tudja csak végrehajtani ugyanazt az áttörési feladatot.Tömegharckocsinak meg ott volt a többi.

A Pz IV-et 43-tól gyakorlatilag kizárólag azért gyárották (ahogy a különböző Skoda alvázas csodákat is), mert a gyár ahol készültek max. ekkora járművet tudott gyártani. A Pantherre csináltak egy komplett új gyártósort a semmiből emlékeim szerint. Előállítási költségben, munkaidőben az alig volt több, mint a korábbi III-as, IV-es típusok. De ugyanez igaz az oroszoknál is, temérdek közel nulla valós harcértékű könnyű harckocsit gyártottak 42-ben és 43-ban is, amik százával vesztek el, de az adott gyár nem tudott volna nagyobbat, jobbat gyártani.
Fogadjuk el érvelésedet igaznak. Csak akkor ez estben a sok meg nem értett zsenit nem vágom, aki olyan hülye rigmusokat képes skandálni, hogy az M4 (változat megjelölés nélkül) elavult volt 1944-ben...
 
Tiger-ből azért készült kevés, mert annyi kellett. Ezért gyártotta őket a mozdonygyártó Henschel lényegében manufakturális jelleggel. A Henschelnek nem volt tömegtermelésre alkalmas gyártósora, viszont voltak nehéz gépek (mozdonyok) mozgatására alkalmas szerelőcsarnokai. Hiába mondtad volna nekik, hogy holnaptól akkor Pz IV-et vagy Pz V-t kell gyártani, akkor sem gyártottak volna lényegesen többet.



Inkább ez a kijelentés kérdőjeles. A Tiger jól bevált. Egy speciális feladatú nehézharckocsi volt, amiből kevés kellett a hadrendbe. Panzer IV sosem tudta költséghatékonyan kiváltani a saját feladatkörében, t.i. sokkal nagyobb veszteséggel tudja csak végrehajtani ugyanazt az áttörési feladatot.Tömegharckocsinak meg ott volt a többi.

A Pz IV-et 43-tól gyakorlatilag kizárólag azért gyárották (ahogy a különböző Skoda alvázas csodákat is), mert a gyár ahol készültek max. ekkora járművet tudott gyártani. A Pantherre csináltak egy komplett új gyártósort a semmiből emlékeim szerint. Előállítási költségben, munkaidőben az alig volt több, mint a korábbi III-as, IV-es típusok. De ugyanez igaz az oroszoknál is, temérdek közel nulla valós harcértékű könnyű harckocsit gyártottak 42-ben és 43-ban is, amik százával vesztek el, de az adott gyár nem tudott volna nagyobbat, jobbat gyártani.

Azért gyártottak keveset a Tigerből mert,manufakturális szinten készült és marha drága is volt.Kellett volna belőle jóval több csak sem pénz sem kapacitás nem volt a gyártására.Kiváltani meg nem Pz IV-vel kellett volna hanem Panterral ami sokkal jobban el tudta volna végezni a Tiger feladatát .


Honnan van ez a blődség,hogy nem kellett nekik több?Ne nevettessük már ki magunkat az ellenség harckocsikban 10X-es fölényben volt(majd a nyugati front megnyitásával még nagyobban) te meg azt állítod,hogy nem volt szükségük több Tigrisre?
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
khmm. egy apróság.
ha jól emlékszem azelőtt 23évvel volt az évszázados, sorozatos Edo/Tokiot felemésztő tűzvészek közül az utolsó nagy:

https://hu.wikipedia.org/wiki/1923-as_nagy_kantói_földrengés


http://www.greatkantoearthquake.com/earthquake.html
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

szóval, fáradtan nem tudok jobban fogalmazni, de ez is az egyik oka volt (hülye kifejezéssel "hozzászoktak" az ilyen katasztrófákhoz) hogy olyan nehezen adták meg magukat.
és gondolom, egyik indoka volt a nukleáris fegyver bevetésének-
 
"Persze, hogy meg akartak állapodni a németekkel, mert féltek, hogy az angolokkal állapodnak meg és közösen legyőzik őket. Már írtam. 1939-ben volt 3 hatalmi tömb. Az egyik Németország, a másik Szovjetúnió, a harmadik Anglia-Franciaország.
Mindhárom bizalmatlan volt a másik kettővel szemben és azt akarta volna, hogy a másik kettő gyepálja el egymást, majd miután kimerültek, akkor ő kikiáltja magát győztesnek.
Az angolok azt szerették volna elérni, hogy német-szovjet háború legyen, a szovjetek pedig német-angol háborút szerettek volna. A németek voltak a kakukktojás, mert ők nem angol-szovjet háborút akartak, hanem német-szovjet háborút és Angliát szövetségesnek akarták.
Természetes, hogy a szovjetek meg akartak állapodni a németekkel, mert csak úgy tudták rányomni az angolokra őket."

Azert messze nem ilyen egyszeru ez a dolog. A nyugati hatalmak beket akartak ezert is gondoltak hogy meg lehet allapodni Hitlerrel. Az osszes targyalasuk erre iranyult ezt celozta. Soha nem ajanlottak fel segitseget a naciknak egy esetleges SZU elleni haboruhoz.

Forditott esetben viszont pont arrol szolt a dolog hogy a SZU barmit megtesz aa nacik erdekeben ha azok megtamadjak a nyugatot. Az oroszok targyaltak mindket fellel azonban mar 38 ban szuletett olyan jegyzokonyv a kulugyi nepbiztossagon ( SZU kulugyminiszterium ) ami arrol tajekoztatja az aparatust hogy ugyan folynak targyalasok a nacikkal es a nyugattal is de senki ne lepodjon meg ha nem a nyugattal fognak megallapodni. 1938 !!!

Vagy akar a felujitott targyalasok alatt 1939 ben "

"Dmitrij Manuilszkij, aki az Össz-szövetségi Kommunista (bolsevik) Párt képviselője volt a Kominternnél egy 1939. júliusi beszédében (a moszkvai brit–franciaszovjet tárgyalások kellős közepén) a következőképpen fogalmazott hallgatósága előtt: „ma úgy udvarolnak nekünk, mint annakidején egy gazdag moszkvai menyaszszonynak, de mi pontosan tisztában vagyunk a szépségünk értékével, és ha házasságot kötünk, akkor ez érdekházasság lesz.” „Nem mondom azt, mint az angol sajtó, hogy a Szovjetunió, Anglia és Franciaország közötti megállapodás már zsebben van. A zsebben akár fityisz is lehet.”

Az oroszok folyamatosan ujabb es ujabb kovetelesekkel alltak elo a nyugat fele. Az egyik ilyten volt hogy ok vednokseget valallnak a balti allamok folott es a nyugat egyezzen ebbe bele. A vednoksegnek volt egy "aprobetus" kitetele miszerint mar akkor is bevonulhat a SZU a balti orszagokba ha annak a gyanuja merul fel hogy ott vele ellenseges politika kerul hatalomra.

Annak a gyanuja merul fel !!! Jo pofa mi ? Ez egy ures csekk amit akkor tolt ki a SZU amikor akar. De igazabol nem errol szolt mar a targyalas a nyugatiakat ekkor mar csak a nacikkal szembeni nyomasgyakorlasra hasznaltak. Arra hogy minnel elobb es minnel jobb feltetelekkel tudjanak megallapodni Hitlerekkel. Emlekszel ? Mar 1934 ben dontottek arrol hogy ezt akarjak.

"A Lenin szobrocskás részhez. Ez nem 5 év felkészülés eredménye, hanem egyszerű protokoll. Pl. amikor Horthy ment a feleségével Hitlerhez (asszem egy hajó vízrebocsátásra) akkor a németek megtudakolták, hogy mi Horthy felesége kedvenc virágja és azzal várták. Meg Bibliát tettek külön Horthy szobájába, pedig a nácik nem igazán kedvelték azt."

E akkor lenne igaz ha mindezt megtettek volna a Brit Francia stb targyalasokkor. Sztalin soha maskor. Sem elotte sem utanna nem tette ezt meg. Ez a gesztus akkor es ott a naciknak es csakis a naciknak szolt. Nem protokol hanem gesztus !

A nyugati hatalmak ha kiegyeznek a németekkel Csehszlovákia feldarabolásában, az azért van, mert békét akarnak, de ha a szovjetek egyeznek meg a németekkel Lengyelország feldarabolásában, akkor az mi?
A szovjetek érdekházasságot kötöttek mindenkivel, mint ahogy mindenki más is próbálta azt csinálni. A németekkel azért egyeztek ki 39-ben, hogy ne őket támadják meg. De mondom, gyaníthatóan a szovjetek megállapodtak az angolokkal is, különben nekik miért nem küldtek hadüzenetet 5 ország megtámadása miatt? A németeknek egyért megtették...
Ne próbáld már úgy összebarátkoztatni (létezik ilyen szó? :) ) a szovjeteket és a németeket. Mindegyik nagyhatalom csak a pillanatnyi érdeke miatt közeledett a másikhoz, nem volt ott semmilyen őszinte barátság.
 
Vajon ha Tokio kapott volna elsonek egy atombombat meg egy uzenetet hogy ha nem adjak fel akkor jon a kovetkezo szoval erre mit valaszoltak volna szerinted a japanok ?

Mivel Tokyót már 1945 elejére jórészt megsemmisítették, így nem sok kárt okozott volna még egy atombomba ott.
 
Egyetertek ! Onmagaban Tokio lebombazasa sem kenyszeritette volna a japokat a megadasra. Hirosima sem kesztete oket. Kellett hozza Nagaszaki is.
Es lehet furcsan hangzik de az a ket atombomba eletek szazreit mentette meg mindket oldalon.

Szerintem meg az atomok nélkül is simán megadták volna magukat amint a szovjetek megtámadták őket.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz