A II. világháború (1939 - 1945)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Lehet megszakérteni.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Egy fontos dolgot kellene helyre tenni ! Ez a motorizáltság ! Nagyon nem mindegy , hogy benzin vagy diesel ! Gondoljunk a kamionokra és a személyautókra ha csak Le-ben hasonlítanánk össze őket akkor simán gondolhatnánk , hogy a személy autók benzines motorjai ugyan olyan erősek mint a teherautók dieseljei ! Pedig qrvára nem és az eb a nyomaték és a hatékonyság környékén van elhantolva Egy 500 Le-s kamion pl bőven 2000Nm feletti forgatónyomatékkal bír már 1500 percenkénti fordulattól míg egy benzines 500Le olyan 600-700Nm körül 5000 percenkénti fordulatnál ! A fogyasztás majdnem egyforma de a vontatási képesség sokszorosa a dieselnek a benzineshez képest ! Ez minden szinten jelentős előny egy sok 10 tonnás járműnél !
 
Porcukros Tigris olyan mint a chilis csoki csak ez jobban kaparja a torkod:)

6301759_900.jpg



"Reggel beütött a fagy, és a harckocsik a földbe fagytak. Amikor megpróbálták erővel kihúzni őket, semmi sem működött - a kötelek elszakadtak, a futómű eltört. Benzint kellett a harckocsik alá öntenünk és meggyújtani, hogy felmelegítsük a talajt.
A motorok indítói nem működtek. A motort óránként kellett bemelegíteni, de ez rengeteg benzint és motorórát emésztett fel.
Ezután a hosszában elvágott kannákba öntött benzint meggyújtották a jármű alja alatt. Ez természetesen tilos volt, de másképp nem lehetett elindítani a tankot".

Ludwig Bauer, emlékiratok.


Miért osztasz meg ilyen mítosz romboló emlékiratot ? LOL
 
  • Vicces
Reactions: jani22 and enzo
Porcukros Tigris olyan mint a chilis csoki csak ez jobban kaparja a torkod:)

6301759_900.jpg



"Reggel beütött a fagy, és a harckocsik a földbe fagytak. Amikor megpróbálták erővel kihúzni őket, semmi sem működött - a kötelek elszakadtak, a futómű eltört. Benzint kellett a harckocsik alá öntenünk és meggyújtani, hogy felmelegítsük a talajt.
A motorok indítói nem működtek. A motort óránként kellett bemelegíteni, de ez rengeteg benzint és motorórát emésztett fel.
Ezután a hosszában elvágott kannákba öntött benzint meggyújtották a jármű alja alatt. Ez természetesen tilos volt, de másképp nem lehetett elindítani a tankot".

Ludwig Bauer, emlékiratok.

Manapság az ilyen totális befagyás ellen hogy védekeznek?
 
Egy fontos dolgot kellene helyre tenni ! Ez a motorizáltság ! Nagyon nem mindegy , hogy benzin vagy diesel ! Gondoljunk a kamionokra és a személyautókra ha csak Le-ben hasonlítanánk össze őket akkor simán gondolhatnánk , hogy a személy autók benzines motorjai ugyan olyan erősek mint a teherautók dieseljei ! Pedig qrvára nem és az eb a nyomaték és a hatékonyság környékén van elhantolva Egy 500 Le-s kamion pl bőven 2000Nm feletti forgatónyomatékkal bír már 1500 percenkénti fordulattól míg egy benzines 500Le olyan 600-700Nm körül 5000 percenkénti fordulatnál ! A fogyasztás majdnem egyforma de a vontatási képesség sokszorosa a dieselnek a benzineshez képest ! Ez minden szinten jelentős előny egy sok 10 tonnás járműnél !
Ezért is írtam korábban, hogy a T-34 előnyeinek jelentős részét az akkor technikai csúcsteljesítménynek számító alu-blokkos Diesel motorból származó előnyök (jelentős súlymegtakarítás a motornál, üzemanyagnál, a fajlagosan jó teljesítmény-mutatók megtartása mellett!) más területre történő átvitele tette lehetővé.
Így lehetett más harckocsikhoz képest a végeredmény a több páncélzat/jobb védelem, jobb ágyú, igen jó mozgékonyság.
Ha a "munkakörülmények" és a kiképzés --mindkettő!-- jobb lett volna, nagyságrenddel hatékonyabb lett volna a T-34!
 
Ezért is írtam korábban, hogy a T-34 előnyeinek jelentős részét az akkor technikai csúcsteljesítménynek számító alu-blokkos Diesel motorból származó előnyök (jelentős súlymegtakarítás a motornál, üzemanyagnál, a fajlagosan jó teljesítmény-mutatók megtartása mellett!) más területre történő átvitele tette lehetővé.
Így lehetett más harckocsikhoz képest a végeredmény a több páncélzat/jobb védelem, jobb ágyú, igen jó mozgékonyság.
Ha a "munkakörülmények" és a kiképzés --mindkettő!-- jobb lett volna, nagyságrenddel hatékonyabb lett volna a T-34!

Azt a motor legalábbis a legendák szerint egy amerikai dizájn volt. Mindenesetre Konsztantyin Cselpannak tulajdonítják a tervezését, akit 1938-ban agyonlőttek, mint "imperialista kémet" (hivatalosan szívrohamot kapott), feltehetően ezért nem is említették a nevét a szovjet források 1956-ig, amikor rehabilitálták.
 
Ezért is írtam korábban, hogy a T-34 előnyeinek jelentős részét az akkor technikai csúcsteljesítménynek számító alu-blokkos Diesel motorból származó előnyök (jelentős súlymegtakarítás a motornál, üzemanyagnál, a fajlagosan jó teljesítmény-mutatók megtartása mellett!) más területre történő átvitele tette lehetővé.

Elmélkedjünk kicsit ezen a metszeten. A motor és az erőátvitel teszi ki hosszban a harckocsi min. 50% úgy, hogy a motortérben az üzemanyagnak nem is jutott hely, azt az oldalfalakba kellett beépiteni, ugyhogy a lőszert mehetett aluóra, a harckocsizók lába alá, ahonnan lehetett kiszedegetni, persze ezzel a toronykosár is ugrott.

Mindez azért, mert akkoriban egy 40 literes diesel motor tudta megközelíteni a 20 literes benzinesek teljesítményét.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Így lehetett más harckocsikhoz képest a végeredmény a több páncélzat/jobb védelem, jobb ágyú, igen jó mozgékonyság.

Nem, egyszerűen csak egy méretváltás következett be, az akkori max. 20 tonnás harckocsikról 26 tonnára.
 
Hogy egy haderő diesel vagy benzin motort használt, az többnyire egy tudatos döntés eredménye volt ( pl. US, de a németeknél is...) figyelembe veve az üzemanyag ellátàssal kapcsolatos logisztikai feladatokat. Bőven elég gond volt, elegendő üzemanyagot a frontra szállitani, nemhogy még azzal is törődni, hogy melyik alakulatnak kell benzin, melyiknek diesel.
Persze, amikor ezt eldöntötték, nem számoltak pl a harckocsik súlyának ilyen drasztikus növekedésével.
 
Hogy egy haderő diesel vagy benzin motort használt, az többnyire egy tudatos döntés eredménye volt ( pl. US, de a németeknél is...) figyelembe veve az üzemanyag ellátàssal kapcsolatos logisztikai feladatokat. Bőven elég gond volt, elegendő üzemanyagot a frontra szállitani, nemhogy még azzal is törődni, hogy melyik alakulatnak kell benzin, melyiknek diesel.
Persze, amikor ezt eldöntötték, nem számoltak pl a harckocsik súlyának ilyen drasztikus növekedésével.

Pontosan. A US Army pl. csak benzines Shermaneket használt, volt diesel változat is (M4A2) is, de azt a USMC használta, mert őket a flotta látta el, illetve ezrével adták LL keretében a Ruszkiknak.

Az oroszok helyzete ilyen szempontból elég katyvasz volt mert a háború közepéig tízezerszámra hadrendben álló könnyű tankjaik T38/40/60/70, BT sorozat, T-26 stb) szinte kivétel nelkul benzines volt, és később az igen nagy számban gyártott SzU 76M könnyű támogató/rohamlövegeik is. Utóbbi úgy, hogy két gépkocsimotort kötöttek ‘sorba’, mert más megoldás nem volt..

Úgymond “Csak” a KV-ISz és a T-34 volt diesel hajtású, úgyhogy kétféle üzemanyag kellett a harckocsi alakulatoknak, amelyeket ezeket tobbnyire vegyesen használták, ami nem könnyítette meg a hadtápolt, mégis valahogy csak ezek a dieselesek maradtak meg a köztudatban, holott 1943-ban is a vörös hadsereg harckocsi állományának legalább a fele valamilyen totális elavultság szélén táncoló benzines könnyű harckocsi volt.
 
Pontosan. A US Army pl. csak benzines Shermaneket használt, volt diesel változat is (M4A2) is, de azt a USMC használta, mert őket a flotta látta el, illetve ezrével adták LL keretében a Ruszkiknak.

Az oroszok helyzete ilyen szempontból elég katyvasz volt mert a háború közepéig tízezerszámra hadrendben álló könnyű tankjaik T38/40/60/70, BT sorozat, T-26 stb) szinte kivétel nelkul benzines volt, és később az igen nagy számban gyártott SzU 76M könnyű támogató/rohamlövegeik is. Utóbbi úgy, hogy két gépkocsimotort kötöttek ‘sorba’, mert más megoldás nem volt..

Úgymond “Csak” a KV-ISz és a T-34 volt diesel hajtású, úgyhogy kétféle üzemanyag kellett a harckocsi alakulatoknak, amelyeket ezeket tobbnyire vegyesen használták, ami nem könnyítette meg a hadtápolt, mégis valahogy csak ezek a dieselesek maradtak meg a köztudatban, holott 1943-ban is a vörös hadsereg harckocsi állományának legalább a fele valamilyen totális elavultság szélén táncoló benzines könnyű harckocsi volt.


kis OFF

Nem baj, majd MI: a Hidrogén-Hibrid 8X8-as APC-vel. :D ( <= ez a "hivatalos kép", ez meg a műszakiak véleménye => :eek: :eek: :eek: )

nagy ON
 
716473_original.jpg



Raymond Fenard francia tengernagy megmutatja Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöknek a Richelieu csatahajó makettjét, mielőtt megkezdődik a korszerűsítése az amerikai hajógyárakban.