ja, igen egy kis múltidéző ha már azt hallom, Simicsko milyen jó volt, bezzeg...
Simicskó doktorált ugyan katonai igazgatási témában, de tartalékos ügyben teljesen zokni.
Ha az MSZP honvédelmi kabinetje Juhász Ferenc vezetésével a 2002-es választások előtt elvégezte volna a hatalomképes kormánytól elvárható előkészítő munkát, akkor 2002-ben kellett volna a miniszternek a kormány, majd a parlament elé terjesztenie a haderővel kapcsolatos reformelképzeléseit, és nem a kormányzati ciklus második évének vége felé. 2004. januárban lezajlottak az első négy párti egyeztetések a haderő reformjával kapcsolatban. Simicskó István természetesen – mint hosszú idő óta minden alkalommal – most is előhúzta cilinderjéből a Nemzetőrség fehér nyulát.
A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról folytatott hat párti egyeztető tárgyalásokon már 1998-ban felmerült a FIDESZ-MPP javaslatára az, hogy „meg kell vizsgálni a területvédelmi erők átalakításának, a nemzetőrség fokozatos létrehozásának szervezeti, anyagi, technikai lehetőségeit, feltételeit”
Már az indulás is hibás volt, hiszen a Magyar Honvédség alárendeltségében levő „területvédelmi” ezredek valójában hátországvédelmi funkcióra voltak szervezve. Feladatuk volt különböző okoknál fontosnak minősített objektumok őrzése, ellenséges csapások következményeinek felmérése, azok elhárításában valórészvétel. Ezek a csapatok nem alkalmasak harci műveletek végrehajtására, az ellenség erőinek harcban történő megsemmisítésére. Tehát hibás a „területvédelmi” elnevezés.
A rendszerváltás után sebtében létrehozott honvédelmi dandároknak lett volna területvédelmi feladatuk, de azokat a létrehozásuk után nem sokkal felszámolták.
A Simicskó féle 2000. szeptember 8.-i dátumú országgyűlési határozati javaslat 1. pontjában„önálló fegyveres erőként” kívánta létrehozni a Nemzetőrséget. Javasolta továbbá, hogy a kormány 2001 április 15.-ig terjessze a parlament elé a Nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot úgy, hogy az tegye lehetővé már 2001-ben a Nemzetőrség parancsnoksága törzsének és egy megyei (gondolom Pest megyei, Ceglédi székhelyű) nemzetőr egység megalakítását. Ezt vélhetően Vidoven Árpád fideszes „szenátor” szorgalmazta, hiszen édesapja szolgálati helye, a ceglédi hadosztályparancsnokság felszámolás alatt állt a 2000-es haderőreform következtében.
Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy az egész kezdeményezés a ceglédi parancsnokság átmentését szolgálta volna valójában.
Simicskó István gondolatai az Új Honvédségi Szemle 2001/1. számából „Kérdések a Nemzetőrségről ’címmel:
- A Nemzetőrség önálló fegyveres erő.
- Megalakulásakor önkéntes és sorozott állományból állna.
- Három hónapos kiképzés a teljes hadrafogható férfilakosság körében.
- A tisztán professzionális haderő mellett létre kell hozni egy többfunkciós territoriális elven szervezett haderőt.
- Technikai sportok támogatása.
- Csak az teljesíthetne közszolgálatot, aki volt katona, vagy nemzetőr.
- A volt katonai objektumok képeznék a Nemzetőrség csíráját.
A Simicskó féle koncepcióval az a baj, hogy teljesen kidolgozatlan, a tömeg-hadsereg visszalopásának trójai falova lett volna.
A világon sehol sincs ilyen, hogy a haderőtől (aktív komponenstől) független tartalék erő. Pontosabban volt, Kádár et. idején a Munkásőrség.
.....
A "haderőtől független" Nemzetőrségre vonatkozó Simicskó-Vidoven által beterjesztett és elfogadott OGY határozatot elméleti tarthatatlansága miatt is érvényteleníteni kellett Juhász Ferencnek. Ilyenkor mindig az a kérdés, mit tud ajánlani helyette. Magunktól nem tudunk kitalálni semmi jót, akkor másoljunk valami máshol bevált működőt. Az új koncepció kidolgozásának szellemi atyja Kladek András volt. Tanulmányozta a Nemzeti Gárda működését és azt megvalósíthatónak tartotta a magyar haderőben. Ez elméletileg legalább annyira megalapozatlan, mint a Simicskó féle elvetett koncepció. Az amerikai reguláris haderő ugyanis egy önkéntességre alapozott profi haderő, vonzó szervezeti kultúrával, működik benne a felfelé, vagy kifelé elven bevezetett viszonylag magas személyi fluktuáció és ez automatikusan termeli a Nemzeti Gárda magas szinten kiképzett tartalékosait. A magyar honvédség már akkor is aggasztó béke létszámhiányokkal küzdött, szervezeti kultúráról csak álmodoztak, folyt a tömeges leépítés, de a kikerülő állomány zömében sértődötten hagyta el a haderőt, esze ágában sem volt tartalékosnak jelentkezni. A Kladek féle koncepció alapján toborozni kezdtek, a fentiek miatt zéró közeli eredménnyel. Szekeres idején Vadaitól újra azt a parancsot kapta a vezérkar, hogy a Kladek féle koncepció kifényesítésén dolgozzanak. Időhúzás is volt a cél, a ciklus végéig már nem akartak komolyan változtatni. Közben a Fidesz folyamatosan basztatta Szekerest a tartalékosok és az országvédelmi képességek hiánya miatt. 2010, jön újra a 2000-es Simicskó koncepció az ismert eredménnyel. Most pedig irány a 20 ezer fős tartalékos koncepció, ami mögött kommunikációban is eltörpül, hogy a reguláris haderővel kellene valamit csinálni, de izibe, mert a kettő összefügg és a rendberakás sorrendje sem cserélhető fel.