Itt jegyzem meg, hogy elvben a honvédelmi költségvetésnek 2018-as értéken 850 milliárd Forintosnak kellene lennie ha a két százalékot tartanánk. Ebből hozzávetőleg 350 milliárd, tehát évi minimum egymilliárd euró lenne a fejlesztési kiadás. Most 310 milliárd a bérköltség az 512 milliárdos költségvetésből. A két százalék elérése egy durván 150 százalékos emelést tenne lehetővé ezen a téren a 2018-as GDP alapján!
A honvédelmi költségvetés tervezett növekedése az MNB GDP növekedés (3%-os) prognózia alapján:
év: előző évi GDP milliárdban - előző évi költségvetés milliárdban/GDP százaléka - a +0,1% összege az előző évi GDP alapján - a költségvetés végösszege és a növekedés aktuális százaléka az előző évihez képest
2020: 43 500 - 512/1,2% + 42 = 554 milliárd +29%
2021: 44 800 - 565/1,3% + 43,5 = 608 milliárd +9,7%
2022: 46 150 - 582/1,4% + 44,8 = 627 milliárd +3,1%
2023: 47 533 - 646/1,5% + 46,1 = 692 milliárd +10,3%
2024: 48 960 - 712/1,6% + 47,5 = 760 milliárd +9,8%
2025: 50 430 - 783/1,7% + 48,9 = 832 milliárd +9,4%
2026: 51 940 - 857/1,8% + 50,4 = 907 milliárd +9%
2027: 53 498 - 934/1,9% + 51,9 = 986 milliárd +8,7%
2028: 55 103 - 1016/2% + 53,5 =
1070 milliárd +8,5%
A bérnövekedés lehetséges mértéke pusztán a költségvetés százaléka alapján 2028-ig:
193% Tehát mire eléri a honvédelmi költségvetés a GDP valós két százalékát a prognosztizált három százalékos növekedés esetén a honvédelmi bérekre fordítható összeg emelés nélkül is megduplázódik. Viszont ez a bérköltség jelenlegi arányát tartaná fenn, ami hatvan százalékos a 2019-es költségvetésben a rendkívüli 119 milliárdos juttatás nélkül! Amennyiben a bérköltségnek kellene kitennie a honvédelmi költségvetés negyedét, úgy a bérfejlesztéseket 2026-ig be kellene fagyasztani! A bérek elhelyezése a növekvő költségvetésben még problémás lesz hosszú távon. Pusztán a költségvetés növekedése alapján nem tartható a bérnövekedés, kétszáz százalék helyett ezért reálisabb egy százötven százalékos növekedés, ami a bérkiadásokat a jelenlegi 310-ről 470 milliárdra tornázná fel, ami ugyanakkor már nem a költségvetés hatvan, hanem csak a 45 százaléka lenne, így a fejlesztés 33 százaléka mellett dologi kiadásokra jutna annak 22%-a!
A fejlesztésre fordítható összeg a teljes költségvetés 33%-ként meghatározva 2028-ban:
353 milliárd Forint, azaz egymilliárd Euró.
Ez a probléma jelzi, hogy az elkövetkező években a költséges honvédelmi fejlesztések egészen 2026/28 magasságáig csak a plusz kormányzati juttatásokból fedezhetőek, mint például az idei 119 milliárdos többletjuttatás! Ezek elmaradása a fegyverkezési program megvalósíthatóságát hátráltatná, hiszen a bérfejlesztések nem fagyaszthatóak be, míg a fegyverkezés költségei csak 2026/28-tól lesznek a honvédelmi költségvetésből finanszírozhatóak az ígényeknek megfelelően!
2026/28-ig a haderőfejlesztés üteme a kormány mindenkori jóindulatán múlik ha azt a most megismert színvonalon kívánjuk folytatni és csak utána válik a szakmai követelményeket megfogalmazó vezérkar és a finanszírozást saját költségvetésből biztosítani képes minisztérium belügyévé teljes mértékben.
Addig 2022-ben és 2026-ban lesznek választások. Tehát két potenciális kormányváltás törheti derékba a haderőfejlesztést vagy a választások előtti költekezéssel lassíthatja a fejlesztés mértékét, ahogy az történt a 2002-es választások előtt is, amikor megtorpant az 1998 óta, az első FIDESZ kormányzat által biztosított évi 0,1 százalékos növekedés.
Az mire elég?
