Régen a nagy háborúk korában egy csatában az arcvonal egyik pontján bevetett tömeges sokszoros túlerejű támadás el is dönthette egy csata háború sorsát.
Ennek úgy gondolom egy továbbfejlesztett változata az amikor az egyik fegyvernem irányába billentik el a mérleget. A nato (usa) háborúk tömeges légierő bevetéssel indulnak, míg xarrá bombáznak mindent. Ez a második világháború óta megy így már. Több oka van így, geostratégiai beidegződés, emberi veszteség stb ezt most nem fejtem ki.
A ruszki módi a szárazföldi erőre súlyoz , annak gyors tömeges folyamatos rohamára. Még mindig észrevehető ez a mai beszivárgó módszerben is pl. Szintén a geostratégiai helyzet, és még sok más beidegződés miatt.
Nekünk egy saját út kellene. Hiszen sajátos a mi helyzetünk is. Talán a fenti két példa ötvözete lenne a legjobb. Szvsz.
Légierőt-légvédelmet-légi szállíthatóságot fejlesztenék. Eltolva az erőviszonyt ebbe az irányba. Ahogy nézzük 3 új Leo áráért kapnánk egy új Gripent kb. De akár 1-ért 2 Mil-171-et, ami nyugodtan elvisz cókmókostul 24-25 embert.
Légi fedezet nélkül nehéz támadni ezért szükséges jó pár lérak egység, lokátorok stb hogy a területünk légtere védve legyen.
Viszont mivel legjobb védekezés a támadás ezért megelőző támadással lehet többre mennénk. Ehhez kellene a repülő, a helikopter és a gyors légi mozgékonysági csapatok. Még mielőtt az ellenfél a támadáshoz felfejlödik azelőtt a fontos pontok megszállása, lebombázása döntő lehetne. A gyorsaság zavart okozna odaát az pedig kétségbeesést, sokkot. Mint láttuk az utóbbi hónapokban. Kicsit érdekes összehasonlítás de hajazna valamennyire eleink 1000 évvel ezelőtti hadviselésére, csak a lovak a szállítóhelik és szállító repülők lennének a harci helik és a griffek fedezete alatt. Infrastruktúra, katonai körletek, politikai ,államigazgatási pontok és egyéb pontok kiiktatására irányulva.
Ennek úgy gondolom egy továbbfejlesztett változata az amikor az egyik fegyvernem irányába billentik el a mérleget. A nato (usa) háborúk tömeges légierő bevetéssel indulnak, míg xarrá bombáznak mindent. Ez a második világháború óta megy így már. Több oka van így, geostratégiai beidegződés, emberi veszteség stb ezt most nem fejtem ki.
A ruszki módi a szárazföldi erőre súlyoz , annak gyors tömeges folyamatos rohamára. Még mindig észrevehető ez a mai beszivárgó módszerben is pl. Szintén a geostratégiai helyzet, és még sok más beidegződés miatt.
Nekünk egy saját út kellene. Hiszen sajátos a mi helyzetünk is. Talán a fenti két példa ötvözete lenne a legjobb. Szvsz.
Légierőt-légvédelmet-légi szállíthatóságot fejlesztenék. Eltolva az erőviszonyt ebbe az irányba. Ahogy nézzük 3 új Leo áráért kapnánk egy új Gripent kb. De akár 1-ért 2 Mil-171-et, ami nyugodtan elvisz cókmókostul 24-25 embert.
Légi fedezet nélkül nehéz támadni ezért szükséges jó pár lérak egység, lokátorok stb hogy a területünk légtere védve legyen.
Viszont mivel legjobb védekezés a támadás ezért megelőző támadással lehet többre mennénk. Ehhez kellene a repülő, a helikopter és a gyors légi mozgékonysági csapatok. Még mielőtt az ellenfél a támadáshoz felfejlödik azelőtt a fontos pontok megszállása, lebombázása döntő lehetne. A gyorsaság zavart okozna odaát az pedig kétségbeesést, sokkot. Mint láttuk az utóbbi hónapokban. Kicsit érdekes összehasonlítás de hajazna valamennyire eleink 1000 évvel ezelőtti hadviselésére, csak a lovak a szállítóhelik és szállító repülők lennének a harci helik és a griffek fedezete alatt. Infrastruktúra, katonai körletek, politikai ,államigazgatási pontok és egyéb pontok kiiktatására irányulva.
- hogy a 44-es erdélyi visszavonulás során maroknyi emberrel nagyon durva veszteségeket okoztak a románoknak, (a VH előtt támadtak). A jól elhelyezett és persze közben mozgó golyószóró, géppuska (31M, Mg-42), aknavető, páncélököl (Panzerfaust, és némi Ofenrohr) kombináció szépen aratott.
