Koncepcionális probléma van, amit nehezen értünk. A dandár helyett "dandár képesség" emlegetése nagyon gyanús. Minden szervezésben jártas szakember számára egyszerű lehetne az alábbi feladat:
- Kell egy, kettő vagy három lövészdandár, esetleg kissé eltérő képességekkel, ezért akár közepes vagy nehéznek is lehetne nevezni őket. Jelenleg van két csonka dandár (1 hkz., 1 tü.o, 4 lz.), ebből kell 2x 3 gl.z., 1-2 hkz, 2 tü.o, 2 dandár részére felderítő, műszaki, egyéb harctámogató és harci kiszolgáló alegységek. Ezt mindenki egy papír ceruza segítségével le tudná írni néhány perc alatt.
- Ha viszont "képességről" beszélünk, akkor más lehet a szervezési feladat, hisz a képes, az azt jelenti, hogy
ha kell, akkor meg lehet csinálni, de ha
éppen pont nem kell meglenni az erőnek, eszköznek, szervezeti formának (és felkészültségnek), akkor
elég kisebb erőforrásokat megmozgatni. Magyarul maradhat minden így, szarul ahogy van.
Emiatt utálom, ha valaki "képességről" beszél. Az autóm sem egy képesség, hanem egy valós meglévő eszköz, működőképes bevethető állapotban, mert van és az enyém. Értelmezhetem az autó képességet bérautóval, kölcsönautóval is, hisz ha kell, akkor majd szerzek.
De tisztességes ember ezt nem akarja eladni autó "képességként".
Ha egyszerűen nézem a feladatot akkor csak vissza kell állítani
két lövészzászlóaljat, egy tüzérosztályt, két-két csapatfelderítő és műszaki századot (ez utóbbiak alapja meg van). Ezzel létrejöhetne két teljes értékű lövészdandár.
De nem erről pampognak, hanem ködös közepes, meg nehéz képességről, más-más időpontban megalakítva (ideiglenesen, valamiből összehordva, ahogy szoktuk
).
A katonák tudják, hogy ez mit jelent: Egyszer közepes lesz, egyszer meg nehéz ugyan az a banda, ugyan azzal a felszereléssel. Tehát nem lesz két dandár.
Ezért tök mindegy minek hívják Tatát vagy Debrecent...., legalább is az ő szempontjukból.