A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
1. A hadsereghez pénz kell.
A csórókat úgy hívják, hogy gerilla, a saját hazánkban pedig Honvédek szolgáljanak ne gerillák.

Tudom, hogy nem kellemes, de tetszik, vagy sem, csórók vagyunk. Nagyon véges az elkölthető pénz és azt nem Gripen jellegű beszerzésekre kellene elszórni.

2. Ebből fakadóan a gerilláknak lehet, hogy jó az ezer éves karabély meg a pick-up, de szerintem egy valamire való hadsereg nem ilyenekkel bohóckodik.

3. Az, hogy drága a lőszer gazdaságilag érthető érv lenne fekete afrikában vagy egy gerilla csapat élén, de egy olyan országban ahol évi 10000+ milliárdos költségvetés van, had ne vágjon már földhöz az, hogy 10000 lövés leadása +500000 forint a drágább lőszerrel...

Arról írtam, hogy a drága fegyver és drága lőszer nem tud érdemben többet, mint asz olcsó. Az olcsó viszont embargós. Majd ha lehet AK-12-t meg A-545-öt venni, akkor el lehet gondolkodni, hogy cseréljünk (valamikor biztosan kell, mert a kalasnyikov készletünk élettartama véges). De most nagy felbuzdulásunkban nem kellene megvenni azt, amit épp hajlandóak nyugatról hozzánk vágni jó drágán. Én például még a kínai fegyvereket is letesztelném a választás előtt. De sajnos nem ez fog történni.

4. Amikor az ország védelmét szervezzük akkor azért vegyük figyelembe, hogy nagyon kevés magyar él hazánkban.
Nálunk az emberélet nem fogyóeszköz, így filléres anyagi okokból spórolni a katonáinkon (<i>szar karabély, elavult lőszerek, pick-upok...</i>) eléggé buta dolog.
Ezen a téren példát vehetnénk a zsidóktól, akiknél a sajátjaik élete elsődleges szempont. (<i>Lásd. Merkava</i>)

Bizony drága a magyar emberek élete. Ezért nem kell nyílt sisakos küzdelemre kiállni sokkal erősebb ellenfelekkel szemben. Ezért nem kell merev frontvonalakat fenntartani, hogy azután tüzérséggel lőjék szét a városainkat, mint Ukrajnában. Ezért kell inkább futni, megkerülni, lest vetni, gyorsnak, rugalmasnak és a lehető legkevésbé láthatónak lenni.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 903
58 144
113
laiki

Pontokban válaszolok én is az észrevételeidhez, így jobban követhető marad a téma :)

1. Szerintem nem vagyunk csórók. Pénz van, csak nem a haderőre költjük, ezért szűkös a keret.

2-3. Orosz lőszert lehet, hogy olcsó venni, de szerintem a lőszert magunknak kellene gyártani. Szerintem ilyenkor már nem lenne akkora a különbség a nyugati és a keleti lőszer között.
Hatás és ballisztikai adatokat tekintve pl. egy 6.5 mm-s Grendel jobb, mint egy 5.56 vagy egy 5.45. Ezt is figyelembe kell venni, hiszen nem a múlt hanem a jövő háborújára készülünk.

4. Szerintem a magyar életeket pont, hogy a nyílt sisakos küzdelemmel óvhatjuk meg.
Hazánk nagyon nagy részt sík terep, tökéletesen alkalmas páncélos hadviselésre.
Nyílt terepen páncélosokkal bárkit meg bírnánk verni , a gyalogság pedig a városokat, magaslatokat védhetné. <i>(szomszédos országokkal szemben értve a bárkit.)</i>
De először a gyalogságot kellene rendbe rakni.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
Pedig elfeledkezel több dologról is.
Egyrészt arról, hogy a szóba jöhető ellenség 95%, hogy valamelyik szomszédos állam lesz, a maradék 5, hogy valamelyik nagyhatalom.

Akik nem tanulnak a történelmükből, nem tanulnak saját és mások hibáiból azok arra ítéltetnek, hogy megismételjék a hibákat. Nézzük a történelmünket visszafelé haladva:
- Afganisztán: Amerika háborúját vívjuk
- 1968: Szovjetunió parancsára mentünk megszállni
- 1956: Szabadságharc az aktuális elnyomó nagyhatalommal szemben
- II. VH: A baráti nagyhatalom vesztes háborúját vívjuk
- Tanácsköztársaság: Szabadságharc/területvédő/terület visszaszerző háború az antant és kisantant államai ellen.
- I. VH: A Habsburg császár háborúját vívjuk
- 1848: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Napóleoni háborúk: A Habsburgok háborúját vívjuk
- Rákóczi szabadságharc: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Török kiűzése: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Thökölyék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- 30 éves háború: Még ide is elvittek kisebb számban magyar katonákat a Habsburgok háborúját vívni.
- Bocskaiék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Török hódítás: Vesztes harc a hódító helyi hatalommal szemben

Mátyás óta nem nyertünk háborút. Miért? Többek közt azért mert soha nem ami súlycsoportunkba tartozó ellenféllel háborúztunk. Mikor harcoltunk mi egyetlen, hozzánk hasonló szomszédos állammal a győzelem esélyével? Az elmúlt 500 évben semmikor.

De javaslom nézd meg más kicsi, vagy közepes országok történelmét, hogy hány esetben vettek részt egy nagyhatalom háborújában, vagy támadta meg őket egy nagyhatalom, vagy vívtak szabadságharcot és hány esetben akaszkodtak össze hozzájuk hasonló, szomszédos országgal egy elszigetelt, helyi háborúra. Az utóbbiból fogsz messze kevesebbet találni.

Mindig hatalmak érdekszférájában éltünk és élünk. Az aktuális hatalom nem szokta hagyni, hogy az érdekkörébe tartozó kisebb államok egymással kakaskodjanak. Az hogy az ország nagy részét elvesztettük nem úgy dőlt el, hogy Románia, vagy az akkor még nem is létező Csehszlovákia, vagy Jugoszlávia háborút nyert ellenünk. Amikor átmenetileg visszaszereztük az elvesztett területek egy részét, akkor sem mi győztük le háborúban valamelyik szomszédunkat, hanem az aktuális hatalom eldöntötte hogyan tesz rendet a kicsik játszóterén.

A szomszédainkkal való összeugrásnak nagyon kicsi az esélye.
 

borisz

Well-Known Member
2012. május 25.
8 408
11 434
113
<blockquote rel="borisz">Pedig elfeledkezel több dologról is.
Egyrészt arról, hogy a szóba jöhető ellenség 95%, hogy valamelyik szomszédos állam lesz, a maradék 5, hogy valamelyik nagyhatalom.

Akik nem tanulnak a történelmükből, nem tanulnak saját és mások hibáiból azok arra ítéltetnek, hogy megismételjék a hibákat. Nézzük a történelmünket visszafelé haladva:
- Afganisztán: Amerika háborúját vívjuk
- 1968: Szovjetunió parancsára mentünk megszállni
- 1956: Szabadságharc az aktuális elnyomó nagyhatalommal szemben
- II. VH: A baráti nagyhatalom vesztes háborúját vívjuk
- Tanácsköztársaság: Szabadságharc/területvédő/terület visszaszerző háború az antant és kisantant államai ellen.
- I. VH: A Habsburg császár háborúját vívjuk
- 1848: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Napóleoni háborúk: A Habsburgok háborúját vívjuk
- Rákóczi szabadságharc: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Török kiűzése: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Thökölyék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- 30 éves háború: Még ide is elvittek kisebb számban magyar katonákat a Habsburgok háborúját vívni.
- Bocskaiék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Török hódítás: Vesztes harc a hódító helyi hatalommal szemben

Mátyás óta nem nyertünk háborút. Miért? Többek közt azért mert soha nem ami súlycsoportunkba tartozó ellenféllel háborúztunk. Mikor harcoltunk mi egyetlen, hozzánk hasonló szomszédos állammal a győzelem esélyével? Az elmúlt 500 évben semmikor.

De javaslom nézd meg más kicsi, vagy közepes országok történelmét, hogy hány esetben vettek részt egy nagyhatalom háborújában, vagy támadta meg őket egy nagyhatalom, vagy vívtak szabadságharcot és hány esetben akaszkodtak össze hozzájuk hasonló, szomszédos országgal egy elszigetelt, helyi háborúra. Az utóbbiból fogsz messze kevesebbet találni.

Mindig hatalmak érdekszférájában éltünk és élünk. Az aktuális hatalom nem szokta hagyni, hogy az érdekkörébe tartozó kisebb államok egymással kakaskodjanak. Az hogy az ország nagy részét elvesztettük nem úgy dőlt el, hogy Románia, vagy az akkor még nem is létező Csehszlovákia, vagy Jugoszlávia háborút nyert ellenünk. Amikor átmenetileg visszaszereztük az elvesztett területek egy részét, akkor sem mi győztük le háborúban valamelyik szomszédunkat, hanem az aktuális hatalom eldöntötte hogyan tesz rendet a kicsik játszóterén.

A szomszédainkkal való összeugrásnak nagyon kicsi az esélye. </blockquote>

Igen, valóban, nyilván rohadtul mérvadó ebből a szempontból hogy mi volt évszázadokkal ezelőtt.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
2-3. Orosz lőszert lehet, hogy olcsó venni, de szerintem a lőszert magunknak kellene gyártani. Szerintem ilyenkor már nem lenne akkora a különbség a nyugati és a keleti lőszer között.
Hatás és ballisztikai adatokat tekintve pl. egy 6.5 mm-s Grendel jobb, mint egy 5.56 vagy egy 5.45. Ezt is figyelembe kell venni, hiszen nem a múlt hanem a jövő háborújára készülünk.

- Megveszünk 150-180 millió lőszert 20 évre 15 ezer karabélyhoz és kalap-kabát. Ennél egyszerűbb, olcsóbb, üzembiztosabb megoldás nincs. Egy 2160 db 7N6-os lőszert tartalmazó faláda (benne a két konzervdobozzal) 29 kg, és kicsi a terjedelme. 180 millió lőszer raklapokkal, pántokkal, zsugorfóliával 2500 tonna. 2-3 vasúti szerelvény elhozza. Szétosztjuk pár raktárba. Meg van oldva a kérdés. Amíg kitart a készlet nem függünk senkitől.
- Szerintem a 5,45-ös a jobb megoldás. Tudom, hogy a Grendel a kis kedvenced, de nem tud semmi olyat a gyakorlatban hasznosabb, mint egy kis űrméretű lőszer tulajdonságai. A level IV mellényt az a 7,62 mm puskalőszerek acélmagvas változatára méretezik. Azt egyik karabély lőszer sem viszi át. A sisakot a releváns lőtávon belül az 5,45-ös is átüti. Itt Európában karabéllyal az esetek legalább 95 %-ában 300 méteren belülre fognak lőni. A találatok 85-90 %-a 100 méteren belül esik. Érdemben nem számít, hogy mit tud ballisztikailag a Grendel 500-600 méteren. 300 méteren belül pedig a kicsik nagyobb kezdősebessége miatt előnyben vannak. Amúgy az 5,45-ös röppályája is stabil akár 800 méterig is. A kellő sebesítő hatása a bukdácsolás miatt megvan. Viszont behozhatatlan előnye, hogy kicsi a visszarúgása és ezáltal jobb a sorozat szórás, kisebb a lövész terhelése. Ezen kívül könnyebb, ami nagyon fontos szempont. Az újabb orosz karabélyok kiegyensúlyozó szerkezete miatt pedig a sorozat szórás tovább csökken. Igen, némileg nagyobb az egyes lövések szórása, mint a NATO lőszernél, de az érdemi lőtávon belül ez a lövész hibáihoz képest elhanyagolható.

4. Szerintem a magyar életeket pont, hogy a nyílt sisakos küzdelemmel óvhatjuk meg.
Hazánk nagyon nagy részt sík terep, tökéletesen alkalmas páncélos hadviselésre.
Nyílt terepen páncélosokkal bárkit meg bírnánk verni , a gyalogság pedig a városokat, magaslatokat védhetné. <i>(szomszédos országokkal szemben értve a bárkit.)</i>
De először a gyalogságot kellene rendbe rakni.

Kivel akarsz te tankcsatákat vívni az Alföldön? Ha valami komolyabb ellenféllel, az a levegőből szétkapja a páncélosainkat. De még csak igazán komoly ellenfél sem kell. Kelet-Ukrajnára sem lehet azt mondani, hogy hegyvidék. Szíria nagy része tök lapos sivatag. Nézd meg hogy eszik meg reggelire a páncéltörő rakéták a harckocsikat! Hát ha még az ellenfélnek harckocsik ellen használható tüzérsége is van, meg harci helikopterei...
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 931
13 269
113
<blockquote rel="laiki"><blockquote rel="borisz">Pedig elfeledkezel több dologról is.
Egyrészt arról, hogy a szóba jöhető ellenség 95%, hogy valamelyik szomszédos állam lesz, a maradék 5, hogy valamelyik nagyhatalom.

Akik nem tanulnak a történelmükből, nem tanulnak saját és mások hibáiból azok arra ítéltetnek, hogy megismételjék a hibákat. Nézzük a történelmünket visszafelé haladva:
- Afganisztán: Amerika háborúját vívjuk
- 1968: Szovjetunió parancsára mentünk megszállni
- 1956: Szabadságharc az aktuális elnyomó nagyhatalommal szemben
- II. VH: A baráti nagyhatalom vesztes háborúját vívjuk
- Tanácsköztársaság: Szabadságharc/területvédő/terület visszaszerző háború az antant és kisantant államai ellen.
- I. VH: A Habsburg császár háborúját vívjuk
- 1848: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Napóleoni háborúk: A Habsburgok háborúját vívjuk
- Rákóczi szabadságharc: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Török kiűzése: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Thökölyék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- 30 éves háború: Még ide is elvittek kisebb számban magyar katonákat a Habsburgok háborúját vívni.
- Bocskaiék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Török hódítás: Vesztes harc a hódító helyi hatalommal szemben

Mátyás óta nem nyertünk háborút. Miért? Többek közt azért mert soha nem ami súlycsoportunkba tartozó ellenféllel háborúztunk. Mikor harcoltunk mi egyetlen, hozzánk hasonló szomszédos állammal a győzelem esélyével? Az elmúlt 500 évben semmikor.

De javaslom nézd meg más kicsi, vagy közepes országok történelmét, hogy hány esetben vettek részt egy nagyhatalom háborújában, vagy támadta meg őket egy nagyhatalom, vagy vívtak szabadságharcot és hány esetben akaszkodtak össze hozzájuk hasonló, szomszédos országgal egy elszigetelt, helyi háborúra. Az utóbbiból fogsz messze kevesebbet találni.

Mindig hatalmak érdekszférájában éltünk és élünk. Az aktuális hatalom nem szokta hagyni, hogy az érdekkörébe tartozó kisebb államok egymással kakaskodjanak. Az hogy az ország nagy részét elvesztettük nem úgy dőlt el, hogy Románia, vagy az akkor még nem is létező Csehszlovákia, vagy Jugoszlávia háborút nyert ellenünk. Amikor átmenetileg visszaszereztük az elvesztett területek egy részét, akkor sem mi győztük le háborúban valamelyik szomszédunkat, hanem az aktuális hatalom eldöntötte hogyan tesz rendet a kicsik játszóterén.

A szomszédainkkal való összeugrásnak nagyon kicsi az esélye. </blockquote>

Igen, valóban, nyilván rohadtul mérvadó ebből a szempontból hogy mi volt évszázadokkal ezelőtt.</blockquote>

Akik nem tanulnak a történelmükből.....

Akkor ha úgy tetszik nézd meg a jelenleg zajló és az elmúlt évtizedekben lezajlott háborúkat! Mekkora az aránya az olyanoknak, ahol két hasonló méretű, kicsi, vagy közepes ország elszigetelt, helyi háborút vív? A nagy többsége polgárháború, szabadságharc/felkelés, törzsi háború, vallási összecsapás. Ahol tényleg két reguláris hadsereg csap/csapott össze, ott meg általában egyenlőtlen a küzdelem, mert az egyik nagyhatalom, vagy helyi hatalom. Sőt sokszor több ország áll össze egy ellen.

Lázadást, balhét Magyarországon is lehet szítani, de az ellen nem a harckocsi, a tüzérség, a harci repülő, vagy a harci helikopter a megfelelő eszköz.
 

telak

Member
2013. június 26.
367
5
18
<blockquote rel="borisz">Pedig elfeledkezel több dologról is.
Egyrészt arról, hogy a szóba jöhető ellenség 95%, hogy valamelyik szomszédos állam lesz, a maradék 5, hogy valamelyik nagyhatalom.

Akik nem tanulnak a történelmükből, nem tanulnak saját és mások hibáiból azok arra ítéltetnek, hogy megismételjék a hibákat. Nézzük a történelmünket visszafelé haladva:
- Afganisztán: Amerika háborúját vívjuk
- 1968: Szovjetunió parancsára mentünk megszállni
- 1956: Szabadságharc az aktuális elnyomó nagyhatalommal szemben
- II. VH: A baráti nagyhatalom vesztes háborúját vívjuk
- Tanácsköztársaság: Szabadságharc/területvédő/terület visszaszerző háború az antant és kisantant államai ellen.
- I. VH: A Habsburg császár háborúját vívjuk
- 1848: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Napóleoni háborúk: A Habsburgok háborúját vívjuk
- Rákóczi szabadságharc: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalom ellen
- Török kiűzése: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Thökölyék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- 30 éves háború: Még ide is elvittek kisebb számban magyar katonákat a Habsburgok háborúját vívni.
- Bocskaiék: Szabadságharc az elnyomó helyi hatalommal szemben
- Török hódítás: Vesztes harc a hódító helyi hatalommal szemben

Mátyás óta nem nyertünk háborút. Miért? Többek közt azért mert soha nem ami súlycsoportunkba tartozó ellenféllel háborúztunk. Mikor harcoltunk mi egyetlen, hozzánk hasonló szomszédos állammal a győzelem esélyével? Az elmúlt 500 évben semmikor.

De javaslom nézd meg más kicsi, vagy közepes országok történelmét, hogy hány esetben vettek részt egy nagyhatalom háborújában, vagy támadta meg őket egy nagyhatalom, vagy vívtak szabadságharcot és hány esetben akaszkodtak össze hozzájuk hasonló, szomszédos országgal egy elszigetelt, helyi háborúra. Az utóbbiból fogsz messze kevesebbet találni.

Mindig hatalmak érdekszférájában éltünk és élünk. Az aktuális hatalom nem szokta hagyni, hogy az érdekkörébe tartozó kisebb államok egymással kakaskodjanak. Az hogy az ország nagy részét elvesztettük nem úgy dőlt el, hogy Románia, vagy az akkor még nem is létező Csehszlovákia, vagy Jugoszlávia háborút nyert ellenünk. Amikor átmenetileg visszaszereztük az elvesztett területek egy részét, akkor sem mi győztük le háborúban valamelyik szomszédunkat, hanem az aktuális hatalom eldöntötte hogyan tesz rendet a kicsik játszóterén.

A szomszédainkkal való összeugrásnak nagyon kicsi az esélye. </blockquote>

A kép teljességéhez hozzá tartozik, hogy az általad említett háborúkban mindíg elavult hadsereg harcolt Magyarországért.
1. A törok időkben pl végvárainkra nem fordítottak szinte semennyit. Több esetben nem csak elavult vékony kőfalak nem voltak, de várvédők is alig. Sok esetben a várak egyes részeit elhordták építkezésekre.

2. 1848-as időkben a magyar honvédség még épp csak alakult. A habsburgok mégsem bírtak vele, az orosz cár csapatainak kellett besegíteni, hogy legyőzzenek.

3. A tanácsköztársaság idején egy háboru után meggyengült, demoralizált, leharcolt felszerwlésű sereg állt szemben a túlerővel. Nem beszélve a tanácsköztársaság által politikailag megtisztogatott katonai vezetés alkalmatlanságáról.

Ezekben az esetekben lehetett volna esély győznünk.
Ezt kell levonnunk a történelemböl, hogy ha hanyaholjuk a hadsereget, és rosszul választunk szövetségest akkor veszítünk.

Akkor a leghatékonyabb egy hadsereg ha sosem kell harcolnia. Ehez pedig elrettentő erejűnek kell lennie a honvédségnek.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 903
58 144
113
laiki

1. És mi van akkor ha elfogy az a 180 millió darab lőszer?
Most ezzel biztos nem lövök le nagy poént, de az a 180 millió lőszer nem sok! Egy valódi háborúban jó esetben egyszerre kb. 100 ezer magyar fogna fegyvert (ha van mivel), ha fejenként csak 1000 lőszert kapnak az már 100 millió.
De 1000 lőszert ki lősz egy hónap alatt!
Gyakorlatilag milliárdos tételben kellene rendelkeznünk karabély lőszerrel és 100 milliós tételben kellene rendelkeznünk géppuska lőszerrel ahhoz, hogy megvívjunk egy háborút.

Szerintem nem árt ha van hazai gyártás, ekkora tételben anyagilag is megérné.

2.
<i>"Kivel akarsz te tankcsatákat vívni az Alföldön? Ha valami komolyabb ellenféllel, az a levegőből szétkapja a páncélosainkat. De még csak igazán komoly ellenfél sem kell. Kelet-Ukrajnára sem lehet azt mondani, hogy hegyvidék. Szíria nagy része tök lapos sivatag. Nézd meg hogy eszik meg reggelire a páncéltörő rakéták a harckocsikat! Hát ha még az ellenfélnek harckocsik ellen használható tüzérsége is van, meg harci helikopterei..."</i>

Páncélosok nem csak egymás ellen képesek harcolni, a gyalogságot is nagy hatékonysággal pusztítják!
Szíria nem releváns példa, lestrapált, bénán alkalmazott 60's évek béli export szovjet technika harcol, szétszórva hatalmas területen, olyan ellenfél ellen akinek az ATGM-jei a 80's évek színvonalát hozzák.

Ukrajnában reálisabb volt a helyzet, de azt kiemelném, hogy a "szakik" igencsak profi módon vették föl a harcot egy teljesen dilettáns hadvezetésű, nagyrészt béna és gyáva sorállománnyal rendelkező ukrán "<i>árnyéka önmagának</i>" hadsereggel szemben.

Szerintem, viszonylag modern páncélostechnikával , saját földünkön, légi fedezett mellet a honvédség jövőbeni páncélos alakulatai bármelyik környékbeli ország haderejét képesek lennének megállítani.
Egyetlen egy modern gépesített dandár elég lenne ehhez, ha a levegőből fedezik őket.
 

telak

Member
2013. június 26.
367
5
18
Azért az ATGM-ek nem a háború szent gráljai. Jól alkalmazott tömegesen bevetett páncélos erő, légi és gyalogos támogatással együtt sokkal hatékonyabb a pct rakétáknál.
A védelemben is hiába használsz páncéltörő fegyvereket tartósan nem tudod megvédeni a területeket. A harckocsikkal viszont vissza tudod szorítani a támadókat.
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
<blockquote rel="silurusglanis">
Tény, hogy ebből a pénzből is lehetne hatékony a haderőnk, de ha ennek a gondolkodásmódnak a végét nézzük, akkor tenyésszünk antraxot és legyen ez az alap mert olcsó és olyan elrettentő mint az atom.

Az olcsó biológiai fegyver nem rossz gondolat, sokakban felmerült és próbálkoztak is vele. De senki nem hinné el, hogy be is fogjuk vetni, mert a biológiai fegyver fő problémája, hogy aki beveti az esélyesen magát is kinyírja. A másik, hogy ha tömegpusztító fegyvered van, akkor tényleg rád szállnak és megdemokratizálnak. A harmadik, hogy beláthatatlan a pusztítás mértéke és következmények. Lehet hogy jobban járnánk ha megadnánk magunkat, sem mint ilyesmit szabadítsunk rá még akár a legádázabb ellenségünkre is. Esetleg bosszúból módszeresen kiirtanának minket.

Ezzel szemben a könnyű/kézi fegyverekkel nem fenyegetünk senkit, mert alapvetően védekező eszközök. Nem is jegyzik azokat szinte semmilyen katonai erőről szóló egyezményben, összehasonlításban, tanulmányban, stb... Ezek miatt senki nem fog megtámadni minket. Nem indítunk el fegyverkezési versenyt a szomszédságban. Nem válunk atomcélponttá, vagy hagyományos stratégiai csapások célpontjává. Azt jelzi, hogy mi senkire nem vagyunk veszélyesek, senkit nem akarunk bántani, csak hagyjanak békén minket, mert ha viszont ide jönnek, akkor veszteségeket fogunk okozni. </blockquote>

Nem gondoltam komolyan a lépfenét. Csak arra akartam rávilágítani, hogy ha tovább viszem a gondolatmenetedet akkor ne legyen semmink csak egy pár ezer kémcső bacink. Olcsó lenne...

Tisztelettel, de nagyon elhibázottnak látom mind a veszélyforrások megítélését, mind az azokra adott válaszokat részedről.
A szomszédaink nem vágynak Magyarország elfoglalására, a nagyhatalmak ellen meg minek ellenállni? Akkor ne is legyen egyáltalán semmink, de abszolúte.
Noooormáááális?

Asszimetrikus válaszokat keresel, idáig teljesen egyezünk. (Már amikor két gerilla-ötlet között nem akarod megadni magad az első lövésre.)


Akkor kezdjük a motivációnál.
Nagyon is valós veszélye van egy szomszéddal való háborúnak.
Ukrajnát nem kell magyaráznom.
Romániában senkinek nem gyanús, hogy egy idáig dinamikusan növekvő, abszolút gyakorlatias állam hirtelen kb. annyit ad az egyházának, hogy belerokkan?
Nem véletlen. A rengeteg erdélyi vallási épületük, templomok és monostorok nem hagyományőrzésből lettek jól védhetően és katonailag ésszerű helyekre építve.
Hallani egyet s mást, hogy alattuk a pincékben kézifegyvereket tartanak.

Ha ők támadnak, akkor meg... hiszed vagy sem, minden megszálló erőt jellemez a nemi erőszak. Ez van. Békeidőben is (pl.Okinawa), de háborúban főleg.
Szóval indulj ki abból, hogy a párod (nem akarok személyeskedni, most csak a diskurzus kedvéért feltételezem, hogy társas férfi vagy) erőszak célpontja lehet egy benyomulás alkalmával. Jó érzés, mi?

Az asszimetrikus harc nagy áldozatokkal jár (@szaki01 szerint általában 30%-os élőerő), és nem véletlenül csak akkor alkalmazzák önmagában, mikor nincs más lehetőség.

De miért ne működhetne a konvencionális és asszimetrikus együtt?
A támadó ék megállítására pl. az Alföldön muszáj vagy kiállni bizonyos mértékben.
A gerillák pedig

Egy egészségesen felépített, önálló és nem pincsi Honvédség fejlesztése nem vált ki versenyt. Főleg, ha azt hazai ipari alapokon tesszük. Egyszerű gazdaságossági megfontolásként lehet rá hivatkozni.

Több mint 420 milliárd ment el a topik megléte óta csak a sportra. Ja nem, egyetlen egy sportágra.
Ha jól emlékszem 16 ezer milliárd forint az éves költségvetés.
Szóval ezt is cáfolnám, hogy nincs pénz. Lenne...
Ezen összeg egy számjegyű százalékából indulhatna be egy gyár, ami AK-ra gyártana skálázott optikát, éjjellátót és cső alatti gránátvetőt.
Miért az AK?
Visszakérdeznék, mi a fene mozgatja egyesekben azt, hogy a 7,62x39 kiöregedett?
Továbbá amíg új karabély nem érkezik (mondjuk ugyan ennek a konzorciumnak keretei között) addig tökéletesen megfelel, aztán majd meglátjuk.

Nem is bántanám tovább a gerillaseregedet, mert ha mellette van egy normális és olajozottan működő Honvédség aki a nehéz technikát üzemelteti, amely szintén a gyenge pontokat támadja, vagy épp nagy távolságból operálja ki a támadáshoz felállt zászlóaljakat (rakétatüzérség! alap dolog lett mostanában) akár még támadni is megfelelő lehet. De csak erre építeni nem lehet.

Ellenben a nagyhatalmak elleni hadviselés esélytelenségével vitatkoznék.

Egy esetleges megszállást úgy kell elképzelni, ahogy az mondjuk most zajlik. Nem a Sivatagi Vihar 2.0 jön hanem sok-sok helikopter jön be alacsonyan, gyanús mozgások, csomópontok és értékes objektumok körüli szórványos tűzharcok (bár én a honvédek egy részéből kinézem hogy együttműködnek mert SZÖVECCSÉG-de most vázoljunk fel egy számunkra ideális állapotot).

Így a legegyszerűbb abból kiindulni, hogy mi az amit aktuális uraink nem engednek nekünk. (Közben figyeljük meg, hogy pont egy ilyen típusú, helikopterek irtására berendezkedett ellenállás alapvető eszközei vannak tiltólistán, így szerintem bizonyítást nyert a fenti elméletem egy megszállás menetére vonatkozóan.)

-nehézgéppuskák, gépágyúk
A Kord licensze nem hiszem, hogy földhöz vágna bennünket.

-MANPAD

-közeli légvédelem lánctalpas alvázon

Minden egyébre Irán adja meg a megfelelő választ. A magunk játszóterén jobb helyzetben vagyunk, mint ők.

Nekik sikerült eltántorítani az USA-t az agressziótól.
Ők is kezdték valahol.

Ne akarjunk már mindent feladni.
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 501
5 593
113
Kifelejtettem valamit.

Az agressziót a politikusok irányítják. Őket meg a családjuk, már ha veszélyben érzik.

Egy lélekben és szellemileg ízig-vérig magyar titkosszolgálatra lenne szükség bármiféle nagy program előtt, ez az alapja egy állam erőkivetítő képességének.
Akik mondjuk ha el kell térni rutinjuktól, egy piréz felvonulás alatt szemrevételezik a politikuscsaládok napi rutinját. Vasútvonalaik, reptereik környékét. Meg ilyenek...

De egyre inkább kiábrándult vagyok, és kezdem azt hinni, hogy ezen alap már nem fog megadatni nekünk. Ahhoz egy forradalom kellene, de abból a gyakorlatban még semmi jó nem sült ki. Nem lehet mindent az elejéről kezdeni, pedig fejünkre nőtt haszontalan államunkon már csak az segítene.
Szép lassan eltűnünk és ennek a topiknak sem lesz értelme. De azért küzdeni kell.
 

pela3

Well-Known Member
2013. október 17.
1 638
876
113
Igazából a honvédelemre, a katonaság csak a 2. dolog, az első az bizony a CIA/KGB féle "irodák", akik zsarolni is tudnak.
 

marton

Well-Known Member
2013. április 16.
1 039
709
113
silurusgalnis,, szerintem jól látod.
Biztos nagyon jól bejött a partizán hadviselés mondjuk a szomszédban,, vagy bárhol,, de ha balhéba keveredünk valamelyik szomszédunkkal,,, könyörgöm,, ne onnan kezdjük már, hogy partizánkodunk,, az maradjon csak sokadik lépcső.
És igen, ha volna szándék, volna pénz is fejlesztésre,, hisz amiket jelntenek be xy fejlesztéseket városoknál, régióknál, sportlétesítményeknél,, váltsátok át euróra, dollárra,, majd nézzétek meg valaminek az árát. Egyáltalán nem az ördögtől való elvetemült rémálom egy közepes méretű jól felszerelt, kiképzett haderő. Csak sajnos most senkinek sem érdeke. :(
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 797
80 354
113
A bukdácsolást nyugodtan elfelejthetjük úgy a modern 5,56-os mint a modern 5,45 lőszereknél.Nagyon jól hangzik de több hátránya van mint előnye,nem véletlenül törekednek keleten és nyugaton is a kis kaliberű köztes lőszerek megjelenése óta a minél nagyobb átütőerőre a bukdácsolással szemben.

Azzal pedig vigyázzunk,hogy nincs elég átütőereje az 5,56-os és 5,45-ös lőszereknek a LvL IV betétekkel szemben mert a Skjodl olyan LvL IV plateket fejleszt amik ellenállnak a legújabb wolfram magvas 5,56-os és 5,45-ös lőszereknek.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 077
18 823
113
Egy ország, nemzet léte, akkor kerül igazán veszélybe háborús konfliktus esetén, amikor egyik, vagy több, közvetlen szomszédjával kerül hadviselő helyzetbe.
Minden egyéb, a határoktól akár több ezer km-re végzett szövetségesi kötelezettségből adódó misszió, csak pár mondatos sajtóhír, a hazai lapokban.
A haderő alkalmazása hazánk esetében, védelmi jelleggel, hatásosan, kizárólag az összefegyvernemi harc minden lehetőségét kiaknázva lehetséges, a jövőben is.
Országunk terepviszonyai, több évszakos éghajlata, sűrű településszerkezete, szinte minden hagyományos harctevékenységre lehetőséget ad, védelemben, támadásban egyaránt.
Ellenséges offenzíva esetén, annak megállítására nélkülözhetetlenek a komoly gépesített, összfegyvernemi kötelékek.
A hazai terep adottságai lehetővé teszik a páncélos, gépesített hadviselés, manőverező harc, minden formáját.
Az alföldi síkság és dunántúli dombos vidékek, figyelembe véve a 4 évszakos időjárás, csapadékos, így többnyire laza talajos állapotát, ezért alapvetően lánctalpas harceszközök alkalmazása kívánatos ezen egységek keretében.
A sűrű településszerkezetből adódóan, ajánlatos emellett a haderő adott egységeinek magas szintű képzettsége, a helységharcot illetően is.
A sokak által említett gerilla harcmodornak értelmét nem látom.
Mert a gerilla harc feltételezi, a hagyományos haderő vereségét már, illetve az ország megszállt helyzetét, ebből fakadóan.
Kizárólag gerilla harcmodorral még háborút senki nem nyert meg, nem is fog.
Természetesen lehet így zaklatni az ellent, az "üss és fuss" harcászati elképzelések alkalmazásával.
Azonban helyi kis sikerek, az ellenséges erőknek alkalmanként okozott néhány fős veszteségek, kisebb anyagi károk okozásán túl, nagyobb eredményt a gerilla hadviseléstől nem várhatunk.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 866
4 156
113
silurusgalnis,, szerintem jól látod.
Biztos nagyon jól bejött a partizán hadviselés mondjuk a szomszédban,, vagy bárhol,, de ha balhéba keveredünk valamelyik szomszédunkkal,,, könyörgöm,, ne onnan kezdjük már, hogy partizánkodunk,, az maradjon csak sokadik lépcső.
És igen, ha volna szándék, volna pénz is fejlesztésre,, hisz amiket jelntenek be xy fejlesztéseket városoknál, régióknál, sportlétesítményeknél,, váltsátok át euróra, dollárra,, majd nézzétek meg valaminek az árát. Egyáltalán nem az ördögtől való elvetemült rémálom egy közepes méretű jól felszerelt, kiképzett haderő. Csak sajnos most senkinek sem érdeke. :(

+1
Most nincs kedvem sokat írni ehhez a témához (már régebben kifejtettem az álláspontomat, miszerint nem árt a gerillahadviseléshez is alkalmas fegyvereket (elsősorban MANPADS, .338 és 12.7-es kaliberű mesterlövész/rombolópuskákat és normális, a modernebb tankok ellen is jó ATGM-eket, RPG-ket) beszereznünk, de erre építeni önmagában nem lehet. Kell egy jól felszerelt reguláris haderő is. Légierővel, CAS-képességgel, MBT-kkel, (lehetőleg) önjáró tüzérséggel és sok, korszerű IFV-vel.


Tudom, hogy a Grendel a kis kedvenced...

Nekem is! És okkal, mert a ballisztikai tulajdonságok, lőszerméret/tömeg, visszarúgás "hármasban" nagyon jól eltalált lőszer.



A bukdácsolást nyugodtan elfelejthetjük úgy a modern 5,56-os mint a modern 5,45 lőszereknél.Nagyon jól hangzik de több hátránya van mint előnye,nem véletlenül törekednek keleten és nyugaton is a kis kaliberű köztes lőszerek megjelenése óta a minél nagyobb átütőerőre a bukdácsolással szemben.

Stophatás, vs átütőképesség... Nehéz ügy, de katonai fegyvereknél inkább az átütőképesség manapság már a lényeg. Rendőrségi használatnál meg ellenkezőleg. De a modern lövedékek (a Grendel, 6.8 SPC, vagy akár az M855 is) már mindkettőben jók. Kemény tárgyakon áthatolnak, lágyabb állagú tárgyakban/szövetben meg bukdácsolnak, vagy csak simán leadják az energiájuk nagy részét a becsapódáskor, ezzel jelentős szövetkárosodást okozva.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 280
16 046
113
marton

<i>"Van hazai buszgyártás (Credo) az állam mégis Volvo-t meg MAN-t vesz,,,"</i>

Pont ugyan azért amiért AMP-69 sem venne az állam Tavor vagy AEK helyet...
Ezeket a termékeket egyszerűen meghaladta az idő.

Amikor a Credo Citadell-t/Econell-t kifejlesztették, akkor azok nagyon is jó ár/érték arányúak voltak.

Megjegyzem a jelenlegi dízeles MAN/Mercedes buszok sem képviselnek érdemben magasabb színvonalat, ár/érték atányban meg semmivel ne mjobbak.

Ami a nagy előnyük, hogy van mögöttük pénz, és van másodlagos piacuk, így a vevő előnyösebb hitelkonstrukciót tud igényelni a vásárlásukkor (pláne ha a hitelt a gyártóhoz kötődő bank adja).

az sem mellékes, hogy a MAN (VW) és Merci mögött vélhetően ott volt a német/gyártói lobbi, a Volvo esetén meg simán valaki hülyeséget álmodott, a Volvo meg köszönte szépen, és kihasználta.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 280
16 046
113
<blockquote rel="tarzaan"><blockquote rel="honved">Nem tudom ki nézte, de ma Orbán Viktor meglepő őszinteséggel beszélt a Honvédségről.
Ecsetelte hogy a haza védelméhez nem tud igazán hozzájárulni a jelenlegi állapotában a sereg.
Ezért komoly fejlesztésekre van szükség, amit meg is fogunk tenni.
Valamint említette, hogy el kell érni a katonai kiadásainknak az éves GDP 2 %-át.
Kijelentette, hogy ez alapvető nemzeti érdek.
Kicsit meglepődtem, mert a miniszterelnök így még nem beszélt a haderővel kapcsolatban.
Nem tudom mi a szándék, majd kiderül.

Gondolom azt nem részletezte, mekkora érdemei vannak a jelenlegi helyzetben és a hazai hadiipar kinyírásában.</blockquote>

Nemrég betettem a fegyver "exportunk" részletes adatait. A Honvédség fegyverzetét túlnyomó részben 2005 és 2010 közt szórták ki.

Mellesleg a jelenlegi költségvetéssel is lehetne sokkal értelmesebb Honvédelmet csinálni. Ha meg ez nem cél, akkor a jelenlegi költségvetés is felesleges.
</blockquote>

A FÉG-re gondoltam.
 
T

torsen

Guest
<blockquote rel="fip7">marton

<i>"Van hazai buszgyártás (Credo) az állam mégis Volvo-t meg MAN-t vesz,,,"</i>

Nem ismerem a Credo mögött álló gyártó gazdasági erejét, de egy hazai beszerzésnél szerintem érdemes elgondolkodni a Ganz-Hunslet féle KCSV6 villamos sorsáról. Egy hazai fejlesztés, gyártás, majd egyetlen beszerzés volt, (11db). A gyártó megszűnt a vásárló meg szophatta az ujjából a technikai paramétereket, karbantartási, javítási műveleteket mert nem volt utógondozás.