Ki határozza meg? Pl a személyügyen dolgozó tiszt/altiszt találja ki magának h mikor akar menni gyakorlatra/lövészetre na ne mond már, mert ha ez így van akkor az megint csak a rendszer hibája.
Ezzel, hogy a harcoló keressen többet kb az van suggalva, hogy aki harctámogató beoban van az igazából nem is számít, felfog benne merülni a “minek szakadjak meg?” kérdés, miközben meg a napi müködéssel kapcsolatos dolgokat ők csinálják.
Csak ismételni tudom magam az árokban nem fog számítani, hogy milyen beoban vagy ott fogsz feküdni úgyis.
Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy első sorban mindenki katona legyen másodsorban pedig a szakának/területének megfelelő szakember az, hogy ez nem így volt megint csak a rendszer hibája, mert hagyta ezt.
Azt mondom inkább legyen egy normális missziós/gyakorlati pótlék és akkor aki kint van külszolgálaton elmegy gyakorlatra az keressen többet.
Senkinek semmi köze nincs ahhoz, hogy egy munkaadó milyen módon differenciál a munkavállalói között.
Hagyjuk már ezt az alanyi jogon "nekem is annyi jár" mentalitást.
Ha senki nem akar menni harcolónak, akkor hogy máshogy ösztönzöd a népet?
De nem is értem. A civil munkaerő piacon is bőven megvan ez az egyenlőtlenség. Mindig az keresi a többet, amelyik szakmából hiány van.
Felemlegetném a nemrég felhozott buszsofőrök példáját, vagy a közelmúlt építőipari trendjeit.
Nyilván ez a Honvédségen belül bérfeszültséget fog okozni, de ezt lehet kezelni. Ha nem egyenlítenek a helyzeten, akkor meg kell adni a lehetőséget a Cégen belüli átjelentkezésre, vagy a leszerelésre.
Szerintem különben kb. fél éven belül meg fog szűnni a leszerelési stop.
Másrészt meg ez egy toborzókampány része. Most az a cél, minél több civilnél kezdjen el csilingelni a csengő a fejecskébe, hogy a Honvédségnél nagy pénzt lehet keresni.
