A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Utazz benne sokat..Jó lesz nektek ez is
Az Iveco kategóriát tartom a legjobb választásnak. Nekem volt szerencsém 3 verzióhoz is.
Ár érték arányban biztos az IVECO az egyik legjobb.. még gyárthatjuk is mert biztos nem egy darab kell...
Ha lenne egy GAZ67sem,a közelébe nem engednélek benneteket,rontópálok!
Iveco M40 koncepciója szerintem igen jó.Végy egy sikeres civil haszonjárművet,pofozd át úgy,hogy vidéki/mezgaz/épitőipari és katonai célra is nagyon jó legyen,miközben maradjon meg a könnyű,moduláris gyárthatóság,sokoldalúság,praktikuusság,strapabiróság-és mindezt viszonylag occsón.
2019 BUÉK
Ez az amiről az eszközlistán írtam a SAAB 340 AEW , ez megoldaná a kárpátmedence légtér ellenőrzését függetlenül az amerikai AWACS- tól ,melynek adatai nem feltétlen kapnánk meg tőlük.
Valahogy úgy vagyunk az USA-val mint a hitleri Németországgal , nekünk NEM , vagy nem szívesen , a románoknak annál szívesebben , nagyon hasonló a szitú .
Az Amerikai Légierő E–3 Sentry légtérellenőrző repülőgépe
A Francia Haditengerészet E–2 Hawkeye légtérellenőrző repülőgépe repülőgép-hordozóról indítás előtt
A Svéd Királyi Légierő Saab 340 AEW légtérellenőrző repülőgépe
A légtérellenőrző repülőgép egy nagyméretű rádiólokátorral felszerelt repülőeszköz (általában repülőgép, ritkábban helikopter, a közeljövőben valószínűleg pilóta nélküli repülőgépek is), amely a környező légtér több száz kilométer sugarú területének (elsősorban katonai) légi forgalmát figyeli és irányítja. A szárazföldi telepítésű rádiólokátorokhoz képest nagy előnye, hogy több ezer méteres repülési magassága miatt a Föld görbülete és domborzata sokkal kevésbé akadályozza a repülőgépek észlelését (azaz felülről például a hegyek mögé is belát), emellett a rendszer mozgékony, azaz egyszerűen áttelepíthető a Föld egyik pontjáról a másikra. Az első légtérellenőrző repülőgépeket az ötvenes-hatvanas években kezdték kifejleszteni, az elektronikus berendezések miniatürizációja ekkortól tette ezt lehetővé. Jelenleg a legismertebbek az amerikai E–2 Hawkeye és E–3 Sentry, valamint az orosz A–50.
A légtérellenőrző repülőgépek rádiólokátora a gép repülési irányától függetlenül, minden irányban észleli a környező repülőeszközöket. Ezt a hagyományos kialakítású repülőgépeknél a rádiólokátor körbeforgatásával érik el, a korszerűbb repülőgépeknél a fixen felszerelt antenna által kibocsátott sugárnyalábot elektronikusan térítik el (ilyen például a Saab 340 AEW repülőgép). A rádiólokátor antennáját általában a törzs fölé szerelik, a kezelőszemélyzet pedig a törzsben foglal helyet.
Ez az amiről az eszközlistán írtam a SAAB 340 AEW , ez megoldaná a kárpátmedence légtér ellenőrzését függetlenül az amerikai AWACS- tól ,melynek adatai nem feltétlen kapnánk meg tőlük.
Valahogy úgy vagyunk az USA-val mint a hitleri Németországgal , nekünk NEM , vagy nem szívesen , a románoknak annál szívesebben , nagyon hasonló a szitú .
Az Amerikai Légierő E–3 Sentry légtérellenőrző repülőgépe
A Francia Haditengerészet E–2 Hawkeye légtérellenőrző repülőgépe repülőgép-hordozóról indítás előtt
A Svéd Királyi Légierő Saab 340 AEW légtérellenőrző repülőgépe
A légtérellenőrző repülőgép egy nagyméretű rádiólokátorral felszerelt repülőeszköz (általában repülőgép, ritkábban helikopter, a közeljövőben valószínűleg pilóta nélküli repülőgépek is), amely a környező légtér több száz kilométer sugarú területének (elsősorban katonai) légi forgalmát figyeli és irányítja. A szárazföldi telepítésű rádiólokátorokhoz képest nagy előnye, hogy több ezer méteres repülési magassága miatt a Föld görbülete és domborzata sokkal kevésbé akadályozza a repülőgépek észlelését (azaz felülről például a hegyek mögé is belát), emellett a rendszer mozgékony, azaz egyszerűen áttelepíthető a Föld egyik pontjáról a másikra. Az első légtérellenőrző repülőgépeket az ötvenes-hatvanas években kezdték kifejleszteni, az elektronikus berendezések miniatürizációja ekkortól tette ezt lehetővé. Jelenleg a legismertebbek az amerikai E–2 Hawkeye és E–3 Sentry, valamint az orosz A–50.
A légtérellenőrző repülőgépek rádiólokátora a gép repülési irányától függetlenül, minden irányban észleli a környező repülőeszközöket. Ezt a hagyományos kialakítású repülőgépeknél a rádiólokátor körbeforgatásával érik el, a korszerűbb repülőgépeknél a fixen felszerelt antenna által kibocsátott sugárnyalábot elektronikusan térítik el (ilyen például a Saab 340 AEW repülőgép). A rádiólokátor antennáját általában a törzs fölé szerelik, a kezelőszemélyzet pedig a törzsben foglal helyet.
Ma ennél sokkal kevesebb is elég hogy tüntikézzenek az emberek. Akár célt is érhetnének a liberálisoknál, egy kis bombázással, utána meg valami közleménnyel, hogy az "Orbán félelmet keltett a szomszédaiban revizionista, anti-NATO meg anti-EU törekvései miatt blablabla, ezért kénytelenek voltunk kemény módszerekkel megálljt parancsolni neki. Ha nem üldözitek el, két nap múlva már Bpesten leszünk", közben meg már betörtek a szárazföldiek is az országba.
Ilyenektől az ember mit vár? Korábban is volt már szó, nem tudom, hogy itt-e, mikor valamelyik tüntetéssel kapcsolatban jöttek elő a kommentek, hogy remélik most már bevonul az amerikai(!) sereg, és elhozza nekik a demokráciát(!). Az ilyenek akár egy román bevonulást is támogathatnának, azok úgyis nagyon ügyesek a mások meggyőzésében. Értem, miért tartjátok fölöslegesnek a városok légvédelmét, a témát magam részéről le is zártam, de a terrorbombázásról nem vagyok meggyőzve, hogy az nálunk is kontraproduktív lenne, mint máshol volt.
Ha a mai Magyarország nem is, de a Kárpát-medence elég nagy ahhoz, hogy fenntartsunk egy ilyen légtérellenőrző gépet? Korábban minden belebegtetett beszerzésünknél jött a sírás, hogy ha mi veszünk valamit, az versenyt indít be a szomszédban, aztán valahogy mégis rádöbbent mindenki, hogy a szomszédság már jó régen fegyverkezik, csak mi maradtunk le elég csúnyán. Ilyen kis ország, mint hazánk, ha beszerezne valami hasonlót, nem lenne várható az óbégatás, hogy mit akarunk mi ezzel? A román az nem ér, a románok azért is óbégatnak, hogy mi még levegőt veszünk.2019 BUÉK
Ez az amiről az eszközlistán írtam a SAAB 340 AEW , ez megoldaná a kárpátmedence légtér ellenőrzését függetlenül az amerikai AWACS- tól ,melynek adatai nem feltétlen kapnánk meg tőlük.
Valahogy úgy vagyunk az USA-val mint a hitleri Németországgal , nekünk NEM , vagy nem szívesen , a románoknak annál szívesebben , nagyon hasonló a szitú .
Az Amerikai Légierő E–3 Sentry légtérellenőrző repülőgépe
A Francia Haditengerészet E–2 Hawkeye légtérellenőrző repülőgépe repülőgép-hordozóról indítás előtt
A Svéd Királyi Légierő Saab 340 AEW légtérellenőrző repülőgépe
A légtérellenőrző repülőgép egy nagyméretű rádiólokátorral felszerelt repülőeszköz (általában repülőgép, ritkábban helikopter, a közeljövőben valószínűleg pilóta nélküli repülőgépek is), amely a környező légtér több száz kilométer sugarú területének (elsősorban katonai) légi forgalmát figyeli és irányítja. A szárazföldi telepítésű rádiólokátorokhoz képest nagy előnye, hogy több ezer méteres repülési magassága miatt a Föld görbülete és domborzata sokkal kevésbé akadályozza a repülőgépek észlelését (azaz felülről például a hegyek mögé is belát), emellett a rendszer mozgékony, azaz egyszerűen áttelepíthető a Föld egyik pontjáról a másikra. Az első légtérellenőrző repülőgépeket az ötvenes-hatvanas években kezdték kifejleszteni, az elektronikus berendezések miniatürizációja ekkortól tette ezt lehetővé. Jelenleg a legismertebbek az amerikai E–2 Hawkeye és E–3 Sentry, valamint az orosz A–50.
A légtérellenőrző repülőgépek rádiólokátora a gép repülési irányától függetlenül, minden irányban észleli a környező repülőeszközöket. Ezt a hagyományos kialakítású repülőgépeknél a rádiólokátor körbeforgatásával érik el, a korszerűbb repülőgépeknél a fixen felszerelt antenna által kibocsátott sugárnyalábot elektronikusan térítik el (ilyen például a Saab 340 AEW repülőgép). A rádiólokátor antennáját általában a törzs fölé szerelik, a kezelőszemélyzet pedig a törzsben foglal helyet.
Gyömbér Béla is esélyesnek lát egy KC-130-as megrendelést a braziloktól.
"Mindezt azért írom, mert a Brazíliavárosban készült fotó hátterében szerintem biztos, hogy a másodikként beszerzett (illetve megismert), HA-LKX lajstromjelű Falcon 7X látható. Ezt gondolom még ma kivesézik a lapok, amiről viszont egészen biztosan nem írnak majd, pedig szerintem sokkal érdekesebb, hogy a Magyar Honvédség beszerzéseivel meglepően sok platformon kerül közös nevezőre Brazíliával.
Brazília ugyanis – Magyarországhoz hasonlóan – Gripen vadászgépek beszerzése mellett döntött, rendszeresítette az Airbus H225M helikoptereket és a brazil kormány a H145M civil változatát is. Egy esetleges magyar KC-390 megrendeléssel pedig lényegében minden fontosabb területen “egységes” lenne a géppark, legalábbis magyar szemszögből."
https://jogalappal.hu/brazil-kapcso...2J2bYDMT_rPgeNJcU6byfR9ABdPl7fMS5GaaDIqiI0lfg
"Mindezt azért írom, mert a Brazíliavárosban készült fotó hátterében szerintem biztos, hogy a másodikként beszerzett (illetve megismert), HA-LKX lajstromjelű Falcon 7X látható. Ezt gondolom még ma kivesézik a lapok, amiről viszont egészen biztosan nem írnak majd, pedig szerintem sokkal érdekesebb, hogy a Magyar Honvédség beszerzéseivel meglepően sok platformon kerül közös nevezőre Brazíliával.
Brazília ugyanis – Magyarországhoz hasonlóan – Gripen vadászgépek beszerzése mellett döntött, rendszeresítette az Airbus H225M helikoptereket és a brazil kormány a H145M civil változatát is. Egy esetleges magyar KC-390 megrendeléssel pedig lényegében minden fontosabb területen “egységes” lenne a géppark, legalábbis magyar szemszögből."
https://jogalappal.hu/brazil-kapcso...2J2bYDMT_rPgeNJcU6byfR9ABdPl7fMS5GaaDIqiI0lfg
Miért maradtunk le csúnyán?? Itt mindenkinek kilóg a segge, Ausztriát kivéve....
Ne a Mikulás által hozott meglepetéseket nézd, azt nézd, mikre adta le még jóval előttünk megrendeléseket a szomszédaink, meg miket szereztek már be.
Üdv. mindenkinek.
Tegnap láttam több kommentet a városvédelemről pro-kontra , szerintem teljes mértékben kontraproduktiv , a szűkös légi és légvédelmi erőket a csapásmérő erők megvédésére kell fordítani ,az majd visszatatja a ellenséges fő erőket a nagyvárosainktól.
A sesej féle szabadcsapatok garázdálkodását meg állítsák meg a Területi Önkéntesek.
Ha a fő erők a városba húzódnak , és annak milyen következménye lesz , az alábbi link-t küldöm mindenki megnézheti hiteles nem innen-onnan összevágott.
Tegnap láttam több kommentet a városvédelemről pro-kontra , szerintem teljes mértékben kontraproduktiv , a szűkös légi és légvédelmi erőket a csapásmérő erők megvédésére kell fordítani ,az majd visszatatja a ellenséges fő erőket a nagyvárosainktól.
A sesej féle szabadcsapatok garázdálkodását meg állítsák meg a Területi Önkéntesek.
Ha a fő erők a városba húzódnak , és annak milyen következménye lesz , az alábbi link-t küldöm mindenki megnézheti hiteles nem innen-onnan összevágott.
Üdv .
Valaki kérdezte tőlem mi a francnak kell 6db KC390 -s szállítógép , nos a különleges műveletiek tömeges deszantolásához , légi utántöltéshez , pl M110 Howitzer szállításához a deszantolt , de bajba jutott KMZ tűz megerősítésére. Lehet hogy 6 kevés is . A Benkő úr által emlegetett rámpások, ezek
Valaki kérdezte tőlem mi a francnak kell 6db KC390 -s szállítógép , nos a különleges műveletiek tömeges deszantolásához , légi utántöltéshez , pl M110 Howitzer szállításához a deszantolt , de bajba jutott KMZ tűz megerősítésére. Lehet hogy 6 kevés is . A Benkő úr által emlegetett rámpások, ezek
Léggömbradar-komplexumok
Fejes Tibor alezredes, Papp Tibor százados
Bevezetés
Az Öböl-háborúról az utóbbi években sok cikk, tanulmány látott napvilágot. A sokszínű értékelések, elemzések között egy aprónak tűnő hír jelent meg, miszerint elsőként alkalmaztak haditevékenység során léggömbradar-komplexu- mokat. Nem sokkal később a honi sajtóban is megjelent egy hír, hogy a magyar rádiólokációs információs rendszer korszerűsítése során felmerült a léggömbradar-komplexumok esetleges rendszeresítése.
Felmerül a kérdés, hogy miért alkották meg eredetileg ezeket az eszközöket, mire és hogyan alkalmazzák azokat.
A léggömbradar-komplexumok létrehozásának okai és lehetőségei
Közismert, hogy a földközeli és kis magasságon tevékenykedő repülőeszközök rádiólokációs felderítése igen bonyolult feladat. Ezeken a magasságokon a felderítést jelentősen befolyásolja a Föld görbülete és még igen sok egyéb tényező, amelyekre itt nem kívánunk kitérni.
Fia csak a Föld görbületének hatását vizsgáljuk, akkor is látható, hogy a rádiólokációs felderítés milyen korlátokkal bír.
A Föld görbülete miatt a rádiólokációs felderítés távolságát az egyenes láthatóság harátozza meg.
Rádiólokációs szempontból az egyenes láthatóság valamivel nagyobb, mint az optikai láthatóság, mert az elektromágneses hullámok bizonyos mértékig követik a Föld görbületét.
Az egyenes láthatóság, más megfogalmazás szeri
Drh az egyenes láthatóság (km)
ha a radarantenna magassága (m)
hc a repülőeszköz repülési magassága (m)
Amennyiben a radarantenna magassága 10 m és a felderítendő eszköz 100 m-re van, akkor a felderítési távolság 54,22 km.
Ez a távolság azonban még tovább csökken, mert a különböző típusú és hullámtartományú radarok ennek bizonyos részét képesek teljesíteni.
így a még rendszerben tartott, de elavult típusoknál ez a tény a számított értéket 50%-ra, a korszerű berendezéseknél 90-95%-ra módosít
Ismertek olyan megoldások is, amikor a radarantennát 75 m magasra emelték, vagy megfelelő toronyba telepítették.
Mindezek azonban a felderítési távolságot nem növelték meg olyan mértékben, ami a ráfordításokkal arányban állt voln
Ezzel a megoldással lehetővé vált az antenna magasságának növelése közel azonos tartományba, mint a repülőgép fedélzetén alkalmazottak esetében ez megtörtént.
A 2. ábra néhány ismeri, és ebből a szempontból azonos célúnak nevezhető komplexum beszerzési és működési költségét hasonlítja össze.
A rögzített (kikötött) léggömbök fejlesztése során a fő figyelmet a következőkre fordították:
• nagy aerodinamikai stabilitás;
• hosszú időtartamú, folyamatos üzemelés a légtérben;
• az életképesség fenntartása bonyolult viszonyok között;
• szélsőséges időjárási körülmények közötti megbízható működés;
• egyszerű szállítási lehetőség;
• kis terület az üzemeltetéshez.
Ezen követelmények kielégítéséhez egy sor új problémát kellett megoldani. Ezek közül néhány elengedhetetlenül szükséges terület:
• könnyű, tartós, szivárgásmentes léggömbburkolat;
• közvetlen napsugárzással szembeni védelem;
• több funkciójú rögzítő (kikötő) kábel;
• szélhatás-kompenzáló aerodinamikai forma;
• a kialakított aerodinamikai forma megőrzése külső környezeti változások során;
• fedélzeti radar és egyéb berendezések r
A léggömbök és az alkalmazott radarok legfontosabb jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza.
A korszerű kevlar rögzítőkábelek feladata a léggömb stabil rögzítése, az energiaátvitel a fedélzeti berendezések működtetéséhez, az információcsere optikai kábelen, valamint a héjszerkezeten kialakult elektrosztatikus töltések levezetése.
A léggömb aerodinamikai stabilitása a speciálisan kialakított forma eredménye. A külső nyomás- és/vagy hőmérsékletváltozás esetén a formát egy automatikus rendszer tartja fenn légzsákok és különleges cellák térfogatarányainak változtatásával.
A légellenállás csökkentése érdekében a hasznos teher burkolata is speciális formát kapott.
A 3. ábrán a komplexum léggömb és hasznos teher része látható, a 4. ábra szemlélteti a levegő-hélium cellák közötti térfogatviszony-változást kis és nagy magasságon.
Alkalmazás során egy telepítési helyen három léggömböt használnak fel. Egy üzemel a légtérben, egy karbantartás alatt áll és egy készültségi helyzetben van. A rögzítő, csörlő, kiszolgáló és vezetési pont vázlatát az 5. ábra szemlélteti.
A léggömbradar-komplexumok főbb változatai
Az Egyesült Államok légierejénél az 1980-as évektől kezdve alkalmazták a Seek Skyhook léggömbradar- komplexumot.
A léggömb hossza 93,3 m, átmérője 17,3 m volt. A beépített AN/DPS-5 típusú radar 3,6 km magasságból 5 m2 hatásos visszaverő felületű repülőeszközöket derített fel 280 km maximális távolságon.
A komplexum érdekessége az volt, hogy a berendezések elektromos táplálását a fedélzeten telepített és működtetett áramforrás végezte.
Az aggregátor 143 órás üzemelés során mintegy 400 I üzemanyagot használt el, figyelemre méltó a 2,8 l-es óránkénti átlagfogyasztás.
Az itt szerzett tapasztalatok alapján fejlesztették ki és gyártották az immár különleges igényeket és kielégítő változatokat, a feladatok függvényében más és más méretekkel, fedélzeti berendezésekkel.
A kisméretű léggömböket, amelyek térfogata 700-1600 m3, kis teljesítményű és kis tömegű radarokkal szerelték
fel. 750-2500 m magassági tartományokban 90-120 km/h szélsebességig és 130 km/h széllökésig alkalmazták.
Ilyen kisméretű komplexum a SASS (Small /Aerostat Surveillance System). Főbb adatait az 1. táblázat tartalmazza.
A SASS-komplexumban AN/APG-66 típusú radart alkalm
Ezt a komplexumot a SASS bázisán hozták létre. Földi és hajófedélzeti telepítésű változatai ismertek. A komplexum főbb technikai paramétereit az 1. táblázat tartalmazza.
A SASS-komplexum könnyen szállítható.
A nagyméretű léggömböket, amelyek térfogata 7000- 16 000 m3, nagy teljesítményű és tömegű radarokkal szerelték fel. Ezeket 3-5 km magassági tartományokban 120-167 km/h sz
Az Egyesült Államok Szenátusának készített jelentés szerint az 1990-es évek elejére a kábítószer-csempészet az 1995. évi mennyiség 25%-ára csökkent.
Statisztikai adatok szerint 1990-ben 30 000 légi útvonalat rögzített a rendszer, s 551-től volt feltételezhető, hogy a csempészek repülői kerültek a radarképernyőre. 1992-ben már 60 000 útvonalat regisztráltak, s ezekből 2100 esetben kellett rendkívüli rendszabályokat foganatosítani. A gyanús útvonalakról szóló információkat azonnal továbbították a felderített objektum körzetében lévő rendőri szervek részére. Ez alapján tudtak hatékony és operatív intézkedéseket végrehajtani.
Az Észak-Amerika felé irányuló repülések felderítéséért és ellenőrzéséért az Észak-Amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NÓRÁD) felelős. A NÓRÁD radarfelderítő rendszere igen jó lehetőségekkel bír felelősségi körzetének határain belül közepes és nagy magasságon repülő eszközökkel szemben. Azonban ez nem mondható el elsősorban a terepviszonyok miatt a kis magasságú légtértartományról, amely a hatékony légvédelem érzékeny pontja. így
1991-ben a NÓRÁD átvette a léggömbradar-rendszer üzemeltetését és alkalmazását a vámhivataltól.
A bevezetőben említett háborús alkalmazás során Kuvait- ban telepített komplexum kitűnően derítette fel az iraki légierő földközeli és kis magasságú légi céljait, valamint a harckocsioszlopok mozgását is.
A légi és földi helyzetről szóló információk a komplexumtól a kuvaiti légierő központi harcálláspontjára érkeztek, ahol mindezek segítségével a megfelelő intézkedéseket időben meg lehetett hozni.
Tapasztalatok támasztják alá, hogy a léggömbradar- komplexumok földi és repülőgép-fedélzetén telepített radarok együttes alkalmazásával végzik a leghatékonyabb felderítést.
Több ország - Anglia, Dél-Korea, Izrael, Szaúd-Arábia - is alkalmaz léggömbradar-komplexumokat, más országok, pl. Németország és Franciaország érdeklődnek a berede- zés iránt.
Összességében megállapítható, hogy a léggömbradar- komplexum igen hatékony eszköz a földközeli, kis magasságon repülő eszközök felderítésében.
Azonban azt is el kell mondani, hogy önmagában ez az eszköz sem képes megoldani a kis magasságú célok felderítésének és folyamatos követésének problematikáját, s természetesen mint minden rendszeresítésre tervezett technikai eszköznél, itt is lényeges elvégezni mindazon hatások vizsgálatát, amelyek befolyást gyakorolnak a beszerzéstől kezdve az esetleges hazai rendszeresítésre
Haditechnika 1998/4
Van olcsóbban fentartható megoldás.Mai lufiradarok már többet tudnak.Védelmi helyzetben pótolhatják az AWACS gépeket.Első lépésként már ennek is örülnék
Az általad betett videó, a budapesti ostrom után készült. Valóban, nagy volt a vezsteség, de 2 hónapig feltartották a szovjet erőket, nem kevésbé késleltetve a bécsi támadó hadműveleteket. Addig, ameddig van utánpótlás ellátmányban, addig sikeres volt német szempontból a város védelme, lassan vonultak vissza a budai oldalra. Amikor minden elfogyott, lényegében akkor kisérelték meg a kitörést és adták fel a budai állásaikat. Magyar szempontból, a város nagy károkat szenvedett, jobb lett volna ha nyílt várossá nyílvánítják. Német szempontból, a védelme, lényegében betöltötte a szerepét. Közelmúltban, Bagdad védelme lehett volna hasonló, ha meg merik az irakiak védeni és nem adják meg magukat 2003-ban. Feltehetően komolyabb amerikai veszteségek és a város romhalmazzá válása lett vollna ott is az eredmény a végén. Most Szíriában látunk komolyabb helységharcot, ahol akár hónapokig is folyhatnak a hadműveletek. Nagyon nehéz terep, lakott területen harcolni, mind a támadó, miond a védő fél szempontjából, de a helyzet alapvetően a védelemnek kedvez. Közép Európában a földrajzi és településszerkezeti viszonyok, lényegében miondenféle hadviselést lehetővé tezsnek, ráadásul 4 évszak van, annak minden hátrányával. Aki itt sekresen akar egy hadászati méretű támadást végrehajtani, egy szomszédos ország ellen, annak tulajdonképpen mindenre fel kell készülnie. Jelenleg, mint régebben is már írtam, ilyen támadást egyik ország sem tud itt végrehajtani a szomszédja ellen. Azt nem tudjuk viszont mit hoz a holnap. Nyílván az itt, többek által is leírt gondolatok abból indultak ki, mi lenne ha....
Volt már ilyen száz éve. A románok, madzagra fűzött puskával, meg bocskorban ténferegtek el egészen BP-ig, hogy leverjék az éppen regnáló -kommunista- kormányt, aztán a demokráciahordozás jegyében vittek amit mozdítani tudtak. Historia est magistra vitae.
Ave!
Látom,még a pezsgő hatása alatt vagy......
Tömeges légideszant meg M110.....Jóféle pezsi volt az.....
Woooooooooow
látom valakinek sok volt a pezsgő , Szerintem maradjunk inkább a C-295-nél, a KC még elég gyerekcipőben jár és kb 2 darab ha létezik belőle, mire megkapnánk a megrendelt mennyiséget lenne kb 26 , addig az ancsa szerintem nem tud már repülni és nem hiszem hogy pár éven át mindenre a C-17-est akarnák elhozni.Seregszemle valamelik számában van egy tanulmány,amit még a grúz-orosz háború kapcsán irtak,a városharcrol.