A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Ocses

Well-Known Member
2018. szeptember 29.
6 690
15 228
113
Vmilyen izraeli drón van. De mennyi, hol, mire használják passz.

Amikor még volt prt ott a tábor környékének(kis hatótávolságból adódóan) megfigyelésére használták. Mivel a tábor egy völgybe épült, a hegygerinc meg 1000mre volt légvonalban. E mögé kukkantgattak be. Meg volt, hogy az induló konvojok elött nézték meg az utakat, környékét.
De mivel folyton lepotyogtak(nem tudták miért de mivel akkor állították rendszerbe, ezek lehet csak kezdeti nehézségek voltak) ezért nem örvendett nagy népszerűségnek. Mindíg menni kellett, keresni. Vagy visszavásárolni az azt megtaláló afgánoktól.
 

Schurrer

Well-Known Member
2019. március 9.
1 030
767
113
Van vmi a Skylark 1en kivul is, csak nagyon titkoljak, valamelyik blog emlitette is. Tavaly Budaorson lattam eloben, ilyen kvadrokopter volt (bocs ha elirtam) es emlekeim szerint a kulonlegesek standjanal volt.
Két éve volt, talán ez lehetett:
https://www.google.com/amp/s/jetplanes.blog.hu/2018/12/13/zrinyi_2026_reszido_jelentes?layout=5
"Az újdonságok között volt a közeli légi felderítési feladatokra beszerzett amerikai RQ-11 Raven drón, amit nem tudni mi okból , de nem lehetett lefotózni. A kisméretű kézből indítható repülő eszköz méretéhez és képességeihez képest elképesztően drága, egy komplett egység négy géppel, két földi irányító készlettel és tartalék alkatrészekkel 170 ezer dollárba kerül, legalábbis a hozzáférhető információk szerint. Ilyen kategóriájú eszközünk már volt, az izraeli Skylark sorsa azonban a cikkíró számára ismeretlen."
 
  • Tetszik
Reactions: arcas and SilvioD

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 808
47 095
113
Exoskeleton fejlesztés, tesztelés és későbbi rendszeresítés a honvédségnél felmerült, legalább elméleti szinten? Csak mert az oroszok és az amerikaiak igencsak belehúztak, és a nato európai fejlettebb tagállamai mintha nem tartanák a lépést! Ha már hosszú évtizedek után megkerült a politikai akarat a honvédelmi képességeink visszaállítására, illetve fejlesztésre, talán érdemes lenne talán erre is hangsúlyt fektetni, ha a “digitális katona” már szóba került.
Európa az UGV/AGV irányra hajt rá.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 564
34 293
113
Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
Repülőgépekkel jóval nagyobb távolságra,akár stratégiai mélységben is lehet deszantolni,gyorsabban,nagyobb tömegű felszereléssel.Ilyenkor is alapfeltétel a legalább ideiglenes légi fölény,és a légvédelem elnyomása.A méretek érzékelésére...egy orosz légideszant hadosztály teljes kijuttatásához több mint 1000 Il76 bevetés szükséges...És akkor még el is kell látni azt a hadosztályt.Hát,nagyon nem a mi szintünk.
Az oroszok és az amerikaiak kb ugyan úgy képzelték el a dolgot.Az első hullám ejtőernyővel ér földet.Ezután ha van,repülőteret foglalnak,ha nincs kiépitenek egy tábori repteret.Mihelyt ez megvan,leszálló deszant módszerét is igénybe tudják venni.Igy nehezzebb harcjárműveket,tankokat,nehéztüzérséget,légvédelmet is ki tudnak már jutattni.De továbbra is alkalmazzák az ejtőernyős ledobást is,mert gyorsabb,és tehermentesiti a repteret.
Eddig ezt ilyen formában csak egyszer csinálták a valóságban.A franciák,Dien Bien Funál.Bukta volt,mint köztudott.Pedig a Viet Minhnek nem is volt légiereje,egy gramm se.
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 505
97 461
113
Tényleg, mi nem akarunk venni mondjuk BAYRAKTAR drónokat?
hat harci drón, két vezérlőállomás és 200 irányított rakéta volt 21 milliard HUF körül az ukránoknak.

https://m.defenseromania.ro/dronele...ord-in-istoria-militara-a-turciei_603841.html
bayraktar_drona_turcia_58674800.jpg


Így a török drónok 200 000 repülési órát regisztráltak, tájékoztatja a Daily Sabah , amely a Bayraktar Makina tisztviselőjét idézi.

A társadalmi hálózaton kijelentette, hogy a Bayraktar TB2 lett a török által kifejlesztett első repülőgép, amely elérte ezt a küszöböt, és ez a török katonai repülés rekordja.

Az erőszakos drónok 2014-ben léptek be a török hadsereg szolgálatába, és 2015-ben átalakultak a fegyverzetben.

A Bayraktar TB2 egy drone operációs-taktikai szintre, szárnyának 12 méteres és 24 órás hatótávolságú, 150 kilométeres távolságú és modern, nagy pontosságú fegyverekkel felszerelhető.

Jelenleg a török hadsereg 107 Bayraktar repülõt üzemeltet, elsõsorban Törökországban a kurd felkelõk elleni légitámadásokban, valamint Irakban és Szíriában folytatott katonai müveletek során - egy másik forrás szerint .

Ezeket a drogokat Ukrajna is használja. A DefenseRomania 2018 novemberében bejelentette, hogy Ukrajna és Törökország között szerződést írtak alá az ukrán fegyveres erők drónjainak megvásárlására. A szerződés hat harci drón, két vezérlőállomás és 200 irányított rakéta szállítását irányozta elő. A dokumentum tartalék alkatrészeket, karbantartást és katonai személyzet képzését is tartalmaz.

A szerződés becsült összege 69 millió dollár. 2019. március 20-tól az ukrán fegyveres erők sikeresen átvettek és teszteltek három pilóta nélküli Bayraktar TB2 repülőgépet.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 827
85 321
113
Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
Repülőgépekkel jóval nagyobb távolságra,akár stratégiai mélységben is lehet deszantolni,gyorsabban,nagyobb tömegű felszereléssel.Ilyenkor is alapfeltétel a legalább ideiglenes légi fölény,és a légvédelem elnyomása.A méretek érzékelésére...egy orosz légideszant hadosztály teljes kijuttatásához több mint 1000 Il76 bevetés szükséges...És akkor még el is kell látni azt a hadosztályt.Hát,nagyon nem a mi szintünk.
Az oroszok és az amerikaiak kb ugyan úgy képzelték el a dolgot.Az első hullám ejtőernyővel ér földet.Ezután ha van,repülőteret foglalnak,ha nincs kiépitenek egy tábori repteret.Mihelyt ez megvan,leszálló deszant módszerét is igénybe tudják venni.Igy nehezzebb harcjárműveket,tankokat,nehéztüzérséget,légvédelmet is ki tudnak már jutattni.De továbbra is alkalmazzák az ejtőernyős ledobást is,mert gyorsabb,és tehermentesiti a repteret.
Eddig ezt ilyen formában csak egyszer csinálták a valóságban.A franciák,Dien Bien Funál.Bukta volt,mint köztudott.Pedig a Viet Minhnek nem is volt légiereje,egy gramm se.
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.

Meg is mivel épitenek ki tábori repteret?
Ha egy védett reptérre rádobod az ejtőernyősöket akkor még a levegőben lemeszárolják őket mert az nem tilos!
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 485
132 142
113
Exoskeleton fejlesztés, tesztelés és későbbi rendszeresítés a honvédségnél felmerült, legalább elméleti szinten? Csak mert az oroszok és az amerikaiak igencsak belehúztak, és a nato európai fejlettebb tagállamai mintha nem tartanák a lépést! Ha már hosszú évtizedek után megkerült a politikai akarat a honvédelmi képességeink visszaállítására, illetve fejlesztésre, talán érdemes lenne talán erre is hangsúlyt fektetni, ha a “digitális katona” már szóba került.
El is akadtak vele mert nem tudnak olyan aksit csinálni ami kiszolgálná a cuccot. Amíg az akkumlátor technológia nem fejlődik nagyot addig igazi exoskeleton nem lesz.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 564
34 293
113
Meg is mivel épitenek ki tábori repteret?
Ha egy védett reptérre rádobod az ejtőernyősöket akkor még a levegőben lemeszárolják őket mert az nem tilos!
Munkagépekkel.Mert terveztek ledobni azt is.Meg acéllemezeket is hozzá.
Nem a reptérre dobnák le őket,ha annak erős a védelme.De ez negyon attol függ jellegű dolog.
Igazábol szerintem ezt egy nagyhatalom egy legalábbis hozzá képest gyengébb országgal meg tudja csinálni.Dehogy egymás ellen, a hh ha bemelegszik nem működött volna,abban biztos vagyok.
Az,hogy Irakban megcsinálták 91ben is a helikopteres "békaugrásokat",szerintem nekünk nem jelent semmit.Teljes légifölény és iszonyatos légiszállitási kapacitás kell hozzá.Meg feneketlen pénztárca.Főleg az utóbbi.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 827
85 321
113
Munkagépekkel.Mert terveztek ledobni azt is.Meg acéllemezeket is hozzá.
Nem a reptérre dobnák le őket,ha annak erős a védelme.De ez negyon attol függ jellegű dolog.
Igazábol szerintem ezt egy nagyhatalom egy legalábbis hozzá képest gyengébb országgal meg tudja csinálni.Dehogy egymás ellen, a hh ha bemelegszik nem működött volna,abban biztos vagyok.
Az,hogy Irakban megcsinálták 91ben is a helikopteres "békaugrásokat",szerintem nekünk nem jelent semmit.Teljes légifölény és iszonyatos légiszállitási kapacitás kell hozzá.Meg feneketlen pénztárca.Főleg az utóbbi.

Semmilyen életképessege nincs annak,higy szakasznál nagyobb erőt ejtőernyővel juttass ki.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 467

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 941
19 451
113
Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
Repülőgépekkel jóval nagyobb távolságra,akár stratégiai mélységben is lehet deszantolni,gyorsabban,nagyobb tömegű felszereléssel.Ilyenkor is alapfeltétel a legalább ideiglenes légi fölény,és a légvédelem elnyomása.A méretek érzékelésére...egy orosz légideszant hadosztály teljes kijuttatásához több mint 1000 Il76 bevetés szükséges...És akkor még el is kell látni azt a hadosztályt.Hát,nagyon nem a mi szintünk.
Az oroszok és az amerikaiak kb ugyan úgy képzelték el a dolgot.Az első hullám ejtőernyővel ér földet.Ezután ha van,repülőteret foglalnak,ha nincs kiépitenek egy tábori repteret.Mihelyt ez megvan,leszálló deszant módszerét is igénybe tudják venni.Igy nehezzebb harcjárműveket,tankokat,nehéztüzérséget,légvédelmet is ki tudnak már jutattni.De továbbra is alkalmazzák az ejtőernyős ledobást is,mert gyorsabb,és tehermentesiti a repteret.
Eddig ezt ilyen formában csak egyszer csinálták a valóságban.A franciák,Dien Bien Funál.Bukta volt,mint köztudott.Pedig a Viet Minhnek nem is volt légiereje,egy gramm se.
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.

Erdélyben legalább 59 szoros van. Felderítő-diverzáns osztagok bevetésénél jól jöhetne a képesség. Mondjuk azért ahhoz jóval komolyabb potenciálra lenne szükség.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 564
34 293
113
Erdélyben legalább 59 szoros van. Felderítő-diverzáns osztagok bevetésénél jól jöhetne a képesség. Mondjuk azért ahhoz jóval komolyabb potenciálra lenne szükség.
Csak ha már kivivtuk a légifölényt.67ben a zsidók 1 zl-t dobtak le a Mitla-hágóra,a müvelet sikeres volt.73ban ugyanezt megkisérelték az egyiptomiak helikopteres deszantal.A 20 Minyóbol 19et lelőttek az izraeli vadászok.....
Nem kéne mindet lezárni.Pár szorosban jártam.A többségük igen gyenge áteresztő képességű.Egy hadsereg ellátása rengeteg szállitanivalót jelent.
De igen,mi édeskevesek vagyunk még ehez is.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 808
47 095
113
Ha ez komoly logisztikai bázis lesz akkor a reptér kifutóját legalább olyan hosszúra kellene faragni mint a kecskeméti, sőt ha már betonoznak megcsinálnám 3km hosszúra és akkor boldog boldogtalan tudná használni.
A cikk amúgy már több mint fél éves, azóta haladtak valamit? Azt írja 2021 második felében kulcsrakész átadás, ami ugyan még 1,5 év.
Átteszem ide, mert szerintem itt van ennek inkább létjogosultsága.

Elvileg hely talán lenne - ahogy a műhold képeken méricskéltem - , de nem tudom, hogy mennyire lenne stabil a talaj a hosszabbításhoz. A 2,5km-es hossz szerintem biztosan megoldható.
Különben én érteni vélem a koncepciót.
Környéken egy olyan honvédségi központ jöhet létre, amely megkönnyítheti mind a toborzást, mind a kiképzést, de a katonák megtartását.
Vegyük sorba:
Ugye Veszprémben van a légvédelmi központ. Várpalotán a Bakony Harckiképző Központ. Szentkirályszabadján létrehoznak egy logisztikai és javító központot. Ugye Pápa is csak valami 50-55km-re van, de Székesfehérvár is 40-en belül van. Ha - tippem szerint - esetleg elgondolkoznának a hajmáskéri műemlék tüzérségi laktanya újjáélesztésén ('a la Ludovika), és egy tüzér ezred központját létrehozzák, akkor maga a Honvédség egy nagyon komoly térségfejlesztést biztosíthat a környéknek. (Állítólag rá is fér!)
De ugyebár nemrég emlegetett EU-s helikopter harcászati kiképző program is érkezik. Tippem szerint pont Szentkirályszabadja rendbe rakott repülőterére.
De Hajmáskér központtal egy komplex fejlesztés kapcsán egy állandó nemzetközi kiképzőközpont is kialakítható - szerintem.
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 025
15 119
113
El is akadtak vele mert nem tudnak olyan aksit csinálni ami kiszolgálná a cuccot. Amíg az akkumlátor technológia nem fejlődik nagyot addig igazi exoskeleton nem lesz.
Egyelőre addig kéne eljutni, hogy alkalmazzanak Steadycam technológiát pl. a Mistral rakéták MANPADS-esítéséhez.
Csak szépen apránként, lépésben.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 564
34 293
113
Csak ha már kivivtuk a légifölényt.67ben a zsidók 1 zl-t dobtak le a Mitla-hágóra,a müvelet sikeres volt.73ban ugyanezt megkisérelték az egyiptomiak helikopteres deszantal.A 20 Minyóbol 19et lelőttek az izraeli vadászok.....
Nem kéne mindet lezárni.Pár szorosban jártam.A többségük igen gyenge áteresztő képességű.Egy hadsereg ellátása rengeteg szállitanivalót jelent.
De igen,mi édeskevesek vagyunk még ehez is.
Ami azt illeti,a legtöbb szoros lezárható repülőbombákkal.DN7 a legfontosabb utjuk,azon a szorosban több hid is van.A hegyoldalakat meg rá lehet robbantani az útra.Arrafele nemnagyon van elkerülő út.Plusz völgyzáró vizierőművek is vannak,igen hálás célpontok.És a legtöbb szoros ilyen.Nem kell semmiféle deszant.Plusz némi távaknásitás,hogy az is lassitsa a helyre állitást.
Megjegyzem ez vicaverza is működik a Tisza és a Duna átkelőin...
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 025
15 119
113
Szóval helikopteres légi mozgékonyság vs ejtőernyős deszant.
Helikopterrel egységeket,magsabbegységeket mintegy 100 tengeri mérfőldre lehet deszantolni.Ezek az egységek könnyűfegyverzetűek,kirakás után nagyon rossz a mozgékonyságuk.Gépesitett helis deszantot jelenleg max zl szintüt tudnak csinálni.Eddig ilyet csak a szovjetek csináltak,az etiop-szomáliai háborúban,Mi-6 helikopterekkel.Afganisztánban a kanadaiak CH47 helikkel deszantoltak Bv206 járműveket,mintegy század ereőben.
A probléma a helik mérete.A járműveknek el kell férni a heli belterében,vagyis rámpás heli kell.A függesztett szállitás nagy legellenállású,jelentősen csökkenti a helik sebességét,manőverező képességét és hatótávolságát.Vagyis csak kis mélységbe lehet,és olyan ellenséggel szemben,akinek (már)nincs érdemleges légoltalma.
...
Mindenesetre az,hogy kiszámoljuk egy zl álományát,és megfeleltettjük a helikopterek személyszállitó kapacitását hozzá,az némileg kevés.A teljesen leterhelt helinek igencsak leesik a hatótávja,manőverező képessége.A kirakott csapatok ellátmányt igényelnek,és nem keveset.A csapatoknak szükségük lenne megerősitő,kollektiv fegyverekre.Minimum ngp,könnyű aknavető és könnyebb,kézzel mozgatható ATGM.És akkor könnyűfegyverzetű gyalogos(szó szerint) csapatunk van,ami max beáshatja magát ott,ahova kitettük.Mozgékonyságuk 0,tűzerejük minimális,ellátásuk esetleges,és a harcuk támogatásárol még nem is beszéltünk.Ily módon csak olyan távra lehet csapatokat kitenni,ami a saját messzehordó tüzérség hatótáván belül van,hogy az tudja támogatni,fedezni őket.20,max 30km mélységbe,a támadás irányába,előrevetett osztagként lehetne őket alkalmazni.Miután kiiktattuk az ellen légvédelmét és légierejét.
Ezért kellene rendszeresíteni a Wiesel-1-et mihamarabb. És megtartani a Mi-17-eseket és ahonnan még be tudjuk szerezni, onnan megvenni. Abba cipőkanállal, de nagyjából belefér.
Ezért volt durva hiba a H225M-et megvenni, annak nincs rámpája és a deszanttér magassága is csak 145 cm.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 786
26 284
113
De ugyebár nemrég emlegetett EU-s helikopter harcászati kiképző program is érkezik. Tippem szerint pont Szentkirályszabadja rendbe rakott repülőterére.
A helikopteres dolog igazán mehetne Kalocsára sőt Taszár még jobb lenne mert így a honvédség jobban jelen lehetne a dunántúli régióban, mert most azért ott vérszegény a jelenléte.