Erre írtam, hogy szerintem magasabb szinten kevésbé meghatározó a technika befolyása. Ennek is meg van az oka.
A gépesített erőkkel vívott harc elveit az orosz és német katonai gondolkodás elég jól kimunkálta, az alapokat mindkét oldalon felismerték. Mindkettőtől lehet tanulni, mind a mai napig. A régi dolgok (eljárások, elvek) ismerete soha nem hátrány, sőt azok nélkül soha nem tud egy parancsnok, vagy katonai teoretikus újat alkotni.
Az, hogy mi az új, az meg mindig utólag dől el.
Emiatt vannak súlyos tévedések a hadtudomány elméletében, emiatt egyesek sokáig tudnak sületlenségeket beszélni....
Viszont a legtöbb alkalmazott tudományhoz hasonlóan a harc megvívásának tudománya is rendelkezik olyan állandó, vagy viszonylag állandó törvényszerűségekkel, melyek mikro és makro szinten is igazak..., és folyamatosan érvényesülnek. A technikai fejlődés ezeket például nem, vagy csak nagyon ritkán befolyásolja. Akkor is ha úgy tűnik, hogy nem így van.
Ezért a harcászati elvek és harceljárások tanulmányozása, ismerete és alkotó módon történő alkalmazása nagyon alapos és folyamatos munkát igényel még tőlünk, fotelhuszároktól is. Hát még az igazi katonáktól......
Júj, az nagyon kegyetlen meló lehet....
