A pénz világa

[Ranger]

Erről "beszélek"....ezért más, mintha hitelpénzt kapna a "nyögger", ráadásul a kibocsájtó tudja irányítani/befolyásolni a beváltás szabályozásával a pénzforgalmat is...

A hitel mindig is a gazdasági élet része volt…

Ezért jók az ún. helyipénzek, regionális eszközök, mert a közösségben forognak...

Egy ilyen lokális/regionális pénzrendszer is csak addig működik még meg van a bizalom a pénz értékével és átválhatóságával kapcsolatban….

Mondjuk Koszovóban nem fáradtak a saját pénznem bevezetésével nagyon… euró bevezette magát.

Horvátoknál is mielőtt bevezettek az eurót a turizmus nemzetgazdaságban elfoglalt súlya miatt már a tranzakciók harmada euróban történt nem kunában…

 

[Kim Philby]

A hitel mindig is a gazdasági élet része volt…

Egy ilyen lokális/regionális pénzrendszer is csak addig működik még meg van a bizalom a pénz értékével és átválhatóságával kapcsolatban….

Mondjuk Koszovóban nem fáradtak a saját pénznem bevezetésével nagyon… euró bevezette magát.

Horvátoknál is mielőtt bevezettek az eurót a turizmus nemzetgazdaságban elfoglalt súlya miatt már a tranzakciók harmada euróban történt nem kunában…

Csak ugye az euróval elveszted a saját monetáris politikádat is jöhet Lagarde meg az EKB...

InfoDefMagyarok

A nemzetközi oligarchia terveiről az EU-ban Az Európai Központi Bank vezetője szerint a klímaváltozás megfékezése érdekében az egész gazdaságot át kell alakítani. És például "széndioxid nyom csökkentése” érdekében le kell mondani a készpénz használatáról! Christine Lagarde nem fejtette ki...

t.me

 

[misinator]

Nem érted hogyan jön létre a pénz, s mi az MNB valós szerepe.
Monetáris politika! Szabad tőkeáramlás- árfolyam- és árstabilitás biztosítása, támogatása a zajló gazdasági reál folyamatok tükrében.

A valós gazdasági folyamatoktól elszakadó fiat pénz vagy inflációt szül és/vagy adósságot(állam esetében az tök mindegy, h ez külső vagy belső mindegyiknek van előnye hátránya).Mindig.
Most vagyunk túl(?) egy ilyen gazdasági szituáción.
Kicsit fura, h ezt magyarázni kell.

Kérdés csak az átmeneti-e - gazdasági növekedés extenzív és/vagy intenzív módon kinövi+konvergencia program vagy tendenciózus és az egyensúlytalanság folytatódik negatív kimenetellel.
Ez az, ami éppen előttünk van, mint megoldandó.

Az államnak gyakorlatilag nincs saját pénze mint ahogy írtad. Mások pénzét költi(bevétel és hitel).

Az ötleted annyi, h a Fiat pénzből legyen utalvány/váltó esetleg saját árfolyammal(?) az azt feltételezi, h szabadon kereskedhető és átváltható lehetőleg valamennyire szabályozott piacon…ennek megfelelően kockázattal, értsd változhat az értéke.

Ha nem, akkor minek a váltó(kötelezvény)? Egy párhuzamos rendszer költséget jelent és visszaélésre lehetőséget.
Nem értem miért ragaszkodsz hozzá ?Teljesen irreleváns.
Van valamire pénzügyi forrás, fedezet (bevételi oldalról) vagy nincs…(?) ha nincs akkor hitel(adósság kamat költséggel) vagy inflálva is lehet nominálisan forrást generálni csakhogy a romló árfolyamot és csökkenő vásárlóerőt jelent.
Ergo a növekszik a nyugdíj csak szart se fog érni.

Az utalvány/váltó egyébként nem tűnik el ha felhasználják lévén ha van értéke(fedezete), akkor van ellenértéke is.
Mert ugye csak ebben az esetben kapni érte valamit. Csak a pénzt helyettesíti egy tranzakcióban.
Ha eltűnne (az értéke) felhasználás után, miért is kellene elfogadnia bárkinek árut és/vagy ellenszolgáltatást nyújtva…?! Mert ugye akkor nem ér semmit…

A valós gazdasági folyamatoktól elszakadó fiat pénz vagy inflációt szül és/vagy adósságot(állam esetében az tök mindegy, h ez külső vagy belső mindegyiknek van előnye hátránya).Mindig.

A (városi) piaci árdinamikát sem értettem igazából. Tényleg. Gyerekként apámmal elmentem a piacra, amikor árult valami háztájit.
Amíg őriztem - még kiírt ár nélkül - a kínálatunkat, addig ő körbement és tájékozódott. Majd ezután beárazta a mienket.
Eddig világos.
Az is világos, hogy visszajelzésekből (amott ez olcsóbban van!) lehet korrigálni.
De amikor nincs ilyen, akkor honnan "érzik" az eladók, hogy most túl drágák, vagy túl olcsók, hiszen lehet nem is az árképzés az oka a pl. pangásnak, csak a vásárlói mozgások "szórása".

De nem szeretném erre az óvodai színvonalra süllyeszteni a topikot.

A kérdésem a következő. Hogyan működik a fedezetlen pénz kibocsátásának érzékelése nagyban?
Mind térben, mind összetettségben ugyanis össze nem hasonlítható a Miskolc Búza-tér piac egy ország pénzpiacával.

Félreértések elkerülése végett még véletlenül sem várom el, hogy fél oldalnyi fejtegetésekbe kezdjetek, egy rövid választ is nagyon szépen megköszönök.

 

[Ranger]

Csak ugye az euróval elveszted a saját monetáris politikádat is jöhet Lagarde meg az EKB...

InfoDefMagyarok

A nemzetközi oligarchia terveiről az EU-ban Az Európai Központi Bank vezetője szerint a klímaváltozás megfékezése érdekében az egész gazdaságot át kell alakítani. És például "széndioxid nyom csökkentése” érdekében le kell mondani a készpénz használatáról! Christine Lagarde nem fejtette ki...

t.me

Ennek lehet előnye és hátránya is…

 

[Negan]

Csak ugye az euróval elveszted a saját monetáris politikádat is jöhet Lagarde meg az EKB...

InfoDefMagyarok

A nemzetközi oligarchia terveiről az EU-ban Az Európai Központi Bank vezetője szerint a klímaváltozás megfékezése érdekében az egész gazdaságot át kell alakítani. És például "széndioxid nyom csökkentése” érdekében le kell mondani a készpénz használatáról! Christine Lagarde nem fejtette ki...

t.me

Ami aut illeti,jol jarnank vele.A mindenkori politikai hatalom nem tudna fedezetlen penzkibocsajtassal ocsmany modon inflacios adoval sujtani az orszag nepet

 

[Kim Philby]

Nem találok jobb helyet...

Majority of NATO Nations Show Sharp Uptick in Military Spending

News Analysis U.S. President-elect Donald Trump has frequently lambasted other NATO countries for failing to fulfill their financial obligations toward the military alliance. But when he returns to the White House in January, he could find a lot less resistance. European nations’ appetite for...

telegra.ph

 

[Ranger]

A kérdésem a következő. Hogyan működik a fedezetlen pénz kibocsátásának érzékelése nagyban?

Röviden?
Huhhh.

Nincs olyan, h fedezetlen pénz kibocsátás (felelős magatartás feltételezve) az a kérdés, h a gazdaságban áramló likviditás hogyan korrelál a real gazdaság igényeivel, amit a nemzeti bankok (itt MNB) különféle mutatok adatok alapján monitoroz elsősorban a bankrendszeren és az intézményi befektetőkön keresztül.
Nagyon-nagyon leegyszerűsítve:
ha bankok(ker-hitel-befektetési) nem akarják/tudják az MNB által biztosított likviditást kihelyezni működő tőkeként, értsd valami reálgazdasági folyamat finanszírozására hitelként, mert a pénz bőség miatt(hitel kínálat) nem tudnak akkora kamatot elkérni(olcsó a hitel) ami üzletileg profitábilis lenne, és/vagy meg inkább az MNB rövid(napos, hetes, két hetes ) jellemzően repo ügyletekben profitábilisabb (zero kockázat) fialtatni, akkor túl sok pénz van a rendszerben.
A hitelfelvevő oldaláról nézve(szinkronicitás és korrelációt egyszerre feltételezve), ha piac nem tudja felszívni az olcsó hitelt, mert a piaci kilátásaikat úgy ítélik meg, h a potenciális piaci növekedés esélye olyan alacsony, h még ezt az alacsony kamatot se tudnák kifizetni illetve van az a hitelfelvevő magatartás, h valójában a növekedés, fejlődés, termelékenység beruházás helyett az olcsó hitelből a veszteségeiket finanszírozzák(forgóeszköz hiteltként veszi fel) ez a vállalati mutatókban is megjelenik+ezt a makrogazdasági szinten lehet lemérni.
++ a pénz a nagyobb kockázat ellenére elindul a pénzpiacok felé (értek-áru tőzsde , kripto, stb) figyelmen kívül hagyva a tőzsdei vállalatok esetében a hagyományos mutatókat (ez volt USA-ban) +++ olyan megtakarítások/szereplők is megjelentek a tőzsdén, melyek korábban soha.

Néhány példa.

 

[dudi]

Hogy lehet számolni azzal, hogy a hosszútávú hitelek kamatjainak egy részét kvázi megeszi az infláció? A hitelfelvevő egy olyan országban ahol viszonylag magas az infláció (mint nálunk), tud azzal kalkulálni, hogy a Forintban felvett és forintban törlesztett fix kamattú és fix törlesztőrészletű hitelének visszafizetése során a kamat egy része elinflálódik?

 

[gatya]

Hogy lehet számolni azzal, hogy a hosszútávú hitelek kamatjainak egy részét kvázi megeszi az infláció? A hitelfelvevő egy olyan országban ahol viszonylag magas az infláció (mint nálunk), tud azzal kalkulálni, hogy a Forintban felvett és forintban törlesztett fix kamattú és fix törlesztőrészletű hitelének visszafizetése során a kamat egy része elinflálódik?

Egzakt számítást nem végeztem, csak “érzésre” mondom, hogy a tavaly felvett lakáshitelem törlesztője, 5-10év múlva nem fog már annyit érni.

Előző lakáshitelemmel is ez történt, 2014ben vettem fel, 50k törlesztő, tavaly mikor eladtam a lakást nem is emlékeztem hogy van rajta hitel, annyira kevés volt már a törlesztő

 

[Ranger]

….Forintban felvett és forintban törlesztett fix kamattú és fix törlesztőrészletű hitelének visszafizetése során a kamat egy része elinflálódik?

Elméletileg nem, a THM együtt mozog a BUBOR-ral az pedig az MNB irányadó kamattal, mely alapesetben meghaladja az inflációt, értsd reál kamatot ad.

Gyakorlatban egyéni banki kondíciók (melyik bank, milyen számla konstrukció pl. magasabb jövedelem esetén kedvező THM, BUBOR hogyan követi - féléves éves, illetve kamat spread hogyan alakul, banki akciók, fix kamat konstrukció végig befolyásolja a teljes hiteltörlesztési összeget.
Kedvező együttállás esetén valamennyit csökkenhet a visszafizetendő összeg(ott van a szerződésben hogy mennyi, a teljes költség: hitel+kamatköltség teljes futamidő) reál értéken, gyakorlatilag alig észrevehető módon.

Amit a fórumtárs leírt jelenséget annak semmi köze ahhoz, amit kérdeztél.
Értelemszerűen, ahogy haladsz előre a törlesztésben pláne már a tőke törlesztés zajlik (először a tőke használatot törleszted) csökken a havi törlesztő összeg.

Lakáshitel esetében kedvező esetben a lakásárak növekedése meghaladja az inflációt s a te ingatlanodra is igaz ez (megfelelő lokació) meg az állagmegóvás összegével korrigálva is.

Perceptive érdekesebb, h a real jövedelmed inflációt meghaladó módon növekedik a futamidő alatt.

Állambácsi mokolásaival nem számoltam.

 

[gatya]

Amit a fórumtárs leírt jelenséget annak semmi köze ahhoz, amit kérdeztél.
Értelemszerűen, ahogy haladsz előre a törlesztésben pláne már a tőke törlesztés zajlik (először a tőke használatot törleszted) csökken a havi törlesztő összeg.

Fix törlesztőrészletnél nem áll fenn ez, nem is erre gondoltam, csak félreérthető lett. Inkább arra amit itt írsz:

Perceptive érdekesebb, h a real jövedelmed inflációt meghaladó módon növekedik a futamidő alatt.

Ez a kulcs, most 50 ezer törlesztőt észre sem veszek, 11 éve más volt a helyzet. Persze ehhez tényleg kell az emelkedő jövedelem, de azért 10 éves időtartamon, évi 5% fizu emelés is szemmel latható, 400-ról 651-re emelkedes, mondjuk azonos 100k törlesztő mellett.

Nem tudom ez mennyire életszerű manapság, főleg fix bérben, de én pl szándékosan erre IS játszottam tavaly a hitelfelvételnél, a szükségesnél 15-20 millióval több lett felvéve. De az egy több összetevős döntés volt..

 

[Kim Philby]

Egzakt számítást nem végeztem, csak “érzésre” mondom, hogy a tavaly felvett lakáshitelem törlesztője, 5-10év múlva nem fog már annyit érni.

Előző lakáshitelemmel is ez történt, 2014ben vettem fel, 50k törlesztő, tavaly mikor eladtam a lakást nem is emlékeztem hogy van rajta hitel, annyira kevés volt már a törlesztő

A "szocreálban" felvett OTP lakáshiteleknél ez előfordulhat, szerintem még mindig lehet olyan személy, aki 50 évre vette fel a hitelt és,.ugye akkor még állami, nem profitorientált bank volt az OTP, ezer, azaz 1000 .- törlesztőt fizet havonta "sárgacsekken".
Csak ugye, még az ún. piacgazdaság előtti időkből származó szerződés, most meg már a FeketeJános utáni időkben élünk,.egy olyan másolt "oligarchikus" gazdaságban, ahol a magyar leánypénzintézetek a külföldi tulajdonosok osztalékigényeit tekintik irányadónak, a lakossággal szemben...

 

[misinator]

Röviden?
Huhhh.

Nincs olyan, h fedezetlen pénz kibocsátás (felelős magatartás feltételezve) az a kérdés, h a gazdaságban áramló likviditás hogyan korrelál a real gazdaság igényeivel, amit a nemzeti bankok (itt MNB) különféle mutatok adatok alapján monitoroz elsősorban a bankrendszeren és az intézményi befektetőkön keresztül.
Nagyon-nagyon leegyszerűsítve:
ha bankok(ker-hitel-befektetési) nem akarják/tudják az MNB által biztosított likviditást kihelyezni működő tőkeként, értsd valami reálgazdasági folyamat finanszírozására hitelként, mert a pénz bőség miatt(hitel kínálat) nem tudnak akkora kamatot elkérni(olcsó a hitel) ami üzletileg profitábilis lenne, és/vagy meg inkább az MNB rövid(napos, hetes, két hetes ) jellemzően repo ügyletekben profitábilisabb (zero kockázat) fialtatni, akkor túl sok pénz van a rendszerben.
A hitelfelvevő oldaláról nézve(szinkronicitás és korrelációt egyszerre feltételezve), ha piac nem tudja felszívni az olcsó hitelt, mert a piaci kilátásaikat úgy ítélik meg, h a potenciális piaci növekedés esélye olyan alacsony, h még ezt az alacsony kamatot se tudnák kifizetni illetve van az a hitelfelvevő magatartás, h valójában a növekedés, fejlődés, termelékenység beruházás helyett az olcsó hitelből a veszteségeiket finanszírozzák(forgóeszköz hiteltként veszi fel) ez a vállalati mutatókban is megjelenik+ezt a makrogazdasági szinten lehet lemérni.
++ a pénz a nagyobb kockázat ellenére elindul a pénzpiacok felé (értek-áru tőzsde , kripto, stb) figyelmen kívül hagyva a tőzsdei vállalatok esetében a hagyományos mutatókat (ez volt USA-ban) +++ olyan megtakarítások/szereplők is megjelentek a tőzsdén, melyek korábban soha.

Néhány példa.

Nagyon szépen köszönöm!

Az érthető volt, hogy akik értenek a pénzhez (szakemberek, üzleti érzékkel rendelkező személyek), azok felismerik a folyamatokat.
Az érdekes itt is a számomra inkább az össztársadalmi "pánik", hogy a pénzügyileg képzetlen társadalmi csoportok is érzékelik a kikerült túl sok pénzt:

Rákerestem, ezt találtam:
"...Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetői beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte. Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben hó elején 80, hó végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, hó végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt. 1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 kvadrilliárd pengőért (4 × 1029, ez a nagynak tekintett Avogadro-szám majdnem milliószorosa) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni..."

Hiperinfláció – Wikipédia

hu.wikipedia.org

 

[Irsai Olivér]

Elméletileg nem, a THM együtt mozog a BUBOR-ral az pedig az MNB irányadó kamattal, mely alapesetben meghaladja az inflációt, értsd reál kamatot ad.

Gyakorlatban egyéni banki kondíciók (melyik bank, milyen számla konstrukció pl. magasabb jövedelem esetén kedvező THM, BUBOR hogyan követi - féléves éves, illetve kamat spread hogyan alakul, banki akciók, fix kamat konstrukció végig befolyásolja a teljes hiteltörlesztési összeget.
Kedvező együttállás esetén valamennyit csökkenhet a visszafizetendő összeg(ott van a szerződésben hogy mennyi, a teljes költség: hitel+kamatköltség teljes futamidő) reál értéken, gyakorlatilag alig észrevehető módon.

Amit a fórumtárs leírt jelenséget annak semmi köze ahhoz, amit kérdeztél.
Értelemszerűen, ahogy haladsz előre a törlesztésben pláne már a tőke törlesztés zajlik (először a tőke használatot törleszted) csökken a havi törlesztő összeg.

Lakáshitel esetében kedvező esetben a lakásárak növekedése meghaladja az inflációt s a te ingatlanodra is igaz ez (megfelelő lokació) meg az állagmegóvás összegével korrigálva is.

Perceptive érdekesebb, h a real jövedelmed inflációt meghaladó módon növekedik a futamidő alatt.

Állambácsi mokolásaival nem számoltam.

De ő fix kamatozású hitelről beszél. Az nem mozog a buborral.
És bár a visszafizetendő összeg nem változik, annak értéke az inflációval csökken - nem csak perceptíve.

 

[Ranger]

De ő fix kamatozású hitelről beszél. Az nem mozog a buborral.
És bár a visszafizetendő összeg nem változik, annak értéke az inflációval csökken - nem csak perceptíve.

Első bekezdésem az általános banki kamat szamitasra vonatkozott. Reál kamat van a hitelben is.

A második bekezdésben ott van egyéni banki kondíciók és a fix kamat kérdése.
Ha a megalapított kezdő THM fix s az infláció is azonos szinten marad(kizárt), de így vettem, akkor nincs érdemi inflálódás.

Csak akkor van reál értek csökkenés a törlesztőben, ha az infláció növekszik a kezdő THM megállapítását követően.
Ellenkező esetben, ha csökken az infláció a hitelfelvételt követően, fix THM esten reál értéken többet
fizetsz.

Ezért a legtöbb fix kamatozású banki ajánlat valójában 5, 10 éves kamatperiódussal dolgozik, ergo akkor a bank is korrigál, s az átmegy a THM-n keresztül a törlesztőbe a következő periódusra.
+Kérhető a kamatperiódus módosítása vagy a THM újbóli megállapítása futamidő közben is. Szerződés függő.

Megjegyzés: a perceptiv jelző a reál jövedelem változás infláció kapcsolatra vonatkozott. Külön bekezdésben van.

 

[Ranger]

Nagyon szépen köszönöm!

Az érthető volt, hogy akik értenek a pénzhez (szakemberek, üzleti érzékkel rendelkező személyek), azok felismerik a folyamatokat.
Az érdekes itt is a számomra inkább az össztársadalmi "pánik", hogy a pénzügyileg képzetlen társadalmi csoportok is érzékelik a kikerült túl sok pénzt:

Rákerestem, ezt találtam:
"...Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetői beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte. Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben hó elején 80, hó végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, hó végén 7000, május elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pengő volt. 1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 kvadrilliárd pengőért (4 × 1029, ez a nagynak tekintett Avogadro-szám majdnem milliószorosa) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni..."

Hiperinfláció – Wikipédia

hu.wikipedia.org

A pengő hiper inflációjának katalizálásában a szovjet megszállók/felszabadítók vastagon benne voltak(jóvátétel).

 

[Kim Philby]

500 éve is hitelekből működtek az állmok, még a Német-Római-Birodalom vagy a Francia királyság is.

Dzsingisz kán Mongol birodalma?

 

[dudi]

Dzsingisz kán Mongol birodalma?

Az nem 500 éve volt és egy sztyeppei birodalom, kb összehasonlíthatatlan nemhogy egy modern államal, de még egy kora újkori államal sem.

 

[Kim Philby]

A pénzvilág erkölcse

A pénzvilágot egészen a modern korig szigorú erkölcsi és vallási normák irányították. Az amerikai publicista szerint a gazdasági válság hatására ismét...

www.metazin.hu

 

[Negan]

Dzsingisz kán Mongol birodalma?

Eppenseggel a Kubilaj kannal hatalomra jutott mongol kinai csaszari dinasztia bukasat a gazdasagi valsag okozta.Feltalaltak a papirpenzt,aminek so fedezete volt.A koltsegvetese hianyt fedezetlen papirpenz kibocsajtassal akartak potolni,ami inflaciot okozott,ami gazdasagi valsagot,ami meg lazafast,ami meg a dinasztia bukasat....