Az,hogy nem nyert Hunyadi pl Várnánál az legkevésbé sem az ő bűne(ott is a lelkére kötötte a királynak,hogy eszébe ne jusson rátámadni a janicsárokra,hát persze,hogy le se szarta...nem is élte túl).
A török elleni harcok I. (Nagy) Lajostól II. Józsefig (1342-1790)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az,hogy nem nyert Hunyadi pl Várnánál az legkevésbé sem az ő bűne(ott is a lelkére kötötte a királynak,hogy eszébe ne jusson rátámadni a janicsárokra,hát persze,hogy le se szarta...nem is élte túl).
Képzetlen önkéntesek már akkor se voltak alkalmasak nyilt csatára.
A köznép alapü hadsereg meg zsoldosokat,vagyis hivatásos haderőt jelentett.A képzetlen parasztseregeket rendre szétverték a gyakorlott katonákbol álló csapatok még jelentős létszám hátrányban is nyilt csatában.
Dózsa György meg nem volt paraszt.Kisnemes végvári,mellesleg zsoldos katona volt.Különben hires bajvivó volt,ki legyőzte párviadalban a szendrői béget is.
A korabeli zsoldosseregek meg jelentős részben bizony elszegényedett nemesekböl,és másod-,harmadszülött nemesfiakbol álltak.
Ez a furcsaság, hogy józan (paraszti) ész szerint semmi, de semmi esélyük nem volt. Ennek ellenére is -látszik ki volt a "Jani"-: Id. Hunyadi, -jó értelemben:- gondolkodás nélkül ment felmenteni Nándorfehérvárt.
...és utána -szó szerint zseniálisan- felismerte az adódó lehetőséget, mikor a Kapisztrán ellen induló törököt hátba támadta. És ekkor ismét megmutatta a -szerintem zseniális képességeit-, tudta hogy a végletekig elfáradt védők még így sem tudnák a pihentebb, jól ellátott, többszörös számbeli fölényben lévő ellenséget legyőzni, ezért " beugrott" az ágyúkért a törökhöz, gyorsan "vételezte", majd az "átadás/átvétel"(
) után 2-3 sortűzzel és a keltett pánikkal már megerősödve legyőzte a két tűz közé szorult ostromlókat. (...ilyen húzásokat hiányolok a következő 5-600 "magyar" évben, de majd most 
)Visszaugorva az eredeti témához: ez az egymásra épülő 2-3-4 -jó időben hozott- jó döntés volt zseniális, meglátta/felismerte az egymást erősítő döntések erejét. (...latinozóknak: vmi szinergia
)Ezt "huszárvágást" egyébként korábban is megtette, mikor jóval kisebb seregekkel indult el mint amivel a török rendelkezett, de a Balkánon vagy "leszalámizta" a török sereget, vagy összeszedte az elaprózott helyi erőket, éééés:
ezzel adott nekünk kb. 100 évet. ...de sajnos Gyurcsánynak már akkor is voltak "dicső" elődei: elqurták!
Hunyadi a Hosszú Hadjárat idején csinálta,hogy a gyülekező török erőket részenként megverte.Ez a furcsaság, hogy józan (paraszti) ész szerint semmi, de semmi esélyük nem volt. Ennek ellenére is -látszik ki volt a "Jani"-: Id. Hunyadi, -jó értelemben:- gondolkodás nélkül ment felmenteni Nándorfehérvárt.
...és utána -szó szerint zseniálisan- felismerte az adódó lehetőséget, mikor a Kapisztrán ellen induló törököt hátba támadta. És ekkor ismét megmutatta a -szerintem zseniális képességeit-, tudta hogy a végletekig elfáradt védők még így sem tudnák a pihentebb, jól ellátott, többszörös számbeli fölényben lévő ellenséget legyőzni, ezért " beugrott" az ágyúkért a törökhöz, gyorsan "vételezte", majd az "átadás/átvétel"(
Visszaugorva az eredeti témához: ez az egymásra épülő 2-3-4 -jó időben hozott- jó döntés volt zseniális, meglátta/felismerte az egymást erősítő döntések erejét. (...latinozóknak: vmi szinergia
Ezt "huszárvágást" egyébként korábban is megtette, mikor jóval kisebb seregekkel indult el mint amivel a török rendelkezett, de a Balkánon vagy "leszalámizta" a török sereget, vagy összeszedte az elaprózott helyi erőket, éééés:
ezzel adott nekünk kb. 100 évet. ...de sajnos Gyurcsánynak már akkor is voltak "dicső" elődei: elqurták!
1523ban Tomori 3000 katonával megcsinálta egy 12000 fős török sereggel a Szávaszentdemeter-i ütközetben ugyan ezt.
De Mátyás messze tultett az apján,mikor Boroszlónál 7000 emberrel csata nélkül legyözött egy 30ezres lengyel-cseh sereget.
Hannibál meg sorozatban verte meg a sokkal erősebb római seregeket,aztán mégis Khártágót hintették be sóval.
Ez a furcsaság, hogy józan (paraszti) ész szerint semmi, de semmi esélyük nem volt. Ennek ellenére is -látszik ki volt a "Jani"-: Id. Hunyadi, -jó értelemben:- gondolkodás nélkül ment felmenteni Nándorfehérvárt.
...és utána -szó szerint zseniálisan- felismerte az adódó lehetőséget, mikor a Kapisztrán ellen induló törököt hátba támadta. És ekkor ismét megmutatta a -szerintem zseniális képességeit-, tudta hogy a végletekig elfáradt védők még így sem tudnák a pihentebb, jól ellátott, többszörös számbeli fölényben lévő ellenséget legyőzni, ezért " beugrott" az ágyúkért a törökhöz, gyorsan "vételezte", majd az "átadás/átvétel"(
Visszaugorva az eredeti témához: ez az egymásra épülő 2-3-4 -jó időben hozott- jó döntés volt zseniális, meglátta/felismerte az egymást erősítő döntések erejét. (...latinozóknak: vmi szinergia
Ezt "huszárvágást" egyébként korábban is megtette, mikor jóval kisebb seregekkel indult el mint amivel a török rendelkezett, de a Balkánon vagy "leszalámizta" a török sereget, vagy összeszedte az elaprózott helyi erőket, éééés:
ezzel adott nekünk kb. 100 évet. ...de sajnos Gyurcsánynak már akkor is voltak "dicső" elődei: elqurták!
Pedig volt még iylen, ha nem is annyi, mint kellett volna:
http://leletek.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1100249
De elkövetőjét sajnos nemigen kezeli méltó helyén a történelem és az emlékezet. Róla kéne a magyar különlegeseket elnevezni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pálffy_Miklós_(hadvezér,_1552–1600)
Vagy itt a másik:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Téli_hadjárat_(1664)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zrínyi_Miklós_(költő)
Egy harmadik:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1757_oktober_16_hadik_andras_megsarcolja_berlint/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hadik_András_(hadvezér)
Tegnap olvastam egy cikket, mely szerint Szent István idejétől kezdve a magyar aranytermelés évi 1 tonna környékén volt, ami Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Mátyás idejére felment 2,5 tonnára, de az 1500-as évekre a 6 tonnás történelmi csúcsig is eljutott.
Az akkori 3,5 grammos aranypénzekkel számolva Mátyás idejében csak az aranybányászatból 710000 aranyforintja származott az országnak, ami az 1500-as évekre meg már 1,7 millió forintot jelentett.
Ok, persze ez nem mind a királyhoz folyt be, a főnemességgel is osztozott rajta (bár azt is írta, hogy az 1300-as években is még a kitermelt aranynak csak az egyharmadát tarthatta meg a kitermelő, a többi ment a királynak), de ez mégis azt jelenti, hogy az országnak elegendő anyagi forrásai voltak még a török elleni háborúhoz is.
Abban a korban, amikor a pénzt teljes egészében arany és az ezüst jelentette a teljes európai aranytermelés 80%-át és az ezüstnek is a nagy részét Magyarország adta, el nem tudom képzelni, hogy mondhatják akkor a történészek, hogy nem voltak meg az országnak az anyagi lehetőségei.
Az akkori 3,5 grammos aranypénzekkel számolva Mátyás idejében csak az aranybányászatból 710000 aranyforintja származott az országnak, ami az 1500-as évekre meg már 1,7 millió forintot jelentett.
Ok, persze ez nem mind a királyhoz folyt be, a főnemességgel is osztozott rajta (bár azt is írta, hogy az 1300-as években is még a kitermelt aranynak csak az egyharmadát tarthatta meg a kitermelő, a többi ment a királynak), de ez mégis azt jelenti, hogy az országnak elegendő anyagi forrásai voltak még a török elleni háborúhoz is.
Abban a korban, amikor a pénzt teljes egészében arany és az ezüst jelentette a teljes európai aranytermelés 80%-át és az ezüstnek is a nagy részét Magyarország adta, el nem tudom képzelni, hogy mondhatják akkor a történészek, hogy nem voltak meg az országnak az anyagi lehetőségei.
wikipedia:
Mátyás 1458-tól haláláig, 1490-ig összesen 43 alkalommal vetett ki rendkívüli adót, amely évi átlag 385 000 forint bevételt jelentett. További bevételei közül a legfontosabb a sóból származó jövedelem volt, évente 80 000 forint. A pénzverési és bányajövedelmek 60 000, a harmincad- (korona) vám 50 000, a királyi városok és a szászok rendes és rendkívüli adója 47 000 forintot tettek ki. Az egyéb kisebb bevételek 6000 forintra becsülhetők. Mátyás átlagos évi bevétele eszerint 628 000 forint lehetett – nagy ingadozásokkal. Ezen felül rendszeres jövedelmei voltak még a pápától és Velencétől az 1470-es évekig, a török elleni háborúra kapott összegek, valamint a később elfoglalt cseh és osztrák tartományokból is érkeztek bevételek. Mátyás azonban óvakodott a magyarhoz hasonló adópréssel sújtani a megszállt területeket, ezért ezek a bevételei eltörpültek a magyarországiak mellett.[23]
Ezek a bevételek messze meghaladták az V. László korában beszedetteket. Az éves bevétel maximuma 900 ezer forint körül lehetett. Európai összehasonlításban azonban ez nem volt sok, hiszen például a Francia Királyság bevételei ekkoriban 1 365 000 és 3 345 000 között voltak, Velence pedig 1464-ben 1 020 800 dukát bevételt könyvelhetett el. (A dukát értéke majdnem azonos értékű volt a magyar forinttal.) II. Mehmed oszmán szultán bevételei 1475-ben 1 800 000 dukátot értek el.[23][24]
Az akkori államkincstár legfontosabb kiadásaihoz, a katonaiakhoz hasonlítva még inkább relatív a bevételek nagysága. Magyarországon ugyanis 10 000 könnyűlovas egy évi zsoldja 360 000, 5000 gyalogosé 120 000 forint volt.[23] Ez a két tétel önmagában elvitte volna a költségvetés felét, ha rendesen kifizették volna. Ezért is volt gyakori a zsold visszatartása, illetve helyette a külföldi zsákmányszerzés a szabadrablás engedélyezése.
Ez mind igaz, csakhogy én nem csak a király bevételeiről beszéltem, hanem az országéról. Márpedig ha akkoriban a Magyar Királyságban csak aranyból termeltek évi 6 tonnát, az azt jelentette, hogy az országnak csak aranyból 1,7 millió forint bevétele volt. Persze amikor központosítottabb volt az ország (pl. Mátyás idejében) akkor a királyhoz több bevétel folyt be, amikor kevésbbé volt központosított (pl. II. Lajos alatt), akkor a királynak kevés pénze volt. De magának az országnak megvoltak az anyagi forrásai. A török szultán valóban több jövedelemmel rendelkezet, hisz ha jól tudom, ott minden bevétel hozzá folyt be. De simán lehet, hogy a Magyar Királyságnak összesítve volt annyi GDP-je, mint a Török Birodalomnak, hisz írtam, hogy a teljes Európa kitermelt arany mennyiségének a 80%-át Magyarország adta. Vagyis kis túlzással a többi országnak akkor volt aranya, ha tőlünk kaptak.
Az a 6tonna arany biztos,hogy fals.Másrészt a kitermelt arany ki is áramlott az országbol az import ellentételezéseként.
A korszakban a legfontosabb Mo-i bányászati termék különben a réz volt.
Gazdag ország szegény népe.Kb mint a XVI-XVIII.századi Spanyolország.Helyi gazdaság gyengesége,az ipar hiánya miatt az amerikai gyarmatokrol behozott nemesfém(főleg ezüst,Potosi ezüstbányája volt a nagy fejőstehén) rögtön ki is áramlott az országbol.
6000 kiló soha nem volt, az 6000 márka, ami kb. 1500 kg.
Az meg miféle számítás, hogy a kitermelt mennyiséget átszámítom aranypénzsúlyra és mint jövedelmet veszem? Hol vannak a költségek? A 14.sz-ban még hatalmas haszonkulcs volt a kötelező beváltáson, 50% körül, de Zsigmond idejére már csak 6% körüli. Később a vizesedés még inkább emelte a költségeket. Mátyás jövedelme így 50 ezer ft. körüli volt a nemesfémekből, de inkább alatta.
Ahogy Negan is írta, a nemesfém bányászati jövedelmeket elvitte a külkereskedelem hatalmas passzívuma, ez a 15. sz. végén 300 000 forint körüli volt Nyugat felé szemben a kb. 400 000 forintnyi bevétellel.
A magyar nemesseg jórésze elég hitvány volt.Az orazágra kb csak a szükséges minimumot vagy kicsit kevesebbet költöttek.Gyakorlatilag csak a király és a nemesség egy nagyon-nagyon szűk köre tett akar csak egy fűszálat is keresztbe az országért.
Emiatt az ő vagyonuk nem jelentkezett semmilyen formában a "közösben".
utána kéne nézni,de az a 6tonna alighanem csak egy kiugró szerencsés év lehetett.
Balszerencsénkre pont Mohács idejére indult meg a nemesfémbeáramlás Európába,ami gyorsan inflációhoz vezetett.
Egy névtelen Origó cikk elég gyenge forrás, ráadásul kb. szemkiverő nagyságú betűvel van benne, hogy 1500-2500 kg. között volt az aranytermelés, az ezüst a 6000 kg... És újfent megjegyzem, hogy a kitermelt mennyiség nem egyenlő a befolyt jövedelemmel, az a költségek levonása után jelentkezik, jó esetben
Akinek van türelme hozzá Paulinyi alapműve:
http://epa.oszk.hu/02600/02604/00004/pdf/EPA02604_klebelsberg_evkonyv_1936_032-142.pdf
A befolyt jövedelmekről meg pl. Draskóczy írt Mátyás bányabevételei kapcsán:
http://acta.bibl.u-szeged.hu/30642/1/juridpol_075_173-184.pdf
Se a néhai királok, se a modern államok nem rendelkezhetnek tobbel, mint amenyi reálisen bejut a kaszába. Attól, hogy jogilag szultáné volt szinte minden a birodalmában, még nem folyt be tobb adója, mint amenyi elo volt írva. Plusz az csak a II. Mehmet jovedelme volt, viszont néhány evtizeddel késobb I. Szelim megszerezte Szíriát és Egiptomom, így a jovedelme majdnem megháromszorozódott, míg a Jagellóknak már néha alig volt pénzuk az udvar fentartására.
Egy névtelen Origó cikk elég gyenge forrás, ráadásul kb. szemkiverő nagyságú betűvel van benne, hogy 1500-2500 kg. között volt az aranytermelés, az ezüst a 6000 kg... És újfent megjegyzem, hogy a kitermelt mennyiség nem egyenlő a befolyt jövedelemmel, az a költségek levonása után jelentkezik, jó esetben
Na ezt jól benéztem.
Eredetileg itt olvastam a 6 tonnáról:
https://birtokelet.blog.hu/2019/10/04/aranylaz_magyarorszagon
"Az igazi „aranykor” pedig a 16. század elején tetőzött, amikor az ország aranytermelése elérte az évi 6 tonnát."
Mivel én is mindig "csak" két tonnáról olvastam eddig, ezért rákerestem az akkori aranytermelésre, az első cikk ami szembejött az origós volt amit csak gyorsan átfutottam és abban is megtaláltam a 6000 kg-os mennyiséget. Csakhogy figyelmetlen voltam, azt már nem vettem észre, hogy csak ez első mondatban írtak az aranyról, a másodikban ahol volt a 6000 kg az ezüstre vonatkozott.
Az Anjouk, Zsigmond és Mátyás király korában pedig a kitermelt arany mennyisége már meghaladta az 1.500 kilogrammot, később ez 2.500 kilogrammra emelkedett.
Érdekesség, hogy az amerikai kontinens felfedezése és az onnan Európába beáramló nemesfém miatt a XV. század végén az ezüsttermelés 3 ezer kilogrammra csökkent, majd pedig pár évtizeddel később – XVI. század első felében – a kitermelt mennyiség 6 ezer kilogrammra emelkedett.
Na de a 2500 kg is óriási mennyiség volt.
Igen, a 6000 kg, valószínűleg téves adat.
De a 2500 kg, még mindig 710000 forint.
A 710000 forint meg úgy jön ki, hogy akkoriban ugyebár nagyrészt pénzt vertek a kitermelt aranyból, egy forintban 3,5 gramm arany volt.
Igen, a kitermelés is költségekkel járt, de egész máshogy alakult akkoriban a költség mint mostanság. Valószínleg nagyrészt kajával volt kifizetve mindenki.
Ez a 300000 forintos passzívum hogyan jön ki? Van rá egy forrás?
Kicsit nehezen tudom elhinni, hisz akkoriban leginkább csak kaját fogyasztott a lakosság, amit saját maga termelt meg, illetve a Magyar Királyság elég sok élelmiszer felesleget termelt amit pl. szarvasmarha formában ki is vittek.
Importból származó luxuscikkeket a nemesség fogyasztott csak.
Wikipédia
"A bányakincsek és a bor mellett Magyarország legismertebb exportterméke a szürke marha volt, de birkát is nagy mennyiségben exportáltak. Herberstein Zsigmond, a jeles humanista, osztrák diplomata leírása szerint a 15. század végén, a 16. század elején Magyarországon óriási bőségben tenyésztettek marhát, lovat, juhot, kecskét, és ezek nagy részét a környező államok mellett távoli külföldre is elhajtották. Herberstein szerint egyedül a Bécs felé vezető úton évente 80 ezer marhát tereltek, nagyrészt távolabbi célok irányába. Más források más számokat adnak meg, Oláh Miklós szerint a Bécsben évenként kétszer tartott marhavásárra esetenként mintegy harmincezer állatot vittek ki, és még legalább ennyit Itáliába és Morvaországba. A szürke marha legnagyobb átvevőjének Velence számított. Az állatkereskedelemnek stratégiai jelentősége is volt, Mátyás király például az osztrák háborúk idején azonnal leállíttatta az exportot."
"A bányakincsek és a bor mellett Magyarország legismertebb exportterméke a szürke marha volt, de birkát is nagy mennyiségben exportáltak. Herberstein Zsigmond, a jeles humanista, osztrák diplomata leírása szerint a 15. század végén, a 16. század elején Magyarországon óriási bőségben tenyésztettek marhát, lovat, juhot, kecskét, és ezek nagy részét a környező államok mellett távoli külföldre is elhajtották. Herberstein szerint egyedül a Bécs felé vezető úton évente 80 ezer marhát tereltek, nagyrészt távolabbi célok irányába. Más források más számokat adnak meg, Oláh Miklós szerint a Bécsben évenként kétszer tartott marhavásárra esetenként mintegy harmincezer állatot vittek ki, és még legalább ennyit Itáliába és Morvaországba. A szürke marha legnagyobb átvevőjének Velence számított. Az állatkereskedelemnek stratégiai jelentősége is volt, Mátyás király például az osztrák háborúk idején azonnal leállíttatta az exportot."