2500 sem volt a Jagelló korban. Tényleg ne egy névtelen Origó cikket használj forrásként. A szakmunkák szerint 1500 kg már jó év volt. Nem vertek mindből pénzt, a csökkenő aranytermelés és az ékszer-kegytárgy készítés miatt hiány volt arany készpénzben.
"Igen, a kitermelés is költségekkel járt, de egész máshogy alakult akkoriban a költség mint mostanság. Valószínleg nagyrészt kajával volt kifizetve mindenki." Ezt inkább nem kommentálnám
Természetesen nagyon komoly bérköltség is volt, különösen a vezetőké. Az egyéb költségek is hatalmasak voltak,.ahogy írtam, komoly probléma volt a víztelenítés, de ott van az olvasztók, érczúzók stb. építése-üzemeltetése, szállítási költségek, pénzverdék üzemeltetése-költségei. Nem véletlen írtam, hogy az "El Dorado" korszaknak nevezett Anjou korszak után, amelyben az olcsó külszíni fejtés miatt 40-50% haszon volt a pénzverésen, Zsigmond korára már 5-10% volt csak a haszonkulcs. "Ez a 300000 forintos passzívum hogyan jön ki? Van rá egy forrás?" Rengeteg forrás van rá, de akár igazad is lehet. Annyira hiányos a fennmaradt iratanyag, hogy állandó vita van a passzívum nagysága körül. 100 000 és 400 000 ezer között sok becslés van, de ezek az összesítések, észak felé pl. aktívum volt, messze nyugat hozta a legnagyobb hiányt, így Paulinyi 300 ezre akár igaz is lehet arrafelé.A lakosság meg nem csak evett, hanem pl. öltözködött is
A nyugati import 70-80%-a posztó és iparcikk volt.
