Senki se tudja, hogy mi legyen a Szu-33-asokkal. Ahogy a hajóval se. A MiG-29KR program egy határozott előremenekülés volt, de nem elég határozott.
A Szu-33M program kész, de olyan régi (tíz éves) hogy mára elavult. Hogy tudjátok miről van szó, lényegében a Szu-27SzM és SzM3-as programból a legelső SzM gépek modernizációjának is csak egy részét kapták volna meg. El is vetették, ennek eredménye a MiG-29K megjelenése az orosz haditengerészetnél. Irónikus módon már most fizikailag több MiG-29KR és KUBR gép van az orosz haditengerészet állományában átadva (de nem hadrendben!), mint ahány Szu-33-ast összesen legyártottak. És azokból a 24 év alatt még kannibalizáltak is.
Mindezek ellenére az NPO Szaturn irányából megjelent a hír, hogy az az AL-31F-Sz3 jelű hajtóműveket újra gyártani fogják (ennek sincs értelme) vagy erősebbre cserélik.
Ez utóbbiról volt már szó a Szu-33M ügyében, akkor a konkurens MMPP Szaljut AL-31FM-1-esenek navalizált változatait kapta volna meg a flotta.
Az NPO Szaturn AL-41F-1Sz hajtóműve akkor már legalább gyártóazonos és még modernebb is lenne. De ez is felesleges pénzkidobás.
Ugyanis ehhez a gépet is át kéne alakítani, még akkor is, ha a TVC-s AN-100-as fúvócső nem kerül bele.
A hajtómű se maradhatna érintetlen (nem a TVC megvonás miatt, mert az a szekció moduláris), mert az AL-31F-Sz3 legfőbb tulajdonsága a korrozióállóság volt.
Ezen felül ez a hajtómű az AL-31F RPT-s változata, ami annyit jelent, hogy a gázhő magasabb, a fordulatszám magasabb és forszázson 400kg-al többet tol per hajtómű.
Erre azért van lehetőség, mert a hajtómű aero- és termodinamikai oldalról bír annyi tartalékkal, hogy pár százalákkal magasabb gázhő esetén kicsivel magasabb fordulatszámon még nem válik instabillá, igaz a termikus hatásfok már nem annyira kedvező. Viszont több levegőt mozgat át magán, nagyobb sűrítéssel és emiatt emelni lehet a kerozin mennyiségét az utánégetésnél is. Nagyobb fogyasztás, lényegesen alacsonyabb élettartam.
Ehhez képest az AL-41F-1Sz eleve nagyobb méretű kompresszorral, nagyobb sűrítési viszonnyal, nagyobb gázhővel, ehhez tervezett jóval modernebb turbinával, nagyobb forszázs gázhővel és ehhez tervezett anyagokkal bír. FADEC vezérlés is sokat nyom a latba.
És akkor ezzel a lendülettel már megint a Szu-57K-nál találjuk magunkat...
A Szu-33M program kész, de olyan régi (tíz éves) hogy mára elavult. Hogy tudjátok miről van szó, lényegében a Szu-27SzM és SzM3-as programból a legelső SzM gépek modernizációjának is csak egy részét kapták volna meg. El is vetették, ennek eredménye a MiG-29K megjelenése az orosz haditengerészetnél. Irónikus módon már most fizikailag több MiG-29KR és KUBR gép van az orosz haditengerészet állományában átadva (de nem hadrendben!), mint ahány Szu-33-ast összesen legyártottak. És azokból a 24 év alatt még kannibalizáltak is.
Mindezek ellenére az NPO Szaturn irányából megjelent a hír, hogy az az AL-31F-Sz3 jelű hajtóműveket újra gyártani fogják (ennek sincs értelme) vagy erősebbre cserélik.
Ez utóbbiról volt már szó a Szu-33M ügyében, akkor a konkurens MMPP Szaljut AL-31FM-1-esenek navalizált változatait kapta volna meg a flotta.
Az NPO Szaturn AL-41F-1Sz hajtóműve akkor már legalább gyártóazonos és még modernebb is lenne. De ez is felesleges pénzkidobás.
Ugyanis ehhez a gépet is át kéne alakítani, még akkor is, ha a TVC-s AN-100-as fúvócső nem kerül bele.
A hajtómű se maradhatna érintetlen (nem a TVC megvonás miatt, mert az a szekció moduláris), mert az AL-31F-Sz3 legfőbb tulajdonsága a korrozióállóság volt.
Ezen felül ez a hajtómű az AL-31F RPT-s változata, ami annyit jelent, hogy a gázhő magasabb, a fordulatszám magasabb és forszázson 400kg-al többet tol per hajtómű.
Erre azért van lehetőség, mert a hajtómű aero- és termodinamikai oldalról bír annyi tartalékkal, hogy pár százalákkal magasabb gázhő esetén kicsivel magasabb fordulatszámon még nem válik instabillá, igaz a termikus hatásfok már nem annyira kedvező. Viszont több levegőt mozgat át magán, nagyobb sűrítéssel és emiatt emelni lehet a kerozin mennyiségét az utánégetésnél is. Nagyobb fogyasztás, lényegesen alacsonyabb élettartam.
Ehhez képest az AL-41F-1Sz eleve nagyobb méretű kompresszorral, nagyobb sűrítési viszonnyal, nagyobb gázhővel, ehhez tervezett jóval modernebb turbinával, nagyobb forszázs gázhővel és ehhez tervezett anyagokkal bír. FADEC vezérlés is sokat nyom a latba.
És akkor ezzel a lendülettel már megint a Szu-57K-nál találjuk magunkat...