AESA radarok (repülőgépeken)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
46 302
89 032
113


Raytheon PhantomStrike Low-Cost Lightweight AESA Radar Flies For First Time...

The air-cooled AESA is a major contender to equip fighter-like loyal wingman drones, along with other air, land and sea platforms.


phantomstrike-1920x1080.jpg
 

minek

Active Member
2018. április 30.
64
182
33
Sziasztok. Nem találok ehhez kapcsolódó fórumot, chatgpt-t kérdeztem, az orosz pesa radarokról, mert érdekelt. Szerintetek valid?
Russia continues to use PESA (Passive Electronically Scanned Array) radars on advanced fighter aircraft like the Su-30SM and Su-35S for several practical, economic, and strategic reasons:

1. Mature, Reliable Technology

  • PESA radars like the Irbis-E (Su-35) and Bars (Su-30SM) are battle-tested, reliable, and well-understood by Russian forces.
  • These systems offer very high power output, giving good detection range, especially against stealthy or low-RCS targets.

2. Cost and Industrial Capacity

  • AESA (Active Electronically Scanned Array) radars are more expensive to produce and require more advanced semiconductor manufacturing capabilities.
  • Russia’s domestic microelectronics industry lags behind Western and Asian countries in AESA-related tech.
  • Maintaining and upgrading PESA systems is much cheaper than transitioning fleets to AESA.

⚙️ 3. Maintenance and Integration

  • The current radar systems are deeply integrated into Russian avionics and weapons systems.
  • Switching to AESA would require re-qualification of platforms, new training, logistical support, and significant redesign.

4. High-Powered PESA Tradeoffs

  • Russian PESA radars like Irbis-E have exceptionally high peak power outputs (up to 20 kW), giving them detection ranges of 350–400 km under optimal conditions.
  • AESA radars are generally better in terms of LPI (Low Probability of Intercept) and multi-target tracking, but Russia prioritizes raw range and ECM resistance.

5. Export and Political Strategy

  • Russia continues to sell aircraft like the Su-30 and Su-35 to countries like India, China, Algeria, and Egypt—many of whom accept PESA radars as adequate for their needs.
  • Exporting AESA technology could also raise ITAR-like concerns, especially given China’s interest in copying or reverse-engineering.

6. Sanctions and Technological Isolation

  • Since 2014 and especially post-2022, Western sanctions have made it harder for Russia to access high-end microelectronics, including those needed for modern AESA systems.
  • Russian AESA radar projects (like N036 Byelka for the Su-57) are progressing but are still limited in scale and production.

Summary:​

Russia uses PESA radars on the Su-30 and Su-35 because they are cost-effective, powerful, reliable, and easier to maintain, and sanctions and industrial limits delay widespread AESA adoption. Russia has prioritized long-range detection and jamming resistance over stealthy radar performance for now.
Let me know if you'd like a side-by-side comparison of Irbis-E (PESA) vs Western AESA radars like the AN/APG-81.

Ezt mondtad:​

yes

A ChatGPT ezt mondta:​

Here’s a side-by-side comparison of the Irbis-E PESA radar (used in the Su-35) and a typical Western AESA radar, specifically the AN/APG-81 (used in the F-35):

Irbis-E (PESA) vs AN/APG-81 (AESA)

FeatureIrbis-E (Su-35, PESA)AN/APG-81 (F-35, AESA)
Radar TypePESA (Passive Electronically Scanned)AESA (Active Electronically Scanned)
ManufacturerTikhomirov NIIP (Russia)Northrop Grumman (USA)
Max Detection Range~350–400 km (against large targets)~150–200 km (against fighter-sized targets)
Simultaneous Track/Engage~30 targets tracked, 8 engaged~20+ tracked, 6+ engaged (estimated)
Peak Power OutputUp to 20 kW (very high)~10 kW class (more efficient)
Frequency BandX-bandX-band
LPI (Low Probability of Intercept)Poor–Moderate (easier to detect)Excellent (harder to detect)
ECCM (Anti-jamming)Strong, brute-force jamming resistanceAdvanced digital ECCM, stealthier approach
Beam SteeringFast, but mechanically assistedInstantaneous, no moving parts
Reliability / MaintenanceModerate (requires cooling, moving parts)High (solid-state, fewer moving parts)
Target ID & ImagingLimited synthetic aperture imagingSAR imaging, high-res target ID
Cost & ComplexityLowerHigh (expensive and complex)
Production StatusMature, in-serviceIn-service, mass-produced
Integration with StealthNot optimized for stealth aircraftOptimized for stealth operations


Key Trade-Offs

  • Power vs Stealth:
    Irbis-E is a high-power brute-force radar, which helps penetrate ECM and detect stealthier targets. But it's not stealthy itself—its emissions can be easily detected.
  • Detection vs Survivability:
    AN/APG-81 trades raw detection range for stealth, networked situational awareness, and survivability. It also supports sensor fusion, crucial to 5th-gen combat.
  • Technology Maturity:
    PESA is mature and simpler, easier for Russia to produce at scale. AESA is cutting-edge, but requires advanced manufacturing Russia currently struggles with.

Bonus: Su-57 AESA Radar (N036 Byelka)​

Russia’s Su-57 uses the N036 Byelka AESA, which is technologically more advanced but still not fielded in large numbers. It includes:
  • N036-1-01 (nose AESA)
  • N036L-1-01 (L-band AESAs in wing leading edges)
  • Combined coverage and ECM potential, but likely still behind AN/APG-81 in software, processing, and reliability.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
52 920
89 411
113
Sziasztok. Nem találok ehhez kapcsolódó fórumot, chatgpt-t kérdeztem, az orosz pesa radarokról, mert érdekelt. Szerintetek valid?
Russia continues to use PESA (Passive Electronically Scanned Array) radars on advanced fighter aircraft like the Su-30SM and Su-35S for several practical, economic, and strategic reasons:

1. Mature, Reliable Technology

  • PESA radars like the Irbis-E (Su-35) and Bars (Su-30SM) are battle-tested, reliable, and well-understood by Russian forces.
  • These systems offer very high power output, giving good detection range, especially against stealthy or low-RCS targets.

2. Cost and Industrial Capacity

  • AESA (Active Electronically Scanned Array) radars are more expensive to produce and require more advanced semiconductor manufacturing capabilities.
  • Russia’s domestic microelectronics industry lags behind Western and Asian countries in AESA-related tech.
  • Maintaining and upgrading PESA systems is much cheaper than transitioning fleets to AESA.

⚙️ 3. Maintenance and Integration

  • The current radar systems are deeply integrated into Russian avionics and weapons systems.
  • Switching to AESA would require re-qualification of platforms, new training, logistical support, and significant redesign.

4. High-Powered PESA Tradeoffs

  • Russian PESA radars like Irbis-E have exceptionally high peak power outputs (up to 20 kW), giving them detection ranges of 350–400 km under optimal conditions.
  • AESA radars are generally better in terms of LPI (Low Probability of Intercept) and multi-target tracking, but Russia prioritizes raw range and ECM resistance.

5. Export and Political Strategy

  • Russia continues to sell aircraft like the Su-30 and Su-35 to countries like India, China, Algeria, and Egypt—many of whom accept PESA radars as adequate for their needs.
  • Exporting AESA technology could also raise ITAR-like concerns, especially given China’s interest in copying or reverse-engineering.

6. Sanctions and Technological Isolation

  • Since 2014 and especially post-2022, Western sanctions have made it harder for Russia to access high-end microelectronics, including those needed for modern AESA systems.
  • Russian AESA radar projects (like N036 Byelka for the Su-57) are progressing but are still limited in scale and production.

Summary:​

Russia uses PESA radars on the Su-30 and Su-35 because they are cost-effective, powerful, reliable, and easier to maintain, and sanctions and industrial limits delay widespread AESA adoption. Russia has prioritized long-range detection and jamming resistance over stealthy radar performance for now.
Let me know if you'd like a side-by-side comparison of Irbis-E (PESA) vs Western AESA radars like the AN/APG-81.

Ezt mondtad:​

yes

A ChatGPT ezt mondta:​

Here’s a side-by-side comparison of the Irbis-E PESA radar (used in the Su-35) and a typical Western AESA radar, specifically the AN/APG-81 (used in the F-35):

Irbis-E (PESA) vs AN/APG-81 (AESA)

FeatureIrbis-E (Su-35, PESA)AN/APG-81 (F-35, AESA)
Radar TypePESA (Passive Electronically Scanned)AESA (Active Electronically Scanned)
ManufacturerTikhomirov NIIP (Russia)Northrop Grumman (USA)
Max Detection Range~350–400 km (against large targets)~150–200 km (against fighter-sized targets)
Simultaneous Track/Engage~30 targets tracked, 8 engaged~20+ tracked, 6+ engaged (estimated)
Peak Power OutputUp to 20 kW (very high)~10 kW class (more efficient)
Frequency BandX-bandX-band
LPI (Low Probability of Intercept)Poor–Moderate (easier to detect)Excellent (harder to detect)
ECCM (Anti-jamming)Strong, brute-force jamming resistanceAdvanced digital ECCM, stealthier approach
Beam SteeringFast, but mechanically assistedInstantaneous, no moving parts
Reliability / MaintenanceModerate (requires cooling, moving parts)High (solid-state, fewer moving parts)
Target ID & ImagingLimited synthetic aperture imagingSAR imaging, high-res target ID
Cost & ComplexityLowerHigh (expensive and complex)
Production StatusMature, in-serviceIn-service, mass-produced
Integration with StealthNot optimized for stealth aircraftOptimized for stealth operations


Key Trade-Offs

  • Power vs Stealth:
    Irbis-E is a high-power brute-force radar, which helps penetrate ECM and detect stealthier targets. But it's not stealthy itself—its emissions can be easily detected.
  • Detection vs Survivability:
    AN/APG-81 trades raw detection range for stealth, networked situational awareness, and survivability. It also supports sensor fusion, crucial to 5th-gen combat.
  • Technology Maturity:
    PESA is mature and simpler, easier for Russia to produce at scale. AESA is cutting-edge, but requires advanced manufacturing Russia currently struggles with.

Bonus: Su-57 AESA Radar (N036 Byelka)​

Russia’s Su-57 uses the N036 Byelka AESA, which is technologically more advanced but still not fielded in large numbers. It includes:
  • N036-1-01 (nose AESA)
  • N036L-1-01 (L-band AESAs in wing leading edges)
  • Combined coverage and ECM potential, but likely still behind AN/APG-81 in software, processing, and reliability.
A legnagyobb kérédés az az orosz AESA technológia kapcsán, hogy képesek-e a legmodernebb GaAS félvezető technológiát alkalmazni az AESA radarok TR (adóvevő) moduljainál. Ha igen, akkor elvileg technológiailag egy szinten vannak a nyugati radarokkal (a jelfeldolgozásban biztos hátrányban vannak, mert a chipekből még a kínai szintet sem érik el), ha nem akkor ezen a téren is van lemaradásuk.
 
  • Tetszik
Reactions: minek

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 889
4 379
113
A legnagyobb kérédés az az orosz AESA technológia kapcsán, hogy képesek-e a legmodernebb GaAS félvezető technológiát alkalmazni az AESA radarok TR (adóvevő) moduljainál. Ha igen, akkor elvileg technológiailag egy szinten vannak a nyugati radarokkal (a jelfeldolgozásban biztos hátrányban vannak, mert a chipekből még a kínai szintet sem érik el), ha nem akkor ezen a téren is van lemaradásuk.

Mármint a GaN (gallium-nitrid, de valójában GaN-AlGaN-AlN jellegű heterostrukrúrából áll egy ilyen RF tranzisztor) technológiát. A GaAs (gallium-arzenid) a régebbi technológia, amit elkezdett leváltani a GaN az utóbbi évtizedben.
De önmagában az, hogy GaN-ből készült tranzisztorokat használ valaki a radarjához, még nem jelenti azt, hogy attól nagyon szuper lesz a radarja egy hasonló méretű és azonos számú T/R egységből álló GaAS radarhoz képest. Ez sok tényezőtől függ, többek között attól is, hogy milyen szubsztrátra (hordozóra) teszi a GaN tranzisztorokat. Mert a GaN tranzisztorok teljesítménye ugyan sokkal nagyobb, mint a GaAs tranzisztoroké, de emiatt sok hőt is termelnek és bár jobban bírják a magas hőmérsékletet, de ha nem megfelelő a szubsztrát hővezető képessége, akkor nem lehet igazán kihasználni a GaN előnyeit. Szóval, ha valaki a legkönnyebben gyártható és ezért olcsó szilícium szubsztrátot használja, akkor nem lesz akkora képességugrás. Ahhoz a sokkal jobb hővezető (és sokkal drágábban gyártható) szilícium-karbid szubsztrát, vagy, ami még jobb, mert a jelenleg ismert legjobb hővezető anyag, gyémánt szubsztrát kell.
 
Last edited:
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
52 920
89 411
113
Mármint a GaN (gallium-nitrid, de valójában GaN-AlGaN-AlN jellegű heterostrukrúrából áll egy ilyen RF tranzisztor) technológiát. A GaAs (gallium-arzenid) a régebbi technológia, amit elkezdett leváltani a GaN az utóbbi évtizedben.
De önmagában az, hogy GaN-ből készült tranzisztorokat használ valaki a radarjához, még nem jelenti azt, hogy attól nagyon szuper lesz a radarja egy hasonló méretű és azonos számú T/R egységből álló GaAS radarhoz képest. Ez sok tényezőtől függ, többek között attól is, hogy milyen szubsztrátra (hordozóra) teszi a GaN tranzisztorokat. Mert a GaN tranzisztorok teljesítménye ugyan sokkal nagyobb, mint a GaAs tranzisztoroké, de emiatt sok hőt is termelnek és bár jobban bírják a magas hőmérsékletet, de ha nem megfelelő a szubsztrát hővezető képessége, akkor nem lehet igazán kihasználni a GaN előnyeit. Szóval, ha valaki a legkönnyebben gyártható és ezért olcsó szilícium szubsztrátot használja, akkor nem lesz akkora képességugrás. Ahhoz a sokkal jobb hővezető (és sokkal drágábban gyártható) szilícium-karbid szubsztrát, vagy, ami még jobb, mert a jelenleg ismert legjobb hővezető anyag, gyémánt szubsztrát kell.
Igen GaN, bocsánat. Azt gondolom, hogy a két dolog kéz a kézben jár, nem fogsz GaAs tranzisztorokhoz olyan hőelvezető képességet társítani, mint ami a GaN tranzisztorokhoz kell, mert felesleges.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 889
4 379
113
Igen GaN, bocsánat. Azt gondolom, hogy a két dolog kéz a kézben jár, nem fogsz GaAs tranzisztorokhoz olyan hőelvezető képességet társítani, mint ami a GaN tranzisztorokhoz kell, mert felesleges.

GaAs-hez persze, hogy nem. Viszont az lehetséges, hogy ha valakinek nem áll rendelkezésére a jobb technológia, akkor az elég sok helyen létező gyártástechnológiájú szilícium szubsztrátra fog építkezni. Vagy a jobb, de nem a legjobb szilícium-karbidra, ha ahhoz van meg a technológiája.

Pl. a Raytheon már régen áttért a gyémánt szubsztrátra, még 2014-ben, ezzel háromszoros teljesítménysűrűséget tudott elérni a szilícium-karbid szubsztráthoz képest:


A Northrop és a Lockheed akkor még (a Lockheed még 2019-ben is) szilícium-karbidot használt:




Hogy azóta ők is áttértek-e, azt nem tudom, mostanában nem nagyon nézegettem ezt.