1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Atomtöltetek

Diskurzus a(z) 'Ballisztikus és taktikai nukleáris, biológiai és v' témában - hiryu által indítva @ 2013. november 2..

  1. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Ki mondta, hogy ugyanúgy fognak élni, dolgozni, mint előtte?
    Túlélni viszont sokan túlélnek. Pl. azok akiknek több száz tonnányi gabonájuk van, meg állataik.
    Vagy pl. barlangokban állandó 10 fokos hőmérséklet van, azok nem hülnének le ha a felszínen pár évig minuszok vannak. Ott általában ivóvíz is van.
    Mi van a vasszerszámokkal? Több ezer éve is éltek emberek fennt északon, nem voltak fémeszközeik. De a jégkorszakot is kibírtuk kőszerszámokkal.
     
  2. blitzkrieg

    blitzkrieg Well-Known Member

    Azok nemigen ruszkik, inkább a mi rokonaink, meg eszkimók, stb.
     
    szuvorov likes this.
  3. misinator

    misinator Well-Known Member


    Nem a politikai rész az érdekes, hanem a következő:

    "...Ma a falusi ember ugyanúgy egyik napról a másikra él, s ugyanúgy az előre csomagolt tömegárut vásárolja, mint városi társai. Ha ma bemegyünk egy vidéki portára, jó esetben tuját látunk és gyepet, veteményest csak elvétve. A kamrában nem lógnak kolbászok, szalonnák, a polcokon nincsenek saját készítésű befőttek, lekvárok, a pincében nem sorjázik a krumpli, a zöldség, az udvaron nincs tyúk, kacsa, disznó meg pláne nincs. Ahol ezek még megvannak, annak szinte csodájára járnak..."

    https://www.borsod24.com/index.php/...z-ahol-eros-a-lojalitas-a-kormannyal-szemben/

    Ez pontosan így van: A mi utcánkban, illetve a mögöttünk levőben egyedül a szüleim művelik érdemben a kertet.
    Amúgy most ránéztem a műhód képre; gyakorlatilag egész Felsőzsolca zöld a fotón...
    De nincs ez másképp északabbra sem, de legalább még Krasznokvajdáról is (50 km!) bejárnak a madarastecsóba vásárolni a rokonok, ismerősök; itt szoktunk összefutni velük...

    Akkor szerinted mennyire van a falusi ember túlélésre berendezkedve?

    Emlékszel a James Burke gondolatai a változásról című tévé sorozatra?

    Ha van valakinek felhalmozott élelmiszerkészlete (az ismerősöm is egyből a malomba viszi, pedig neki három kombájnja aratja le, s lenne is hova tárolni...), ő lenne az első célpontja a zombihordaként támadó csőcseléknek. Merthogy az amúgy kultúremberként viselkedő átlagember is nó perc alatt kifordul magából, ha veszélyben érzi az életfeltételeit. Kár, hogy nem volt tévékamera Felsőzsolcán a városházánál, amikor a településvezetőség inkompetenciáját megunva felugráltunk a teherautóra a homokzsákokért (tiszta Mad Max feeling volt), az őrzésére odarendelt rendőrök pedig tehetetlenül nézték, ahogy pillanatok alatt kiürült a plató.
    Faterom az elé a teherautó elé állt, ami az akkori miskolci polgármester házához vitte volna VIP a homokot, úgyhogy a sofőr végül előttünk öntötte le a rakományát.
    A képen a feleségem és a kislányom is látszik:
    https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=110616807&t=9094328&openwith=1

    S ez egy hét alatt lefutó sz*ros árvíz harmadik napján volt.

    7793-as hozzászólás:
    https://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=2000&na_step=500&t=9094328&na_order=

    Szerintem túl optimista vagy...
     
    Celebra likes this.
  4. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    "...Ma a falusi ember ugyanúgy egyik napról a másikra él, s ugyanúgy az előre csomagolt tömegárut vásárolja, mint városi társai. Ha ma bemegyünk egy vidéki portára, jó esetben tuját látunk és gyepet, veteményest csak elvétve. A kamrában nem lógnak kolbászok, szalonnák, a polcokon nincsenek saját készítésű befőttek, lekvárok, a pincében nem sorjázik a krumpli, a zöldség, az udvaron nincs tyúk, kacsa, disznó meg pláne nincs. Ahol ezek még megvannak, annak szinte csodájára járnak..."

    Ez bizony igaz, nem maga a robbanás szedné a legtöbb áldozatot hanem az azt követő anarchia. De a civilizáció totális pusztulása azért nem lenne. (a hadviselő feleké esetleg). Mi szívnánk rendesen, kicsi az ország területe, de azért vannak ma is nagy lakatlan részek a világban.Voltak azért durva kataklizmák már a földön és nem tűnt el az élet.
     
    blitzkrieg and gacsat like this.
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Több száz tonna lett már hirtelen.
    Ezen a ponton nem tudom, hogy már sírni vagy röhögni kéne-e...

    Mo. búzatermelése nem volt 6 millió tonna felett az elmúlt 15 évben. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra, csecsemőtől a vénemberig jut kb. 600 kg búza.

    Ennek fényében, amit összehordasz perelemfeltételként valahol a román népmese és a sci-fi részhalmaza.

    A kataklizmák idején 80-90% kihalt a komplex fajok közül. Nem egyedszám csökkent ennyivel. Ennyi faj tűnt el.
     
    misinator, Celebra and fip7 like this.
  6. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    A kataklizmák idején 80-90% kihalt a komplex fajok közül. Nem egyedszám csökkent ennyivel. Ennyi faj tűnt el.

    Igaz, és radioaktiv szennyezés sem volt tudtommal. Viszont az emberiség létszáma csökkent már le (genetikai kutatások szerint) nagyon durván. ( A mindenhol felbukkanó vízözön is valami hasonló katasztrófa lehetett, hogy ennyire beleégett az emberiség tudatába.) A legnagyobb probléma a nuki háború esetén a radioaktivitás, ez evidens, a hozzászólások eléggé szélső álláspontokat képviselnek a sugárszennyezéssel kapcsolatban. Én nem értek hozzá nem tudom eldönteni mennyire vág haza egy területet egy ilyen fegyver, azt tudom hogy a 2 japó várost újjáépítették és most is élnek ott.
     
    gacsat likes this.
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Persze, mert Japánban kettő várost ért atomcsapás és nem Mt-ák, hanem 12 és 20 kt.
    A vizsgált nukleáris tér "picit" több hatóerővel és célponttal számolt.

    Ez hol analóg azzal, amikor még 100-200k lakosú városokra is 200 kt zuhan rá, mert van ott egy híd, vagy kohó vagy bármi...?
     
  8. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Urak!

    Nemrégiben bele futottam egy 200'000 szavas tanulmányba, ami a nukleáris fegyverek előállításáról, tervezéséről, és különböző generációiról szól, sok szép számítással, és modellezéssel.
    Ha lenne érdeklődés iránta, akkor lehet hogy neki állnék lefordítani a fejezeteit...

    Fizikai alapok
    Uránium-235
    S-50 projekt
    K-25 program
    Y-12 komplexum
    Little Boy
    Plutonium-239
    Hanford reaktorok
    Plutonium-239
    Fat Man
    Modern Implóziós fegyverek
    Trícium
    Modern szabályozható hatóerejű bombák
    Deutérium
    A Teller-Ulam megoldás
    Mike
    Lítium-6
    1950s B-28
    1970s W-78
    1980s W-88


    ... hasonló módon, mint azt korábban tettem;a Torpedók, Szonárok, és a Nem-Akusztikus felderítési módszerek esetén.
    Szóval ha érdekelnek a részletetek, akkor nyomj egy like-ot erre a kommentre hogy lássam az érdeklődők számán, megéri-e szenvednem az atomfizikával...
    :confused:
     
    ravenlord, Bleroka, gnagypal and 22 others like this.
  9. fishbed

    fishbed Well-Known Member

    Nekem megérné!
     
  10. blogen

    blogen Well-Known Member

    Igen, a Robock tanulmány. Csakhogy, pont ő volt az, aki a második világháborús kibocsájtást vizsgálta és semmit, az égadta világon nem talált, pedig a felégetett városok száma és a troposzférába kibocsájtott anyag alapján kellett volna. Ő maga írja le:

    "We reject the hypothesis that tropospheric aerosols were an important cause of 1944 and 1945 temperature changes. There were more tropospheric aerosols in 1944 than in 1945, and their effect would have been regional and short-lived.
    While the results in this paper might be considered “negative,” in that we were not able to make a case that we could observe the impacts of smoke from fires ignited by incendiary weapons during World War II, it is important to document this result. Detection of the signal was not possible because of poor data on smoke emissions, solar radiation, and surface temperature, natural variability, and the small expected signal."

    Robock, A., & Zambri, B. (2018). Did smoke from city fires in World War II cause global cooling? Journal of Geophysical Research: Atmospheres, 123, 10,314–10,325.

    Bár e tanulmánya végén azt his hozzáteszi, hogy szerinte ez még nem elegendő ahhoz, hogy a nukleáris tél elméletét kétségbe vonjuk, de mindenki más szerint meg igen erős kétségeink lehetnek a valóságos összefüggés hiánya miatt azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris tél olyan katasztrofális lenne, mint az a nagyhírű tanulmányában elképzelte!
     
    gacsat likes this.
  11. blogen

    blogen Well-Known Member

    A helyreállítás már Magyarországon is megtörtént öt évvel a háború után. Egyes nem kritikus infrastrukturális elemek újjáépítése húzódott csak el.

    Ez így nem igaz. Közép és Kelet-Európában a második világháború pont olyan, vagy még brutálisabb pusztítást okozott, mint egy atomháború okozna mínusz sugárzás!

    Az atomháborúban nem a gyors lefolyású pusztítás lenne durva, hanem a kihullási zónák okozta viszonylag tartós sugárterhelés. Csernobilban látjuk, hogy igazából ezt ki lehet heverni évtizedes távlatban. Tehát komoly mértékben nem akadályozná a mezőgazdasági termelés újraindulását! Sokkal nagyobb probléma lenne az üzemanyag kérdése azokban az országokban, ahol nincs saját olajkitermelés, amit hasznosíthatnának a gépesített mezőgazdaságban!

    Ugye az éhínség, aminek a faktorai változatosak lennének és ami a legkomolyabb tényező lenne az emberveszteségben.

    Ez így egy ZS kategóriás scifi az ötvenes évekből. Az energetikai szektor működését nem érintené, nem az elpusztított városokban találhatóak az erőművek, az nyersanyaggal való ellátásukat viszont igen. Magyarország például nagyon rossz helyzetben lenne, mert nagyon kevés szén/ligniterőművünk van, amit működőképesen tudnánk tartani, hiszen a gázerőművek leállnának import hijján az atomerőmű pedig ki tudja milyen állapotban leledzene, de fűtőelemutánpótlás egy idő után úgyse lenne hozzá! Ugyanez igaz a vízellátásra is és az ipari üzemek egy részére. Igazából a pusztulásnak nem a mértéke, hanem bizonyos pontokon a mértéke lenne durva. Mintha a gazdasági és infrastrukturális hálózatokból kimetszenének darabokat és az újjáépítés során ezeket megkerülve lehetne csak újra rendszert alkotni a megmarad elemekből.

    Éppen ezért döntően fontos az atomháború utáni sikeres újjáépítés szempontjából a közigazgatási kapacitások túlélése! Nem véletlen, hogy a szovjet bábállam idején, a szűkös kapacitásokból a megyei tanácsok mind kaptak komoly atombiztos fedezéket!

    Szerencsére az értelmiségi réteg elpárolog a nagyvárosokban, így őket nem kell etetni és korlátozott használhatóságukat figyelembe véve munkát találni nekik. Viszont termelőerők munkássága és a vidéki népesség java túléli a háború elejét. Ez egy jó alap lesz, az atomháború pont azt a népelemet iktatja ki legnagyobb arányban, amellyel a legkevésbé tudnánk gazdálkodni a háború utáni szűkös keretek között. A városlakókat, a döntően a szolgáltató szektorban dolgozó munkaerőt, az értelmiséget, stb. Ez az újjákezdés szempontjából jó, mert kevés fölös száj lesz!
     
  12. blogen

    blogen Well-Known Member

    A mindenkori aktuális szélirány határozza meg, ez az aktuális helyzet a térképen jelezve is van. A kihullás számítása egy dinamikus modell, hiszen a különféle magasságokon, különféle szélerősségek is irányok dominálnak egy időben. Lényegében a kihullási zónát annyira lehet csak megbecsülni, amennyire aktuális az időjáráselőrejelzés pontos.
     
  13. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    Kedves Blogen, megkerdezhetem hogy te mekkora telepulesen laksz?
     
  14. blogen

    blogen Well-Known Member

    Az a baj, hogy nálunk van közkézen a legkevesebb fegyver, aminek következtében a társadalom bajosan tudná megszervezni magát. A legsúlyosabb nemzetbiztonsági kockázatunk súlyos háborús vagy természeti katasztrófa esetén a lakosság fegyvertelensége, mert így egészen kis fegyveres bandák is teljesen fel tudják megyényi területeken számolni a megmaradt rendet. A szerbek, osztrákok vagy szlovákok jó eséllyel néznek egy atomháború túlélése elébe, mi magyarok nagyon rosszakkal, a lakosság fegyertelensége miatt. Ugyanis a túlélés alapja a szervezettség, annak az alapja pedig a rendet biztosítani tudó fegyveresek mennyiségén múlik majd. A fosztogató, gyilkoló és mindent felbomlasztó bandák nálunk leginkább a rendőrség, hadsereg és bűnöző túlélő tagjaiból fognak szerveződni, mert a maradék ország szabad préda lesz nekik és nem lesz senki, aki ellenható erőként ezt megakadályozhatná a nép fegyvertelensége okán!
     
  15. blogen

    blogen Well-Known Member

    Majdnem húszezres kisváros a budapesti agglomeráció északi felében. Kihullás szempontjából alapvetően jó helyen.
     
  16. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    Szamoltal mas orszagbol erkezovel is?
    Eselyesen nem csak mi kapnank.........

    Fegyver legalis valoban nagyon keves van a lakossagnal. De elokerulnenek az illegalis vasak is, amik azert akadnak foleg videken.
    A kezdeti anarchiabol torvenyszeruen kiemelkedne valaki vagy valakik akik rendet csinalnak. A tobbi orszagnak is lenne nagyobb baja mint a hoditgatas.
     
  17. blogen

    blogen Well-Known Member

    Igen, egyszer csináltam ilyen térképet én is az aktuális célpontokkal az uralkodó szélirányra számolva. Ugyanakkor nálunk nagyon extrém állna csak elő olyan helyzet, hogy bármit idefújna felvidéki, cseh vagy lengyel relációban! Bőven vannak olyan helyek, amik szinte biztos, hogy kimaradnak a kihullásból. A mi irányunkból úgy nézne ki Budapest pusztulása, hogy magát a detonációt kísérő sugárterhelésen kívül más nem érne minket, az pedig elhanyagolható lenne. Lényegében ott kezdődne a sugárzás, ahol a romok is vannak. Jó eséllyel még Budapest északi részei is megúsznák komolyabb pusztulás nélkül!

    Nem más országok hódítgatásai, hanem a fosztogató hordák lennének a probléma. Az a fegyvermennyiség, ami közkézen van, még az illegálissal együtt is túl kevés az anarchiából kiemelkedéshez, de ahhoz épp elég, hogy birtokosai felprédáljanak mindent az önzésüktől és mohóságuktól vezérelve.

    Csak a felfegyverzett népek tudnak felülemelkedni a saját anarchiájukon!
     
  18. papajoe

    papajoe Well-Known Member

  19. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Belekezdenék egy, a nukleáris fegyverek előállításáról, tervezéséről, és különböző generációiról szóló sorozatba, sok szép számítással, és modellezéssel.*

    *mivel csak műkedvelője vagyok a nukleáris fegyvereknek, előre elnézést kérek az atomfizikusoktól, ha néhány angol kifejezést rosszul fordítanék.
    A források a sorozat végén lesznek felsorolva.


    Véleményem szerint, manapság bármely átlagos fejlettségű ország képes atomfegyvert előállítani, egyedül politikai elhatározás, pénz, és a világ többi országának reakciója a kérdés.

    Urán-235 (U₂₃₅)

    Az urán 235-ös izotópja, az egyetlen ami hasadási láncreakciót képes fenntartani, és bányászható mennyiségben megtalálható a földön.
    Felezési ideje 703.8 millió év, és mindössze 0.72%-át alkotja a természetes urán-nak.

    A láncreakcióhoz szükséges kritikus tömege 52kg.
    A világ legegyszerűbb atomfegyvere az, ha valaki két 26kg-os U₂₃₅ félgömböt összeérint, és máris megtörtént az atomrobbanás.

    [​IMG]

    Számítsuk ki ennek a gömbnek az átmérőjét.
    Az U₂₃₅ sűrűsége 19g/cm³.

    A láncreakcióhoz szükséges mennyiség térfogata;
    52’000g / 19g/cm³ = 2’736.8 cm3

    Ebből a láncreakcióhoz szükséges gömb átmérője;
    V = 2 · π · r³ / 3 <- gömb térfogata, amit átrendezek a gömb sugarára
    r = ³√ (3 · V / (2 · π)) = ³√ (3 · 2’736.8 cm³ / (2 · π)) = ³√ 653.4 = 8.67cm
    d = 2 · r = 17.34cm

    Vagyis egy kézilabda méretű, 17cm átmérőjű gömbről beszélünk, ami 52kg súlyú.

    Mivel a természetes urán csak 0.72%-ban tartalmazza U₂₃₅ izotópot, így az 52kg dúsításához…
    52kg / 0.72% = 7’222kg uránra lesz szükségünk. (több mint 7t !!!)

    [​IMG]

    Az urán különböző koncentrációban ugyan, de a világ minden pontján megtalálható.
    A talajban az átlagos koncentráció 3-5 gramm/tonna, és a tengerek és óceánok vizének minden köbméterében is található kb. 5 mg urán.
    A Földön vannak olyan helyek, ahol a koncentráció ennél az átlagos értéknél sokkal magasabb.
    Az uránérc kitermelése a földkéregből általában akkor kifizetődő, ha az uránkoncentráció a 0.5-5 kg/t értéket eléri.

    Mivel Pécsett az uránbányában átlagosan 1.2kg uránt tartalmazott egy tonna kibányászott érc, így egy bombához szükséges érc mennyisége; 7’222kg / 1.2kg/t = 6’018 t (hat ezer tonna!!!)


    A Pécsi bányaüzemnél az 1000 métert meghaladó mélységig kellett a termelést lehetővé tevő függőleges aknákat megépíteni, de vakaknák létesítésével 1200 méter mélységig hatoltak le.
    Ebben a mélységben a bányászatnak már olyan feladatokat kellett megoldani, amivel korábban nem találkoztak, fokozni kellett a bánya szellőztetését és a levegő hűtésére is sor került, mert a környező kőzet hőmérséklete elérte a +45 °C-ot.
    A nagy mélység miatti magas kőzethőmérséklet mellett a nagy kőzetnyomás a permi homokkő kvarc tartalmú pora és a levegőbe felszabaduló radongáz mennyisége jelentették a bányászat veszélyeit, ami sok esetben okozott egészség károsodást (elsősorban szilikózist).

    [​IMG]
    Kővágószőlős, 1100m a felszín alatt

    Az 1975-ben megkezdett V. számú bányaüzem aknáit, már 1118, illetve 1250 méter mélységig építették meg, ami a tengerszint alatti 900 méter mélységet jelentette.
    Az ércvagyon azonban ennél mélyebb szinteken is megtalálható volt, ezért erről a szintről még egy vakaknát létesítettek, amivel elérték az ember által bejárható legnagyobb mélységet Magyarországon, a tengerszintje alatti 1150 méter mélységet.
    Ebben a mélységben a kőzet hőmérséklete már elérte a +53 °C-ot.

    [​IMG]

    A kibányászott urántartalmú kőzetet speciális 'malmokban' porrá őrlik, majd kénsavban feloldják, hogy kinyerhessék belőle az uránt.
    Először leszűrik a kőzet anyagát, majd az oldatból urán-oxid (U₃O₈) formájában csapatják ki az uránt.
    Ez az U₃O₈ sárgás színű por, amit pogácsákká sajtolnak (ezt hívják a szakzsargonban sárga pornak vagy sárga pogácsának (yellow cake)).

    A dúsításhoz az uránt gáz halmazállapotú vegyületté kell alakítani: ez az uránium-hexafluorid (UF₆).
    "Beceneve" hex, ami németül boszorkányt jelent.
    Olyan gázra volt szükség, amelynek molekulatömege csak a molekulában lévő uránatom tömegétől függ.
    Ezért esett a választás a fluorra: annak csak egyféle izotópja létezik a természetben.

    A hex csupán kétféle molekula keveréke:
    az egyik moláris tömege 349 g/mol (U₂₃₅+6*F, tömege:235+6*19=349),
    míg a másiké 352 g/mol, U₂₃₈+6*F, tömege:238+6*19=352).


    A következő hozzászólásokban, a dúsítás különféle lépéseit ismertetem majd...
     
    Horizon, gergo55, jOkA and 18 others like this.
  20. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    Az összeérintés kevés. Össze kell robbantani, ehhez adódik a koncentráció (ebben az esetben a tömeg és a dúsítottsági fok), a hōmérsékletet meg a nyomás (e kettō meg a robbanóanyag függvénye)

    A megnövekedett tömeg és térfogat így statisztikailag tartalmaz annyi neutront, amelyek energiaszintje (a hōmérséklet és a nyomás) miatt elegendō láncreakcióhoz. A hōmérséklet növekedésével a neutronok száma nō, a kritikus mennyiségnél a láncreakció lefut.

    Késōbb leszek, lehet kifejtem bōvebben.
     

Ezen oldal megosztása