Beszélgető

[Centquri prime]

Egy kis adalék a szerves trágya vs műtrágya témához…

16 éve, amikor a jelenlegi lakóhelyemre költöztem, a kertben kötött, enyhén homokos talaj volt, ami elég gyenge zöldségtermést produkált. Érlelt nyúltrágyával és komposzttal kezdtem el “feljavítani” és évről évre figyeltem a növények fejlődését, a termésmennyiséget, a föld állagát. Néhány évente marhatrágyával egészítettem ki a kerti komposztot és a nyulaim produktumát.
Mára egy gazdag, morzsalékos talaj váltotta fel a korábbi szegényes állapotot, ahol gyönyörűen fejlődnek a növények. Lehet, hogy egyes mikrotápanyagok nem a nagykönyv szerinti mennyiségben vannak jelen, de ez a növényeken egyelőre nem látszik.

és ez nagyüzemi mezőgazdaság?

Ez az álláspont, vélemény amit itt képviselsz, arra alapul, hogy a talaj egy abiotikus képződmény.
Hát nem az. NAGYON nem az!

legkésőbb a miller urey kísérletnél megdőlt experimentálisan is a vis-vitalis elv. Azóta illene tudni, hogy a növénynek hót mindegy hogy a szükséges 100 kg karbamidot kristályos karbamid, vagy marhahúgy formájában juttatod ki. Ami nem mindegy, hogy ha más nem kell, akkor azt kiszórod-e vagy nem.

 

[Blitz97]

és ez nagyüzemi mezőgazdaság?

Jogos, nem éppen nagyüzem.

 

[aquarell]

És ha átállsz a másik sorba, hogy lelassítsd, nem fog sikerülni.
/Murphy/

Ha átállok, akkor biztos valaki nekiáll tételesen ellenőrizni a számláját...

 

[gergo55]

és ez nagyüzemi mezőgazdaság?
ótolni
legkésőbb a miller urey kísérletnél megdőlt experimentálisan is a vis-vitalis elv. Azóta illene tudni, hogy a növénynek hót mindegy hogy a szükségesp 100 kg karbamidot kristályos karbamid, vagy marhahúgy formájában juttatod ki. Ami nem mindegy, hogy ha más nem kell, akkor azt kiszórod-e vagy nem.

Igazából nem kell kiszórni.
A nitrogént a pillangósok tudják biztosítani, "ehető" szerves formávényban. A mélyen gyökerező takarónövények felhozzák a tápanyén....agokat, stb.
A pétisó nem helyettesítit a szervesen kötött nitrogént....se.

Továbbra is szükséges lenne megérteni, hogy a talaj ÉL! Úgy is kell kezelni, eteni, itatni, védeni!

 

[Centquri prime]

Igazából nem kell kiszórni.
A nitrogént a pillangósok tudják biztosítani, "ehető" szerves formávényban. A mélyen gyökerező takarónövények felhozzák a tápanyén....agokat, stb.
A pétisó nem helyettesítit a szervesen kötött nitrogént....se.

vissza akartok ugrani 100 évet a technikában.
1920-ban a lakosság 56% dolgozott a mezőgazdaságban, hogy ellásson 7 millió embert.
2020-ban 3,2%, hogy ellásson 10 milliót.

 

[gergo55]

vissza akartok ugrani 100 évet a technikában.
1920-ban a lakosság 56% dolgozott a mezőgazdaságban, hogy ellásson 7 millió embert.
2020-ban 3,2%, hogy ellásson 10 milliót.

sorol

 

[gergo55]

vissza akartok ugrani 100 évet a technikában.
1920-ban a lakosság 56% dolgozott a mezőgazdaságban, hogy ellásson 7 millió embert.
2020-ban 3,2%, hogy ellásson 10 milliót.

Ez is gyakran ismételt reagálások közé tartozik!
Nézd meg a filmeket amiket ajánlottam, utána folytathatjuk!

 

[Centquri prime]

Ez is gyakran ismételt reagálások közé tartozik!
Nézd meg a filmeket amiket ajánlottam, utána folytathatjuk!

bocs, de kicsit sem érdekel a zöldmarhulás.

 

[gergo55]

bocs, de kicsit sem érdekel a zöldmarhulás.

 

[gergo55]

"vissza akartok ugrani 100 évet a technikában."

Tulajdonképpen igen, sőtt, még többet! Vissza azokra az időkre, amikor nem erőből, vassal és vegyszerrel akartak mindent megoldani és főleg jó nagy profitokat kivenni tekintet nélkül a hosszútávú következményekre.
Ma már sokkal többet tudunk a talajÉLETről, az ott zajló folyamatokról!
Sajnos csak most alakult meg végre a TalajÉLETTAN tanszék, Dr. Bíró Borbála vezetésével, lemaradásunkat lassan behozandó!
Egyre többen látják be, hogy a szántós-mérgezős technológia teljességgel fenntarthatatlan!

 

[Centquri prime]

míg pl. az apám másodmagával csak azért úszta meg élve, mert a tízszeres túlerőben lévő szovjet katonák tíz perc idegtépő várakozás után továbbgurultak, egyszerűen életben hagyták őket...

Az egyik nagymamám 16 éves fruska volt 45-ben, a falu lányaival együtt rejtegették. Hogy ez sikerrel járt-e sose mesélte el nekünk unokáknak.
A másik nagymamám 6 éves kislány volt, aki félt, és éhes volt, és kiszökött az óvóhelyről az ostrom közepén. Egy orosz kiskatona találta meg, haza kísérte, és elintézte a tiszt elvtársnál, hogy legalább kenyeret kapjanak az ott lévő civilek. Most akkor melyik a szovjetek igazi arca? Sanszosan ők is csak emberek voltak. És volt köztük jó és rossz.

 

[jurgenbauer]

Egymás mellé temették a hősi halált halt tűzoltókat​

Egymás mellé temették a hÅsi halált halt tűzoltókat

Tűzoltás közben hunyt el két pesti tűzoltó még 1902-ben. Az eset sokkolta a közvéleményt, a 32 éves tűzoltóság történetében ugyanis korábban nem fordult elÅ hasonló haláleset. A Mandiner a sÃrjukat is meglátogatta.

mandiner.hu

 

[theo]

Ez mennyire román!!!!

Kidobták a konzervatív pártok madridi találkozójáról az AUR elnökét
Gyöngyösi Márton hazudott......bla,bla,bla

"Simion hívatlanul is megpróbált bejutni a találkozóra, de ezt a biztonsági emberek megakadályozták és elvezették. Mendoza felháborítónak nevezte Simion magatartását, és az AUR elnökének azon állítását is hazugságnak minősítette, hogy aláírta volna a rendezvény zárónyilatkozatát."

Helló Világ!

PestiSrácok.hu oknyomozó hírportál. Kell még valamit mondanom, Ildikó?

pestisracok.hu

 

[jurgenbauer]

Egymás mellé temették a hősi halált halt tűzoltókat​

Egymás mellé temették a hÅsi halált halt tűzoltókat

Tűzoltás közben hunyt el két pesti tűzoltó még 1902-ben. Az eset sokkolta a közvéleményt, a 32 éves tűzoltóság történetében ugyanis korábban nem fordult elÅ hasonló haláleset. A Mandiner a sÃrjukat is meglátogatta.

mandiner.hu

Hatalmas tűzvész Budapesten: az emeletrÅl ugrottak a halálba az emberek - ORIGO

Friss hÃrek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hÃrekkel szolgál olvasói számára.

www.origo.hu

 

[Lelkeslaikus]

Ez is egy a szokásos gyakran ismételt kifogások közül.
Közel 200.000.000 hektáron már szántás nélkül, -notill, mintill, TMMG technológiával termelnek.
A világrekord kukoricát 20 éve notill-ben művelt földről hozzák le.
A tápanyagtartalom meg pont a szántás-műtrágyázás miatt szegényedett el.
Az eketalp alatt ott van minden ami kell!

Nem elvitatva a talajkímélő gazdálkodás fontosságát és eredményeit, azért azt megjegyezném, hogy itt is sok a félinformáció és propaganda. Például az általad említett kukorica világrekordhoz hozzá tartozik, hogy bár tényleg minimális talajművelést alkalmaz az ember, de mielőtt átállt rá, azért jól betelepítette talaj alatti öntözőrendszerrel, és a következő hatóanyag mennyiségeket juttatja ki MŰTRÁGYÁVAL:

• N: 588 kg/ha
• P: 222 kg/ha
• K: 617 kg/ha
• S: 84 kg/ha
• Zn: 5,6 kg/ha
• B: 16,8 kg/ha

A műtrágya kijuttatás az intenzív növekedés időszakában 3-4 naponta történik, több mint 10 alkalommal, szükség esetén öntözéssel együtt.
A technológia része természetesen a vegyszeres növényvédelem, beleértve a gombaölő kezeléseket is, ami például Magyarországon egyáltalán nincs a takarmány kukoricában.
Még annyi, hogy nem notill rendszert alkalmaz, hanem sávos művelést.
Szóval óvatosan ezekkel a nagy szavakkal, csodák nincsenek.
(Én 130-170 kg/ha N-t adok a kukoricának és 11-13t/ha eredményem van. Kukorica alá én sem szántok. Kultivátor+lazítás. Szeretnék átállni valamilyen takarónövényes technológiára, de ez azért nem olyan egyszerű)

 

[Blitz97]

Nem elvitatva a talajkímélő gazdálkodás fontosságát és eredményeit, azért azt megjegyezném, hogy itt is sok a félinformáció és propaganda. Például az általad említett kukorica világrekordhoz hozzá tartozik, hogy bár tényleg minimális talajművelést alkalmaz az ember, de mielőtt átállt rá, azért jól betelepítette talaj alatti öntözőrendszerrel, és a következő hatóanyag mennyiségeket juttatja ki MŰTRÁGYÁVAL:

• N: 588 kg/ha
• P: 222 kg/ha
• K: 617 kg/ha
• S: 84 kg/ha
• Zn: 5,6 kg/ha
• B: 16,8 kg/ha

A műtrágya kijuttatás az intenzív növekedés időszakában 3-4 naponta történik, több mint 10 alkalommal, szükség esetén öntözéssel együtt.
A technológia része természetesen a vegyszeres növényvédelem, beleértve a gombaölő kezeléseket is, ami például Magyarországon egyáltalán nincs a takarmány kukoricában.
Még annyi, hogy nem notill rendszert alkalmaz, hanem sávos művelést.
Szóval óvatosan ezekkel a nagy szavakkal, csodák nincsenek.
(Én 130-170 kg/ha N-t adok a kukoricának és 11-13t/ha eredményem van. Kukorica alá én sem szántok. Kultivátor+lazítás. Szeretnék átállni valamilyen takarónövényes technológiára, de ez azért nem olyan egyszerű)

Foglalkozol állattartással is?

 

[Lelkeslaikus]

Igazából nem kell kiszórni.
A nitrogént a pillangósok tudják biztosítani, "ehető" szerves formávényban. A mélyen gyökerező takarónövények felhozzák a tápanyén....agokat, stb.
A pétisó nem helyettesítit a szervesen kötött nitrogént....se.

Továbbra is szükséges lenne megérteni, hogy a talaj ÉL! Úgy is kell kezelni, eteni, itatni, védeni!

Ez így ismét csak részben igaz. Egyrészt a növények gyökéren főként nitrátot, kisebb részben ammóniumot tudnak felvenni, a szerves kötésben lévő nitrogénhez nem férnek hozzá. Az egy -főként- mikrobiológiai folyamat révén alakul át több lépcsőben nitráttá. Ezt veszik fel a növények. Gyakorlatilag a műtrágya ugyanezen elven működik: a kijuttatott nitrát azonnal felvehető, az ammónium vagy karbamid előbb átesik egy mikrobiológiai folyamaton, aminek eredményeként nitráttá alakul.
A szerves kötésben lévő nitrogén jelentősége egyrészt abban áll, hogy az mintegy tápelem raktárként működik: a talajban folyamatosan alakul át felvehető nitráttá, ráadásul akkor, amikor a növényeknek szüksége van rá, hiszen ezek a mikrobiológiai folyamatok ugyanúgy hőmerseklethez kötöttek, mint a növények növekedése. Tehát télen csak pianóban, nyáron volle Leistung. Így aztán nincsen belőle a növények által fel nem vett nitrát a talajban, ezért nem is tud kimosódni a csapadékkal.
A másik, ami a pillangós növények vonatkozásában vitára ad okot, hogy mennyi az annyi? Azaz mennyi nitrogént is tudunk megköttetni egy pillangós növénnyel, és ezáltal biztosítani a következő növényünknek. Ugyanis ez legtöbbször nem egyenlő azzal, amit az adott faj maximálisan képes lenne biztosítani. Múlik azon, hogy milyen adottságú a termőhely, hogy milyen az adott év időjárása, de leginkább azon, hogy hogyan történik a pillangós növény alkalmazása. Ha fő növényként termeled, általában akkor lehet a legmagasabb nitrogén megkötéssel számolni, csakhogy mint fő kultúra nyilván gazdasági hasznot vársz tőle. Ezért aztán valamely részét lehordod a földről - magot vagy a szénáját -, így természetesen a megkötött N-nek csak egy része marad vissza.
Ha másodnövényként veted, akkor pedig legtöbbször nem tölti a teljes vegetációs ciklusát a táblán, ráadásul legtöbbször már a körülmények sem ideálisak, hiszen a mi klímánkon pl egy nyári kalászos betakarítása után csapadékot sem kap annyit, mint az ideális lenne, ezáltal pedig az elméleti maximum értéket meg sem fogja közelíteni a N megkötés.

Hasznosak és előre mutatók ezek a technológiák, csak adaptálni kellene a helyi körülményekhez - klíma, talaj, közgazdasági - mert enélkül tényleg csak zöld bullshit lesz belőle, és többet fog ártani, mint amennyit használhatna - ti. ha néhány kudarcos év után a gazda többé közelébe se megy a témának.

 

[Lelkeslaikus]

Nem

Foglalkozol állattartással is?

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.

 

[Blitz97]

Nem

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.

Értem, köszönöm!

 

[Szittya]

Nem

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.

szerintem a zőldítés terjedése nagy előrrelépés a talaj regenerációja terén. csak itt is nemesíteni kellene hogy ne ugyan azon fajták kerüljenek ki zőldítésre mint direkt termelésre. a sarjú hajtás más tészta ott ugye nem történik rávetés csak késöbb kezdődik a földmunka....

én méhészként a virágos zőldítéseknek egyébként nagyon örülök.
a kender zőldítés jellegű vetésének is örülnék egyébként.

én a konyhakertbe módjuk próbáltam a múcsolást (400 négyszögől) nem kis kert...
zőldítés erre is alkalmazható egyébként... csemege kukorica és patogatni való egyszerűen imádta