Beszélgető

[Lelkeslaikus]

Nem

Foglalkozol állattartással is?

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.

 

[Blitz97]

Nem

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.

Értem, köszönöm!

 

[Szittya]

Nem

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.

szerintem a zőldítés terjedése nagy előrrelépés a talaj regenerációja terén. csak itt is nemesíteni kellene hogy ne ugyan azon fajták kerüljenek ki zőldítésre mint direkt termelésre. a sarjú hajtás más tészta ott ugye nem történik rávetés csak késöbb kezdődik a földmunka....

én méhészként a virágos zőldítéseknek egyébként nagyon örülök.
a kender zőldítés jellegű vetésének is örülnék egyébként.

én a konyhakertbe módjuk próbáltam a múcsolást (400 négyszögől) nem kis kert...
zőldítés erre is alkalmazható egyébként... csemege kukorica és patogatni való egyszerűen imádta

 

[phaidros]

sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől

Azért önmagában már ez is egy probléma -szerintem. Mert ahogy írod, persze, lehordásra kerül egy csomó dolog -de úgy meg vissza is kerül átalakult állapotban. Max a visszahordás és kijuttatás a részben plusz költség (csak kérdés, hogy mennyi műtrágyát spórol meg vele az ember; mert jelenleg eléggé elszabadultak az árak ezen a téren). Illetve valóbban drágább e mondjuk feletetni a kukoricaszárat, mint törés után műtrágyázni és utána még mindig ott van, hogy jó élettere mindenféle apró dögnek, legyen az betegség, rovar, vagy rágcsáló.

 

[Lelkeslaikus]

szerintem a zőldítés terjedése nagy előrrelépés a talaj regenerációja terén. csak itt is nemesíteni kellene hogy ne ugyan azon fajták kerüljenek ki zőldítésre mint direkt termelésre. a sarjú hajtás más tészta ott ugye nem történik rávetés csak késöbb kezdődik a földmunka....

én méhészként a virágos zőldítéseknek egyébként nagyon örülök.
a kender zőldítés jellegű vetésének is örülnék egyébként.

én a konyhakertbe módjuk próbáltam a múcsolást (400 négyszögől) nem kis kert...
zőldítés erre is alkalmazható egyébként... csemege kukorica és patogatni való egyszerűen imádta

Én a dinnye művelőútjába tavaly facéliát vetettem, hogy a lehető legtöbb méhet bevonzzam a táblára a dinnyét beporozni. Fantasztikus élmény közöttük lenni, ahogy ezrével nyüzsögnek a virágokon.

A zöldítés akkor hatékony, ha nem csak azért kerül a területre, mert megköveteli a támogatási rendszer, hanem az okszerűen történik. Sajnos még nem ez a jellemző.

 

[Kim Philby]

Azért önmagában már ez is egy probléma -szerintem. Mert ahogy írod, persze, lehordásra kerül egy csomó dolog -de úgy meg vissza is kerül átalakult állapotban. Max a visszahordás és kijuttatás a részben plusz költség (csak kérdés, hogy mennyi műtrágyát spórol meg vele az ember; mert jelenleg eléggé elszabadultak az árak ezen a téren). Illetve valóbban drágább e mondjuk feletetni a kukoricaszárat, mint törés után műtrágyázni és utána még mindig ott van, hogy jó élettere mindenféle apró dögnek, legyen az betegség, rovar, vagy rágcsáló.

Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.

 

[phaidros]

Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.

Én tücsökcsaládot olvastam elsőre a tükör család helyett. Mert még logikus is lenne, hogy a vidékiek eszik, amit meg tudnak termelni, mondjuk egy marhapofát, vagy kolbászt, és a városiak is... tücsköt, bogarat.
Ezt a városi biohulladékot meg nem is akarom értelmezni, ez ilyen nagyon niedermülleres -fehérképződményes áthallású dolog.

Viccet félretéve, nem lem lehet mindenhol extenzív legeltetéses gazdálkodást folytatni, habár még sok kihasználatlan legelő terület van/lenne az országban. (Miközben meg mindig előjön, hogy nem tudunk/nánk elég élelmiszert előállítani mantra). Sajnos, vagy sem -most ez nem annyira téma- az intenzív, vagy részben intenzív állattartásnak is helye kell, hogy legyen. Persze többek közt nem mindegy, hogy mennyit szállítjuk a takarmányt.

 

[Lelkeslaikus]

Azért önmagában már ez is egy probléma -szerintem. Mert ahogy írod, persze, lehordásra kerül egy csomó dolog -de úgy meg vissza is kerül átalakult állapotban. Max a visszahordás és kijuttatás a részben plusz költség (csak kérdés, hogy mennyi műtrágyát spórol meg vele az ember; mert jelenleg eléggé elszabadultak az árak ezen a téren). Illetve valóbban drágább e mondjuk feletetni a kukoricaszárat, mint törés után műtrágyázni és utána még mindig ott van, hogy jó élettere mindenféle apró dögnek, legyen az betegség, rovar, vagy rágcsáló.

Csak nem biztos, hogy abba a gazdaságba kerül vissza, ahonnan betakarították. Pl én szóját is termelek vetőmagnak, abból sehol nem lesz trágya. De ha takarmánynak adnám el, az sem kerülne vissza soha.

 

[Kim Philby]

Én tücsökcsaládot olvastam elsőre a tükör család helyett. Mert még logikus is lenne, hogy a vidékiek eszik, amit meg tudnak termelni, mondjuk egy marhapofát, vagy kolbászt, és a városiak is... tücsköt, bogarat.
Ezt a városi biohulladékot meg nem is akarom értelmezni, ez ilyen nagyon niedermülleres -fehérképződményes áthallású dolog.

Viccet félretéve, nem lem lehet mindenhol extenzív legeltetéses gazdálkodást folytatni, habár még sok kihasználatlan legelő terület van/lenne az országban. (Miközben meg mindig előjön, hogy nem tudunk/nánk elég élelmiszert előállítani mantra). Sajnos, vagy sem -most ez nem annyira téma- az intenzív, vagy részben intenzív állattartásnak is helye kell, hogy legyen. Persze többek közt nem mindegy, hogy mennyit szállítjuk a takarmányt.

Biohulladék:
szárazkenyér, hámozványok, emberi fogyasztásra már nem, de állatnak még megfelelő maradék. A pazarlás a legnagyobb bajság.

 

[Kim Philby]

Én tücsökcsaládot olvastam elsőre

"Tücsök" van elég vidéken...

 

[Lator]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Lelkeslaikus]

Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.

Ez megfizethetetlen élelmiszer árakhoz vezetne, és mindenhez, ami azzal jár. És bármilyen furcsán is hangzik, de éppen ezért az élelmiszer termelés részben biztonságpolitikai tényező is. Jelen közgazdasági viszonyok között ez a módszer nem a helyes válasz.

 

[Lelkeslaikus]

Biohulladék:
szárazkenyér, hámozványok, emberi fogyasztásra már nem, de állatnak még megfelelő maradék. A pazarlás a legnagyobb bajság.

Ez részben már működik, úgy hívják, hogy szelektív hulladékgyűjtés. A végtermék komposzt. Ősszel valószínűleg én is fogom alkalmazni a terület egy részén.

 

[Miskolci Ogre]

bocs, de kicsit sem érdekel a zöldmarhulás.

Akkor mi pacomat rugóztatsz itt minket ha annyira se tisztelsz meg minket , hogy megismerd az érveinket , gondolkodásunkat ? Csuklóból elutasítani dolgokat szimpla fellengzős ostobaság ! De ha ezt így gondolod akkor pont annyit is érsz egy vitában legyen az bármilyen fórum !

 

[Kim Philby]

Ez részben már működik, úgy hívják, hogy szelektív hulladékgyűjtés. A végtermék komposzt. Ősszel valószínűleg én is fogom alkalmazni a terület egy részén.

Csirke, nyúl...

 

[Lelkeslaikus]

Csirke, nyúl...

Közben leesett, hogy mire gondolsz. Ezt otthon bárki meg tudja valósítani - már ha kertesházban lakik. De ilyen takarmányt kereskedelmi forgalomba kerülő állattal nem hiszem hogy szabad lenne etetni. Lásd: a disznókkal sem etethető már régen konyhai moslék.

 

[phaidros]

Csak nem biztos, hogy abba a gazdaságba kerül vissza, ahonnan betakarították. Pl én szóját is termelek vetőmagnak, abból sehol nem lesz trágya. De ha takarmánynak adnám el, az sem kerülne vissza soha.

Nyilván nem is arra gondoltam, hogy 1:1-ben visszakerül; ez az álom kategória lenne. Csak nem mindegy, hogy mennyi műtrágyát kell venni, és mennyi trágya tudna jól feldolgozva visszakerülni. És ugye a szervestrágyának nem csak tápanyagvisszapótló hanem talajszerkezet és talajélet javító hatása is van. (Cserébe nagyobb a gazosító hatása.)

"Tücsök" van elég vidéken...

is.

Biohulladék:
szárazkenyér, hámozványok, emberi fogyasztásra már nem, de állatnak még megfelelő maradék. A pazarlás a legnagyobb bajság.

Tudom mire gondoltál.
Anyósom szokta mondani, hogy milyen jó, hogy nálunk nem kell semmi élelmiszert kidobni.

 

[Kim Philby]

Közben leesett, hogy mire gondolsz. Ezt otthon bárki meg tudja valósítani - már ha kertesházban lakik. De ilyen takarmányt kereskedelmi forgalomba kerülő állattal nem hiszem hogy szabad lenne etetni. Lásd: a disznókkal sem etethető már régen konyhai moslék.

Megeszed. A szarát meg tárgyának használod. Uniós előírások.... huhhh....

 

[phaidros]

Közben leesett, hogy mire gondolsz. Ezt otthon bárki meg tudja valósítani - már ha kertesházban lakik. De ilyen takarmányt kereskedelmi forgalomba kerülő állattal nem hiszem hogy szabad lenne etetni. Lásd: a disznókkal sem etethető már régen konyhai moslék.

Ez így van. Alapban ugye nem valósul meg az élelmiszerbiztonsági lánc, vagy minekhíják; meg a végigkövethetőség. Vagy legalábbis ez is benne lehet. Meg hát, ki a fene akar olyan élelmiszert adni a jószágnak, amit sokszor az emberek esznek.

 

[phaidros]

Csirke, nyúl...

De ezt nem úgy kell csinálni. Megveszed a litlöpetsopban a zacskós alpesi bioszénát 3000-ért, meg a tudományosan előállított zöldségmixet a simogatni való kiskedvenc házinyuladnak. Mi az, hogy maradék? Attó' baja lesz.