Beszélgető

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Ez is egy a szokásos gyakran ismételt kifogások közül.
Közel 200.000.000 hektáron már szántás nélkül, -notill, mintill, TMMG technológiával termelnek.
A világrekord kukoricát 20 éve notill-ben művelt földről hozzák le.
A tápanyagtartalom meg pont a szántás-műtrágyázás miatt szegényedett el.
Az eketalp alatt ott van minden ami kell!
Nem elvitatva a talajkímélő gazdálkodás fontosságát és eredményeit, azért azt megjegyezném, hogy itt is sok a félinformáció és propaganda. Például az általad említett kukorica világrekordhoz hozzá tartozik, hogy bár tényleg minimális talajművelést alkalmaz az ember, de mielőtt átállt rá, azért jól betelepítette talaj alatti öntözőrendszerrel, és a következő hatóanyag mennyiségeket juttatja ki MŰTRÁGYÁVAL:
  • N: 588 kg/ha
  • P: 222 kg/ha
  • K: 617 kg/ha
  • S: 84 kg/ha
  • Zn: 5,6 kg/ha
  • B: 16,8 kg/ha

A műtrágya kijuttatás az intenzív növekedés időszakában 3-4 naponta történik, több mint 10 alkalommal, szükség esetén öntözéssel együtt.
A technológia része természetesen a vegyszeres növényvédelem, beleértve a gombaölő kezeléseket is, ami például Magyarországon egyáltalán nincs a takarmány kukoricában.
Még annyi, hogy nem notill rendszert alkalmaz, hanem sávos művelést.
Szóval óvatosan ezekkel a nagy szavakkal, csodák nincsenek.
(Én 130-170 kg/ha N-t adok a kukoricának és 11-13t/ha eredményem van. Kukorica alá én sem szántok. Kultivátor+lazítás. Szeretnék átállni valamilyen takarónövényes technológiára, de ez azért nem olyan egyszerű)
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 728
11 603
113
Nem elvitatva a talajkímélő gazdálkodás fontosságát és eredményeit, azért azt megjegyezném, hogy itt is sok a félinformáció és propaganda. Például az általad említett kukorica világrekordhoz hozzá tartozik, hogy bár tényleg minimális talajművelést alkalmaz az ember, de mielőtt átállt rá, azért jól betelepítette talaj alatti öntözőrendszerrel, és a következő hatóanyag mennyiségeket juttatja ki MŰTRÁGYÁVAL:
  • N: 588 kg/ha
  • P: 222 kg/ha
  • K: 617 kg/ha
  • S: 84 kg/ha
  • Zn: 5,6 kg/ha
  • B: 16,8 kg/ha

A műtrágya kijuttatás az intenzív növekedés időszakában 3-4 naponta történik, több mint 10 alkalommal, szükség esetén öntözéssel együtt.
A technológia része természetesen a vegyszeres növényvédelem, beleértve a gombaölő kezeléseket is, ami például Magyarországon egyáltalán nincs a takarmány kukoricában.
Még annyi, hogy nem notill rendszert alkalmaz, hanem sávos művelést.
Szóval óvatosan ezekkel a nagy szavakkal, csodák nincsenek.
(Én 130-170 kg/ha N-t adok a kukoricának és 11-13t/ha eredményem van. Kukorica alá én sem szántok. Kultivátor+lazítás. Szeretnék átállni valamilyen takarónövényes technológiára, de ez azért nem olyan egyszerű)
Foglalkozol állattartással is? :)
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Igazából nem kell kiszórni.
A nitrogént a pillangósok tudják biztosítani, "ehető" szerves formávényban. A mélyen gyökerező takarónövények felhozzák a tápanyén....agokat, stb.
A pétisó nem helyettesítit a szervesen kötött nitrogént....se.

Továbbra is szükséges lenne megérteni, hogy a talaj ÉL! Úgy is kell kezelni, eteni, itatni, védeni!

Ez így ismét csak részben igaz. Egyrészt a növények gyökéren főként nitrátot, kisebb részben ammóniumot tudnak felvenni, a szerves kötésben lévő nitrogénhez nem férnek hozzá. Az egy -főként- mikrobiológiai folyamat révén alakul át több lépcsőben nitráttá. Ezt veszik fel a növények. Gyakorlatilag a műtrágya ugyanezen elven működik: a kijuttatott nitrát azonnal felvehető, az ammónium vagy karbamid előbb átesik egy mikrobiológiai folyamaton, aminek eredményeként nitráttá alakul.
A szerves kötésben lévő nitrogén jelentősége egyrészt abban áll, hogy az mintegy tápelem raktárként működik: a talajban folyamatosan alakul át felvehető nitráttá, ráadásul akkor, amikor a növényeknek szüksége van rá, hiszen ezek a mikrobiológiai folyamatok ugyanúgy hőmerseklethez kötöttek, mint a növények növekedése. Tehát télen csak pianóban, nyáron volle Leistung. Így aztán nincsen belőle a növények által fel nem vett nitrát a talajban, ezért nem is tud kimosódni a csapadékkal.
A másik, ami a pillangós növények vonatkozásában vitára ad okot, hogy mennyi az annyi? Azaz mennyi nitrogént is tudunk megköttetni egy pillangós növénnyel, és ezáltal biztosítani a következő növényünknek. Ugyanis ez legtöbbször nem egyenlő azzal, amit az adott faj maximálisan képes lenne biztosítani. Múlik azon, hogy milyen adottságú a termőhely, hogy milyen az adott év időjárása, de leginkább azon, hogy hogyan történik a pillangós növény alkalmazása. Ha fő növényként termeled, általában akkor lehet a legmagasabb nitrogén megkötéssel számolni, csakhogy mint fő kultúra nyilván gazdasági hasznot vársz tőle. Ezért aztán valamely részét lehordod a földről - magot vagy a szénáját -, így természetesen a megkötött N-nek csak egy része marad vissza.
Ha másodnövényként veted, akkor pedig legtöbbször nem tölti a teljes vegetációs ciklusát a táblán, ráadásul legtöbbször már a körülmények sem ideálisak, hiszen a mi klímánkon pl egy nyári kalászos betakarítása után csapadékot sem kap annyit, mint az ideális lenne, ezáltal pedig az elméleti maximum értéket meg sem fogja közelíteni a N megkötés.

Hasznosak és előre mutatók ezek a technológiák, csak adaptálni kellene a helyi körülményekhez - klíma, talaj, közgazdasági - mert enélkül tényleg csak zöld bullshit lesz belőle, és többet fog ártani, mint amennyit használhatna - ti. ha néhány kudarcos év után a gazda többé közelébe se megy a témának.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Nem
Foglalkozol állattartással is? :)
Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.
 

Blitz97

Well-Known Member
2020. május 13.
4 728
11 603
113
Nem

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.
Értem, köszönöm! :)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Nem

Nem. Szántóföldi növénytermesztés (kalászos, kukorica, szója), és zöldségek (karfiol, káposzta, dinnye), valamint az AKG program keretében lucerna és zöldugar.
Sejtem miért kérdezed, de sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől. Az oka a specializáció, a méretökonómiai szempontok, a tőke igény, meg még biztos sok más dolog, így alakult. A legtöbb állattartó pl nem rendelkezik annyi területtel, amennyin meg tudná termelni a takarmány szükségletét. Kivétel ez alól természetesen a tömegtakarmányt -széna, szilázs- igénylő ágazatok, de ott meg az árunövény termelés kisebb arányú, vagy nincs is.
szerintem a zőldítés terjedése nagy előrrelépés a talaj regenerációja terén. csak itt is nemesíteni kellene hogy ne ugyan azon fajták kerüljenek ki zőldítésre mint direkt termelésre. a sarjú hajtás más tészta ott ugye nem történik rávetés csak késöbb kezdődik a földmunka....

én méhészként a virágos zőldítéseknek egyébként nagyon örülök.
a kender zőldítés jellegű vetésének is örülnék egyébként.

én a konyhakertbe módjuk próbáltam a múcsolást (400 négyszögől) nem kis kert...
zőldítés erre is alkalmazható egyébként... csemege kukorica és patogatni való egyszerűen imádta
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 896
32 547
113
sajnos az állattartás rég elvált a növénytermesztéstől
Azért önmagában már ez is egy probléma -szerintem. Mert ahogy írod, persze, lehordásra kerül egy csomó dolog -de úgy meg vissza is kerül átalakult állapotban. Max a visszahordás és kijuttatás a részben plusz költség (csak kérdés, hogy mennyi műtrágyát spórol meg vele az ember; mert jelenleg eléggé elszabadultak az árak ezen a téren). Illetve valóbban drágább e mondjuk feletetni a kukoricaszárat, mint törés után műtrágyázni és utána még mindig ott van, hogy jó élettere mindenféle apró dögnek, legyen az betegség, rovar, vagy rágcsáló.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
szerintem a zőldítés terjedése nagy előrrelépés a talaj regenerációja terén. csak itt is nemesíteni kellene hogy ne ugyan azon fajták kerüljenek ki zőldítésre mint direkt termelésre. a sarjú hajtás más tészta ott ugye nem történik rávetés csak késöbb kezdődik a földmunka....

én méhészként a virágos zőldítéseknek egyébként nagyon örülök.
a kender zőldítés jellegű vetésének is örülnék egyébként.

én a konyhakertbe módjuk próbáltam a múcsolást (400 négyszögől) nem kis kert...
zőldítés erre is alkalmazható egyébként... csemege kukorica és patogatni való egyszerűen imádta
Én a dinnye művelőútjába tavaly facéliát vetettem, hogy a lehető legtöbb méhet bevonzzam a táblára a dinnyét beporozni. Fantasztikus élmény közöttük lenni, ahogy ezrével nyüzsögnek a virágokon.

A zöldítés akkor hatékony, ha nem csak azért kerül a területre, mert megköveteli a támogatási rendszer, hanem az okszerűen történik. Sajnos még nem ez a jellemző.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 980
35 179
113
Azért önmagában már ez is egy probléma -szerintem. Mert ahogy írod, persze, lehordásra kerül egy csomó dolog -de úgy meg vissza is kerül átalakult állapotban. Max a visszahordás és kijuttatás a részben plusz költség (csak kérdés, hogy mennyi műtrágyát spórol meg vele az ember; mert jelenleg eléggé elszabadultak az árak ezen a téren). Illetve valóbban drágább e mondjuk feletetni a kukoricaszárat, mint törés után műtrágyázni és utána még mindig ott van, hogy jó élettere mindenféle apró dögnek, legyen az betegség, rovar, vagy rágcsáló.
Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 896
32 547
113
Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.
Én tücsökcsaládot olvastam elsőre a tükör család helyett. Mert még logikus is lenne, hogy a vidékiek eszik, amit meg tudnak termelni, mondjuk egy marhapofát, vagy kolbászt, és a városiak is... tücsköt, bogarat.
Ezt a városi biohulladékot meg nem is akarom értelmezni, ez ilyen nagyon niedermülleres -fehérképződményes áthallású dolog.

Viccet félretéve, nem lem lehet mindenhol extenzív legeltetéses gazdálkodást folytatni, habár még sok kihasználatlan legelő terület van/lenne az országban. (Miközben meg mindig előjön, hogy nem tudunk/nánk elég élelmiszert előállítani mantra). Sajnos, vagy sem -most ez nem annyira téma- az intenzív, vagy részben intenzív állattartásnak is helye kell, hogy legyen. Persze többek közt nem mindegy, hogy mennyit szállítjuk a takarmányt.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Azért önmagában már ez is egy probléma -szerintem. Mert ahogy írod, persze, lehordásra kerül egy csomó dolog -de úgy meg vissza is kerül átalakult állapotban. Max a visszahordás és kijuttatás a részben plusz költség (csak kérdés, hogy mennyi műtrágyát spórol meg vele az ember; mert jelenleg eléggé elszabadultak az árak ezen a téren). Illetve valóbban drágább e mondjuk feletetni a kukoricaszárat, mint törés után műtrágyázni és utána még mindig ott van, hogy jó élettere mindenféle apró dögnek, legyen az betegség, rovar, vagy rágcsáló.
Csak nem biztos, hogy abba a gazdaságba kerül vissza, ahonnan betakarították. Pl én szóját is termelek vetőmagnak, abból sehol nem lesz trágya. De ha takarmánynak adnám el, az sem kerülne vissza soha.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 980
35 179
113
Én tücsökcsaládot olvastam elsőre a tükör család helyett. Mert még logikus is lenne, hogy a vidékiek eszik, amit meg tudnak termelni, mondjuk egy marhapofát, vagy kolbászt, és a városiak is... tücsköt, bogarat.
Ezt a városi biohulladékot meg nem is akarom értelmezni, ez ilyen nagyon niedermülleres -fehérképződményes áthallású dolog.

Viccet félretéve, nem lem lehet mindenhol extenzív legeltetéses gazdálkodást folytatni, habár még sok kihasználatlan legelő terület van/lenne az országban. (Miközben meg mindig előjön, hogy nem tudunk/nánk elég élelmiszert előállítani mantra). Sajnos, vagy sem -most ez nem annyira téma- az intenzív, vagy részben intenzív állattartásnak is helye kell, hogy legyen. Persze többek közt nem mindegy, hogy mennyit szállítjuk a takarmányt.
Biohulladék:
szárazkenyér, hámozványok, emberi fogyasztásra már nem, de állatnak még megfelelő maradék. A pazarlás a legnagyobb bajság.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.
Ez megfizethetetlen élelmiszer árakhoz vezetne, és mindenhez, ami azzal jár. És bármilyen furcsán is hangzik, de éppen ezért az élelmiszer termelés részben biztonságpolitikai tényező is. Jelen közgazdasági viszonyok között ez a módszer nem a helyes válasz.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Biohulladék:
szárazkenyér, hámozványok, emberi fogyasztásra már nem, de állatnak még megfelelő maradék. A pazarlás a legnagyobb bajság.
Ez részben már működik, úgy hívják, hogy szelektív hulladékgyűjtés. A végtermék komposzt. Ősszel valószínűleg én is fogom alkalmazni a terület egy részén.
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 593
26 351
113
bocs, de kicsit sem érdekel a zöldmarhulás.
Akkor mi pacomat rugóztatsz itt minket ha annyira se tisztelsz meg minket , hogy megismerd az érveinket , gondolkodásunkat ? Csuklóból elutasítani dolgokat szimpla fellengzős ostobaság ! De ha ezt így gondolod akkor pont annyit is érsz egy vitában legyen az bármilyen fórum !