Beszélgető

[phaidros]

Csak nem biztos, hogy abba a gazdaságba kerül vissza, ahonnan betakarították. Pl én szóját is termelek vetőmagnak, abból sehol nem lesz trágya. De ha takarmánynak adnám el, az sem kerülne vissza soha.

Nyilván nem is arra gondoltam, hogy 1:1-ben visszakerül; ez az álom kategória lenne. Csak nem mindegy, hogy mennyi műtrágyát kell venni, és mennyi trágya tudna jól feldolgozva visszakerülni. És ugye a szervestrágyának nem csak tápanyagvisszapótló hanem talajszerkezet és talajélet javító hatása is van. (Cserébe nagyobb a gazosító hatása.)

"Tücsök" van elég vidéken...

is.

Biohulladék:
szárazkenyér, hámozványok, emberi fogyasztásra már nem, de állatnak még megfelelő maradék. A pazarlás a legnagyobb bajság.

Tudom mire gondoltál.
Anyósom szokta mondani, hogy milyen jó, hogy nálunk nem kell semmi élelmiszert kidobni.

 

[Kim Philby]

Közben leesett, hogy mire gondolsz. Ezt otthon bárki meg tudja valósítani - már ha kertesházban lakik. De ilyen takarmányt kereskedelmi forgalomba kerülő állattal nem hiszem hogy szabad lenne etetni. Lásd: a disznókkal sem etethető már régen konyhai moslék.

Megeszed. A szarát meg tárgyának használod. Uniós előírások.... huhhh....

 

[phaidros]

Közben leesett, hogy mire gondolsz. Ezt otthon bárki meg tudja valósítani - már ha kertesházban lakik. De ilyen takarmányt kereskedelmi forgalomba kerülő állattal nem hiszem hogy szabad lenne etetni. Lásd: a disznókkal sem etethető már régen konyhai moslék.

Ez így van. Alapban ugye nem valósul meg az élelmiszerbiztonsági lánc, vagy minekhíják; meg a végigkövethetőség. Vagy legalábbis ez is benne lehet. Meg hát, ki a fene akar olyan élelmiszert adni a jószágnak, amit sokszor az emberek esznek.

 

[phaidros]

Csirke, nyúl...

De ezt nem úgy kell csinálni. Megveszed a litlöpetsopban a zacskós alpesi bioszénát 3000-ért, meg a tudományosan előállított zöldségmixet a simogatni való kiskedvenc házinyuladnak. Mi az, hogy maradék? Attó' baja lesz.

 

[Kim Philby]

Lásd: a disznókkal sem etethető már régen konyhai moslék.

Most vágtunk (nem én neveltem) unortodox, irregular dietetikai metodika szerint nevelt disznót. A rántotthús jelentem felséges.

 

[Kim Philby]

De ezt nem úgy kell csinálni. Megveszed a litlöpetsopban a zacskós alpesi bioszénát 3000-ért, meg a tudományosan előállított zöldségmixet a simogatni való kiskedvenc házinyuladnak. Mi az, hogy maradék? Attó' baja lesz.

Ja. Acélmérgezésben következtében elválik a feje a testétől.

 

[phaidros]

Most vágtunk (nem én neveltem) unortodox, irregular dietetikai metodika szerint nevelt disznót. A rántotthús jelentem felséges.

Pedig biztos örültek volna a szomszédok egy pár disznónak.

 

[Kim Philby]

De ezt nem úgy kell csinálni. Megveszed a litlöpetsopban a zacskós alpesi bioszénát 3000-ért, meg a tudományosan előállított zöldségmixet a simogatni való kiskedvenc házinyuladnak. Mi az, hogy maradék? Attó' baja lesz.

10.000 egy 300kg körbálás széna. De inkább kaszálok...

 

[Kim Philby]

szilva ágyasok .

Egy "pin@pu szilva" ágyas jöhet ide is...

 

[phaidros]

10.000 egy 300kg körbálás széna. De inkább kaszálok...

Attól függ, hogy miből. Azért ez lucernából is elég drága.
Kaszálni és is szeretek, meg szoktam, de annyit, ami nekem kell, már elég sok idő és energia lenne.

 

[Kim Philby]

Attól függ, hogy miből. Azért ez lucernából is elég drága.
Kaszálni és is szeretek, meg szoktam, de annyit, ami nekem kell, már elég sok idő és energia lenne.

Réti széna. De itt minden qva drága.

 

[Kim Philby]

Réti széna. De itt minden qva drága.

Most is legelnek a kecskéim...

 

[Kim Philby]

Pedig biztos örültek volna a szomszédok egy pár disznónak.

Nincsenek... Ha disznó is lesz, nem is lesznek.

 

[LMzek 2.0]

Most is legelnek a kecskéim...

Imádom a tejüket!!!


...ja, meg a sajtot! ..."kicsit"!


.

 

[Galthran]

már ha kertesházban lakik

hát... gyerekkoromból emlékszem lakótelepi disznóvágásra a cigó tömb előtti játszótéren

mondjuk az miskolc, más világ

 

[Lelkeslaikus]

Igen, itt jobb...
Ez az álláspont, vélemény amit itt képviselsz, arra alapul, hogy a talaj egy abiotikus képződmény.
Hát nem az. NAGYON nem az!
A szemlélet váltáshoz elsőnek a Mérgezett föld c. filmet javaslom megtekinteni- megérteni!

Ha még nem unjátok a témát, érdemes pár percet rászánni az alábbi írásra, amely egy elismert szakember tollából született. Kicsit rávilágít arra, hogy mennyire fontos lenne rendszerként tekineni a mezőgazdaságra, és úgy általában az egész gazdaságra, ha valóban jobbító szándékkal akarjuk megváltoztatni, nem pedig könnyen eladható néphülyítést akarunk kreálni a "zöld" ideológiákkal politikai haszonszerzés céljából.

„Mérgek helyett gépek…?” - Agrofil-SZMI Kft.

A növényvédőszer paletta és benne a növényorvosi szemlélet -az elmúlt évtizedekben, a zöld igények hatására (is) jelentős tisztuláson és fejlődésen ment át. De vajon csak a mezőgazdaság és benne növényorvoslás áll a világ valódi zöld tisztulásának útjában?

www.agrofil.hu

 

[Centquri prime]

Akkor mi pacomat rugóztatsz itt minket ha annyira se tisztelsz meg minket , hogy megismerd az érveinket , gondolkodásunkat ? Csuklóból elutasítani dolgokat szimpla fellengzős ostobaság ! De ha ezt így gondolod akkor pont annyit is érsz egy vitában legyen az bármilyen fórum !

Válaszolok, mert mégse jó rosszba lenni egy ogréval. Egyszer megpróbáltam, de sajnos dupla kritikus hibát dobtam, és oda lett a karakterem.

Az a helyzet, hogy speciel tudtam arról, hogy az a rekordkukorica nem egészen az, amiről szó van, de még ha ez nem lett volna, akkor is elmondható, hogy amíg onnan indul valami, hogy el próbáljuk magyarázni, hogy de értsd meg a trágya az bio, addig nem tudom komolyan venni.
Ha figyelted, az egész onnan indult, hogy felvetődött, hogy nem baj, ha nincs műtrágya, használjuk az emberit. Amivel több gond is van, és ezt próbáltam is leírni, de akkor pontokban:
-A Vis vitalis elv nagyon régen megdőlt már, így a lóhugyban lévő karbamind, és a vegyipari karbamid között felesleges arról beszélni, hogy van különbség, mert nincs.
-A növényi tápanyagfelvétel mechanizmusa jól ismert, így az is számolható a talaj állapotából, hogy milyen tápanyagból mennyi kell.
-Ennek ellenére nekem nem azzal van a bajom, hogy azt mondjuk használjunk vetésforgót, minnél kevésbé bolygassuk a talajt, fontos a szerves trágya, mert ez így igaz. Azzal van a bajom, amikor ész nélkül mondjuk, hogy de nem is kell semmi mesterséges. Mert kell.
-Többek között azért is, mert lehet, hogy az ész nélkül szórt lótrágya, és műtrágya közül az előbbi a jobb, de mindenképpen rossz, mert ész nélkül van. Ésszel használva viszont a műtrágya pontosan adagolható, ezzel kevésbé károsítva a talajt, mint a szerves trágya.
-Ami újra leszögezve nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag a műtrágya kiszórása az üdvözítő, de szerencsére nem is erre tart a világ, ezen a színten is túlléptünk/kezdünk túllépni.

Ami miatt viszont az összes ilyen múltba révedést, lépjünk vissza száz évet dolgot rühellem, és nem is szeretek vele foglalkozni, az amit már leírtam. Száz éve az ország ellátásbiztonságát kisebb népesség mellett, nagyságrendekkel több ember állította elő, ráadásul laza 1 millió hektárral nagyobb területigénnyel mint most. Viszont amit az összes ilyen elfelejt, hogy a mezőgazdaság alapjába véve természetidegen dolog. Így minél kevesebb erőforrással termeljük meg az ételt annál kevesebb a szükséges természetkárosítás. Ebből az utolsó érv valóban elég elvont, de a másik kettő kőkemény gazdasági érv, amikor az ipari és szolgáltatási szektorra is épp csak elég munkaerő van, nem fogsz tudni + 1-2 millió embert betolni a mezőgazdaságba, és a jelenleg nem bevetett területen termelhetsz más, profitábilisabb dolgokat, vagy + terményt kaphatsz, amiért pénz áll a házhoz.

A másik nem kevésbé fontos érv, az átlagos minőség, és terméshozam. Ha jól vettem ki, te valahol a betondzsungeleken kívül töltöd napjaid, nos én is. Termesztek pl.: paradicsomot. Nagyon finom, ízletes, igazi századeleji, biotermék. A rögvalóság viszont az, és ha te is csinálsz ilyet tudod, hogy talán ha negyede tömegben és térfogatban az úgymond "nagyüzemi" paradicsomhoz képest, és bár relatív tápanyagtartalma magasabb, messze nem annyival, mint amennyivel kisebb. Aztán ott van még az átlagos minőség kérdése. Hobbiból csináltam néha bort, (olyan is lett, maradjunk annyiba, hogy olyan plutonium típusú (a felezési ideje hasonló) vagy ha jobban tetszik guggolós.) Azóta úgy vagyok vele, mint Lenin miután meglátta Brezsnyev bizonyítványát (ami nem megy, azt ne erőltessük) viszont közben sokat beszélgettem valódi borászokkal, és el lett mondva, hogy jó a nosztalgia a klasszikus technikák iránt, és ők is hülyülnek vele, mert igazán nagy bort úgy lehet csinálni. De a termény nagy többsége megy a modern "borgyártásba" mert állandó jó minőséget meg ezzel. És igazuk van, ugyanez igaz a mezőgazdaságra is. Nem az a lényeg, hogy amikor jól állnak a csillagok, akkor minden olyan legyen, hogy csuhaj, hanem, hogy átlagos, vagy rossz évben is normális egyenletes minőséget termeljünk. Az ilyen klasszikus terményeknek meg marad a méregdrága kategória, ahol bele van árazva, hogy 10ből csak egyszer jön össze. Igaz az olyan is lesz.
De az élelmiszer nem iparcikk, ott egy bizonyos mennyiség alatt a piac nem old meg semmit. Ott ha nincs ellátásbiztonság akkor nagyon nagy a gebasz.

Szóval tessék itt vannak az érveim.

 

[gergo55]

Nem elvitatva a talajkímélő gazdálkodás fontosságát és eredményeit, azért azt megjegyezném, hogy itt is sok a félinformáció és propaganda. Például az általad említett kukorica világrekordhoz hozzá tartozik, hogy bár tényleg minimális talajművelést alkalmaz az ember, de mielőtt átállt rá, azért jól betelepítette talaj alatti öntözőrendszerrel, és a következő hatóanyag mennyiségeket juttatja ki MŰTRÁGYÁVAL:

• N: 588 kg/ha
• P: 222 kg/ha
• K: 617 kg/ha
• S: 84 kg/ha
• Zn: 5,6 kg/ha
• B: 16,8 kg/ha

A műtrágya kijuttatás az intenzív növekedés időszakában 3-4 naponta történik, több mint 10 alkalommal, szükség esetén öntözéssel együtt.
A technológia része természetesen a vegyszeres növényvédelem, beleértve a gombaölő kezeléseket is, ami például Magyarországon egyáltalán nincs a takarmány kukoricában.
Még annyi, hogy nem notill rendszert alkalmaz, hanem sávos művelést.
Szóval óvatosan ezekkel a nagy szavakkal, csodák nincsenek.
(Én 130-170 kg/ha N-t adok a kukoricának és 11-13t/ha eredményem van. Kukorica alá én sem szántok. Kultivátor+lazítás. Szeretnék átállni valamilyen takarónövényes technológiára, de ez azért nem olyan egyszerű)meglegeltetés

Minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy igazán értékelhető talajmegújítást csak a teljes rendszer minden elemét következetesen, okszerűen használva lehet elérni.
Vagyis:
1. Nem szántani, minimalizálni a bolygatást egészen 0-ig
2. Mulcshagyás
3. Biológiai oltás
4. Takarónövényezés
+1 tömeglegeltetés
Átállási időben, azaz amíg az új egyensúly és tápanyagkörforgás be nem áll, természetesen szükség lehet szintetikus szerek használatára. Ezek fokozatosan csökkenthetők, kivezethetők, ahogy regenerálódik a talaj.

 

[gergo55]

Ezért kellene váltogatni a területet. Legeltetni/trágya, művelni, pihentetni. Akkor nem kell behordani-kihordani, az állat kimegy sajátlábon. Ridegen kell tartani, hidegtűrő fajokat. Lehet, hogy a hozam kisebb, de a ráfordítás is. Ki lehetne ezt dolgozni... Pl. városi családnak, vidéki állattartó-növénytermesztő tükörcsalád. Költség kímélő mód (városi biohulladék) - biztos vásárló.

Erről szól Gabe Brown most megjelent könyve a Porból Élet.

 

[gergo55]

szerintem a zőldítés terjedése nagy előrrelépés a talaj regenerációja terén. csak itt is nemesíteni kellene hogy ne ugyan azon fajták kerüljenek ki zőldítésre mint direkt termelésre. a sarjú hajtás más tészta ott ugye nem történik rávetés csak késöbb kezdődik a földmunka....

én méhészként a virágos zőldítéseknek egyébként nagyon örülök.
a kender zőldítés jellegű vetésének is örülnék egyébként.

én a konyhakertbe módjuk próbáltam a múcsolást (400 négyszögől) nem kis kert...
zőldítés erre is alkalmazható egyébként... csemege kukorica és patogatni való egyszerűen imádta

Zöldtrágya helyett mondd: takarónövények - Mezőhír

Szemléletváltás a másodvetések használatában

mezohir.hu