Beszélgető

[jurgenbauer]

Ha én ezt most elhinném, minden eddigi tapasztalatomat fel kellene velük kapcsolatban adnom. De el nem tudom képzelni, hogy a mentőszolgálat kilép a vonalból, csak mert valaki ordibál a diszpécserrel, megszakítja a vonalat. Ezt konkrét hazugságnak érzem.

Nem jött ki a mentő Gálvölgyi Jánoshoz, most lélegeztetőgépen van

Rácsapta a telefont a diszpécser a színész lányára.

index.hu

 

[jurgenbauer]

Ha én ezt most elhinném, minden eddigi tapasztalatomat fel kellene velük kapcsolatban adnom. De el nem tudom képzelni, hogy a mentőszolgálat kilép a vonalból, csak mert valaki ordibál a diszpécserrel, megszakítja a vonalat. Ezt konkrét hazugságnak érzem.

Nem jött ki a mentő Gálvölgyi Jánoshoz, most lélegeztetőgépen van

Rácsapta a telefont a diszpécser a színész lányára.

index.hu

Ezt írja főcímben az index:
"Rácsapta a telefont a diszpécser a színész lányára."

Valami nem kóser ezzel a sztorival. Házához ment. A nő - a lánya - a belvárosból megy (köszi Gelgely, köszi Neandermüller, stb. a remek belvárost), de hová? Nem a Rózsadombon él a színész? Ott kell lennie a házának, nem? Vagy vendégségben volt belpesten? Mert a házától a legközelebbi szívkórház tényleg a Városmajor. Ez pipa. De honnan mentek át közben a fél városon a Városmajorba? Csak nehogy az legyen, hogy nem tudott behajtani a mentő a belvárosba, Neandermüller remek utcácskái miatt, csak ezt pont a családnak gci ciki lenne leírnia, hogy kóvályogtak, hogy behajthassanak, azért nem értek oda? Esetleg a parkolással volt gond? Vagy hogy megálhasson a Belvárosban? Esetleg egyedül volt a színész, miközben a lányának kellett volna rá vigyáznia aztán lett ez a sztori, hogy magát mentse?

Tényleg kíváncsi leszek, mert nem ilyennek ismertem meg a mentőszolgálatot.

 

[Tomsan1974]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Se afrikai se ázsiai se indiai stb
Se nő se blmnqblablabla

 

[Törölt tag]

De el nem tudom képzelni, hogy a mentőszolgálat kilép a vonalból, csak mert valaki ordibál a diszpécserrel, megszakítja a vonalat.

Ha a személyét szidja, vagy értelmetlenül feltartja a vonalat információ közlés nélkül megszakíthatja.

 

[phaidros]

Csak rólad szólnak a hírek,
Veled van tele a sajtó,
Aki a pokolra kíván jutni, annak balra a második ajtó….

Nekem meg az az idézet jutott eszembe, hogy "Érdekli a fenét!"

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A lengyel-német háborút ne felejtsük el, kisérte egy több hónapon át tartó "furcsa háború", amely keretében papíron, és korlátozott méretekben eleget tett Anglia, és Franciaország szerződéses kötelezettségeinek, de csak olyan mértékben, hogy azoknak a háborús eseményekre nem volt hatása.

Ennyit ér az angolok, a franciák, a románok papírja*:
"Az 1922-ben megkötött francia–lengyel védelmi szerződés értelmében a francia haderő a mozgósítás elrendelésétől számított három napon belül felkészül a támadásra, felderíti a német védelmet és 15 nap múlva megindítja a támadást Németország ellen."

Ezzel szemben mi történt:
"A Saar-offenzíva néven ismert támadásra szeptember 7-én, a hadüzenettől számított negyedik napon került sor: 11 francia hadosztály indított támadást egy kb. 32 km széles fronton Saarbrücken térségében, gyenge német ellenállás mellett. A francia hadsereg kb. 8 km mélyen benyomult Németország területére és elfoglalt 20 falut, amelyet a németek már korábban kiürítettek. Az előrenyomulást azonban a francia hadvezetés leállította, amikor elfoglalták a Warndt erdőt, ahol a németek aknazárat létesítettek.[...] Maurice Gamelin tábornok előbb utasította katonáit, hogy a Siegfried-vonaltól legalább 1 km távolságban álljanak meg, majd a következő napon utasítást adott, hogy térjenek vissza kiindulási állásaikba."


De a románok is marhára megszövetségelték őket, erről írtam már korábban:

"Bíztunk a szövetségesekben. Lengyelország a szerződések erejébe vetett hittel lépett a háború időszakába." -gov.pl

"1921. március 3. Bukarestben megkötik a román–lengyel védelmi szövetséget." -Balkán-kronológia III.

"1926-ban meghosszabbításra került, Lengyelországot és Romániát a kölcsönös védelemre kötelezte bármilyen külső támadás esetén."

"5. A román csapdában
[...]
A legmagasabb lengyel hatóságok képviselői azt várták, hogy a román fél lehetővé teszi számukra, hogy áthaladjanak országukon és eljuthassanak Franciaországba. Másképpen történt. Románia a semlegesség elvére és a német fenyegetésre hivatkozva a bukaresti hatóságok úgy döntöttek, hogy internálják az összes vezető lengyel politikust, kezdetben megtévesztve őket a jövőbeli előkészületekkel. Az elnököt, a kormányt és a főparancsnokot megfosztották az intézkedés és a szabad helyváltoztatás lehetőségétől."
"Az 1939 szeptemberi hadműveletek alatt körülbelül 20.000 lengyel civil kelt át a lengyel-román határon. [...] Az evakuált kormánytisztviselők szintén ide tartottak. [...] A lengyel hadsereg körülbelül 30.000 katonájának szintén sikerült eljutnia Romániába, köztük több mint 3600 tiszt volt. A hatóságok több tucat internálótáborban börtönözték be őket."

"A szeptemberi védekező háborút követően egy jelentős, civilekből és katonákból álló csoport érkezett Magyarországra is. Körülbelül 100-140 ezren voltak. A helyi hatóságok általában barátságosan viszonyultak a menekültekhez, és 105 internálótábort hoztak létre nekik. A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének köszönhetően a fogva tartott lengyelek többsége elhagyhatta a kényszerű tartózkodási helyét. A magyar kormány csendben jóváhagyta az internált személyek tömeges külföldi kiutazását. 1939 őszén és 1940 tavaszán a lengyel külképviseletnek sikerült megszerveznie körülbelül 21.000 katona és 6000 civil Franciaországba" -gov.pl

"Szeptember 13-e és 16-a között átszállították Romániába a Lengyel Bank aranytartalékát, amit Konstancán keresztül Franciaországba kellett volna szállítani, de titokzatos körülmények közt eltűnt."
"A lengyel-román szövetségesi egyezmény értelmében az egyik fél hatósága szabadon átjárhatott a másik fél területén keresztül. Németország, Szovjetunió és Franciaország nyomása alatt viszont a románok internálták a lengyel köztársaság elnökét, miniszterelnökét és a hadsereg fővezérét."
-Wiki'

 

[SirHiggins]

Nekem meg az az idézet jutott eszembe, hogy "Érdekli a fenét!"

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Ennyit ér az angolok, a franciák, a románok papírja*:
"Az 1922-ben megkötött francia–lengyel védelmi szerződés értelmében a francia haderő a mozgósítás elrendelésétől számított három napon belül felkészül a támadásra, felderíti a német védelmet és 15 nap múlva megindítja a támadást Németország ellen."

Ezzel szemben mi történt:
"A Saar-offenzíva néven ismert támadásra szeptember 7-én, a hadüzenettől számított negyedik napon került sor: 11 francia hadosztály indított támadást egy kb. 32 km széles fronton Saarbrücken térségében, gyenge német ellenállás mellett. A francia hadsereg kb. 8 km mélyen benyomult Németország területére és elfoglalt 20 falut, amelyet a németek már korábban kiürítettek. Az előrenyomulást azonban a francia hadvezetés leállította, amikor elfoglalták a Warndt erdőt, ahol a németek aknazárat létesítettek.[...] Maurice Gamelin tábornok előbb utasította katonáit, hogy a Siegfried-vonaltól legalább 1 km távolságban álljanak meg, majd a következő napon utasítást adott, hogy térjenek vissza kiindulási állásaikba."


De a románok is marhára megszövetségelték őket, erről írtam már korábban:

"Bíztunk a szövetségesekben. Lengyelország a szerződések erejébe vetett hittel lépett a háború időszakába." -gov.pl

"1921. március 3. Bukarestben megkötik a román–lengyel védelmi szövetséget." -Balkán-kronológia III.

"1926-ban meghosszabbításra került, Lengyelországot és Romániát a kölcsönös védelemre kötelezte bármilyen külső támadás esetén."

"5. A román csapdában
[...]
A legmagasabb lengyel hatóságok képviselői azt várták, hogy a román fél lehetővé teszi számukra, hogy áthaladjanak országukon és eljuthassanak Franciaországba. Másképpen történt. Románia a semlegesség elvére és a német fenyegetésre hivatkozva a bukaresti hatóságok úgy döntöttek, hogy internálják az összes vezető lengyel politikust, kezdetben megtévesztve őket a jövőbeli előkészületekkel. Az elnököt, a kormányt és a főparancsnokot megfosztották az intézkedés és a szabad helyváltoztatás lehetőségétől."
"Az 1939 szeptemberi hadműveletek alatt körülbelül 20.000 lengyel civil kelt át a lengyel-román határon. [...] Az evakuált kormánytisztviselők szintén ide tartottak. [...] A lengyel hadsereg körülbelül 30.000 katonájának szintén sikerült eljutnia Romániába, köztük több mint 3600 tiszt volt. A hatóságok több tucat internálótáborban börtönözték be őket."

"A szeptemberi védekező háborút követően egy jelentős, civilekből és katonákból álló csoport érkezett Magyarországra is. Körülbelül 100-140 ezren voltak. A helyi hatóságok általában barátságosan viszonyultak a menekültekhez, és 105 internálótábort hoztak létre nekik. A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének köszönhetően a fogva tartott lengyelek többsége elhagyhatta a kényszerű tartózkodási helyét. A magyar kormány csendben jóváhagyta az internált személyek tömeges külföldi kiutazását. 1939 őszén és 1940 tavaszán a lengyel külképviseletnek sikerült megszerveznie körülbelül 21.000 katona és 6000 civil Franciaországba" -gov.pl

"Szeptember 13-e és 16-a között átszállították Romániába a Lengyel Bank aranytartalékát, amit Konstancán keresztül Franciaországba kellett volna szállítani, de titokzatos körülmények közt eltűnt."
"A lengyel-román szövetségesi egyezmény értelmében az egyik fél hatósága szabadon átjárhatott a másik fél területén keresztül. Németország, Szovjetunió és Franciaország nyomása alatt viszont a románok internálták a lengyel köztársaság elnökét, miniszterelnökét és a hadsereg fővezérét."
-Wiki'

Hát azért volt ez+az
River Plate-i Csata, Luftwaffe bombázta Rosyth-ot és a Firth of Forth-ot, RAF bombázta a Heligoland Bight-nál, Norvégia...
Meg hát ugye a Második Atlanti Csata is végig folyt a Furcsa Hb alatt is.

 

[SirHiggins]

Ez nem igaz!
Franciaország bevonult a Saar vidékre - bár tény hogy után meg visszavonult, mert nem volt benne biztos hogy meg is tudja tartani. Britek és a franciák is bombázták Németországot - bár elég ritkán és szar hatékonysággal. Szóval reagáltak, csak balfasz módon.

Sem Franciaország, sem Britannia nem volt felkészülve a háborúra igazán, így ne is tudtak komolyan fellépni a németek ellen. Sok német tábornok mondta pedig, hogy ha '39-bem lerohanják őket a franciák és britek nyugat felől, akkor véget is ért volna az egész háború mert ellenük a németek is még felkészületlenek voltak. Ráadásul a francia-német határon a Ruhr-vidéken volt a német ipar nagy része (ma is ott van), ami nélkül biztos nem tudtak volna hadat viselni.
A nem megfelelő, pöcsölős francia-brit válasz miatt tudott Hitler továbbháborúzni.

Sztem mondjuk még akkor is felmoshatta volna a németekkel a padlót a francia hds amikor azok megindultak.
Mondjuk ehhez teljesen más vezetői garnitúra kellett volna, meg doktrína :/
De azért nem véletlenül volt Európa legerősebb hadserege a francia.

 

[phaidros]

Hát azért volt ez+az
River Plate-i Csata, Luftwaffe bombázta Rosyth-ot és a Firth of Forth-ot, RAF bombázta a Heligoland Bight-nál, Norvégia...
Meg hát ugye a Második Atlanti Csata is végig folyt a Furcsa Hb alatt is.

Ami október 6.-a után történt az milyen hatással tudott volna gyakorolni Lengyelország "szuverenitására"?
Habár három ország támadta meg Lengyelországot, miért nem üzentek hadat -sőt szövetségre léptek. mindegyik támadónak Lengyelország szövetségesei?
Hol voltak Lengyelország szövetségesei (Britania, Franciaország és Románia) és mennyiben teljesítették szövetségesi kötelességüket és ezt milyen formában értékelik a mai Lengyelországban?

Én elfogadom, hogy a Német-Szlovák-Szovjet háborúja Lengyelország ellen akár egylokális háborúnak is lehet nézni, hisz ennyi erővel lehetne a világháborút a Kínai-Japán háborútól is datálni, ami 1937. 07. 07-es dátumával eléggé megelőzi Lengyelország megtámadását. Illetve igazából ez a háborúcska túl sok vizet a világban nem zavart. Ez egy történészi belemagyarázás; olyan mint a közép kor kezdete mesterkélt datálása.

De az is egy releváns nézet, hogy Lengyelország két világháborús léte nem egy teljesen pacifista történet (miért nem volt a 2. Lengyel Köztársaságnak olyan szomszédos országa akivel a világháború után ne viselt volna hadat?), persze már ez és a háború alatti lengyel csatlakozás a német haderőhöz is egy, az áldozati szerepbe és narratívába be nem illeszthető tény és valóság, ami a Lengyel történelemben elég nyitott és kínos kérdéseket támasztana.

És elég gyomorforgató, hogy utána még történelemről akarnak kioktatni minket valami vélt felsőbbségtől vezérelve. Csak tudná az ember, hogy honnan van nekik bármi ilyenjük, mikor semmi alapjuk nincs rá. Egyre inkább olybá tűnnek, mint kedvenc szövetségeseik, a britek, a franciák, meg a románok. Hisz, ahogy a mondás tartja, madarat tolláról, embert -ez esetben nemzetet- barátjáról.

 

[SirHiggins]

Ami október 6.-a után történt az milyen hatással tudott volna gyakorolni Lengyelország "szuverenitására"?

A Furcs hb-ról volt szó, meg hogy nem csinált senki semmit.
Csinált. Ez meg ilyen, hogy nem tud helyben lenni ripsz-ropsz a fr,brit hds.

Habár három ország támadta meg Lengyelországot, miért nem üzentek hadat -sőt szövetségre léptek. mindegyik támadónak Lengyelország szövetségesei?
Hol voltak Lengyelország szövetségesei (Britania, Franciaország és Románia) és mennyiben teljesítették szövetségesi kötelességüket és ezt milyen formában értékelik a mai Lengyelországban?

Én elfogadom, hogy a Német-Szlovák-Szovjet háborúja Lengyelország ellen akár egylokális háborúnak is lehet nézni, hisz ennyi erővel lehetne a világháborút a Kínai-Japán háborútól is datálni, ami 1937. 07. 07-es dátumával eléggé megelőzi Lengyelország megtámadását. Illetve igazából ez a háborúcska túl sok vizet a világban nem zavart. Ez egy történészi belemagyarázás; olyan mint a közép kor kezdete mesterkélt datálása.

De az is egy releváns nézet, hogy Lengyelország két világháborús léte nem egy teljesen pacifista történet (miért nem volt a 2. Lengyel Köztársaságnak olyan szomszédos országa akivel a világháború után ne viselt volna hadat?), persze már ez és a háború alatti lengyel csatlakozás a német haderőhöz is egy, az áldozati szerepbe és narratívába be nem illeszthető tény és valóság, ami a Lengyel történelemben elég nyitott és kínos kérdéseket támasztana.

És elég gyomorforgató, hogy utána még történelemről akarnak kioktatni minket valami vélt felsőbbségtől vezérelve. Csak tudná az ember, hogy honnan van nekik bármi ilyenjük, mikor semmi alapjuk nincs rá. Egyre inkább olybá tűnnek, mint kedvenc szövetségeseik, a britek, a franciák, meg a románok. Hisz, ahogy a mondás tartja, madarat tolláról, embert -ez esetben nemzetet- barátjáról.

Már bocs, de a SU-nak nem üzentek hadat a lenygyelek.
Akkor mégis mi alapján állt volna be a hadiállapot FR,GB és SU között?

 

[phaidros]

A Furcs hb-ról volt szó, meg hogy nem csinált senki semmit.
Csinált. Ez meg ilyen, hogy nem tud helyben lenni ripsz-ropsz a fr,brit hds.

A német-lengyel háborúról volt szó.
De, helyben volt, el is foglaltak 20 kiürített falut, aztán "Retour vers les lignes!" csatakiáltással hazamentek. Kurva nagy nyomásgyakorlás... Holott nem kellett hozzá nagy felderítői munka, hogy Németország nem tud kétfrontos háborút vívni -igazából még ereje teljében sem tudott normálisan. És a csapatok jelentős része is már a határon állomásozott.
Az az igazság, hogy Franciaország és Britania igazából soha nem akarta megtámadni Németországot offenzív formában. Deffenzív és elhúzódó háborúra készülve elég nehéz Lengyelország szuverenitását biztosítani. "március 29-én, hat hónappal azelőtt, hogy a szövetségesek hadat üzentek Németországnak, újra megnyíltak az angol-francia vezérkari beszélgetések. Itt csak azokra a vitákra kell utalni, amelyek egy északnyugat-európai háborúról szóltak, bár a más színházakban felmerülő álláspontot is figyelembe vették az ezt követő beszélgetéssorozatban.
Az első ülésen a francia delegáció kijelentette, hogy Franciaország első célja a Németországgal vívott háborúban a francia terület védelme lesz. Amikor ezt biztosították, defenzívában akartak maradni, miközben fenntartották Németország gazdasági blokádját, amíg az offenzívához elegendő erőforrást nem építettek fel." https://www.ibiblio.org/hyperwar/UN/UK/UK-NWE-Flanders/UK-NWE-Flanders-1.html
Tehát a lengyelek arra vártak, és arra építették stratégiájukat ami tervben és szándékban sem volt szövetségeseiknél. Tehát mondhatjuk, hogy a franciák, a britek, a románok elárulták szövetségesüket és a lengyelek oda lettek dobva. Na ebből kellene tanulniuk, mert most ugyan ezek a szövetségeseik.

Igazából már márciusban elhatározták, hogy milyen brit egységek lesznek állomásoztatva Franciaországban, csak marha lassan ment. De így is 40 Francia hadosztály nézett szembe 23 (részben frissen szervezett) német hadosztállyal.

Már bocs, de a SU-nak nem üzentek hadat a lenygyelek.

Miért SU és miért nem Szu?
Miért is nem?
Miért nem üzent hadat a Szu-nak Lengyelország? És az angolok, franciák, miért is nem? Ugyan úgy megtámadta szövetségesüket.

 

[SirHiggins]

A német-lengyel háborúról volt szó.
De, helyben volt, el is foglaltak 20 kiürített falut, aztán "Retour vers les lignes!" csatakiáltással hazamentek. Kurva nagy nyomásgyakorlás...

Úgy értettem, hogy effektíve lengyel földön nem voltak.

Tehát a lengyelek arra vártak, és arra építették stratégiájukat ami tervben és szándékban sem volt szövetségeseiknél. Tehát mondhatjuk, hogy a franciák, a britek, a románok elárulták szövetségesüket és a lengyelek oda lettek dobva. Na ebből kellene tanulniuk, mert most ugyan ezek a szövetségeseik.

Nem lett dobálva senki. Átadta a hadüzenetet a francia-, és Őfelsége kormánya is.

Igazából már márciusban elhatározták, hogy milyen brit egységek lesznek állomásoztatva Franciaországban, csak marha lassan ment. De így is 40 Francia hadosztály nézett szembe 23 (részben frissen szervezett) német hadosztállyal.

Hát el lett baszva.
Mondtam is fentebb, v vhol máshol, hogy még Sedan idejében is felmoshatták volna
a németekkel a földet. Ha nem alkalmatlan a katonai és politikai vezetés és jobb a -főleg- páncélos doktrína.

Miért SU és miért nem Szu?

Mert a SUra áll rá az ujjam. Azé.

Miért is nem?
Miért nem üzent hadat a Szu-nak Lengyelország?

Honnan tudjam, a lengyeleket kérdezd meg.

És az angolok, franciák, miért is nem? Ugyan úgy megtámadta szövetségesüket.

Mert a fennálló szerződések szerint annak tudtak hadat üzenni,
arra vállaltak kötelezettséget, akivel PL háborúban áll.
A muszkával de iure nem állt.
De lehet tévedek. Meg kéne nézni.

 

[phaidros]

Úgy értettem, hogy effektíve lengyel földön nem voltak.

Hát azt senki nem is mondta és nem is várta el.

Nem lett dobálva senki. Átadta a hadüzenetet a francia-, és Őfelsége kormánya is.

És ezzel a papírnak eleget is tettek (látszik, hogy fél tettel nem csináltak semmit, csak a papírnak eleget tegyenek), a valós elrettentés szándéka meg egyre több bizonyíték szerint nem is volt. Ennyit ért a francia-angol-lengyel szövetség.

Mondtam is fentebb

Annyi szálon fut már, hogy nem lehet követni, ki mit hol mond.

Ha nem alkalmatlan

Úgy vélem, hogy nem elsősorban alkalmasság (bár nem meglepő módon a háború után erős leépítések és elhanyagolások voltak a haderő terén), hanem szándék kérdése volt. -Hisz már márciusban elhatározták az angolok és a franciák, hogy elsődleges céljuk Franciaország megvédése (lásd fentebb.)

Mert a fennálló szerződések szerint annak tudtak hadat üzenni,

És hol maradt Lengyelország szuverenitása?
Mióta csak szerződések alapján szokás hadat üzenni?
Háborúba meg hadüzenet nélkül is lehet állni, nemde? Vagy akkor most nincs is ukrán-orosz háború, mert nem volt hadüzenet? Jaaaj, hát nem is küldhetet egyik fél sem hadüzenetet, mert nem volt róla szerződése. Lóóóógikus.

A muszkával de iure nem állt.

A Szovjetek hirtelen felbuzdult nemzeti öntudattól vezérelve:

„A lengyel–német háborúból kifejlődő események megmutatták a lengyel állam gyengeségét. A lengyel vezetők csődöt mondtak… Varsó, többé nem Lengyelország fővárosa. A lengyel kormány hollétéről senki nem tud semmit. A leszerepelt lengyel kormány magára hagyta a lengyel lakosságot. […] A szovjet kormány ezért szent kötelességének tartja, hogy segítő kezet nyújtson lengyelországi ukrán és fehérorosz testvéreiknek.” (Vjacseszlav Molotov)

1939. szeptember 17. | Szovjet agresszió Lengyelország ellen

Rubicon.hu

rubicon.hu

Ma is ez az orosz narratíva:

Moszkva szerint 1939-ben nem megszállták Lengyelországot a szovjet csapatok, hanem felszabadították

Sajátos értelmezése ez a történelemnek. Moszkva szerint a Vörös Hadsereg segíteni érkezett az azóta is hálátlan Lengyelországba.

index.hu

 

[jurgenbauer]

Ha a személyét szidja, vagy értelmetlenül feltartja a vonalat információ közlés nélkül megszakíthatja.

Mandiner

mandiner.hu

 

[Törölt tag]

Mandiner

mandiner.hu

Azért ne mosdassuk ennyire, én is kedveltem a humorát, kb. miatta volt "érdemes" heti-hetest nézni, de öregkorára egy megkeseredett idióta lett aki csak fröcsögni meg mocskolódni tudott mindenre.

Dicspécser hibázott? Lehet.
Hány esett volt vele párhuzamosan?
Milyen súlyosságúak?
Ha személyes indíttatásból tette, vagy mert a telefonáló hisztériázása kiverte nála a biztosítékot az már megbocsájthatatlan.

 

[alali77]

A Szovjetek hirtelen felbuzdult nemzeti öntudattól vezérelve:

„A lengyel–német háborúból kifejlődő események megmutatták a lengyel állam gyengeségét. A lengyel vezetők csődöt mondtak… Varsó, többé nem Lengyelország fővárosa. A lengyel kormány hollétéről senki nem tud semmit. A leszerepelt lengyel kormány magára hagyta a lengyel lakosságot. […] A szovjet kormány ezért szent kötelességének tartja, hogy segítő kezet nyújtson lengyelországi ukrán és fehérorosz testvéreiknek.” (Vjacseszlav Molotov)

1939. szeptember 17. | Szovjet agresszió Lengyelország ellen

Rubicon.hu

rubicon.hu

Ma is ez az orosz narratíva:

Moszkva szerint 1939-ben nem megszállták Lengyelországot a szovjet csapatok, hanem felszabadították

Sajátos értelmezése ez a történelemnek. Moszkva szerint a Vörös Hadsereg segíteni érkezett az azóta is hálátlan Lengyelországba.

index.hu

Hirtelen? mi ez a baromság?
Előre megállapodtak a németekkel erről.

 

[phaidros]

Hirtelen? mi ez a baromság?
Előre megállapodtak a németekkel erről.

Az internacionalizmus, a nemzetek feletti szocializmus jelszavát felváltotta a nemzet, a szláv, az orosz testvériség ideológiája -ami ugye a honvédő háborújuk idején még nagyobb teret nyert. Erről szólt a "hirtelen felbuzdult nemzeti öntudat".

 

[alali77]

Az internacionalizmus, a nemzetek feletti szocializmus jelszavát felváltotta a nemzet, a szláv, az orosz testvériség ideológiája -ami ugye a honvédő háborújuk idején még nagyobb teret nyert. Erről szólt a "hirtelen felbuzdult nemzeti öntudat".

1939-ban honvédő háborút vívott a szovjetúnió? Nem értem...

 

[Törölt tag]

1939-ban honvédő háborút vívott a szovjetúnió? Nem értem...

Lezárta az 1921 óta befagyott illegális konfliktust a területet illegálisan megszálló illegális lengyel állammal.

 

[phaidros]

1939-ban honvédő háborút vívott a szovjetúnió? Nem értem...

Már 39-ben az internacionalizmust, a szocializmust és annak terjesztésének ideológiáját egy kapcsolóval átváltotta arra, hogy ő a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Ezt az ideológiát vette aztán elő, felturbózva propagandával és a gazdaság, személyi helytállás buzdítására használta fel a honvédő háború idején.
Tehát 39 egyrészt nem honvédő háború. (Azonban másrészt, ha nagyon sarkítjuk, akkor már erre az akcióra is egy hon-védő és nemzet-védő indokot gyártottak.)
Remélem így már világosabb.

 

[SirHiggins]

Már 39-ben az internacionalizmust, a szocializmust és annak terjesztésének ideológiáját egy kapcsolóval átváltotta arra, hogy ő a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Ezt az ideológiát vette aztán elő, felturbózva propagandával és a gazdaság, személyi helytállás buzdítására használta fel a honvédő háború idején.
Tehát 39 egyrészt nem honvédő háború. (Azonban másrészt, ha nagyon sarkítjuk, akkor már erre az akcióra is egy hon-védő és nemzet-védő indokot gyártottak.)
Remélem így már világosabb.

A lebágyadt lóf@szt. Sztálin óbréskodott és annyi, csak kellett egy buffer.

Ennyit ért a francia-angol-lengyel szövetség.

Végülis csak kitört a 2.vh.

Úgy vélem, hogy nem elsősorban alkalmasság (bár nem meglepő módon a háború után erős leépítések és elhanyagolások voltak a haderő terén), hanem szándék kérdése volt. -Hisz már márciusban elhatározták az angolok és a franciák, hogy elsődleges céljuk Franciaország megvédése (lásd fentebb.)

Értettem úgy, hogy határozatlan volt a FR parancsnokság, teljesen fals elképzelések szerint
alkalmazták a páncélosokat stb.

Háborúba meg hadüzenet nélkül is lehet állni, nemde? Vagy akkor most nincs is ukrán-orosz háború, mert nem volt hadüzenet? Jaaaj, hát nem is küldhetet egyik fél sem hadüzenetet, mert nem volt róla szerződése.

Akkoriban azért máshogy intézték ezeket a dolgokat.