Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Persze... Nyomor. Hasonló módon élek, csak mivel az 1ha nincs, ez ért dolgozom. A nyolcadmaga az apu;anyu+6 gyerek? Mert akkor az annyira nem tűnik vésznek. Mi volt a gond?
Nyolcadmagával nőt föl,vagyis nyolc gyerek.
Nagyon el vagy te tévedve.7 hold föld bizony kisparaszti birtok volt (hiába volt hozzá nemesi levél).Szegénység járt vele.
És nem véletlenül hivták az akkor 7miliós Mo-ot a 3 millió koldus országának.És a mi családunk még nem is számitott koldusnak.....Csak szegény parsztoknak.Mert az ilyen 7szilvafás nemesek valójában szegényparasztok voltak.
Ha aszály jött,azért,ha jégeső azért,ha meg üszök esett a gabonába,azért volt kevés a kenyér-ami az akkori agrártechnikával amúgy se volt olyan sok 7holdon.Bizony napszámba jártak már gyerek fejjel a grófi birtokra,mert kellett.
És ezzel baromira nem voltak egyedül.És mondom,ők még nem is számitottak bele a 3 millió koldusba,azoknál jobban éltek.
Szóval felejtsétek el ezt a hű de jó volt akkor parasztnak lenni baromságot,mert nagyon hülye hazugság.Volt egy vékony módos paraszti réteg,de az átlag bizony elég szarul élt.
Az, hogy mennyi a terület még nem adja meg automatikusan, hogy mekkora az eltartóképessége. De ugye régen csak ebből kellett a mindennapi megélhetés mellett az igaerőt megoldani, a gyerek tanulását, a vagyon, egészség és életbiztosítást, az adót, a nyugdíjalapot megteremteni; sokszor a nullából vagy a semmiből indulva.
nem hát, Rákosi atyátok kitalálta, és azóta is ezt szajkózzátok.
Ez már a rákosi kor előtt is ismert volt; ugye a népi írók munkájából (akik persze valamelyest részben akár vádolhatók is lehetnek mai értelemben baloldalisággal -ami inkább szociális indíttatású volt és többség elég hamar félre lett állítva 47 után) elég jól meg lehet ismerni a két háború közti szegényparaszti, zsellér világot.
Vagy ugye az sem a rákosi kor terméke, hogy sokan kivándoroltak a jobb élet reményében.
Elösször is-a Te atyád Rákosi.
Azután meg már Horthy hazaáruló seggedtengernagy idején úgy hivták.Mert az volt a valóság,hogy az átlag magyar parszt bizony szegény volt,mint a templom egere.
Azért ez sem teljesen igaz. Alapvetően Te a zsellérséget is belesorolod szerintem a parasztságba; azonban a kettő nem egy és ugyan az. De még a zsellérségből és szegénységből is ki lehetett törni, akár még nadrágos emberségig is. Tehát még ez sem predesztinálta az ember életét; nyilván nagyobb akaraterő, tudatosság, szerencse, vagy kurázsi kellett hozzá.
Ugyan ez igaz a kis birtokon való gazdálkodásra is, abból is lehetett ilyen és olyan szintű jövedelmet előállítani ugyan azon környezeti adottságok mellett is.
Te ismételgeted a hazugságait.
A Horthy korszakra egyáltalán nem volt jellemző a kivándorlás.
Mármint hol lettek félre állítva? A ma ünnepelt szerzőik, hamar csatlakoztak a kommunista párthoz, és büszkén vallották magukat Rákosi hívének.
Vannak kivételek, na az ő írásaikból nem a 3 millió koldus jelenik meg.
De amúgy mi a "koldus"?
Mert általában még a Horthy korszakkal kritikusabb nem kommunista részük esetében is, a szegény zsellér az, akinek napszámba kell járnia, hogy megéljen.
Jelzem én ezt csinálom. Meg jelenleg az ország 2/3-a. Meg a nyugati világ 2/3-a is.
A gonosz Horthy (ami amúgy már nem a boldog békeidők) korszakban ez a réteg nem tette ki az ország harmadát.
A másik harmada ma azok közé tartozna, akiket ma felső közép osztálynak hívnak, akkoriban felső munkás, alsó közép osztályhoz tartoztak. És volt egy harmad ország, akiknek ma a felső 5% felel meg nyugaton, Magyarországon meg gyakorlatilag nem létező rétegről beszélünk.
Igen,helyesebb lett volna a vidék/falu népéről irni.
Mindenből ki lehet törni-legalábbis elméletileg.Gyakorlatilag ez már azért eléggé körülmény függő.Akkoriban ez azért egy vidéki szegényparaszt/zsellér gyerek számára azért nem volt olyan egyszerű.Ma sokkal jobbak a lehetőségek,mint akkor voltak.
A kisbirtok értékét nagyon erősen befolyásolta,hogy hol és milyen minőségű kisbirtok volt.Egy Bp közeli kisbirtok,intenziv kertgazdálkodással már 7 holdon is tisztes szép jövedelmet hozhatott.Ugyanez a 7 hold egy eldugott faluban,rosszabb minőségű talajon már csak szegénységet jelentett.Akkoriban még nem volt meg az a kommunikációs szállitási kapacitás,ami ma megvan.Akkoriban nem volt meg az az agrotechnika,ami ma megvan.Traktorja egyedül a grófi uradalomnak (Hofherr,cséplőgépje is csak az uradalomnak) volt,többieknek lófogatú eke járt.Se műtrágya,se modern növényvédő szerek (rézgálic,bordói lé,bagófözet,ez volt),se hütött tartályos tejbegyűjtő gépkocsi.
A filmhiradó persze csak a szépet mutatta.Ahogy a hires Hangya szövetkezet is valójában veszteséges volt,egy mesterségesen fenttartott kirakat,ami messze nem volt jelen az egész országban.
Igen, ez így utólag összemosódott a hozzászólásomban, a falukutatókra íródott a Horthy korszak. Bár akkor is sokan mentek például Németországba gyárakba dolgozni, de igazad van, a nagy kivándorlási hullám addigra lezajlott.
De ne felejtsük el, hogy nem véletlen voltak a Horthy-korszakban is különböző földosztó programok.
Össze vannak mosva a korban jobban elváló társadalmi csoportok, (cseléd), zsellér, házas-zsellér, (tanyabérlő) és utána a földdel rendelkező parasztság 3-4-5 szintű további tagozódása. A zsellérnek nem volt általában semmilyen földbirtoka, a házasnak esetleg hát és mai fogalommal élve kb. konyhakert. Tehát minden zsellér szegény. De még ezután is olyan szegényparaszti réteg következik, akiknek olyan szintű törpebirtokaik voltak, ami az alapvető életfeltételnek sem nagyon tettek eleget, ezért még ők is rá voltak szorulva a napszámosságra; majd csak őket követte az a réteg, aki már a létfeltételt meg tudta teremteni, de a létbiztonság fenntartása, vagy plusz forrás végett vállalt időszakos, napszámos, vagy egyéb bérmunkát.
Egy része igen. Pl. Kodolányi, Féja, Németh, Illyés sem voltak a korszak (47-53 között főleg) feltétlen kedvencei. Érdekes, hogy elmondható, hogy a népi írók közül a kevésbé jó tollúak álltak közel a rákosi által fémjelzett időszakhoz, azonban ez két oldalú, mert a hatalom ezzel is legitimálta magát és igazából felhasználta őket (nem mentegetésből, mert sokan éltek a lehetőséggel). Tehát, hogy Rákosinak mennyire voltak hívei az sok esetben egyénileg értékelendő. Azt nem tagadom, hogy általában erős (mai értelemben vett) baloldali beállítottságú írókról beszélünk és például a keresztén/keresztyén-szocialista vonalról például kevesebb írói munkásság maradt fenn az átélt történelmi kor/korok miatt is.
Mint sokszor, úgy itt is azért ez is árnyaltabb.
Általában voltak cséplőgépek magántulajdonban is, de igazából cséplőgép a szegény paraszti rétegnek nem is igen kellett, hisz ki lehetett az nyomtatni, vagy verni cséphadaróval; traktor sem kellett, azon túl, hogy szinte minden mai gépnek már meg volt a korábbi lóvontatású verziója -igaz ált ehhez se jutottak hozzá- nem is kellett akkora gépesítés. Akinek nem volt lova, az ledolgozta dupla napszámba (1 lovas napszám két gyalog napszámmal volt egyenértékű), vagy akinek egy lova volt, mással összefogta (de érdekes, hogy már maga a ló is luxus cikk, mert ált. egy ló tartásából két ökröt lehetett tartani, de ez más téma). Sőt, van, hogy kis területen ma is elszorjuk kézzel a magot (vagy műtrágyaszóróval)... szóval nem is kellett akkora gépesítés, kézi munka meg általában akadt a családba.
Már a XIX. század végén volt műtrágya (ha jól emlékszem) és növényvédő szerek. Sőt még beszerzésében szövetkezeti formákat is szorgalmaztak illetve nagyon sok mindent helyben felvásároltak például a Hangya Szövetkezet, vagy később az Áfész. Főleg a két vh között nagyon sokat foglalkoztak -nem csak a baloldaliak- a szegényebb rétegekkel, azok plusz jövedelemhez juttatásával (pl. hernyótermesztés, háziipar, stb.) (De én azt is megértem, aki nehezen tudott váltani szemléletet, módszert; nagyon jól tudom, hogy milyen nehéz kitalálni valami jövedelmező termesztést.)
ma az akkori fogalmak szerint, még nyugat-európa nagyobb része is szegény paraszt.
Magyarországon maximum 10% aki efölött van.
Hahó, arról beszélgetünk, hogy azok az emberek a "koldusok" akiknek a megélhetése attól függött, hogy abban a hónapban kap-e fizetést, és ha nem, maximum 1-2 hónapig él meg, utána nagyon gebasz van.
Még Németországban sem jellemző a 5000 euró feletti megtakarítás. Ez durván 4 hónap ha beüt a krach.
A jövedelme valóban kevesebb volt mint ma, de a vagyona is. Csakhogy ma az anyagi javainkat sokszor felesleges, meg nem termelő formában halmozzuk fel, ami egyre nagyobb mennyiségben -mármint az egyént körülvevő tárgyakat számát tekintve- és egyre gyorsabban elamortizálódik, még régen ez sokkal kisebb volt.
Spec selyemhernyóval nagyfaterék is foglakoztak.Meg pálinkafőzéssel (gyerekkoromban már csak 3 testvér élt,de pálinkafőzéssel akkoriban is foglalkoztak.A pálinkafőzés és a vadászat a családi ősfoglalkozások.Ami érdekes,hogy eközben egyáltalán nem volt senki a családban részeges.Ittak,de csak módjával),és méhészettel.De ettől még szegény parasztok voltak,akiknek napszámba is el kellett járni.
Össze ne hasonlitsd már a mai világot az akkori magyar vidék rögvalóságával.Se TB,se munkanélküli segély,se átképzési programok,se más ma létező szociális háló elem.
Ezek nagyon nehéz kérdések.
Mert kevesebb volt a jövedelme? Most az eloszlást nem számolva:
Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től - Ártörténet
FRISSÍTETT 2023-es adatokkal. Az alábbi táblázat 1754-ig visszamenőleg foglalja össze, hogy az egyes évek magyar pénzegységei mennyit érnének mai, 2023-es forintban kifejezve, azaz milyen vásárlóértéket képviselnének. Használat: Mennyit érne ma egy 1867-es, kiegyezés korabeli 1 forintos (osztrák...
artortenet.hu
Egy 1956-os Ft 185 Ft.
ez 228 ezer nettó.
Még pár éve is baromi közel volt az átlag fizu nettójához.
És 56-ban az ország nem élt jól, a Horthy korszakhoz képest.
De nem is ez a lényeg.
A kérdés, amiben az életszínvonal szerintem mérhető, hogy az adott korszak technológiai szintjén, te mint ember, mennyire vagy szabad, és az egzisztenciád mennyire stabil.
Mert persze, Gróf Széchenyinek viszonylag kevesebb volt a mobil telefonja mint nekem, de azért ha fél évet nyugaton utazgatott nem igazán rendült meg a családi kassza. Nálam ez azért nem így van. Akkor most jobban élek?
Nyilván bizonyos szempontból igen. De ez a szempont, amit a technológiai fejlődés adott.
A boldog béke időkben, egy zsellér napról napra élt
Egy szegény paraszt már inkább hétről hétre
A fölött már eljutunk a havi megélhetésig. És ugye elég sok szint van még felele.
Az iparban is valahogy így néz ki.
A segédmunkásnak kb.: napi gondjai voltak.
A betanított munkás már azért a hónapot valahogy kihúzta
A fölött már lehet nyújtózkodni is valamennyit.
Persze az adott korszak technológiáján, ahol azért igaz, ha tüskébe léptél, orosz ruletteztél a teatanusszal.
De legyünk már észnél, ez ugyanúgy igaz a grófra is, mint a legszegényebb zsellérre.
A polgári iskola neve is árulkodó, mert nem véletlenül polgári, aki azt elvégezte, és ez azért nem volt kevés, már a hivatalnoki lét felé nézelődött. Nem a mai értelemben vett felső osztályról volt szó, és nem is gimnáziumról.
Szóval messze nem volt annyira rossz az a helyzet, mint ahogy szeretjük beállítani.
Persze ha csak az anyagi javakat nézed, akkor ma hihetetlenül jobban élünk, mint akár Ferenc József.
De azért érezzük ugye, hogy a valóságban nem?