Nekem azért beszédes az, hogy a nyomorgó József Attila a Sorbonon tanult, és ezt akkor úgy gondolták, hogy azért ez már nyomorgás.
Ezt József Attila mondta, hogy nyomorgás, közben meg meg tudott élni. Nagyon sok szegény gyerek lett amúgy kiemelve, például az egyházak révén, vagy különböző társaságok, szövetségek finanszírozásából és pártfogásából. Akkoriban sokkal jobban ment ez a felkarolás, mecénáskodás, filantróposkodás mint ma, igaz, ehhez az is kellett, hogy hagyja magát valaki támogatni. Ma azt látom, hogy mindenki annyira kurva okos, hogy majd önnönmaga egyengeti saját útját.
Amúgy is egykorvolt kedvenc íróm is ha volt ideje a Dunában úszó dinnyehéjat nézegetni, meg vágyakozni a libasült után, akkor mi a faszért nem ment el dolgozni, oszt' utána írogatott volna.
Szerintem is az, de ez nem változtat azon, hogy, igazat adva annak, mehetek úri szabóhoz, ez akkoriban a közép parasztság színtje volt, ma Európa nagy részének a luxus.
Nem. Szabóhoz, cipészhez elmenni döntés kérdése. Egy normálisan elkészített ruha, cipő kiteszi egy életet; egyszeri befektetés.
Egy akkori velem színtű dolgozó nem 2-3 ruhából gazdálkodott, hanem volt csak öltönyből 10 féle a szekrényben.
Nem tudom, hogy milyen szintű dolgozó vagy, így ugye nehéz belőni. De mondjuk egy hivatalnoknak, banki dolgozónak, irodistának volt mondjuk -szerintem- 2 rend öltönye. A 10 öltönyös már nagyon úr volt.
(Bár a világ is annyira kifordult, hogy van egy rend öltönyöm, amit már fel sem veszek, mikor rendszeresen kinéztek a túlöltözöttségem miatt, holott nem én voltam túlöltözve, hanem mindenki más alul és sajnos az emberek, még jóval magasabb pozíciókban is mint én egyszeri ganajtúró, abszolválnak egy feketeöltönyös megjelenést egy színes sportzakóban, szerencsés esetben nyakkendővel, de legtöbbször anélkül; vagy színes ingben.)
Ma se kívánságműsor. Na jó a napról napra talán igen, de a hónapról hónapra nem.
Jó, de gondolj bele, ha csak arra költenél, mint akkor; menyit költenél? Ugye nem volt 1-2 autó családonként, nem volt mobil-előfizetés, okosóra-okostv-okostelefon stb. Tehát egy csomó pénzt lehúznak az emberekről úgy, hogy ezek kb. rendszeres kiadások a materiális és immateriális értékcsökkenés végett.
Annyit állítottam csak, hogy az, aki 1900ban betanított munkásig vitte, nagyobb létbiztonságban és ez álltal életszínvonalon élt (persze az adott korszakhoz mérve) mint ma egy kkvs középvezető.
Nem tudom, lehet igazad van, nem szoktam kkvs középvezetőkkel találkozni, vagy cégvezetőkkel, vagy munkásokkal beszélgetek, ha beszélgetek de középvezetővel nem tudom, hogy mikor beszéltem utoljára.
