M
molnibalage
Guest
Ez ebben a formában nem igaz. Az emberanyagot adta a CMWH, de igen sokszor jenki hadianyagon és hadtápon mozogtak.
És ezt mire alapozod? A háború végén a németek már 18 év alatt és 45 feletti emberekkel is töltötték fel az alakulatokat Az jenkik az emberanyag töredékét sem merítették ki és kicsit magasabb veszteségi rátával is tudtak volna dolgozni, ha felvállalja a politika.
A számok alapján nem látom azt, hogy ne ment volna egyedül, csak tovább tartott volna és fájdalmasabb lett volna a történet. Érdemes megnézni, hogy pl. a tűztámogató cirkálók és csatahajók közül hány volt US Navy úgy a D-napon úgy, hogy ők a Csendes-óceánon is harcoltak, míg a britek részvétele a 42-es bukások után gyakorlatialg Burmára korlátozódott India védelmében. A US Navy meg nyomult előre a többi haderőnemmel úgy, hogy "Európa az első". Hmhm....
Hajók. A csatahajók és cirkálóknál kb. 50-50% a kisebb hadihajóknál volt több CMWh.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Allied_warships_in_the_Normandy_landings
Partaszálló eszközök? ~1000 db US és 100-nál kevesebb UK. Uhm...
https://en.wikipedia.org/wiki/Landing_Ship,_Tank
Az LCT-kre megpróbálok majd statot keresni, de ott is a későbbi változatok számain igen gyanúgy, hogy ki gyártotta le azokat és hol...
Zoli egyik írásában különösen van önálló brit partaszállásról megjegyzés. Az egyetlen teljsen brit erős partaszállás végrehajtották a megszállás során és majdnem úgy katasztrófa lett, hogy ellentevékenység sem volt. Talán a Nelson írásban volt. És bingo, jól emlékeztem.
A térségben állomásozó brit fegyveres erők főparancsnoka, Louis Mountbatten tengernagy, úgy gondolta, a Malájföldre visszatérő angol csapatok számára felesleges új bevonulási tervet készíteni, sokkal praktikusabb lesz, ha egyszerűen csak végrehajtják a már amúgy is előkészített partraszállást, amihez már összegyűltek a csapatok. Szeptember kilencedikén így végrehajtották az eredetileg Malájföld visszafoglalására kidolgozott Zipper hadműveletet, természetesen az előzetes légicsapások, és a partraszállás tüzérségi előkészítése nélkül.
A hadművelet során a britek több mint százezer katonát tettek partra a kijelölt pontokon. A partraszállást a flotta nagy erőkkel biztosította, bár ellenségtől már nem kellett tartani. A fedezetet adó hajók között volt a Nelson, és a francia Richelieu csatahajó is. A megfigyelők utóbb megállapították, igen nagy szerencse, hogy az ellenség már nem tanúsított semmilyen ellenállást, ebben az esetben ugyanis a partraszállás könnyen katasztrófába torkolhatott volna. Az irányító tisztek ugyanis egyáltalán nem álltak a helyzet magaslatán, a partraszálló csapatok egykettőre összekeveredtek, és a partokon óriási káosz alakult ki. Az egymásra torlódott csapatok között egy japán ellencsapás óriási vérfürdőt vihetett volna végbe.
Tehát igazából a CMWh erők partaszállása az volt Európában, hogy "óriások vállán állva" Segített a keleti front léte és az, amit az USA adott anyagot és, hogy eltüntette a LW-t az égről. Az angol üzemek gyártották le a Mulberryket, ez volt talán a legkomolyabb részvétel, a partaszálló hajók döntő része USA üzemeiben készült és a jenki nappali USAAF érte el azt, hogy a LW megszűnt tényező lenni 1944 nyarára. Keleten is volt sok veszteség, de nézd meg, hogy a német ászok is hol és mikor véreztek el szépen sorban. 1943-tól, honi légvédelem.
(Erről is volt már szó forrást is adtam rá...)
Kína jelenleg erőből pénzzel kolonizál és tényleg globalizált kereskedelme van. Csak egy háború esetén bármi, ami 800-1000 km-en túl van, azt az útvonalat nem képes biztosítani, a haditengerészet erre (még) nem képes az USA ellen. Más ellen meg már részben most is.
Így utólag visszanézve picit túlzó volt a hasonlat, de azért egyes vonások részben azonosak.
:format(webp)/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_asset/file/9186577/Screen_Shot_2017_09_06_at_14.37.05.png)