Nekem erről a gmo vitáról a margarin-vaj esete jut eszembe, mindenki tudja, hogy a margarin egy ipari hulladékból készített vegyület. Mégis fogyasztják és különböző kutatásokkal próbálják bizonyítani, hogy nem káros.
Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
Jó lenne a párhuzam, de a gmo élő anyag és ahova egyszer betette a lábát onnann kitisztítani lehetetlen és ellenőrizhetetlen mutációkkal génszennyeződik minden!
Lásd a fentebb linkelt 3 részes videókat, ahol elmondják, hogy a gmoról leállás után a 16. évben is még 1%-os volt a génszennyezés. Azt nem lehet nemgmo terméknek eladni.
Megfogtad a kulcskérdést.
Azért, mert az nem piszkál bele (főleg nem visszafordíthatatlanul) az emberi szervezeten kívül vett ökológiai rendszerbe.
Zárt, kontrollált, szabályozható és követhető. Minden ami a GMO növények szabadföldi termesztésekor hiányzik.
Az a baj, hogy a hagyományosan keresztezett növények esetében is van természetes génsodródás, ami egy másik vonalra történő váltás után is fellelhető, öröklődhet. De a természetben is így van. Csak míg a GMO esetén tudjuk, hogy mely génszakaszt keressük, monitorozható ez a sodródás, a többi esetben halovány fingja sincs a delikvensnek, hogy a termesztett növényeinek milyen génszakaszai sodródtak (ivarsejtekkel), milyen mennyiségben. És ezek a "hagyományos" gének is átmehetnek fajok között is. Az evolúcióról ugye hallottál? Az irányított gének felügyelete jóval könnyebb és szabályozhatóbb (ha biomérnök csinálja és nem filozófus), mint a természetben előforduló folyamatoké.
Ha beteg vagy, ugye Te sem nem a mongolisztikán végzett bölcsésztől kérsz segítséget, hanem orvostól.
A növényeket is vizsgálat alá helyezik. Nincs olyan, hogy csak úgy szórom ki a természetbe.
A génmutáció folyamatos a természetben.Gmo célzott génmutáció,amit egyébbként nemesités formában x1000 éve csinállunk.Ez egy felgyorsult világ,felgyorsult módszerekkel.A kockázat ugyanaz,csak a hatás gyorsabb.Természet szempontjábol lényegtelen.Bármit elcseszhetünk,a természetnek van pármilió éve,hogy helyrehozza.Nekünk viszont nincs.Rengeteg embert etetni kell,bármi áron,mielött egymást falják fel.Nincs idő a hagyományos nemesités kivárására.Önmagában a génmódositás nem jó vagy rossz.A kivitelezés dönti el,hogy áldás vagy átok lesz e a végén.
Aztán majd ha 250 milliárdan leszünk építünk fémrácsból a szárazföldek fölé egy második szintet, és két szinten fogunk létezni.
25miliárdan se leszünk,a tulszaporodot populációk mindig összeomlanak.Technológiai fejlődés teszi lehetővé a jelenlegi létszámunkat is,de a kiaknázható energiafórás nem korlátlan.250Mr-hoz a csillagközi utazás,és más bolygók földiesitésének technologiája kéne.Új,kiaknázható erőforrás
Na látod. Akkor meg mi a f@sznak etessük őket? Egyék meg egymást nyugodtan. Már bocsánat.
Felgyorsult profitmaximalizálással....[/QUOTE]
És ebben mi az újdonság?Smilodonnak azért nőt olan szép nagy metszőfoga,hogy maximalizálni tudja a zsákmányt.Néki a masztodonpeccsenye volt a profit.Húsvét szigetet meg kőbaltával sikerült lecsupaszitani.Nincs új a nap alat,csak a technológia lett fejlettebb
Sziasztok. Már több mint egy éve követem a htka fórumokat csendesen, de a mostani és egy multkori mezőgazdasággal kapcsolatos beszélgetés kapcsán úgy gondoltam megtöröm szótlanságom 
. Szóval itt már nagyon sokat esett szó a szántásról. Ne keverjük a több ezer éve használt szántási technikákat és a mai, talajforgató szántást. Van egy videó ha megtalálom belinkelem ha nem akkor haérdekel valakit megpróbálom elmagyarázni miért pusztít a talajforgató szántás. Igaz önmagába nem csaka aszántás vágja tönkre a földeket. Ott van még az is hogy oriási monokultúrákat vetünk ami megint csak nem szerencsés dolog. De van még itt más probléma is.
. Szóval itt már nagyon sokat esett szó a szántásról. Ne keverjük a több ezer éve használt szántási technikákat és a mai, talajforgató szántást. Van egy videó ha megtalálom belinkelem ha nem akkor haérdekel valakit megpróbálom elmagyarázni miért pusztít a talajforgató szántás. Igaz önmagába nem csaka aszántás vágja tönkre a földeket. Ott van még az is hogy oriási monokultúrákat vetünk ami megint csak nem szerencsés dolog. De van még itt más probléma is.
Cikk a katonák ölési hajlandóságáról:
https://mult-kor.hu/lk-ha-kell-vagy...ak-lesi-hajlandosaga-a-haboruk-soran-20180806
https://mult-kor.hu/lk-ha-kell-vagy...ak-lesi-hajlandosaga-a-haboruk-soran-20180806
M
molnibalage
Guest
Fogalmazzunk úgy, hogy erős kétségeim vannak a cikk valóság tartalmával kapcsolatban. Mert akkor a háborúkban nem lett volna ennyi halott és sokkal tovább tartott volna. A bombázás és tüzérség nem volt kellően hatásos ahhoz, hogy milliós harctéri veszteségeket okozzon.
Lehet, hogy ez csak a jenki katonákra vonatkozik és nyugati fronton, erős kétségeim vannak, hogy a japánok ellen csak 2% ölt volna vagy a szovjeteknél németeket szintén 2%.
Nekem az egész egy városi legendán alapuló írásnak tűnik. Forrás sehol...
Ezen felül szintén nem ad magyarázatot semmilyen II. vh előtti összecsapás iszonyatos vérfürdőire, ahol sokszor teljes hadseregek pusztultak el. Hogyan is volt lehetséges ez, ha senki nem akart ölni? Ráadásul a hatásos lőfegyverek előtt az katona ölési zónája kicsi volt még tűzfegyverrel is az ellen szeme közé lőtt szó szerint, szuronyrohamnál meg aztán tényleg...
molnibalage
Ez egy amerikai hadseregnek készült tanulmányon alapul, amit a saját korában is sokan vitattak. (ezt írja is a cikk)
Számomra az az érdekes, hogy a 2% az közel azonos a társadalmon belüli szocihopatás hajlammal rendelkezők arányával.
Meg ha bele gondolsz , ha csak 2% harcol az kevés tűnik, viszont ha a 2% olyan 98% ellen harcol akik nem akarják őt megölni, akkor a 2% elég szép eredményeket tud elérni. Ennek a témának a doku filmes feldolgozásában nem egy olyan "hőst" mutattak be, akik adott esetben egyedül megöltek egy-egy csatában 20-30 embert! Sima gyalogosként...
A mesterlövészeknél meg nem egy olyan volt aki 50+ igazolt találattal rendelkezett.
Ha nem is 2%-ot, de egy 5% körüli valós arányt azért el tudok képzelni.
Ma meg már ugyan ez igazoltan 90% fölötti....
Az ókori csatákban meg az volt az érdekes, hogy sok olyan csata volt ahol csak minimális vesztességek voltak. Ritkák voltak az olyan csaták , mint a thermopülai csata. És ott is (szerintem) azért tudtak kitartani a Spártaiak, mert egész életükben ölésre nevelték őket, míg a perzsáknál full hétköznapi fickók harcoltak, valószínűleg jóval kisebb ölési hajlandósággal.
Inkább az ilyen csaták voltak a jellemzőbbek:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pákozdi_csata
Több 10.000-s haderők közötti össze csapás, pár 100 fős veszteségekkel.
Ez egy amerikai hadseregnek készült tanulmányon alapul, amit a saját korában is sokan vitattak. (ezt írja is a cikk)
Számomra az az érdekes, hogy a 2% az közel azonos a társadalmon belüli szocihopatás hajlammal rendelkezők arányával.
Meg ha bele gondolsz , ha csak 2% harcol az kevés tűnik, viszont ha a 2% olyan 98% ellen harcol akik nem akarják őt megölni, akkor a 2% elég szép eredményeket tud elérni. Ennek a témának a doku filmes feldolgozásában nem egy olyan "hőst" mutattak be, akik adott esetben egyedül megöltek egy-egy csatában 20-30 embert! Sima gyalogosként...
A mesterlövészeknél meg nem egy olyan volt aki 50+ igazolt találattal rendelkezett.
Ha nem is 2%-ot, de egy 5% körüli valós arányt azért el tudok képzelni.
Ma meg már ugyan ez igazoltan 90% fölötti....
Az ókori csatákban meg az volt az érdekes, hogy sok olyan csata volt ahol csak minimális vesztességek voltak. Ritkák voltak az olyan csaták , mint a thermopülai csata. És ott is (szerintem) azért tudtak kitartani a Spártaiak, mert egész életükben ölésre nevelték őket, míg a perzsáknál full hétköznapi fickók harcoltak, valószínűleg jóval kisebb ölési hajlandósággal.
Inkább az ilyen csaták voltak a jellemzőbbek:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pákozdi_csata
Több 10.000-s haderők közötti össze csapás, pár 100 fős veszteségekkel.
