Nos, ha már nem olvastad el a linket, akkor ideidézem: "Az idézet művet nem olvastad, felépítését nem ismered, de azért, mert egy blog névtelen szerzője a Kassai Kódex és annak vélt vagy valós feldolgozását kifogásolja már magát az általam írt tartalmat nem tartod valósnak? (Ami valóban F.M.J.-től van, de az nem a Kassai Kódexen, hanem más, csak lábjegyzetben 5 különböző művön alapszik -egyébként csak azért, mert véletlenül pont most olvastam el újra, de azért olvastam már mástól is a böszörményekről pl.: Karácsonyi János)
Tartalmát is cáfolod? Mert nem tetted.
A böszörmények (és illetve a Magyarországon élő muzulmánok, bármilyen név alatt legyenek mint pl.:káliz, szaracén, izmaelita, böszörmény stb.) vélhetően pusztai népek/pl.: bolgárok voltak vagy sem?
Jelentős volt a kereskedelemben levő szerepük pl. a felsoroltakban (a tudományok és a katonáskodás mellett)? Igen, vagy nem?
Nehezen szorultak vissza, olvadtak be, vagy ehhez kellett pár évszázad, szigorú törvények, és legalább egy tatárjárás? Igen, vagy nem?
És ha már ilyen tudományosba nyomod, akkor minimum három, egymást alátámasztó, hiteles forrással írd az állításaidat, ha pedig nem, akkor minimum kétségesnek fogom értékelni, de inkább nem alátámasztottnak.
Hogy miért követett el durva hamisításokat Fehér Mátyás Jenő, azt Kovács Béla egy tőle származó idézettel próbálta megvilágítani: „Egyet azonban be kell vallanom: az elkötelezett történetírók egyoldalú, nyomasztó örökségként reánk nehezedő történelemszemléletével szakítva, szándékosan és következetesen keleti, ázsiai igazolást keresek. Kötelességemnek tekintem ezt azért, mert az ’Európa idegenje’-ként kezelt magyarság a nyugati történelemszemléletben mint műveletlen, barbár, alacsonyabbrendű népség szerepel. Ázsiai, ősisoron szerzett örökségünket sokszor még magyar részről is szégyenkezve takargatták, vagy érdekcsoportok irányítása szerint az északi peremnépek ’halszagú atyafisága’ közé utalták. Az elsőn nincs szégyenkeznivaló, a másik pedig átlátszó, ártó szándék. Mindkettővel kötelességünk szembe szállni.” (Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció. Buenos Aires. 1968. 10. o.).
Vagyis Fehér Mátyás Jenőt a hamisításaira egyfajta megfelelési kényszer vezette rá, amelyet az amerikai nehézségek után az ottani, majd az argentínai magyar emigrációs környezetbe történő beilleszkedési vágy vezetett. Kovács Béla szerint ezzel menthetetlenül elkövette a legsúlyosabb történeti hibát, hiszen egy újszerű, szokatlanul furcsa forrást fedezett fel, amelyről sejthette hogy el fog veszni, mégis a saját durva hamisításait keverte bele, megkérdőjelezve ezzel a teljes anyagának a hitelességét, és elejét véve annak, hogy legalább az ő jegyzetein keresztül fennmaradjon ez a forrás.
Azonban Kovács Bélával ellentétben meg kell jegyeznünk, hogy pillanatnyilag az, hogy valaha létezett Kassai Kódex, Fehér Mátyás Jenő egymásnak ellentmondó szavain kívül nem bizonyítja semmi. Az, hogy egy ember ennyi mindent nem találhat ki, kevés ahhoz, hogy hitelesnek fogadhassa el a történettudomány a Kassai Kódexet."
Szóval, amikor a böszörmények "bűneire" hozott forrásod hamisnak bizonyul, mit tartsak valósnak az erre épülő állításodból? Amit később leírsz (mármint, hogy a böszörmények bolgár-török népelem volt), az meg ott van az általam az elején beidézett forrásokban.
Ahova mi megyünk néha (igaz, nem BP.) vagy 5-ször ekkorák vannak.
