A világtörténelem során minden nép, amely a délorosz sztyeppén élt és kapcsolatban állt fejlett urbánus kultúrákkal, rabszolgával kereskedett a szkítáktól az ukrán maffiáig. Az Ukrajnának nevezett területen a sztyeppei részt kivéve, az egyetlen értékesíthető erőforrás az ember a mai napig. Fejlett, termelő tevékenységet csak a sztyeppén lehetett folytatni különféle okoknál fogva, az ipari forradalom előtt azért, mert itt voltak a legjobb földek a nagyállattartásra, majd a mezőgazdaságra, utána pedig azért, mert véletlenül itt voltak a legfontosabb nyersanyagok, a vasérc és a kőszén is.
Amikor a magyarok itt éltek a szubbotyici kultúra keretei között (Etelköz), akkor a kortárak leírásai szerint is, mi voltunk Bizánc fő rabszolgaellátói. Amit kalandozásoknak hívunk a honfoglalás után, az alapvetően ennek az üzletágnak a fenntartását szolgálta, nem a rablott arany volt a fő biznisz és nem a kisded katonai beavatkozások a helyi viszályokba, hanem az elhajtott germán, latin és szláv emberek, amik mentek is tovább a bizánci munkaerőpiacra! Akkoriban a migráció fő szervezői mi voltunk, csak a migránsok nem önként indultak útnak. Hatalmas üzlet volt, nem véletlen, hogy a félnomád gazdaságunk alapjai akkor ingottak meg és indult meg a honfoglaló társadalom gyors felbomlása, amikor véget értek a kalandozások, katonai és geopolitikai okoknál fogva és ezzel a magyar GDP jelentős része eltűnt, a szabad harcosok megélhetés nélkül maradtak (később részben székelyek lesznek) és a már a honfoglalás idején is előrehaladott feudalizáció a növekvő belső kizsákmányolás és azzal együtt az intenzívebb termelőgazdaság irányába vett fordulatot.
Amikor a magyarok itt éltek a szubbotyici kultúra keretei között (Etelköz), akkor a kortárak leírásai szerint is, mi voltunk Bizánc fő rabszolgaellátói. Amit kalandozásoknak hívunk a honfoglalás után, az alapvetően ennek az üzletágnak a fenntartását szolgálta, nem a rablott arany volt a fő biznisz és nem a kisded katonai beavatkozások a helyi viszályokba, hanem az elhajtott germán, latin és szláv emberek, amik mentek is tovább a bizánci munkaerőpiacra! Akkoriban a migráció fő szervezői mi voltunk, csak a migránsok nem önként indultak útnak. Hatalmas üzlet volt, nem véletlen, hogy a félnomád gazdaságunk alapjai akkor ingottak meg és indult meg a honfoglaló társadalom gyors felbomlása, amikor véget értek a kalandozások, katonai és geopolitikai okoknál fogva és ezzel a magyar GDP jelentős része eltűnt, a szabad harcosok megélhetés nélkül maradtak (később részben székelyek lesznek) és a már a honfoglalás idején is előrehaladott feudalizáció a növekvő belső kizsákmányolás és azzal együtt az intenzívebb termelőgazdaság irányába vett fordulatot.
Én is írtam, hogy akkoriban nagyjából általános szokás volt, de valamiért mégis az izmaeliták esetéb
