Nekem az a bajom vele, hogy értelmetlennek tartom. A mai készülékek annyira sűrűn pakoltak, és annyire mini és érzékeny alkatrészek vannak bennük, hogy normális szervízen kívül hozzájuk nyúlni képtelenség. Ez már nem a régi butafon, aminek lepattintottad a hátulját, ha kontaktos volt az akksi max. beraktál egy félbehajtott, lejárt villamosjegyet.
Ha elromlik, beviszed az apple saját javítójába, vagy apple által felhatalmazott javítószalonba és ott megcsinálják. Amúgy nagyon profik, bár nekem csak egy akksicsere volt eddig, meg egy gyárilag hibás füles amit kb. azonnal kicseréltek újra, pedig nem is ott vettem. Ez kocsiknál pontosan így megy, bukod a garit ha nem megfelelő (márka vagy azzal egyenértékű, minőségbiztosított) szervízbe viszed, hanem gányolják valami sufniban.
Nyilván ennek van üzletpolitikai oka (hozzájuk jön a bevétel), de minőségbiztosítási oka is. Egy gyártó aki premium piacra pozícionált termékek gyárt, elveszti a vásárlóit, ha a termék javítás után is szarul működik, mert azt a vásárló nem nézi, hogy a dzsunka sarki javítóbolt nem volt felkészülve a speckó mini csavarok és egyéb biszbaszok szerelésére, hanem azt hogy ez a szar megint nem működik, pedig már "megjavították". Legközelebb mást fog venni, mert a terméket okolja, nem a szervízt.
Maradjunk annyiban, hogy mindkettőtöknek igaza van, de még ha igaz megállapításokat is tettetek, nem látjátok a teljes képet.Nem annyira profik. Inkább csak nagyobb egységeket cserélgetnek, mintsem, hogy egy hibakeresés után szakszerűen és takarékosan javítsanak. Ha mégis javítanak valami apróságot, akkor az sem lesz olcsóbb, hanem mondanak egy pofátlanul nagy összeget(, ahogy a lentebb linkelt videókban szerepel). Megtehetik, mert ha meg akarod menteni a túlárazott gépedet és az adataidat, akkor fizetni fogsz...
Louis Rossmannak van egy saját és független javítóműhelye, ahol többnyire apple termékeket javítanak. Ő egészen jól átlátja, hogy milyen aljas trükkökkel húzzák le a apple-nél az embereket. Éppen most folyik az usában egy "right to repair"-törvény előkészítése, aminél még csak a meghallgatásoknál tartanak. Rossmann, és sok hozzá hasonló szaki önként, saját pénzből megy el ezekre és mondja el a véleményét. A tech cégeket képviselő lobbisták inkább csak mellébeszélnek. Illetve azt azért jó látni, hogy van néhány szenátor is aki megérti a problémát (4:26-tól):
Ez jól hangzik, de sajnos nem ez áll a gyári korlátozások hátterében. Szó nincs valami előrelátó gyártói bölcsességről. Ez csak egyszerű kapzsiság:
Én sem biztos, hogy minden aspektust átlátok, de azt gondolom, hogy nagyobb rálátásom van erre a témára.
Az Apple (most maradjunk nála, mert a perek az Ő eljárásai kapcsán robbantak ki) megpróbál egyensúlyozni a felhasználói igények, a rendelkezésre álló gyártástechnológiák, valamint a profitmaximalizálás között billegve. A gépeik tervezésénél elképesztően buta megoldásokra hajlamosak csak azért, hogy felhasználói élmény szempontjából kiemelkedőt alkossanak. Holott gyakran elképesztően nagy mérnöki marhaságokra képesek.
Mondok egy példát:
Annak idején még az eredeti fehér/fekete műanyag MacBook-os esetén a gép összeszerelésénél minimum 15-20 FÉLE csavarra volt szükség a gép összeszereléséhez. Amiből 2 olyan is volt, amelyiknek nem volt mechanikai jelentősége. Kizárólag azért kerültek a gépbe, mert kívülről szimmetrikusnak kellett lennie a gépnek és Jobs az ilyen dolgok miatt lett az aki.
Mutatom:
A 2 jelölt csavar tényleges funkcióval bírt, de az ellenkező oldalon volt/van 2 ugyan ilyen csavarfej - dísznek. A tényleges rögzítést a fenti képen már kicsavart 2 csavar látja el, csak belülről:
Pedig van rajta kívülről is 2 csavar.
A középső gépen lévő és jól látszó 2 csavarról beszélek:
Mindkét csavarnak kizárólag díszítő funkciója van!!!
És azért is jó ez a fenti kép, hogy lássuk, hogy honnan jutottunk el hova. Már ami a vékonyabb gépekért kifejtett erőfeszítést illeti.
Másik példa: Az Apple egyes nem túl régi gépeinél rájött, hogy millimétereket lehet spórolni azon, hogy az akkumulátorokat nem borítják be semmivel, hanem a cellákat csak lazán összefogják, egy flexibilis műanyag fóliával. Így megspórolják a "frame"-et, amivel egyrészt könnyebb lesz a gép, másrészt vékonyabbat is lehet gyártani.
A megoldás: Ezt a nyeklő-nyakló miskulanciát egy kurv@erős kétoldalas ragasztóval beleragasztották, az egy, alumínium tömbből maratott "top case"-be.
Ez egészen addig kiválóan beválik, amíg ki nem kell cserélni az akkut. Az Apple nem is cseréli külön, csak és kizárólag a top case-zel együtt, amiben meg - szintén a vékonyítás jegyébe - oldhatatlanul bele van rögzítve a billentyűzet is (összesen valami 60.000HUF). És ha hozzáteszem, hogy ez a top case funkcionál önhordó géptestként is, aminek a cseréje a gép összes alkatrészének kiszerelését vonja magával..... Látszik ugye, hogy ez nem az olcsó javítás megtestesült példája.
Viszont cserébe az önhordó alu ötvözet eléggé ellenálló a karcoknak, maga is vezeti a hőt, és emiatt kisebb aktív hűtést igényel - csendesebb kialakítás lehetséges. Hja és rohadt vékony gépet eredményez, nagy akkukapacitással.
Másik aspektus: Az Apple rájött, hogy a support/szerviz rendszeren elég sok pénzt spórolhat. Mégpedig úgy, hogy a szervizalkatrészekként a gépbe kerülő alkatrészek igen jelentős része javított alkatrész. Az Apple rákényszeríti a rendszer szereplőit, hogy a hibás, de rentábilisan javítható alkatrészek (pl. alaplapok) pillanatokon belül (72óra) visszakerüljenek a logisztikai rendszerébe. Majd külön gyárakban ezen alkatrészek javítását elvégezve (szigorú QC) mehetnek vissza újra szervizalkatrésznek.
Eredmény: Viszonylag nagy alkatrészmozgatási igény, viszont nem tartanak alkatrészeket az egyes országokban, hanem minden egyes javításhoz a szervizes, egyedi rendeléssel igényli meg az alkatrészt az európai alkatrész-logisztikai központból, és onnan küldik be az alkatrészt 24 órán belül (persze, ha nincs készlet hiány).
Ezzel elérhető, hogy 1 központi raktárból el tudnak látni egy kontinensnyi piacot, ami olcsóbb raktározási költségekett jelent, mintha lenne minden országban alaktrész raktár.
Pl. ennek sem tennének jót a 3rd party szervizek, mert őket nem nagyon lehetne rávenni az alkatrészek villámgyors visszajuttatására. Akik ráadásul biztosan elkezdenének az alkatrészek "megpatkolásával" is próbálkozni, és kudarc esetén próbálkoznának a visszavitellel - akkor már az alkatrész javítási opcióinak 0-ra redukálásával.
Ez az alkatrész onnantól elvész a rendszer szempontjából. Később a hiányát kis példányú után gyártással kellene pótolni, arany árában.
Ez a rendszer segít a készletezni való alkatrészek minimális mennyiségen tartásában, és ezáltal csökken a nem likvid források aránya (magyarul: nem áll az alkatrészekben a pénz).
Azt se feledjük, hogy Louis Rossmann maga is nagyon komolyan érdekelt alanyi jogon az alkatrészek áramköri szintű javításában, tehát ő, a videóival nyilvánvalóan azt szeretné elérni, hogy megmaradjon az egzisztenciája, tehát az ő érdeke az, hogy az Apple rendszerének a negatív elemeit emelje ki, és nagyítsa fel. Ezzel egy elég komoly nyomást helyezzen az ügyben döntő bírókra.
Mindkét félnek igaza van, és várhatóan nagy változások lesznek az Apple-nél. De érdekes módon pl. az új Mac Pro amellett hogy elképesztően drága, már a modularitás felé lépett vissza. Ugyanakkor pl. az Apple kitalált olyan dolgokat is, hogy a High-end termékskálájánál elkezdtek olyan flash alapú tárolási formákat használni, ahol a memória kontroller már az alaplapra van integrálva. A foglalatba egy minimális elektronikával ellátott SSD memória chip kerül csak. Na ehhez alkatrészt kereskedelmi forgalomban nem nagyon lehet majd kapni. Viszont - bár ez csak feltételezés részemről - nagyobb az elérhető adatbiztonság, mert ha valaki ellopja a gépet és azon volt egy firmware lock, akkor hiába veszi ki a memória csipeket, és tenné át egy ugyan ilyen gépbe, ha a firmware lock lekódolja a adattartalmat, akkor azt csak az eredeti alaplappal lehet visszaolvastatni, ami meg ugye lockolva van....