Ja,természetesen Magyarul is megtanultak,mert,hogy itt is akad pár darab.
Azt hittem legközelebb csak Boszniában
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ja,természetesen Magyarul is megtanultak,mert,hogy itt is akad pár darab.
Hol vannak?Ja,természetesen Magyarul is megtanultak,mert,hogy itt is akad pár darab.
Hol vannak?
(Egyébként meg mi az hogy megtanultak?! Eleve magyarul beszéltek!)
Hja,és mivel nem voltak balfaszok,átúsztak minden kontinensre,és zseniként minden ott lévő nyelvet beszéltek,rávettek mindenkit,hogy ugyan,építsünk már ezen a kontinensen is pár piramist,mert egy másik kontinensen is ez jutott az eszünkbe.
Majd megépítettek pár ezret a bolygón,betájolták őket,mindenütt volt pont annyi kőfaragó,rabszolga,facsiga,fadaru,fúrógép,meg ami éppen kellett.
Értem én.
Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg, másfelől több ezer év eltéréssel épültek azok az építmények amiket ma az egyszerűség kedvéért piramisnak hívunk.
+felhozhattad volna azt is, hogy a házaknak a világ minden táján van teteje meg bejárata...
Szóval egyből pontosítanám magamat. Egy hasábhoz, ha rézvésőkkel vésik ilyentén módon, hetek is kellhetnének. Lehetnek persze vas és acélvésőik, ha azzal nem a gránitosok harcolnak a hegy ellen, de ennek nem sok a valószínűsége, mert szerintem ennek a vésének így nem sok a valószínűsége. Irgalmatlan eszközfogyasztással és emberanyag kieséssel járna.
Vágás. Tegyük fel tehát a befurkálás és vésés eddigi módszerei helyett a vágást. Mivel vághatták? Lehettek különböző méretű fakerekeik, amiket bevonhattak rézzel és/vagy vassal(nem hinném, hogy erre is volt vasuk), hogy homokot dörzsölve forgómozgással vágjanak. Mekkora kellett hogy legyen egy ilyen vágó ahhoz, hogy stabil maradjon a folyamat teljes hossza alatt? Hogyan oldaották meg a horizontális irányú folyamatos süllyedő mozgását a vágás sebességének függvényében, mennyire súlyozták le, hogy a forgó kerék ne magát a gépet vigye el? A párhuzamvonalzót még képes is vagyok feltételezni róluk, hogy kis edényekkel vízszintbe állítsák egyenes vonalahoz mérve a vizet, de mennyire kellett jól gépet építeniük, hogy az áttétekkel, vagy anélkül erre a vízszintre a teljes eresztés folyamán a kőnek feszülő korong, a gép saját súlya és a forgó mozgás torzító hatásai ellenére merőlegesen tegye a dolgát a teljes mélységig? Mennyi homokot kellett ehhez a hegyre hordani, hogy az állandó kidobott, szél által elvitt, repedésekbe beszóródott, kőporral keveredett anyagot pótolják folyamatosan? És ami a leglényegesebb kérdések között van, milyen vastagságú vágókorongokat kellett használniuk? Minél keskenyebb, annál hatékonyabb a kisebb felületen képződött kisebb súrlódás miatt, viszont ha optimális vastagságú korongokat használtak, akkor nem tudtak sem benyúlni, sem kellően vastag és erős köteleket átfűzni, hogy fixálhassák a kiemeléshez. Kellően vastag korongokkal viszont minden milliméterrel fokozottan romlott a hatékonyság és sokkal több energiára volt egy tömb vágásához. Az íves vágások miatt csak a kő alján maradhatott kevés húsa a sziklának ami a helyén tartotta a tömböt, ami alulról is kikönnyítve(akárhogy) pusztán a saját tömegével kiszakadhatott és megindulhatott. Tehát csak bizonyos szintig vághattak egy vágással és az optimális mélységekhez mindenütt balesetmentesen a vágógép rengeteg pozícionálásával járt, tehát súlyok le, nehéz gép kicsit odébb, vízszintezés, súlyok vissza. rengeteg idő. Ha kisebb kerékre cseréltek, hogy optimális mélységben vágjanak a fixáló anyag megmaradásához is, illetve a szomszédos tömb anyagából se vágjanak ki feleslegesen hiszen az már előre balesetvezélyes lenne így, akkor még több munka, mert kioldani a kereket rögzítő bármilyn megoldást, fel a másikat aminek pontosan kell illeszkednie, teljesen egyenes kell lennie és képesnek kell lennie folytania az eddigi vágási síkot. Ezzel a módszerrel szép felületet kaphattak, de rohadt lassú és sok embert lekötő munkával, ahol aztán mégiscsak a leválasztáskor, úgy hogy már elvileg köteleknek kellett kitöltenie a vágás vonalát, kellett volna teljes mélységig bevágni a tömböt mégiscsak belevágva a szomszéd leendő tömb anyagába egy nagy koronggal. Ez így nem oké, különösen, ha belegondolunk, hogy a víszintes vágásokhoz ezt mégis hogyan oldották meg, erőátvitellel, vízszintes pozícióban tartással, nyomóerővel, és bejuttatott homokkal a vágás lényegi anyagával, ami egyből ki és leszóródik?
Ha végigvágták a sziklát és otthagyták azt a darabot amit a hasábon kívül megvágtak és kicsit odébb kezdtek újat, akkor egy sorral lejjebb már nem fértek hozzá a következő tömb teljes hosszához, tehát vagy plusz munkával eltávolították, vagy egyből teljes sort kellett volna végigvágniuk és azt fixen tartani valahogy, amíg hasábokra szeletelik és le vagy fel de kimozdítják. Az oldalak vágását tudták ugyanazzal a géppel vágni? Vagy egyszerre kettővel dolgoztak, de akkor addig mellettük nem tudtak a belógó gép miatt a következő hasábon dolgozni, meg a működtetői tömege miatt és odébb máris nehezebb pozícióból kezdtek? Az alját mivel így vágni jó eséllyel nem tudták, fúrni sem tudták hatékonyan, maximum hetekig, hónapokig tartó munkával tömbönként, ezért vésték? Vastagon, hogy be tudjanak érni, hogy összenyissák a kötelek átfűzéséhez a függőleges vágással? Máris nem nyertek semmit. Ha nem vágták végig az elválasztáshoz a tömböt, hanem elrepesztették a sziklafaltól, akkor jó eséllyel a tömb sérült ami ezen a kis felületen kapcsolódott hozzá és nem a falból szakadt anyag a tömbhöz. Amikor megindult, mekkora lehetett az elmozdulása, a kor köteleivel mennyire tudták rugalmasan megfogni, és aztán még kötelekkel újrafűzni, a másikak kiengedésével még segédeszközökkel sok méter leereszteni? Egy nagy autó súlyáról beszélünk. Még locsolgatva, formázott fa alátétekkel is ehette a feladat a kötelet. A vízről nem is beszélve. Amit a munkások fokozottan fogyaszthattak. Ha felfelé akarták kivenni, hogy ne legyen leszakadás, lerántott ember, összetört kö, hogy emelték át a peremen? Amíg ez folyt, bármerre is engedték vagy emelték, több tömbnyi területen nem folyhatott munka.
Ezek kombináció csak még nehezebbé, veszélyesebbé és lassúbbá tette volna a folyamatot. Szóval mit tudunk esetleg még felmutatni erre? Mert én most így az ókoriságommal nagyjából kifújtam a módszerekre. Minden módszerrel életveszélyes munka volt, napi többtucat összeroncsolt, becsípett, levágott ujjal vagy végtaggal, hamar tönkrement ízületekkel és még csak szedjük kifelé a nagyon barbár, nyers felületű anyagot a bányában, olyan tömegeket, amit épeszű ember nem akar soha nagy tömegben emelni, húzni, vésni, kalapálni, feszegetni. Olyan mértékben ehette a fémet a mechanikai munka tömbönként, amit nem engednél meg az államodnak @LMzek 2.0 , hogy csak azért csinálják, mert le akarod kötni a fölös energiájukat. Inkább focimeccset rendezel nekik és végignézed szárított krokodilhúst rágcsálva, ahogy utána a szurkolótáborok összeverik egymást részegen.
Még mindig folytatom, csak fújok röviden.
Ezeket is szeretem. Mennyi idő egyetlen felület? Hány szakember?
Somnathpur Templom:
Sziklatemplom, magából a hegyből kivágott egyetlen tömb:
Kellett némi 3D-s gondolkodnivaló, hogy hibátlanul kivitelezzék.
Kövek, meg homok?
Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg, másfelől több ezer év eltéréssel épültek azok az építmények amiket ma az egyszerűség kedvéért piramisnak hívunk.
+felhozhattad volna azt is, hogy a házaknak a világ minden táján van teteje meg bejárata...
A több oldalas okfejtésednek "csak" egyetlen egy hibája van: nulla tudással rendelkezel egy ókori vagy középkori építőmunkáshoz képest.
Én is dolgoztam építőiparban, jópár ház építésében részt vettem, de ha középkori eszközökkel kellene felhúzzak egy házat, az nem menne.
Amióta az első ősember kettépattintotta az első követ, onnantól kezdve több tízezer év alatt több százmillió ember tudása halmozódott fel addig a pontig, amíg megépültek a piramisok.
Mindez a tudás a gépeknek hála az utóbbi 200-300 évben szinte teljesen elveszett.
Gondolod, hogy ezután te pár órányi ráfordított gondolkodással (ez is csak elméletben, semmi gyakorlat) hirtelen mindezt újra feltalálod?
Te a mostani technológiákból kiindulva próbálod felépíteni a piramisokat, de ezek akkoriban nem voltak adottak, úgyhogy egész máshogy történhetett, mint ahogy elképzeled.
Pl. oldalakon keresztül vezeted le, hogy miért is volt lehetetlen kivágni ennyi követ a sziklából, miközben több, mint valószínű, hogy nem is vágták, hanem hasították, mint ahogy ebben a leírásban is csinálták még az 1950-es években is a magyar köfejtők is:
Jó minőségű, jól faragható, sok mindenre hasznosítható kőhöz fejtés útján jutottak. A kőfejtő, kőbányász régi magyar elnevezése kővágó, amely 14. századi oklevélben bukkan fel először, és helyneveinkben (pl. Kővágószőlős, Kővágóörs) ma is él.
A kőzetet különböző vastagságú, néhol többméteres talajréteg fedi, melyet csákánnyal, ásóval bontottak meg, s kézi kosarakban hordták el vagy ellapátolták a kitermelés helyéről. A munkát leföldelésnek, rámolásnak, magát a földréteget meddőnek, salaknak nevezték. A termőtalaj alatti legfelső kőréteg töredezett, ún. háportyás kő, amit lakóházak fundamentumához, kőkerítéshez vagy udvaron járdakőnek használtak. Ez alatt található az értékes terméskő. Fejtése keménységétől függően másmás technikával történt. Megfigyelték, hogy a kőzetben függőleges vagy ahhoz közelítő irányú repedések, erek, más néven szerek vannak. A bükkaljai Bogácson öreg kőfejtők úgy mondják, „a kőnek szála van, mint a fának”. Kézdipolyánban (Háromszék m.) pedig így fejezték ki: „Saját magát megmutatja, hogyan kell fejteni. Minden kőnek van növése, mint a fának.” A követ az erek mentén hasították, úgy, hogy a repedésbe hosszú nyelű kalapáccsal – aminek samu, bunkó, vasbunkó a neve – vasékeket vertek.
Az ékek tágították a repedést, és a kő végül elhasadt. A talajjal párhuzamos, vízszintes repedéseket és az ezek által behatárolt kőtömeget lógernak nevezték. Az erek tágításával a kőzet az alatta lévő rétegsorig, lógerig hasadt le. Természetes, hogy a kő jellege: az erek és a lógerek iránya meghatározta az ilyen kihasítható kőtömbök méretét. A bükkaljai fejtők szerint a legnagyobb kiemelhető kőtömbök 200 × 60 × 50 cm méretűek, amelyek alkalmasak voltak például egy-egy útszéli kereszt kifaragásához.
Másfajta technikát igényelt a rosszul hasadó kőzetek, például a puha riolittufa fejtése, melyeket sámolni kellett. A sámolás lényegében mesterséges ér kialakítása a kőben: csákánnyal 6-10 cm széles, körülbelül 20 cm mély árkot mélyítettek a kőzetbe, amiből a törmeléket rövid nyelű sámkapával távolították el. Az így kivágott árkokba, sámokba ékeket ütöttek a fenti módon, és az ékek mélyebbre ütésével hasították le a kívánt nagyságú kőtömböt. A kihasított kődarabokat vasrúddal emelték ki a helyéről. A követ gyakran még a helyszínen lenagyolták baltás csákánnyal vagy maszlinak (muciinak) nevezett eszközzel.
https://www.arcanum.hu/en/online-ki...ka-fajtai-gyujtogetes-kovagas-kofaragas-30F4/
Egyfelől teljesen eltérőek építészetileg
Valóban gyönyörű. De ugye nem arra akarsz célozgatni, hogy az 1200-as években ezt is idegenek tudásával építették?
Igaz, ezek nem a piramisok, hanem az egyéb objektumok.
Ezt nem tudod, akkor mit Pilisezel? Hát azok is magyarok voltak, legalábbis a vezető réteg egy időben, Egy Ip Tomi nevű borsodi faszi ingatlanbefektetése volt, csak elfogyott a pénz, félbemaradt az építkezés, a sztorihoz folytatásaként hozzá tartozik, hogy a félkész ingatlanokban a Jordán partjáró menő befektetők romkocsmákat üzemeltettek, a hülye régészek meg azt hiszik, hogy azok úgy váltak rommá.A Pilisben, az Egyiptomiak hogyan beszéltek volna Magyarul?
Deháááááááááááááááá az nem lehet, hogy ezeknek volt eszük. Persze, mert a gyök2 abból indul ki, hogy külső olyan, akkor az összes olyan.Jah és a piramisnak csak a legkülső kövei vannak szép simára faragva, a belsők csak nagyjából kocka alakúak, mint ahogy ezen a képen is látható:
http://index.hu/cikkepek/0802/tech/pir04.jpg
Vagyis nekik is volt eszük és ahol nem kellett faragni, ott nem is faragtak.
Nem, nem rendelkeztek. Nézzed már meg, hogy hogyan néz ki egy 12. századi vagy későbbi katedrális, majd egy piramos. A katedrális mennyivel kevesebb anyagból készül, milyen magas és mennyivel díszesebb. Piramis számára a szélteher nem létezik, ezzel szemben egy katedrális...A 14. század tapasztalatával rendelkeztek vajon ie. 3-2,5k körül?
Ja persze, ezért linkeltek n+1 videót, ami bemutatja, hogy az akkori egyszerű ábrázolások és a munkafázisok nyomait alapul véve, hogyan hasították, vágtak vagy fúrtak. És a kapott eredmény "hogyhogynem" egyezik azzal, ami létunk 4000 évvel később.ÁMi tudott másképp működni logikusan, mint ahogy elképzeltem? Ti próbáljátok a későbbi korok technológiájából kiindulva megfogalmazni, hogyan is csinálhatták.
Az ilyen duma az, ahol szól a figyelmeztető konteócsengő...ahogy a hivatalos kronológia datálja.
Konteócsengő no.2...Mivel ebben gondolkodni nem kívántok,
Ismerték a kereket és az erősokszorozó gépeket is, de mégis ez a görgőzés becsípődésed van.Muszáj volt legalább annyira téglára faragniuk a tömböket, hogy görgőkön szállíthatóak legyenek,
Inkább csak trollkodsz.Persze megintcsak igyekszek logikusan gondolkodni,
Tudod, akiknek szabályok szerinti felépülő írott nyelve van az a civilizáció minden, csak nem állatbőrökben rohangáló társadalom.
Pogány
N+1 szer be lett bizonyítva, hogy ismerték a kereket, a szekeret, a bronzot, a vasat , a darut, sőt még a fogas kereket is.
Értem, hogy nem illenek bele a világ képedbe, de ezek tények.
Az is tény, hogy a Dél Amerikai és Ázsiai piramisok sokkal később épültek. Európában Colosseum meg Hagia Sofia épült akkor amikor ezek még csak gúla alakba lapátoltak köveket....
Amikor azok a népek Ázsiában még csak szikla falakat díszítgettek, addigra Európában katedrálisok belsejét faragták ki, meg beütött a reneszánsz
Nem véletlenül linkeltem a kis mese sorozatot neked. Se időben se térben nem vagy képben.
Meg jössz itt nekem a csillagképes meg égtájas tájolással XD
Szerinted ma mihez mérik az épületeket? Láttál már helyszín rajzot? Vágod, hogy fenn van rajta az Északi irány, és abból kiindulva tájolnak és terveznek még ma is házat? Szerinted az ókorban máshogyan volt ez? Randomra szúrtak le egy pontot amihez mértek?
Adott számukra fontos csillagászati elemhez viszonyítva tették le a zérus pontot és onnan kiindulva mértek!
Aki volt építkezésen az nagyon jól tudja, hogy kapa vágás sincsen amíg meg nem határozzuk a 0 vagyis a zérus pontot. Minden onnan van mérve.
De ugyan így nem értetted a derék szögek nem létező problémáját sem, ami csak neked volt megoldhatatlan rejtély (meg Denikenéknek).
Aztán amikor megmutattam, hogy van erre egy 6000 éves gyakorlati tudás, akkor annyi a válasz , hogy biztos nem ismerték..... De ismerték, a babiloniak ezzel építettek zikuratot és le is írták ezt az összefüggést agyagtáblára.
Az is le lett írva, hogy az első piramis azért lépcsős, mert Sumér mintára készült. Ennek is írásos történelmi nyoma van. Ergo, a tudás már akkor megjött a Suméroktól Egyiptomba
Fából akarsz vaskarikát csinálni
Csak azért tűnnek bonyolultnak ezek a dolgok neked , mert nincs rálátásod bizonyos dolgokra. Pl. Arra, hogyan mérnek egy építkezésen.
Az egész vita valójában ebből fakad, szerintem.
És félre ne értsetek, nincs a zsebemben a bölcsek köve, nem tudok mindenre válaszolni, ebben a témában sem vagyok szakértő, csak nekem valahogy nem tűnnek bonyolultnak ezek az ókori dolgok.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..