Beszélgető

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113
Baalbek-nél az 1200 tonnás követ momentán meg se mozdították, ott hever ahol félig kifaragták a sziklából (ironikus módon ez látható a videódnál).
Elég egyértelmű miért és hogyan vittek oda a rómaiak 3 nagy sziklatömböt.
Amik földtámaszok, semmi közük a templomhoz, az általad linkelt videóban is gyönyörűen látható, hogy maga a templom sokkal kisebb kövekből épül fel.
Ráadásul ironikus módon vele egy időben Jeruzsálemben is folyt egy templom építése amiről részletes leírás van, hogyan faragták ki és mozgatták az akár 640 tonnás földtámasz sziklákat a helyükre.
Odamehetsz (ha akarsz) és megnézheted őket.

Sitchin... üdvözöllek a 21. században.


Szerintem sokat elmond, hogy az azték romoknál hatalmas táblák vannak kint, hogy ezeket nem űrlények építették, de lopjátok el az őseink érdemeit...

Igen, az az egy darab igen, ott hever, a többi meg:













 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
5 700
7 239
113
Ne a magyar Wikiből indulj ki, hiszen "Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont du Gard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul."

Angol:
The Pont du Gard was constructed largely without the use of mortar or clamps. It contains an estimated 50,400 tons of limestone with a volume of some 21,000 m3 (740,000 cu ft); some of the individual blocks weigh up to 6 tons.

Magyar:
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is

Katasztrófa. Az eredeti szerint kapcsokat éppen, hogy nem használtak, a mortar nem meszet, hanem habarcsot jelent, a méreteket kihagyta, gyakorlatilag csak a 6 tonnát sikerült nagy nehezen áthozni. Ez a 'minőség' sajnos az egész magyar Wikire igaz.
(A vasat sem tudom honnan szedte, senki nem említi, eleve a vizet áteresztő mészkőben hogy bír ki 2000 évet? Azokat még a Parthenón építői is ólommal vonták be.)

Ez a hid fantasztikus. Volt szerencsém megcsodâlni, de akkor jóval kevesebb viz volt a mederben. Erdemes elgondolkozni azon, hogy hogyan tartották be az egyenletes 0,4% lejtest hosszú kilométereken át.
 
  • Tetszik
Reactions: Masztiff

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
1 267
1 957
113

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
2 254
2 901
113
Ne a magyar Wikiből indulj ki, hiszen "Ez a szócikk részben vagy egészben a Pont du Gard című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul."

Angol:
The Pont du Gard was constructed largely without the use of mortar or clamps. It contains an estimated 50,400 tons of limestone with a volume of some 21,000 m3 (740,000 cu ft); some of the individual blocks weigh up to 6 tons.

Magyar:
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is

Katasztrófa. Az eredeti szerint kapcsokat éppen, hogy nem használtak, a mortar nem meszet, hanem habarcsot jelent, a méreteket kihagyta, gyakorlatilag csak a 6 tonnát sikerült nagy nehezen áthozni. Ez a 'minőség' sajnos az egész magyar Wikire igaz.
(A vasat sem tudom honnan szedte, senki nem említi, eleve a vizet áteresztő mészkőben hogy bír ki 2000 évet? Azokat még a Parthenón építői is ólommal vonták be.)
Akkor ezt benéztem.:rolleyes: Most már izgat, utánanézek valahol máshol.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113
Többi meg max 800 tonna és élére van állítva, hogy tartsa a földet amire a templom épült.

Ohh, csak 800 tonnásak, ezzel mindent megmagyaráztál. :D Amióta tudunk ilyen léptékű holmikat szállítani, szállítunk is, ehhez teherautók 400-800 lóerős motorokkal, hidrodinamikus nyomatékváltókkal, hidraulikus kormányzású és meghajtású szerelvények, meg rohadt nagy daruk kellenek. Meg egy úthálózat. Korlátozottabban ahogy nézünk visszafelé a történelemben, ez kisebb léptékben ment. El tudtak szállítani egy pótkocsin egy tiger ii-őt, de a maus 188 tonnája felszaggatta az utakat, ha letért, elsüllyedt. Ha még visszább megyünk, a 1900-as évek elején már volt hibrid hajtású a kerékagyakban elektromos motorokkal dolgozó bányagépek, közúti vonatok amik sok tonnával elbírtak, aztán már visszafelé maradnak a gőzmozdonyok, kevés gőzautó, aztán az állati és emberi erő. És ott két évezreden át a hatalmas kultúra nem emelget, toszogat, hurcol, csiszol össze nemhogy nyolcszáz tonnás, de 200 tonnás kőtömböket sem. Még százat sem. Hogy egymásra pakolja. MIÉRT? Aztán elérünk az ókorba, ahol a rómaiak simán kivágják, félrerakják, kockára csiszolják(téglatest tudom), leviszik, mert hát kell a földet támasztani, úgyhogy akkor élére állítva rakják oda. :D Vagy sokkal öregebb az alap és csak rádolgozták az amúgy sem elhanyagolható templomaikat. És egy olyan korból származik amikor volt kellő technika a kézben bárkinél, hogy tudjon ilyeneket kivágni, szállítani, elásni, csiszolni. Milyen szerkezettel is emeltek meg nyolcszáz tonnát? Mekkora erő kell 800 tonna súrlódásának a legyőzéséhez?


Azóta hurcolunk 500 tonnákat amióta alkalmasak vagyunk rá a technikánk által.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 111
37 269
113
Ohh, csak 800 tonnásak, ezzel mindent megmagyaráztál. :D Amióta tudunk ilyen léptékű holmikat szállítani, szállítunk is, ehhez teherautók 400-800 lóerős motorokkal, hidrodinamikus nyomatékváltókkal, hidraulikus kormányzású és meghajtású szerelvények, meg rohadt nagy daruk kellenek. Meg egy úthálózat. Korlátozottabban ahogy nézünk visszafelé a történelemben, ez kisebb léptékben ment. El tudtak szállítani egy pótkocsin egy tiger ii-őt, de a maus 188 tonnája felszaggatta az utakat, ha letért, elsüllyedt. Ha még visszább megyünk, a 1900-as évek elején már volt hibrid hajtású a kerékagyakban elektromos motorokkal dolgozó bányagépek, közúti vonatok amik sok tonnával elbírtak, aztán már visszafelé maradnak a gőzmozdonyok, kevés gőzautó, aztán az állati és emberi erő. És ott két évezreden át a hatalmas kultúra nem emelget, toszogat, hurcol, csiszol össze nemhogy nyolcszáz tonnás, de 200 tonnás kőtömböket sem. Még százat sem. Hogy egymásra pakolja. MIÉRT? Aztán elérünk az ókorba, ahol a rómaiak simán kivágják, félrerakják, kockára csiszolják(téglatest tudom), leviszik, mert hát kell a földet támasztani, úgyhogy akkor élére állítva rakják oda. :D Vagy sokkal öregebb az alap és csak rádolgozták az amúgy sem elhanyagolható templomaikat. És egy olyan korból származik amikor volt kellő technika a kézben bárkinél, hogy tudjon ilyeneket kivágni, szállítani, elásni, csiszolni. Milyen szerkezettel is emeltek meg nyolcszáz tonnát? Mekkora erő kell 800 tonna súrlódásának a legyőzéséhez?

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...

Dehogynem. Olvasd el Yoshimura Fáraó történetét. :)

https://en.wikipedia.org/wiki/Sakuji_Yoshimura

Hatalmas Wikipedia oldala van ahogy láthatod, mert egy tizenkét méter magas piramisépítő projektbe fogott, hogy bizonyítsa az azóta is hivatalos álláspontot a köfaragás, csiszolás, hordás, emelésről. Na Az első nap után jött a gyémántkorong, csiszológép, vésőgép, aztán már hurcolni is teherautóval nyomták, aztán már bőven a nyeglén meghirdetett határidőn túl, csak hogy végre kész legyen az a vicces tizenkét méter magas piramis, bedaruzták a köveket. Egy két mázsás tömb kifogott száz emberen, ha öntözött homokon húzták, mert feltolta maga előtt és a súrlódása óriási lett, ha görgőkön próbálták mert azok meg elsüllyedtek.

A fenti figura is alkotott valami egyszerit a videódban, nekem is van annyi érzékem, hogy az erdő tárgyaiból és élőlényeiből elkossak szükség esetén eszközöket, amikkel aztán komolyabb eszközöket készíthetek, de a fenti figurád modellezzen már 800 000 kg emelésére is valamit. :)
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...

Propagandakép:


propagandakép:


Valóság:
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
827
2 569
93
Dehogynem. Olvasd el Yoshimura Fáraó történetét. :)

https://en.wikipedia.org/wiki/Sakuji_Yoshimura

Hatalmas Wikipedia oldala van ahogy láthatod, mert egy tizenkét méter magas piramisépítő projektbe fogott, hogy bizonyítsa az azóta is hivatalos álláspontot a köfaragás, csiszolás, hordás, emelésről. Na Az első nap után jött a gyémántkorong, csiszológép, vésőgép, aztán már hurcolni is teherautóval nyomták, aztán már bőven a nyeglén meghirdetett határidőn túl, csak hogy végre kész legyen az a vicces tizenkét méter magas piramis, bedaruzták a köveket. Egy két mázsás tömb kifogott száz emberen, ha öntözött homokon húzták, mert feltolta maga előtt és a súrlódása óriási lett, ha görgőkön próbálták mert azok meg elsüllyedtek.

A fenti figura is alkotott valami egyszerit a videódban, nekem is van annyi érzékem, hogy az erdő tárgyaiból és élőlényeiből elkossak szükség esetén eszközöket, amikkel aztán komolyabb eszközöket készíthetek, de a fenti figurád modellezzen már 800 000 kg emelésére is valamit. :)


Az ember által valaha mozgatott legnagyobb kő, az 1500 tonnás (a baalbeki kő súlyának kétszerese) Villámkő, amin a Bronzlovas, azaz Nagy Péter cár lovas szobra áll. 1770-ben vontatták át Szentpétervárra, kizárólag emberi erővel, állatokat sem használtak. Csörlők, csigák és szán segítségével 14 cm átmérőjű bronz gömbökön gurítva (25 évvel vagyunk a golyóscsapágy feltalálása előtt), 400 ember 9 hónapon át dolgozott vele, mire a helyére került.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113
Az ember által valaha mozgatott legnagyobb kő, az 1500 tonnás (a baalbeki kő súlyának kétszerese) Villámkő, amin a Bronzlovas, azaz Nagy Péter cár lovas szobra áll. 1770-ben vontatták át Szentpétervárra, kizárólag emberi erővel, állatokat sem használtak. Csörlők, csigák és szán segítségével 14 cm átmérőjű bronz gömbökön gurítva (25 évvel vagyunk a golyóscsapágy feltalálása előtt), 400 ember 9 hónapon át dolgozott vele, mire a helyére került.

Kiváló teljesítményt nyújtottak. Egy darabbal. Kilenc hónapig. Meddig kellett volna ezzel a tempóval hegyi környezetben építgetni mondjuk Baalbek-et?
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
827
2 569
93
Kiváló teljesítményt nyújtottak. Egy darabbal. Kilenc hónapig. Meddig kellett volna ezzel a tempóval hegyi környezetben építgetni mondjuk Baalbek-et?
Biztos sokáig, de a hely 9000 éve lakott és a komplexumot évezredek óta folyamatosan bővítik. Macrobius az egyiptomi papokhoz köti az alapítást, ami elnézve a megalitikus alapokat nem kizárt. Azt se felejtsük el, hogy a kőfejtő csak pár száz méterre van az építménytől, ahol a többi félig kifaragott kőtömb is fekszik.
 
  • Tetszik
Reactions: Lord Gazember

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
9 546
10 969
113
Pogány

Neked lehet hihetetlennek tűnik, de akkoriban rohadtul ráértek. Nem tegnapra kellet kész lenni az épületekkel.

Szintén nem bántásból, de pl. a nagy piramisok 4600 éve épültek. Akkoriban Egyiptomban nem volt sivatag. Kb. olyan volt a klímája, mint hazánknak.
A köveket hajóval vitték a kőfejtőtől egészen az építkezés helyszínéig. A Nílus szintje is más volt de a csatornázást is ismerték, nem meglepő módon.
Mindössze 4 km-re van a Nílustól. Elég könnyen ki lehet találni, hogy vitték oda a köveket.
A többi piramis sem poénból épült oda. Ott volt megoldható a logisztika.
Az emeléshez csak rámpa kell, görgő, meg erő.
A csiszoláshoz homokot használtak. Amennyire én tudom pontosan méretre csiszolva csak a külső (látszó) kövek vannak. A többit nem kellet csiszolni.
A piramis fedő rétege fehér mészkő volt. Az kézi eszközökkel is könnyen alakítható.
Idejük, emberük volt. Nem értem mi a hihetetlen ebben.

Stonehenge ugyan ebben az időben épült, kb. 4600 éve. Európa azon része szinte végig jeges volt az év nagy részében. Ismét nem kell sok ész kitalálni, hogy vajon hogy vitték oda a köveket. Csúsztak a jégen ....
Jah, nem mellesleg 400 évig építették azt a kis kőkupacot. Az egész komplexumot meg vagy 1000 évig. Ennyi idő alatt még a kőkori emberek is végeztek a melóval.

A Kínai nagy falról vagy a Babiloni zikuratokról miért nincsenek ilyen hülye UFO-s elméletek? De komolyan, azok is bravúros építmények voltak!

A másik kedvencem amikor a Dél-amerikai piramisokat sztárolják. Egyiptomhoz képest 3000, Sumérekhez képest 5000 év lemaradásban voltak.
Amikor a Chichén Itza épült akkor Rómában már 400 éve állt a Colosseum :D:D:D
Amikor Machu Pichu épült akkor Párizsban már 100 éve állt a Notre Dame :p
Remélem nem kell részleteznem azt, hogy az utóbbi kettő mennyivel komolyabb építészeti bravúr.
De mondok még durvábbat , a Chichén Itza meg a Hagia Szophia egy idősek :cool:
Részletezzem melyiket nehezebb megépíteni? Mennyivel komplexebb eszközöket és gondolkodást igényel az utóbbi?
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113
Biztos sokáig, de a hely 9000 éve lakott és a komplexumot évezredek óta folyamatosan bővítik. Macrobius az egyiptomi papokhoz köti az alapítást, ami elnézve a megalitikus alapokat nem kizárt. Azt se felejtsük el, hogy a kőfejtő csak pár száz méterre van az építménytől, ahol a többi félig kifaragott kőtömb is fekszik.

Persze, ahogy a piramisok is hozzájuk vannak kötve, de @Ooorky a rómaiakhoz köti, az egyiptomiak meg úgy hivatkoztak a piramisokra hogy azok már szfinxestől ott voltak mire ők ott bármit kezdtek. Nincs messze a kőfejtő, de látod hogy ma milyen a terep, milyen lehetett mikor nekiálltak?
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
31 111
37 269
113
Pogány

Neked lehet hihetetlennek tűnik, de akkoriban rohadtul ráértek. Nem tegnapra kellet kész lenni az épületekkel.

Szintén nem bántásból, de pl. a nagy piramisok 4600 éve épültek. Akkoriban Egyiptomban nem volt sivatag. Kb. olyan volt a klímája, mint hazánknak.
A köveket hajóval vitték a kőfejtőtől egészen az építkezés helyszínéig. A Nílus szintje is más volt de a csatornázást is ismerték, nem meglepő módon.
Mindössze 4 km-re van a Nílustól. Elég könnyen ki lehet találni, hogy vitték oda a köveket.
A többi piramis sem poénból épült oda. Ott volt megoldható a logisztika.
Az emeléshez csak rámpa kell, görgő, meg erő.
A csiszoláshoz homokot használtak. Amennyire én tudom pontosan méretre csiszolva csak a külső (látszó) kövek vannak. A többit nem kellet csiszolni.
A piramis fedő rétege fehér mészkő volt. Az kézi eszközökkel is könnyen alakítható.
Idejük, emberük volt. Nem értem mi a hihetetlen ebben.

Stonehenge ugyan ebben az időben épült, kb. 4600 éve. Európa azon része szinte végig jeges volt az év nagy részében. Ismét nem kell sok ész kitalálni, hogy vajon hogy vitték oda a köveket. Csúsztak a jégen ....
Jah, nem mellesleg 400 évig építették azt a kis kőkupacot. Az egész komplexumot meg vagy 1000 évig. Ennyi idő alatt még a kőkori emberek is végeztek a melóval.

A Kínai nagy falról vagy a Babiloni zikuratokról miért nincsenek ilyen hülye UFO-s elméletek? De komolyan, azok is bravúros építmények voltak!

A másik kedvencem amikor a Dél-amerikai piramisokat sztárolják. Egyiptomhoz képest 3000, Sumérekhez képest 5000 év lemaradásban voltak.
Amikor a Chichén Itza épült akkor Rómában már 400 éve állt a Colosseum :D:D:D
Amikor Machu Pichu épült akkor Párizsban már 100 éve állt a Notre Dame :p
Remélem nem kell részleteznem azt, hogy az utóbbi kettő mennyivel komolyabb építészeti bravúr.
De mondok még durvábbat , a Chichén Itza meg a Hagia Szophia egy idősek :cool:
Részletezzem melyiket nehezebb megépíteni? Mennyivel komplexebb eszközöket és gondolkodást igényel az utóbbi?
A piramisok hatalmas kőrakások lényegében. Ehhez képest a katedrálisok lényegében papírvékony héjszerkezetek nagyon csúnyán nézve.

Pontosítok. Azóta hurcolunk 500 tonnákat gyorsan és izzadtság nélkül, amióta alkalmasak vagyunk rá a technikánk által.
Ennyi. Ezt nem fogják fel. Nem veszik észre, hogy ma is lehetne pl csőtávvezetékek nyomvonalát kézzel is kiásni.
De minek, amikor 1 db markoló fajlagos órabére a fejlett világ nagy részén kisebb?
Ha megvan a több ezer emberrel az energia ekvivalencia, de mégis kisebb teljesítménnyel, akkor mit mond a középiskolás fizika?
Amíg ELÉG a teljesítmény meg lesz a munka. Csak lassan.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
3 651
6 490
113
Persze, ahogy a piramisok is hozzájuk vannak kötve, de @Ooorky a rómaiakhoz köti, az egyiptomiak meg úgy hivatkoztak a piramisokra hogy azok már szfinxestől ott voltak mire ők ott bármit kezdtek. Nincs messze a kőfejtő, de látod hogy ma milyen a terep, milyen lehetett mikor nekiálltak?

A képeken szereplő nagy köveket már a rómaiak vitték oda, mert az eredeti templom alatt kezdett megcsúszni a domb ezért megtámasztották mielőtt ráépítették a sajátjukat...
A korábbi kövek legnehezebbike 50 tonna.

Nem gondolom, hogy így csinálták, de a lényeget látod. Ha nincsenek munkagépeid, akkor máshogy gondolkodnak az emberek.
Ennyi.
Csak érdekes módon ma ez senki nem érdekel annyira, hogy pénzt költsön rá, hogy kipróbálja, pedig annyi marhaságra van pénz...

Nem nagyon kell kísérletezni, brutális mennyiségi fordítás és tanulmány van a római mérnöki vívmányokról. Az gőzgép megjelenéséig gyakorlatilag azokat használták több-kevesebb sikerrel, néha elfelejtve majd újra felfedezve őket.
Pl. 5 egyiptomi Obeliszkről tudunk amit kiástak és átszállítottak Európába, a legnehezebb 500 tonnás volt.
1900 évvel később egy 320 tonnás példány feladta a leckét a Brit birodalom mérnökeinek, csak a berakodása 4 hétig tartott.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
5 294
6 850
113
Pl. 5 egyiptomi Obeliszkről tudunk amit kiástak és átszállítottak Európába, a legnehezebb 500 tonnás volt.
1900 évvel később egy 320 tonnás példány feladta a leckét a Brit birodalom mérnökeinek, csak a berakodása 4 hétig tartott.
lol. Elképesztően találékony, nyitott szemmel járó emberek voltak az ókoriak (nem csak a mérnöki eredményekre gondolok, hanem kulturális, filozófiai, matematikai eredményeik).
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113
Pogány

Neked lehet hihetetlennek tűnik, de akkoriban rohadtul ráértek. Nem tegnapra kellet kész lenni az épületekkel.

Szintén nem bántásból, de pl. a nagy piramisok 4600 éve épültek. Akkoriban Egyiptomban nem volt sivatag. Kb. olyan volt a klímája, mint hazánknak.
A köveket hajóval vitték a kőfejtőtől egészen az építkezés helyszínéig. A Nílus szintje is más volt de a csatornázást is ismerték, nem meglepő módon.
Mindössze 4 km-re van a Nílustól. Elég könnyen ki lehet találni, hogy vitték oda a köveket.
A többi piramis sem poénból épült oda. Ott volt megoldható a logisztika.
Az emeléshez csak rámpa kell, görgő, meg erő.
A csiszoláshoz homokot használtak. Amennyire én tudom pontosan méretre csiszolva csak a külső (látszó) kövek vannak. A többit nem kellet csiszolni.
A piramis fedő rétege fehér mészkő volt. Az kézi eszközökkel is könnyen alakítható.
Idejük, emberük volt. Nem értem mi a hihetetlen ebben.

Stonehenge ugyan ebben az időben épült, kb. 4600 éve. Európa azon része szinte végig jeges volt az év nagy részében. Ismét nem kell sok ész kitalálni, hogy vajon hogy vitték oda a köveket. Csúsztak a jégen ....
Jah, nem mellesleg 400 évig építették azt a kis kőkupacot. Az egész komplexumot meg vagy 1000 évig. Ennyi idő alatt még a kőkori emberek is végeztek a melóval.

A Kínai nagy falról vagy a Babiloni zikuratokról miért nincsenek ilyen hülye UFO-s elméletek? De komolyan, azok is bravúros építmények voltak!

A másik kedvencem amikor a Dél-amerikai piramisokat sztárolják. Egyiptomhoz képest 3000, Sumérekhez képest 5000 év lemaradásban voltak.
Amikor a Chichén Itza épült akkor Rómában már 400 éve állt a Colosseum :D:D:D
Amikor Machu Pichu épült akkor Párizsban már 100 éve állt a Notre Dame :p
Remélem nem kell részleteznem azt, hogy az utóbbi kettő mennyivel komolyabb építészeti bravúr.
De mondok még durvábbat , a Chichén Itza meg a Hagia Szophia egy idősek :cool:
Részletezzem melyiket nehezebb megépíteni? Mennyivel komplexebb eszközöket és gondolkodást igényel az utóbbi?

Pontosítok. Azóta hurcolunk 500 tonnákat gyorsan és izzadtság nélkül, amióta alkalmasak vagyunk rá a technikánk által.

Mire is értek rá? Csak leugrottak a Spar-ba, vettek szalonnát meg csirkemellet, otthon bedobták a hűtőbe, leadták a gyereket suliba és vígan mentek 50-100-500-1000 tonnás köveket faragni, hegyoldalból kivágni, törésmentesen leereszteni, aztán 100 m-től 800 km-ig terjedő skálán elhurcolni x helyre? Miért is? Mert azt mondta Nagyfogú a hegy túloldaláról, hogy arról majd faszán lehet csillagot vizsgálni, úgyhogybelefogtak simán egy 40 generációs projektbe? B+, ezer év után arra nem emlékszel, hogy volt-e honfoglaló ősöd és az melyik törzsből származott, nemhogy az épületeik helyét tudnád velőből, pedig ezek egy histórikusan aktív és tudományos, jegyzetelő kultúra folytonosságában épültek és tűntek el. De ők nekifogtak, és miután a kiötlője meghalt, ők bőszen nyomták tovább, mert jött Nagyfogú után Vörösképű Bölömbér és ő is tudta, hogy milyen faszán lehet majd csillagot vizsgálni belőle, úgyhogy Hörg, meg Morg nem simán bebaszta a koponyáját egy kibaszott bottal vagy kővel, hanem inkább lemondott az asszonyokkal való hempergésről meg a szomszéd faluban gyilkolásról egész kibaszott életére, csak épp gyereket nemzett, hogy az folytathassa. Nem vadászott, nem csatangolt szabadon, hanem ment napszámba követ húzni, aztán mikor elkészültek negyven generációval később, akkor Pöffeteg Sanyi megvakarta a fejét, hogy baszdmeg, hát annyi ideje építjük, hogy nem pontos baszdmeg. :D Komolyan tolnánk az ITER projektet, ha ezer évig tartana? Ott rohadjon meg, mondaná a fele első körben, aztán lassan a fanatikusok is elkopnának.

Szeretném megnézni, ahogy jégen csúsztatsz 80 tonna követ.

A kordatálásokról meg ott van Cuicuilco amit elöntött a láva egy vulkánkitörés után. Az egyik régész meg volt annyira unortodox, hogy a 2000 évesre becsül piramis belsejéből ahová befolyt az olvadt kőzet, mintát vett és elküldte hat laborba. Mind a hat a benne található C14 izotópok, meg a vulkánkitörések anyagából származó mintákkal való összevetés után 8000 évet volt szíves megküldeni. A figura hat különböző szakértői vélemény egyezését tudta meglobogtatni, úgyhogy inkább elbocsátották a laborok meg korrigáltak hatezer évet az eredményeiken.

És félreértés ne essék, de mi nehezebb(mint a leopard 2-T-90 esetében :D ) építeni egy mocskosult bonyolult és kiszámított teherbírású de könnyebb elemekből álló katedrálist ami mindettől függetlenül csodálatos építmény, vagy ugyanilyen bonyolult tervezésű elemekből építeni városokat amik évezredek óta bírnak mindent? Tudod az aztékok leszármazottai a ynugati nyomásra árulják saját városokként az építményeket, régen csak annyit mondtak, hogy azokat az istenek építették. Aztán Cortezék idején az egyik ellenálló nagy sziklákat akart a spanyolokra zúdítani a hegyről, úgyhogy 4000 indián elkezdett felcibálni egy 50 tonnás kőtömböt a hegyoldalon, aztán félúton elpattant egy kötél és alig kétezren haltak bele ahogy tartották, próbálták kitámasztani, de nem sikerült. Mondjuk faszság volt alatta lenni. :)



A piramisok hatalmas kőrakások lényegében. Ehhez képest a katedrálisok lényegében papírvékony héjszerkezetek nagyon csúnyán nézve.


Ennyi. Ezt nem fogják fel. Nem veszik észre, hogy ma is lehetne pl csőtávvezetékek nyomvonalát kézzel is kiásni.
De minek, amikor 1 db markoló fajlagos órabére a fejlett világ nagy részén kisebb?
Ha megvan a több ezer emberrel az energia ekvivalencia, de mégis kisebb teljesítménnyel, akkor mit mond a középiskolás fizika?
Amíg ELÉG a teljesítmény meg lesz a munka. Csak lassan.

Persze lehetne, de nem csináljuk, mert ésszerűtlen sokáig tartana, vagy értelmetlenül sok embert kötne le. Ez régen miben volt más? A kőrakás piramisok olyan szerkezetek, amikben egy gondosan kidolgozott oszlopformán nyugszik a nagy kamra, tehermentesítő üregekkel, olyan precízen tájolt 20 centis vájatokkal amik az egész kőrakáson keresztül csillagokhoz és naphoz igazítottan indulnak meg, de ma is titok, hogy a bennük talált ajtók mögött mi volt. Mindezek, hetven tonnás, 75 méter magasra felemelt és behelyezett vörösgránit fedlappal, fél milliméteres pontossággal illesztve. Kőrakás. A testet sosem tartalmazó szarkofág befogadó mérete alig tökéletesen egyezik meg a bibliában lejegyzett frigyláda külső méreteivel mellékesen.

A képeken szereplő nagy köveket már a rómaiak vitték oda, mert az eredeti templom alatt kezdett megcsúszni a domb ezért megtámasztották mielőtt ráépítették a sajátjukat...
A korábbi kövek legnehezebbike 50 tonna.



Nem nagyon kell kísérletezni, brutális mennyiségi fordítás és tanulmány van a római mérnöki vívmányokról. Az gőzgép megjelenéséig gyakorlatilag azokat használták több-kevesebb sikerrel, néha elfelejtve majd újra felfedezve őket.
Pl. 5 egyiptomi Obeliszkről tudunk amit kiástak és átszállítottak Európába, a legnehezebb 500 tonnás volt.
1900 évvel később egy 320 tonnás példány feladta a leckét a Brit birodalom mérnökeinek, csak a berakodása 4 hétig tartott.

És az egyiptomiak mit használtak a római eszesség nélkül? És dél amerikában? Indiában? A sztyeppén?
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 424
8 846
113




Milyen egyszerű is:




Egyiptomban az ókorban nem használhattak gyémántfejes magfúrókat a gránit fúrásához, hanem homokkal kicsiszolták:






Ja mégis fúrták magfúróval lehet:


 
  • Tetszik
Reactions: gergo55