Beszélgető

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 291
8 532
113
notaricon

Nem akarlak meggyőzni semmiről, de már írtam, hogy a köveket részben helyben bányászták, másrészt hajóval vitték egészen a helyszínig.
A homokos csiszoláshoz fakeretet használtak, oda vissza húzták a homok meg csiszolt. Kiemelném, hogy a kövek elenyésző része van megmunkálva, ott is főleg a mészkő. Az meg azért nagyon nem beton....
Kőhasítás:

De van olvasni való még a drága kövek megmunkálásáról:
https://www.gemsociety.org/article/the-history-of-lapidary/


Oksa. Az első figura vállaljon be egy csapattal egy hegyoldalban egy 800 tonnás tömböt és egyből veled együtt rájön, hogy egy másik műfajról beszélünk. Kapnak rézvésőket, meg fát, meg repeszthetnek vízzel is. Csiszolják téglára és vigyék el.

A második meg emelje fel ezt a cuccot hetvenöt méterre egy csapattal és illessze be az építménybe fél milliméteres pontossággal és akkor majd rájön veled együtt, hogy az egy másik műfaj.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
9 513
10 823
113
Pogány

A hit meg a tudomány között az a különbség, hogy utóbbi elbírja a cáfolatot. Ha te hinni akarsz szíved joga, de ne sértődj meg azon, hogy más emberek máshogyan állnak ehhez az egész témához.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 913
36 661
113
Pogány

Úgy érzem nagyon megsértettelek a valósággal. Nem ez volt a célom, de ettől még a tény tény marad. :hadonaszos:
Szerintem el se hiszed milyen műszaki tudás kell egy Hagia Sófia megépítéséhez vagy egy katedrálishoz.
A katedrálisokból is nem egy 100 évekig épült.
Alhambra kb. 200 évig épült. A kínai nagy fal 2000 évig épült. A mai látványos szakaszok 300 év alatt épültek fel.
Meg ma nincs ilyen? Sagra da família mióta épül? (1882) És még nincs kész :D
Ellentmondást vélek felfedezi a gondolatmenetedben. Míg egyszer azt bizonygatod, hogy volt egy prehisztorikus globális évezredes magaskultúra, addig máskor azt mondod, hogy nem tudtak nagy léptékben gondolkodni, hiszen 'Nagyfogú után Vörösképű Bölömbér' következett. Most akkor melyik a kettő közül?
Hát kb.
De legalább jól választottam képet és lett belőle...
...valami...
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 913
36 661
113




És ez mire akar érv lenni...?
Hogy a világon mindenhol rájöttek, hogy hogyan lehet kőhalmot építeni?
Nahát. Tudod a lándzsát, az íjat és elég sok dologra rájöttek korában az emberek egymástól függetlenül is.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 145
8 472
113
notaricon

Nem akarlak meggyőzni semmiről, de már írtam, hogy a köveket részben helyben bányászták, másrészt hajóval vitték egészen a helyszínig.
A homokos csiszoláshoz fakeretet használtak, oda vissza húzták a homok meg csiszolt. Kiemelném, hogy a kövek elenyésző része van megmunkálva, ott is főleg a mészkő. Az meg azért nagyon nem beton....
Kőhasítás:

De van olvasni való még a drága kövek megmunkálásáról:
https://www.gemsociety.org/article/the-history-of-lapidary/

Ügyes a srác a fúróval meg az ékekkel. Tényleg nem könnyű egy alaktalan felületen azonos szögű mélyfuratokat készíteni. Igy is lehet. Ami számomra irrelevánssá teszi, hogy nem látom ennek a technikának a bronzkori megfelelőjét.

A másik felvételen szereplő fazon ügyesen mozgat sima felületű tömböket síma betonozott felületen. Világos, hogy ez a felület valószinűleg nem volt adott az ókorban,vagy nagyon sok munkával volt elérhető, főleg, ha a teljes szállítási nyomvonalat vesszük.

Aztán még ott a magasságkülönbség problémája is. Pl a nagy piramis több mint 130 méter magas, vélhetően abba a magasságba már nem több tíz tonnás kőtömböket vonszoltak fel, de ott is vannak néhány tonnás darabok. Azoknak is kellett valamilyen rampa annak a megépítése micsoda anyagszükségeletet kívánhatott meg...

Rohadt sok a kérdés és nagyon nem meggyőzőek a válaszok egyelőre.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Pogány

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
2 334
3 793
113
Aztán még ott a magasságkülönbség problémája is. Pl a nagy piramis több mint 130 méter magas, vélhetően abba a magasságba már nem több tíz tonnás kőtömböket vonszoltak fel, de ott is vannak néhány tonnás darabok. Azoknak is kellett valamilyen rampa annak a megépítése micsoda anyagszükségeletet kívánhatott meg.

A Masszada ostrománál egy római legió meg az akkori munkaszolgálatosok pár hónap alatt felhúztak ezt. Majd feltoltak rajta egy ostromtornyot és egy faltörő kost.


Amúgy a piros M2 metró második szakaszát is jórészt kubikusok ásták ki kézi erővel, szóval szerintem inkább az van hogy mi felejtettük el hogy kellő létszámú ember kézi erővel és jó szervezéssel iszonyat mennyiségű földmunkát tud elvégezni.
 

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
2 234
2 543
113
Bocsi hogy itt kérdezek srácok , a fórumon mit jelent ha valakinek a neve át van húzva? Most néztem az A330 topicban kamm neve van áthúzva, pihit kapott?
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 913
36 661
113


A Masszada ostrománál egy római legió meg az akkori munkaszolgálatosok pár hónap alatt felhúztak ezt. Majd feltoltak rajta egy ostromtornyot és egy faltörő kost.


Amúgy a piros M2 metró második szakaszát is jórészt kubikusok ásták ki kézi erővel, szóval szerintem inkább az van hogy mi felejtettük el hogy kellő létszámú ember kézi erővel és jó szervezéssel iszonyat mennyiségű földmunkát tud elvégezni.
Én pont fordítva emlékszem. Hogy úgy kezdték el, majd pénzhiány és lassú haladás miatt stop. Aztán fúrópajzsokkal fejezték be.



De abban tényleg igazad van, hogy ma sok dolog hihetetlennek tűnik, mert egész egyszerűen máshogy gondolkodunk.
Számomra pl. az, hogy a Vikingek lényegében nagyméretű vitrolás csónakokkal átszelték az óceánt egészen elképsztő.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 291
8 532
113


A Masszada ostrománál egy római legió meg az akkori munkaszolgálatosok pár hónap alatt felhúztak ezt. Majd feltoltak rajta egy ostromtornyot és egy faltörő kost.


Amúgy a piros M2 metró második szakaszát is jórészt kubikusok ásták ki kézi erővel, szóval szerintem inkább az van hogy mi felejtettük el hogy kellő létszámú ember kézi erővel és jó szervezéssel iszonyat mennyiségű földmunkát tud elvégezni.

Persze, vas és acélszerszámokkal, homkot meg követ taligáztak, csákányoztak, ástak, fakötegeket kötöztek, hogy összefogják az anyagot. Ez is brutális munka, de kivitelezhető. Elég sok kétkezi munkát is végeztem életem során, hogy legyen képem a teljesítményről meg az emberigényről ehhez, meg aztán meg vagyon írva. De ezt mégsem tekintem egyenlőnek azzal, hogy miközben Egyiptomban sokak szerint az egész népet lekötötte nagyjából az építés, (minimális vas) főleg réz, meg kőszerszámokkal, egyetlen piramis megépítéséhez amiből sok tucat hatalmas van, meg többszáz kisebb, közben még körutakat is volt idejük építeni ami mellé csak hatszáz szfinx szobrot faragtak, hogy elérjenek a Szakkarai Szerafeumhoz, amit többszáz méter hosszan vájtak három méter szélesen, öt méter magasan a sziklába, amibe többtucat szarkofágot raktak le amiből a legnagyobb hetven tonna! Csak a fedlapja húsz tonna és nem csicska kivitelű megalit kődarab:





Az összes gránitból meg még keményebb dioritból van! Szóval miközben a nép jórésze nyolcszáz kilométerre követ fejtett, csiszolt, utaztatott, a nép jó része ráért nyolcmillió köbméter homokból tartós rámpát építeni, miközben felhúzott egy piramist amibe 2,5 millió wartburg súlyú követ rakott be precízen egy korábban megépített mag körül amiben kamrákat alakított ki vörösgránitból fél mm pontossággal, 20-50 tonnás lapokból, amiket felemeltek 75 méter magasba és egy 70 tonnás zárófedelet kapott, amire aztán még ráépítették a maradék hetvenöt méterecskét, közben még szobrokat faragtak százával, mumifikáltak ezrével, és eközben még templomokat is ráértek ugyanezek az emberek összegányolni:





Meg odarakosgatni a helyére a világ legnehezebb egy darabból faragott szobrait:


Meg sziklába vájni:







Meg ráértek közben mindent televésni és telefesteni a szövegeikkel és persze eközben gondolom még lazultak is, meg földet is műveltek, meg kereskedtek. Minden fáraónak kellett piramis, kellett templom és kellettek szobrok(már ha nekik készült volna minden), szerinted ez meddig tartható tempó lett volna? Már az elején megbukik, amikor amikor vízszintesre kell egy mészkőplatót vésni többtízezer négyzetméteren, rézzel, meg kövekkel! Félig ősemberek, írástudatlan arcok vályogkunyhó után egyből nekiesnek százméteres precíz kőépítményeket, komplett hegyeket felépíteni matematikailag kiszámított üregekkel, csillagászatilag tájolva. Honnan voltak a logisztikusaik, akik irányították, hogy épp templomhoz, úthoz, szoborhoz, obeliszkhez, piramishoz kell e tömböt fejteni, melyik méretkategória, milyen anyagból, milyen formára vésve, csiszolva? Egyszerre hány tömböt tudtak kihasítani a hegyoldalból, mennyien, mennyi tört össze, mekkora volt a halálozás, ha a La Manche egy modernebb világban lefelé ásás közben ette az embereket ezrével? Hogyan pótolták? Ki és honnan hozta az irgalmatlan mennyiségű fát amire szükség lehetett ehhez? Ki vadászott? Ki volt katona? Ki volt szervezéstudományi zseni a vályogkunyhóból, aki képes volt a napi rengeteg tonna élelmet elosztani, koordinálni a fejtés, szállítás, építés eszközparkját, az azok megépítéséhez szükséges szerszámokat, alapanyagot, műhelyeket, az irgalmatlan mennyiségű aligha alkalmas szerszám alapanyagát, a tüzelőt a kovácsoláshoz, olvasztáshoz, úthálózatot fejleszteni a szállításra, kikötőket építeni, a zúgókat elkerülni szárazföldi vontatással, temetőt létesíteni, megelőzni a fertőzéseket, a lázadásokat, homokot odahordani millió tonnányi mennyiségben, letárolni méret szerint az építőanyagot, koordinálni a csiszolást homokkal, irányítani a feliratozás folyamatát nem csak a gránit teremfalak köveire, hanem a templomok és egyéb épületek falaira, oszlopaira, festmények ezreit rendelni pontos sorrendben, beszerezni a festékeket, tartósítani a nagy mennyiséget, hogy ne rohadjon be idő előtt? Ki volt ez a zseni ősember, aki előtte egy gally, vagy földkunyhóban lakott? Aki képes volt beszerezni a kellő mennyiségű rezet, vasat, állatot, növényt, ruhaszövetet, papiruszt, szervezni a földművelés akadálytalanságát a kiesett munkaerő ellenére és egyáltalán rávenni mindenkit, hogy ezt csinája? ÉS EZ CSAK EGYETLEN PIRAMIS, EGYETLEN TEMPLOM, EGYETLEN ALAGÚT ÉS EZEKBŐL TÖBBSZÁZ VAN CSAK OTT! Minden tiszteletem ellenére, nem egy római ostromrámpáról beszélünk, hogy elkapjunk száz ellenállót.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
4 291
8 532
113
Persze, vas és acélszerszámokkal, homkot meg követ taligáztak, csákányoztak, ástak, fakötegeket kötöztek, hogy összefogják az anyagot. Ez is brutális munka, de kivitelezhető. Elég sok kétkezi munkát is végeztem életem során, hogy legyen képem a teljesítményről meg az emberigényről ehhez, meg aztán meg vagyon írva. De ezt mégsem tekintem egyenlőnek azzal, hogy miközben Egyiptomban sokak szerint az egész népet lekötötte nagyjából az építés, (minimális vas) főleg réz, meg kőszerszámokkal, egyetlen piramis megépítéséhez amiből sok tucat hatalmas van, meg többszáz kisebb, közben még körutakat is volt idejük építeni ami mellé csak hatszáz szfinx szobrot faragtak, hogy elérjenek a Szakkarai Szerafeumhoz, amit többszáz méter hosszan vájtak három méter szélesen, öt méter magasan a sziklába, amibe többtucat szarkofágot raktak le amiből a legnagyobb hetven tonna! Csak a fedlapja húsz tonna és nem csicska kivitelű megalit kődarab:





Az összes gránitból meg még keményebb dioritból van! Szóval miközben a nép jórésze nyolcszáz kilométerre követ fejtett, csiszolt, utaztatott, a nép jó része ráért nyolcmillió köbméter homokból tartós rámpát építeni, miközben felhúzott egy piramist amibe 2,5 millió wartburg súlyú követ rakott be precízen egy korábban megépített mag körül amiben kamrákat alakított ki vörösgránitból fél mm pontossággal, 20-50 tonnás lapokból, amiket felemeltek 75 méter magasba és egy 70 tonnás zárófedelet kapott, amire aztán még ráépítették a maradék hetvenöt méterecskét, közben még szobrokat faragtak százával, mumifikáltak ezrével, és eközben még templomokat is ráértek ugyanezek az emberek összegányolni:





Meg odarakosgatni a helyére a világ legnehezebb egy darabból faragott szobrait:


Meg sziklába vájni:







Meg ráértek közben mindent televésni és telefesteni a szövegeikkel és persze eközben gondolom még lazultak is, meg földet is műveltek, meg kereskedtek. Minden fáraónak kellett piramis, kellett templom és kellettek szobrok(már ha nekik készült volna minden), szerinted ez meddig tartható tempó lett volna? Már az elején megbukik, amikor amikor vízszintesre kell egy mészkőplatót vésni többtízezer négyzetméteren, rézzel, meg kövekkel! Félig ősemberek, írástudatlan arcok vályogkunyhó után egyből nekiesnek százméteres precíz kőépítményeket, komplett hegyeket felépíteni matematikailag kiszámított üregekkel, csillagászatilag tájolva. Honnan voltak a logisztikusaik, akik irányították, hogy épp templomhoz, úthoz, szoborhoz, obeliszkhez, piramishoz kell e tömböt fejteni, melyik méretkategória, milyen anyagból, milyen formára vésve, csiszolva? Egyszerre hány tömböt tudtak kihasítani a hegyoldalból, mennyien, mennyi tört össze, mekkora volt a halálozás, ha a La Manche egy modernebb világban lefelé ásás közben ette az embereket ezrével? Hogyan pótolták? Ki és honnan hozta az irgalmatlan mennyiségű fát amire szükség lehetett ehhez? Ki vadászott? Ki volt katona? Ki volt szervezéstudományi zseni a vályogkunyhóból, aki képes volt a napi rengeteg tonna élelmet elosztani, koordinálni a fejtés, szállítás, építés eszközparkját, az azok megépítéséhez szükséges szerszámokat, alapanyagot, műhelyeket, az irgalmatlan mennyiségű aligha alkalmas szerszám alapanyagát, a tüzelőt a kovácsoláshoz, olvasztáshoz, úthálózatot fejleszteni a szállításra, kikötőket építeni, a zúgókat elkerülni szárazföldi vontatással, temetőt létesíteni, megelőzni a fertőzéseket, a lázadásokat, homokot odahordani millió tonnányi mennyiségben, letárolni méret szerint az építőanyagot, koordinálni a csiszolást homokkal, irányítani a feliratozás folyamatát nem csak a gránit teremfalak köveire, hanem a templomok és egyéb épületek falaira, oszlopaira, festmények ezreit rendelni pontos sorrendben, beszerezni a festékeket, tartósítani a nagy mennyiséget, hogy ne rohadjon be idő előtt? Ki volt ez a zseni ősember, aki előtte egy gally, vagy földkunyhóban lakott? Aki képes volt beszerezni a kellő mennyiségű rezet, vasat, állatot, növényt, ruhaszövetet, papiruszt, szervezni a földművelés akadálytalanságát a kiesett munkaerő ellenére és egyáltalán rávenni mindenkit, hogy ezt csinája? ÉS EZ CSAK EGYETLEN PIRAMIS, EGYETLEN TEMPLOM, EGYETLEN ALAGÚT ÉS EZEKBŐL TÖBBSZÁZ VAN CSAK OTT! Minden tiszteletem ellenére, nem egy római ostromrámpáról beszélünk, hogy elkapjunk száz ellenállót.


És mindeközben kőből tízezrével edényeket csiszolni, olyanokat is, amik gömb aljban végződnek de annyira tökéletesek, hogy megállnak mint egy keljfeljancsi? Olyan hatalmas szobrokat faragni, amiknek az arca két fele között századszázalékos eltérés van összesen? Honnan voltak statikai ismereteik többmillió tonnás épületekhez, honnan volt ismeretük az áthidalók teherbírásához, oszlopok terhelhetőségéhez? Mennyi ápoló kellett? Mennyi vízhordó? Mennyi minőségellenőr? Mennyi statikai tapasztalat a földrengésállósághoz? Mennyi modellezés? Mennyi IDŐ?
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
9 513
10 823
113
Pogány

Az a baj, hogy te teljesen mai gondolkodással nézed ezeket. Ilyeneket írsz, hogy megunják meg lett volna más dolguk :D
Mi más dolguk lett volna? Miért unták volna meg? Ez nem a mai 5 perc instant legyen kész társadalom!
Tavasztól őszig a nép nagy része mezőgazdálkodást végzett, majd "télen" szépen kimentek a nagy építkezésekre ahol az állam fizetségként vissza osztotta nekik a beszedett adót. A kőfaragók meg a kőbányákban meg egész évben állami pénzen melóztak :)
Így ment a dolog Egyiptomban.

Anno ha bele kezdtek egy katedrálisba már előre tudták, hogy legalább 100 évig fogják építeni.
Nem azon siránkoztak, hogy jaj bazd+ ez sose lesz kész! Hanem örültek neki az emberek, mert úgy álltak hozzá, hogy életük végéig lesz egy stabil munkahelyük!
Sőt nem csak nekik, de az egész családnak, ugyanis még az unokáik is katedrálist fognak építeni!
Ők így nézték a dolgokat, nem úgy mint te, hogy jahj megunom :D
Ráadásul nem sok mindent lehetett csinálni helyette, mert nem nagyon voltak a maihoz hasonló szórakozási lehetőségek. Egész világ sokkal lassabb volt.
Nem jó az, hogy a mai pörgős szemmel nézed az akkori lassú világot.

Meg beteszel képeket ahol hót primitív mértani alakzatok vannak faragva kövekbe. Nem tűnt még föl, hogy annak idején gránitból meg márványból nagyon komoly minőségű szobrokat is faragtak? Kézzel! Szerinted szobrot faragni tudtak lyukat fúrni nem?
Jó lett volna elolvasni azt az írást amit belinkeltem. Nem véletlenül tettem. Még a drágaköveket is meg tudták munkálni :cool:
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 913
36 661
113
Fájdalmas az, amit pogány itten előad...
Mert, ha szerinte nem emberek voltak, akkor kik...?
Azon is meglepődik, hogy amit az egyik ember kitalált, azt kitalálta a másik is? Talán mert a fizika ugyanazt tudja és a trial and error módszerrel ugyanoda futottak ki?

Mert a piramisoknál is elfeledkezik, hogy a piramisoknak igen szép evolúciója volt, mire a három nagy gízai megépült. Nem a semmiből jöttek. És volt olyan alkotás, ami nem fejkeztek be, mert nem sikerült jól emlékeim szerint. Trial and error módszer.

Szóval akkor csak egyes piramisokat építettek rejtélyes valakik, de a koraiakat nem? Ez kb. akkora marhaság , mint amikor az Apollo 11 felvételeiből a sok barom moohoaxer veri a seggét, hogy hazugság. Aztán mikor felteszed a kérdést, hogy a színes és magasabb FPS-es videók is hamisak és a többi mi volt?
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and fip7