Beszélgető

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
3 749
7 127
113
Egy valami egyiptomból múzeumi tárgy(biztos vallási):


Csak úgy kőedények. Többezer darab van.


Tök egyszerű, mi ez egy katedrális köveihez képest?


Tambomachay(Cuzco tája), engem egy normandiai géppuskaállásra emlékeztet. :)




És mellékesen csak úgy, biztos a főzővíztől megolvadtak a falai pár helyen:








Biztos mert nem római gépekkel építették.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
783
2 431
93




Milyen egyszerű is:




Egyiptomban az ókorban nem használhattak gyémántfejes magfúrókat a gránit fúrásához, hanem homokkal kicsiszolták:






Ja mégis fúrták magfúróval lehet:



Ellentmondást vélek felfedezi a gondolatmenetedben. Míg egyszer azt bizonygatod, hogy volt egy prehisztorikus globális évezredes magaskultúra, addig máskor azt mondod, hogy nem tudtak nagy léptékben gondolkodni, hiszen 'Nagyfogú után Vörösképű Bölömbér' következett. Most akkor melyik a kettő közül?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
3 749
7 127
113
Ellentmondást vélek felfedezi a gondolatmenetedben. Míg egyszer azt bizonygatod, hogy volt egy prehisztorikus globális évezredes magaskultúra, addig máskor azt mondod, hogy nem tudtak nagy léptékben gondolkodni, hiszen 'Nagyfogú után Vörösképű Bölömbér' következett. Most akkor melyik a kettő közül?

A ti szemszögetekből hoztam fel Bölömbéréket. Az én szemszögem nem ez, csak igyekeztem levezetni aszerint, hogy fél ősemberek nekiálltak világszerte megépíteni a mai napig legidőtállóbb és leghatalmasabb darabokból elkészített precíz mérnöki és csillagászati ismereteket feltételező építményeit, aztán nem csináltak pár évezredig, mert rohadt nehéz? :D Rézkaparókkal, meg szakócákkal, meg homokkal dörzölgetve?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
9 343
10 175
113
Pogány

Úgy érzem nagyon megsértettelek a valósággal. Nem ez volt a célom, de ettől még a tény tény marad. :hadonaszos:
Szerintem el se hiszed milyen műszaki tudás kell egy Hagia Sófia megépítéséhez vagy egy katedrálishoz.
A katedrálisokból is nem egy 100 évekig épült.
Alhambra kb. 200 évig épült. A kínai nagy fal 2000 évig épült. A mai látványos szakaszok 300 év alatt épültek fel.
Meg ma nincs ilyen? Sagra da família mióta épül? (1882) És még nincs kész :D
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 129
8 392
113
Nos, én szkeptikus vagyok mindkét oldal állításaival szemben.
Egyrészt élből elutasítom, hogy UFO-k, mágusok, gyíkemberek, vagy efféle agyfaszt okozó marhaságok építették volna ezeket a nagyméretű tömbökből álló építményeket.
Másrészt azt is elutasítom, hogy a ma széles körben terjesztett "tudományos" álláspont tartható lenne. Annál is inkább, mert minden kérdőjel felírása szinte már a holokauszttagadással összevethető hevességű reakciókat vált ki egy jól behatárolható tudományos közegből.

Engem nem érdeklenek a vallási hókuszpókuszok, a többszörösen egymásra épülő feltevésekből levont következtetések. Kizárólag gyakorlati oldalról szeretem megközelíteni a témát.
Az én tapasztalataim alapján két dolog bukik meg nagyon gyorsan.
1. görgők
A feltevés szerint fából készült görgőkön vontatták a több száz tonnás köveket, egyes esetekben több tucat kilométer távolságra. Ehhez a mutatványhoz főképpen két dolog kell, hogy működjön.
Tökéletesen henger alakú és tökéletesen egyforma átmérőjű görgők és tökéletesen sima, kemény felület. Amennyiben ezek közül valamelyik hibádzik, a fagörgők pár méter alatt szétforgácsolódnak.
A tökéletesen henger alakú fagörgők megalotása nem lehetetlen az ókor emberének, idő és ügyesség kérdése az egész.
Az igazi kemény dió a tökéletesen sima és ellenálló felület. Nem csak a görgők alatt, de azok felett is. Ennek az ellenálló felülettel ellátott szállítási nyomvonalnak a kialakítása sok esetben legalább akkora munka, mint magának az építménynek a megépítése, aminek az érdekében létre kell azt hozni.
+ tapasztalat: mámoros fiatalkoromban elhatároztuk, hogy a 8 tonnás marógépet átvisszük egyik műhelyből a másikba. Vascsöveken, betonon. A 2"-os vastag falú vascsövek a legkisebb porszemben is elakadtak, a küszöb és mögötte az 1 db lépcsőfok Alpoknak tűnt és ha valamerre kicsit is komolyabban lejtett volna a beton, lehet, hogy az a marógép ma is ott lenne az udvarnak abban sarkában ahova gurult volna.

2. megmunkálás
Innen is üdvözlöm a kedves rádiónézőket akik simán benyalták, hogy fakalapácsokkal, meg rézvésőkkel bármennyi idő alatt is ki lehet faragni egy monolit gránittömböt és azon csiszolásra alkalmas felületet képezni. Ugyaninnen üdvözlöm azokat is akik szerint a gránitot homokkal csiszolták be milliméter pontossággal. A kvarchomok, mint lehetséges csiszolóanyag nem vonaható kétségbe, ugyanakkor a felületen való egyenletes és kellő vékonyságú állandó eloszlatása megintcsak egy egy ismeretlen technika meglétét feltételezi, vagy tévút. Ne feledjük, hogy másik állandó feltételezésünk a kezdetlegesnek gondolt bronzkori szerszámkészlet.
(Félreértés ne essék nem vagyok annak az agyrémnek a híve, hogy már egyszer ismertük a plazmavágót csak elfelejtettük...)
+ tapasztalat: a gránithoz képest gyurma keménységű betonkoszorú átvésése acélvésővel és kalapáccsal is embert próbáló munka. Ilyenkor ha a fakalapácsra és a rézvésőre gondolok nyerítve tudnék röhögni az idiótán aki ezt kialálta.

Nagyon azt hiszem, hogy még mindig vannak olyan technikák (nem gépek!), amiket továbbra is a feledés homálya fed (és talán fedni is fog, mivel ma már nincs olyan széles felhasználási közeg, ahol ez kifinomodhatna a vélt szükséglet szintjére).

Kérem a tisztelt mérnök urakat, hogy mielőtt azzal aláznák meg magukat, hogy "valahogy biztosan odahúzták kézzel meg elefánttal" kezdjenek számolni, surlódást, ellenállást, talajnyomást, erőt. Esetleg a felületi keménységekből próbáljanak következtetni arra, hogy a gránit hogyan hat a rézvésőre és a rézvéső a gránitra.
 

Ooorky

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
3 367
5 990
113
A ti szemszögetekből hoztam fel Bölömbéréket. Az én szemszögem nem ez, csak igyekeztem levezetni aszerint, hogy fél ősemberek nekiálltak világszerte megépíteni a mai napig legidőtállóbb és leghatalmasabb darabokból elkészített precíz mérnöki és csillagászati ismereteket feltételező építményeit, aztán nem csináltak pár évezredig, mert rohadt nehéz? :D Rézkaparókkal, meg szakócákkal, meg homokkal dörzölgetve?

Pont erről szólnak Tolkien történetei, az idő haladásával és technika fejlődésével eltűnik a varázslat, a misztikum és a szürke üresség marad.
Tudnánk ma is piramisokat építeni, de minek?
Nem hiszünk a túlvilágban; nem állnának emberek tízezrei önként munkába a dicsőségért, hogy részt vehettek benne; tudjuk mik a csillagok, tudjuk mikor miért és hol jelennek meg.
Gépek végeznék a munkát és a végeredmény egy halom egymásra pakolt szikla lenne, semmi több.
 
  • Tetszik
Reactions: Kurfürst

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 129
8 392
113
A fagörgőhöz még csak annyit, hogy a fa nem homogén közeg, az anyagon belül is változó a sűrűsége,a felhasználás következtében változatos alakváltozásokon megy keresztül a görgőkészlet ami szintén egyre gyorsuló forgácsolódáshoz és ellenállásnövekedéshez vezet. Kérem figyelembe venni, hogy egy kellő nagyságú, méretű és alakú keményfa görgő elkészítése mennyi időbe telik és mennyi idő alatt kopik szét. (ha fogadni kellene akkor a kopás megy gyorsabban...)
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
3 749
7 127
113
Pogány

Úgy érzem nagyon megsértettelek a valósággal. Nem ez volt a célom, de ettől még a tény tény marad. :hadonaszos:
Szerintem el se hiszed milyen műszaki tudás kell egy Hagia Sófia megépítéséhez vagy egy katedrálishoz.
A katedrálisokból is nem egy 100 évekig épült.
Alhambra kb. 200 évig épült. A kínai nagy fal 2000 évig épült. A mai látványos szakaszok 300 év alatt épültek fel.
Meg ma nincs ilyen? Sagra da família mióta épül? (1882) És még nincs kész :D

Nem sértettél, foglalkoztam a katedrálisokkal is, de ha azt mondod, hogy ezek egyzserűbb építmények, akkor vagy nem is nézted meg soha őket mert valami távoli konteós holmi a fejedben, vagy csak nem értetted meg.

Puma Punku összelegózható darabjai:












 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

Fennek

Well-Known Member
2010. május 8.
6 979
22 155
113
Nagyon keserű volt ez a like...
Nyugi, lesz itt még reqonquista, nagyon kemény. Nem fog ez az idők végezetéig menni. Egyszer sok lesz. Egyszer az aki most a gyeplőt tartja meggyengül, egyszer nem figyelnek oda egyszer érdeke lesz valakinek. Eljön az idő. Volt már rosszabb helyzetben európa.
Az emberből kijön az állat amikor a létét fenyegetik. Túl sokan vagyunk. Tisztulás lesz.
Mert ez a természet törvénye és mindig az nyer.
 

hunter85

Well-Known Member
2015. május 10.
1 227
2 105
113
Nos, én szkeptikus vagyok mindkét oldal állításaival szemben.
Egyrészt élből elutasítom, hogy UFO-k, mágusok, gyíkemberek, vagy efféle agyfaszt okozó marhaságok építették volna ezeket a nagyméretű tömbökből álló építményeket.
Másrészt azt is elutasítom, hogy a ma széles körben terjesztett "tudományos" álláspont tartható lenne. Annál is inkább, mert minden kérdőjel felírása szinte már a holokauszttagadással összevethető hevességű reakciókat vált ki egy jól behatárolható tudományos közegből.

Engem nem érdeklenek a vallási hókuszpókuszok, a többszörösen egymásra épülő feltevésekből levont következtetések. Kizárólag gyakorlati oldalról szeretem megközelíteni a témát.

Ugyanigy vagyok :)
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
9 343
10 175
113
notaricon

Nem akarlak meggyőzni semmiről, de már írtam, hogy a köveket részben helyben bányászták, másrészt hajóval vitték egészen a helyszínig.
A homokos csiszoláshoz fakeretet használtak, oda vissza húzták a homok meg csiszolt. Kiemelném, hogy a kövek elenyésző része van megmunkálva, ott is főleg a mészkő. Az meg azért nagyon nem beton....
Kőhasítás:

De van olvasni való még a drága kövek megmunkálásáról:
https://www.gemsociety.org/article/the-history-of-lapidary/

 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
3 749
7 127
113
Pont erről szólnak Tolkien történetei, az idő haladásával és technika fejlődésével eltűnik a varázslat, a misztikum és a szürke üresség marad.
Tudnánk ma is piramisokat építeni, de minek?
Nem hiszünk a túlvilágban; nem állnának emberek tízezrei önként munkába a dicsőségért, hogy részt vehettek benne; tudjuk mik a csillagok, tudjuk mikor miért és hol jelennek meg.
Gépek végeznék a munkát és a végeredmény egy halom egymásra pakolt szikla lenne, semmi több.

Pont erről beszélek én is csak visszafelé levezetve. Egy-egy nagy valamit hurrá módon megcsinálnak embercsoportok, de ha sokat kell, akkor egy idő után tele lesz vele a tökük és nem évezredekről van szó. Visszafelé is lebomlik a mágia meg a varázs rózsaszín köde és az ember belegondol, hogy csak a nagy piramishoz szakmányban két és fél millió darab sziklát kellett pontos sorrendben eltérő méretre kivágni egy hegyből, beletervezni a folyosókat, termeket, teheroszlató kamrákat, minden vájatot, aztán mindezt felpakolni 150 méter magasságig precízen és leburkolni még pár tízezer fényesre csiszolt mészkővel amik pontosan illeszkednek az eltérő geometriájú építőkövek által alkotott lépcsőkre. EZ CSAK EGYETLEN PIRAMIS! Ha homokrámpáztak, 8 millió köbméter homokot kellett ehhez összegányolni, egyben tartani. Két hasonló méretű meg egy zsák kis piramis, plusz Szfinx, aztán amíg a szem ellát, hasonló méretű piramisok és ki piramisok millió és millió köve, szakmányban. Ehhez nem hit kellett meg mágia, hanem tudomány, meg gépek.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55