Másolás Ukrajnai fegyveres konfliktus topikból:
Erről jut eszembe - igaz kevesebb, mint másfél tonnás vassal - hogy egy hasonló szitunál tevékenyen tudtam részt venni.
Az úgynevezett Debreczeni-tónál:
https://www.google.hu/maps/@47.9680772,20.8724463,18z
- egy barátom lekapott a földútról a tó partoldalára, olyannyira, hogy csak a bokrok fogták az autót - simán lehetett kézzel billegtetni.
Persze rögtön mentünk menteni - a derék, telekjárónak tervezett Albeával minden további nélkül megtudtuk közelíteni a helyszínt, no meg el is hagyni.
Mások nem
Még a képen látható robogós is tolva küzdött a sárral, mint malac a jégen.
Viszont nyilván esélytelen lett volna a Fiattal megpróbálni kihúzni a Berlingot, hiszen az a hasán felfeküdt.
Elmentünk traktorost keresni. Ma már ez sem olyan egyszerű, ugyanis a már drága nyugati traktorokkal rendelkező környékbeli gazdák nem voltak hajlandóak jönni segíteni - hiába fizettünk volna.
Végül egy jószívű, MTZ-s gazdálkodó jött el, s vele matekoztunk, hogy hogyan is kéne anélkül megpróbálni, hogy a kocsi - nagyon - károsodjon, vagy valami elengedjen (spanifer, netán az öreg, rozsdásodó autónak a futóműve), mert akkor abból tóalattjáró kocsi lesz.
A képen nem látszik, hogy a traktor eleje egy viszonylag magas töltés aljának támaszkodott, tehát az is korlátozó tényező volt a - közben - friss felhőszakadás miatt.
A traktorossal bal első és a bal hátsó kerekek mögé kötöttük be a spanifereket (a tulaj, meg a közös haverunk még bámészkodóknak is használhatatlanok voltak), s - vagy harmadjára - találtunk olyan vontatási szöget, hogy a traktornak is volt szűken elégséges mozgástere, meg az autó is végre a kívánt irányba mozdult el. Éppen hogy
Végül csak a pótkerék szakadt le a kocsi aljáról, de az már senkit nem érdekelt.
A traktoros - miután semmit nem fogadott el - csak annyit mondott nekem búcsúzásképpen:
Azért látni, hogy apád traktoros volt!
