W
Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Tehát köszönjük, a hazai tőkésosztály felépítése az, hogy olyan kretén a hazai no1. aki még gázszerelőként nem volt középszerű sem. Ebben mi a jó annak, aki valóban tehetséges, de ilyen szemebeszél ellen esélytelen...?
Itthon ő a király, de nemzetközi porondon ezzel mire megyünk...?
A legtöbb nyugati milliárdos is nyeli a közpénzt vagy biztosított az adómentessége. Elég Zuckergergre gondolni,amikor talán a franciák meg akarták adóztatni, az amcsi külügyminisztérium szólt, hogy na-na!!Ők nem éppen politikusok.
Nincs elég milliárdos magyar üzletember aki ésszel gazdagodik? Tiborcz, Lölő, Simicska.. ezek a zseni tőkések annyira hiányoznak az országnak mint egy falat *zarOlyanok kellenének akik garázsból csinálnak egy Amazon-t, nem olyanok akik nyelik a közpénzt. Pont utóbbiak viszik el a pályázatokat az előbbiek elől...
Ugyanígy Musk, a többi tecgcég és a nagyok is elszívják az amerikai - nyugati adófizetői pénzt állami projekteken keresztül. Abból finanszírozzák a többi nagyon trendi zöld, progresszív ökörségük.
Ez nem menti ha vmi nálunk van így, de ez a kapitalizmus. Csak a kintinek jobb a marketingje meg a PR-ja.
De Amerikában a legszebb az Obama által hozott törvény, amivel minden milliárdos kibújik az adófizetés alól. A jótékony célra felajánlott dollármilliók, milliárdok leírható az adóalapból. Így hát mindenki csinált magánalapítványt, ahova kitolja a pénzét és hazai, külföldi befolyásszerzésre használja. Persze ezen össze 10%-a megy jótékony célra is, a többit átfolyatják politikusoknak, bíróknak, ügyészeknek, szimpatizánsoknak stb-stb..
Arra hogy bar nem o a legelesebb kes a fiokba /ahogy a nyugati milliardosok tulnyomo tobsege se./ de eles kesekket alkalmaz... Ezzel ha tetszik ha nem lehetoseget adva a tehetsegeseknek...
Teljesen mindegy, mert az alapok is ki vannak herélve.
A mostani megállapodás szerint csak akkor lehet a mechanizmusban foglalkozni például a bíróságokkal, ha konkrét sikkasztáshoz falaznak, kifejezetten EU-s pénzek esetében.
Az alku alapján csak az EU-s jog által konkrétan szabályozott területekre vonatkozhat bármilyen jogállamisági vizsgálat, tiszteletben tartva a tagállamok saját alkotmányos berendezkedését. Sőt! Ahol van más módszere az EU-nak betartatni a törvényeit, például kötelezettségszegési eljárással, ott nem lehet alkalmazni a mechanizmust.
a magyar és a lengyel kormánynak a következő két-három évben nem kell jogállamisági problémák miatt kirótt pénzbüntetéstől tartaniuk, és utána is lényegében bizonyított bűncselekményeket kell elkövetniük, hogy ilyen szankciók fenyegessék őket
Tehát az eredeti célt elkaszálták. Nem lehet az EU pénzeken keresztül befolyásolni a hazai törvényhozást, nem lehet pénzügyi zsarolással közös politikát kikényszeríteni.
W
Wilson
Guest
Az eredeti cél a jogállami mechanizmus bevezetésével kapcsolatban is az volt,hogy ellenőrizni tudják az EU források szabályszerű felhasználását és elérjék azt,hogy ezek a pénzek ténylegesen eljussanak az adott ország polgáraihoz.Ez most sem változott meg ezzel a megállapodással,amiről te beszélsz azt a kormányzati kommunikáció állította a vétó indoklásaként,az EU a magyar vétó bejelentésének idején már dolgozott azon a "jegyzéken" amely pontosan leírta a jogállami mechanizmus részletes szabályozását O.V annyit sikerült elérnie,hogy a bíróságokról szóló részen finomítottak és kb két évvel kitolták a mechanizmus hatályba lépését valamint még azt,hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban Magyarország számára folyósított Uniós pénzeket így nem érinti a mechanizmus.
,
Mondom, hogy semmit sem jelent a 2 év után sincs pénzügyi megvonás.
Nem velem vitatkozol, hanem a 444.hu-val. Ennél ellenzékibb portált nem ismerek.
Nem. Nem szoktam nickeket váltogatni. Egyébként ha szerinted Az EU és NATO csatlakozás nem siker...bár azt hiszem te az offenzívet a mynnónk foglaljuk vissza Turulfüldet értelemben használod..
de megjegyzés: önálló külpolitikára kb annyi esély volt 1945 után 1982-ig- akkor kezdett lazulni a szovjet póráz, mint mint 1944ben a megszállás után. Na jó, a 1970-es évektől kicsit tübb.
Halkan megjegyzem azt is, keress rá a bukaresti nyilatkozat kifejezésre, a románok kb pont úgy zsarolták be a keleti tömböt, mint Viktor most az EU-t, nyertek, nagyon boldogak voltak, Aztán luxs lett a hús.. kis tűlzással: ott a jel a falon..
Ebben a környezetben kellett manővereznie a magyar külpolitikának. Rsézbeni sikerekkel:
Nem véletlen, hogy a Külügyi Intézet, és annak lapja, a Külpolitika is az 1973. évben alakult meg. Már az első számok egyikében a fiatal szocialista külügyes generáció kiemelkedő alakjai, Horn Gyula és Szűrös Mátyás elemezték az európai biztonsági folyamatot, rámutatva annak nemcsak ötvenes évekbeli, hanem vélt két világháború közötti gyökereire is.511 Ezzel párhuzamosan hazánk tehát lényegében a nyugatira emlékeztető álláspontot tett magává az egész tárgyalási folyamat során. A későbbiekben, a Helsinkit követő madridi és bécsi konferenciákon fokozatosan bővült a magyar szerepkör, növekedett a külügyminisztérium létszáma, ami egyfajta magyar professzionalizmust hozott el a külügyek területén. A Helsinkifolyamat abban is segített, hogy hazánk felvegye a kapcsolatot az NSZK-val, ami megnyitotta az ajtót további nyugati kapcsolatok és szélesebb körű elismerés előtt is.51
..
A KGST és az EGK végül 1975. december 30-án hivatalosan is felvette egymással a kapcsolatokat, így minden akadály elhárult a szocialista országok útjából, hogy saját jogon is tárgyalhassanak Brüsszellel. (Ironikus, hogy a multilaterális ügyek tisztázása nem erősítette a fellépésüket, hanem pusztán lehetővé tette, hogy a bilaterális kapcsolatok zavartalanul haladhassanak.) Románia, mely eddig a nyertese volt az EGK preferenciális rendszerének, még megpróbálta megakadályozni, hogy megkössék a KGST–EGK szerződést, ám a szovjetek ekkor már hajthatatlanok voltak: a románok kreatív szövegjavaslatait nem illesztették be, mondván, vagy anélkül is jó a szerződés, vagy Románia ne is csatlakozzon. Így az 1976. évtől a KGSTországok mindegyike kapcsolatot építhetett ki az EGK-val, a románok pedig elvesztették rövidtávra szerzett előnyeiket, mert alábecsülték a nyugati integráció sebességét, és így a bilaterális kereskedelem súlyát.53
Ezt pedig Kádár mondta, amikor a "varsói diktátum" befékezte az NSZK-hozz való közeledést..
Hanem a szocialista országok külpolitikájában sok a hiba. Még 10p-t szánjunk az NSZK-ra, mert hosszú idő óta a nagy kérdések közül ez az, amiben a kormányunk és legjobb szövetségeseink (SZKP, LEMP, NSZEP) között véleményeltérés jelentkezett. […] Mi volt a hibák forrása? Hogy nem voltak konzultációk, mert ha mi akartunk, a románok nem akartak és fordítva. A románok nem akarják megkötni a kezüket, helyette mindennap a szuverenitási imáikat mondják. De nem is akarjuk emiatt még jobban szétszaggatni a VSZ-t. […] Egy német kormánynak nem lehet mondani, hogy nem vagy hogy várjanak még a VSZ-ülésre, ez az élet rendje, dönteni kellett. És mi a fogadás mellett döntöttünk. Mindig megmondtuk a Varsói Szerződésben a partnereknek, hogy mit csinálunk és állásfoglalásaikat kértük, de nem válaszoltak. Miben vagyunk hibásak? Ez az a bizonyos passzív egyetértés, amikor nincs hozzászól
...
A bolgárok, akik a magyar diplomáciát tekintették irányadónak németkérdésben, hasonlóan haladtak az ügyek tisztázásával, és érdekes módon arról is megállapodtak Bonnal, miszerint többé már nem „Német Szövetségi Köztársaságnak”, hanem „Szövetségi Köztársaságnak” fogják nevezni partnerüket.630
....Gazdasági kapcsolataink még az NSZK állami léténél is régebbiek voltak, majd dinamikusan bővültek már az első kereskedelemi megállapodás 1963-as megkötése után is. Mindennek megsokszorozó hatást adott a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. Innentől kezdve a magyar gazdaság évről-évre egyre szorosabban kapcsolódott a nyugatnémet gazdasághoz, mely Európa első számú gazdasági hatalmává, majd globális politikai célokkal rendelkező hatalommá nőtte ki magát. Vizsgált korszakunk végére az NSZK – a Szovjetunió mellett – a magyar külpolitika első számú állomása lett. Míg tehát az 1960-as évek a magyar politikai horizont kiszélesedését, egyfajta világpolitikai érdeklődést hozott el, addig 1975 után Budapest látótere sokkal inkább a szocialista országok és az NSZK európai politikájára korlátozódott. Folyt köv.
Forrás: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstrea..._tortenelemtud.pdf?sequence=1&isAllowed=y
A rendszerváltás előtt nem sokkal:
A magyar diplomácia eredményes működését a fentieken túl egyéb – részben a magyar érdekeket, részben pedig a Nyugattal való sikeres kapcsolatépítést szolgáló– intézkedés is tükrözi. Ez utóbbi kategória keretében is számos korszakalkotó eseményt említhetünk meg. 1988-89-ben hazánk újra felvette Izraellel a diplomáciai kapcsolatot, valamint a kommunista tömb államai közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával, megindította a vasfüggöny lebontásának folyamatát, felvételét kérte az Európa Tanácsba, kapcsolatokat létesített az Észak- atlanti Közgyűléssel, és az Európai Parlamenttel. 1988. június 25-én az EGK és a KGST képviselői aláírták Luxemburgban a két szervezet közötti kapcsolatteremtési tilalom feloldásáról szóló nyilatkozatot, majd 3 hónappal később létrejött egy kereskedelmi és gazdasági megállapodás az EGK és hazánk között, amely egyben a nyugat-európai integráció dinamikus fejlődését is tükrözte. Hazánk azonban nem csak az EU-val, hanem egyéb nemzetközi szervezetekkel is igyekezett jó viszonyt kialakítani, amelynek számos jelét adta. A korábban az állam részére fenntartott hatásköröket illetően a magyar diplomácia kimondta, hogy az állam ezeket kizárólag pragmatikus alapon, gazdasági, politikai érdekeinek megfelelően korlátozhatja, illetőleg gyakorlásukat nemzetközi intézményekre ruházhatja át. Az állampolgári jogok helyett bevezették az emberi jogok fogalmának használatát, betartatásuk érdekében pedig elfogadták az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát. Ezzel összhangban került sor a halálbüntetés alkotmányellenessé nyilvánítására is. A nemzetközi szerződési kötelezettségeket illetően – épp kategóriájuk rugalmas jellege miatt – szigorú rendelkezéseiknek dacára, a kötelezettségek enyhítése helyett újabbak vállalására került sor. Ide tartozott például az Európai Szociális Charta és számos ILO egyezmény. A legaktívabb szerepet Magyarország a kisebbségvédelem új szabályrendszerének kidolgozásában játszotta. Részt vett számos kisebbségvédelmi jogszabály (pl. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája) megszövegezésében, továbbá szorgalmazta több, a szomszéd államokkal kötendő, kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény megkötését, bár ez utóbbiak nem hoztak kiemelkedő eredményt.18Ugyancsak kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetjük a Nemzetközi Bíróság joghatóságával kapcsolatos, az érintett állam hozzájárulásától függő fenntartások visszavonását is, amely a Bíróság joghatóságának újbóli elfogadását eredményezte. Ugyancsak előrelépést jelentett a fakultatív alávetési nyilatkozatok számának növekedése is. A legfontosabb momentumnak azonban a bősnagymarosi ügynek a Nemzetközi Bíróság elé vitele világosan tükrözi a bírói vitarendezés újbóli térhódítását, valamint szomszédos országokkal való kapcsolatok rendezésének igényét egyaránt.19Ugyancsak hazánk nemzetközi szervezetben való sikeres részvételét és diplomáciájának hatékony működését tükrözi, az 1989-ben létrejött, Olaszországot, Magyarországot, Ausztriát és Jugoszláviát tömörítő szubregionális megállapodás, mely tovább fokozta a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok gyöngülését
https://dfk-online.sze.hu/images/JÁP/2009/CD melléklet/csillag.pdf
A magyar diplomácia eredményes működését a fentieken túl egyéb – részben a magyar érdekeket, részben pedig a Nyugattal való sikeres kapcsolatépítést szolgáló– intézkedés is tükrözi. Ez utóbbi kategória keretében is számos korszakalkotó eseményt említhetünk meg. 1988-89-ben hazánk újra felvette Izraellel a diplomáciai kapcsolatot, valamint a kommunista tömb államai közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával, megindította a vasfüggöny lebontásának folyamatát, felvételét kérte az Európa Tanácsba, kapcsolatokat létesített az Észak- atlanti Közgyűléssel, és az Európai Parlamenttel. 1988. június 25-én az EGK és a KGST képviselői aláírták Luxemburgban a két szervezet közötti kapcsolatteremtési tilalom feloldásáról szóló nyilatkozatot, majd 3 hónappal később létrejött egy kereskedelmi és gazdasági megállapodás az EGK és hazánk között, amely egyben a nyugat-európai integráció dinamikus fejlődését is tükrözte. Hazánk azonban nem csak az EU-val, hanem egyéb nemzetközi szervezetekkel is igyekezett jó viszonyt kialakítani, amelynek számos jelét adta. A korábban az állam részére fenntartott hatásköröket illetően a magyar diplomácia kimondta, hogy az állam ezeket kizárólag pragmatikus alapon, gazdasági, politikai érdekeinek megfelelően korlátozhatja, illetőleg gyakorlásukat nemzetközi intézményekre ruházhatja át. Az állampolgári jogok helyett bevezették az emberi jogok fogalmának használatát, betartatásuk érdekében pedig elfogadták az Emberi Jogok Európai Bíróságának joghatóságát. Ezzel összhangban került sor a halálbüntetés alkotmányellenessé nyilvánítására is. A nemzetközi szerződési kötelezettségeket illetően – épp kategóriájuk rugalmas jellege miatt – szigorú rendelkezéseiknek dacára, a kötelezettségek enyhítése helyett újabbak vállalására került sor. Ide tartozott például az Európai Szociális Charta és számos ILO egyezmény. A legaktívabb szerepet Magyarország a kisebbségvédelem új szabályrendszerének kidolgozásában játszotta. Részt vett számos kisebbségvédelmi jogszabály (pl. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája) megszövegezésében, továbbá szorgalmazta több, a szomszéd államokkal kötendő, kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény megkötését, bár ez utóbbiak nem hoztak kiemelkedő eredményt.18Ugyancsak kiemelkedő jelentőségűnek tekinthetjük a Nemzetközi Bíróság joghatóságával kapcsolatos, az érintett állam hozzájárulásától függő fenntartások visszavonását is, amely a Bíróság joghatóságának újbóli elfogadását eredményezte. Ugyancsak előrelépést jelentett a fakultatív alávetési nyilatkozatok számának növekedése is. A legfontosabb momentumnak azonban a bősnagymarosi ügynek a Nemzetközi Bíróság elé vitele világosan tükrözi a bírói vitarendezés újbóli térhódítását, valamint szomszédos országokkal való kapcsolatok rendezésének igényét egyaránt.19Ugyancsak hazánk nemzetközi szervezetben való sikeres részvételét és diplomáciájának hatékony működését tükrözi, az 1989-ben létrejött, Olaszországot, Magyarországot, Ausztriát és Jugoszláviát tömörítő szubregionális megállapodás, mely tovább fokozta a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok gyöngülését
https://dfk-online.sze.hu/images/JÁP/2009/CD melléklet/csillag.pdf
1990. a szabadon választott magyar Országgyűlés valamennyi pártja egyetértett abban, hogy a magyar politika prioritása – a demokrácia, a piacgazdaság és a jogállam kiépítése mellett – az Európai Közösségekhez való csatlakozás. Antall József Brüsszelben az elsők között találkozott Jacques Delors-ral, és átadta neki a kétoldalú kapcsolatokra vonatkozó magyar álláspontról szóló memorandumot, amely már tartalmazta Magyarország majdani belépési szándékát is.
1991. a társulási szerződés aláírása (amely 1994-ben lépett életbe)
1993. a tagországok első alkalommal nyilvánítják ki, hogy a kelet-európai új demokráciák az Európai Unió tagjai lehetnek, amennyiben teljesítik a „koppenhágai (politikai, gazdasági és jogharmonizációs) kritériumokat”
1997. az Európai Bizottság Magyarországot alkalmasnak ítélte a csatlakozási tárgyalásokra
1998. a csatlakozási tárgyalások hivatalos nyitánya
2001. az Európai Tanács kinyilvánította, hogy a kellőképpen felkészült tagjelöltek 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat, és teljes jogú tagként részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon
2002. a tagfelvételi tárgyalások sikeresen befejeződtek
2003. április 12. népszavazás az EU tagságról
2003. április 16. a csatlakozási szerződés aláírása
2004. május 1. Magyarország az EU tagállama
2004. június 13. Európai Parlamenti választás
2011. Magyarország az EU soros elnöke
1991. a társulási szerződés aláírása (amely 1994-ben lépett életbe)
1993. a tagországok első alkalommal nyilvánítják ki, hogy a kelet-európai új demokráciák az Európai Unió tagjai lehetnek, amennyiben teljesítik a „koppenhágai (politikai, gazdasági és jogharmonizációs) kritériumokat”
1997. az Európai Bizottság Magyarországot alkalmasnak ítélte a csatlakozási tárgyalásokra
1998. a csatlakozási tárgyalások hivatalos nyitánya
2001. az Európai Tanács kinyilvánította, hogy a kellőképpen felkészült tagjelöltek 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat, és teljes jogú tagként részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választásokon
2002. a tagfelvételi tárgyalások sikeresen befejeződtek
2003. április 12. népszavazás az EU tagságról
2003. április 16. a csatlakozási szerződés aláírása
2004. május 1. Magyarország az EU tagállama
2004. június 13. Európai Parlamenti választás
2011. Magyarország az EU soros elnöke
Na ehehz képest most van egy Kakadunk.... persze a másik oldal is felelős
"....
Hosszan lehetne még sorolni azokat a példákat, amelyek az euroatlanti politika napi politikává züllesztéséről tanúskodnak, végül azonban minden bemutatott eset ugyanabban a belső konfliktusban végződne. A pártok – legalábbis a nyilvánosság előtt - nem vitáznak a valóban fontos kérdésekről, hanem a külpolitikai ügyeket rendre az ellenfél pozicionálására használják fel. Ennek eredményeként a jobboldali hívek ma az idegen érdekek kiszolgálójának tartják a baloldalt, míg a baloldali törzstábor a nemzetközi szintéren teljesen szalonképtelen, elvakult nacionalistának bélyegzi a jobboldalt. Ráadásul nemcsak a katonai szerepvállalás kapcsán vált ez gyakorlattá, hanem szinte minden nemzetközi kérdésben. Politikusaink gyakran saját táboruk megerősítésére, illetve az ellenfél lejáratására használják fel külföldi útjaikat, valamint a tekintélyes külföldi vezetők Magyarországra látogatását – amire a legjellemzőbb példa a magyar-amerikai diplomáciai látogatások ügye.
https://www.politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=1665
W
Wilson
Guest
Ezzel az a baj,hogy ha már felhoztad példának a Facebook alapítóját illetve Musk-t vagy a többi tech céget,hogy azok a semmiből felépítettek egy olyan vállalkozást amely megállja a helyét a nemzetközi piacon,viszont a mesterségesen feltőkésített Fidesz közeli vállalkozók cégei szerinted valós piaci körülmények között mennyi ideig tudnának működni arról nem is beszélve,hogy az általad említett tech cégekkel szemben ami "nagyjaink" az ingatlan befektetésekben és az EU illetve a magyar közpénzekből finanszírozott infrastruktúrális beruházásokban nyomulnak a valós termelő tevékenység csak elhanyagolható százalékot tesz ki a portfóliójukban,a magyar gazdaság GDP-k meghatározó részét a külföldi multik beruházásai illetve termelő tevékenysége teszi ki,természetesen nem várható el,hogy 10 év alatt egy magyar szílícium völgyet hozzanak létre,de sajnos az világosan látszik,hogy nem ezek a vállalkozók fognak azok a magyar nagytőkések lenni akik hosszútávon hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének a növeléséhez,ami azért szomorú mert ez azt jelenti,hogy a nekik juttatott pénz nem jól hasznosult a magyar gazdaság számára.
Ne beszelj butasagokat a meszaros csoport 25.000 embert foglalkoztat!!
T
Törölt tag 1711
Guest
USA Top 500-ból 7 cég fizet (valamennyi) adót. Többi eltűnik offshore, vagy Delaware Loophole-ban.
Legpofátlanabb az Activision-Blizzard volt pár éve, mikor a CEO kapott pár millió $ jutalmat, mert annyira sikeresek voltak, közben 700$ támogatást vettek fel az amerikai államtól annyira rossz lett papíron az évük.
Zombi cégek meg a másik véglet, papíron qva jók, szárnyal a részvény, de még csak tervük sincs hogyan lesznek valaha nyereségesek.
Tech cégek EU szinten döglődnek, ha ki is fejlődik egy azonnal dobbant USA-ba a kedvezőbb törvényi háttér miatt.
Amerikai pénztömésre tökéletes példa a Texas Industries, konkrétan nem létezne ha az amerikai oktatási rendszerben nem kötelezően az ő számológépeikre lenne kialakítva a matematika oktatás.
Vagy az autógyártásuk az olcsó benzinnek és külföldi SUV-okra/Pickup-okra kivetett 25%-os vámnak köszönhetően létezik még (ironikusan csirke adónak hívják, mivel hivatalosan az EU által amerikai csirkékre kivetett vámra válaszul vezették be).
Járok arra évente. Mindig vigyorgok, hogy pár év múlva akár a mi drága Kedves Vezetőnkkel is összefuthatok a városban. Választhat majd Moszkva, Baku vagy Isztambul közül. Akkor már tényleg inkább Moszkva.Moszkvaban, esetleg.Mondjuk a Kodaly korond volt Hitler ter is, ugye.
W
Wilson
Guest
Hir24
ha már ellenzéki média,szerintem a 444-l szemben sokkal reálisabban látják a helyzetet mivel a 444-l szemben ők nem valami pénzügyi bunkósbotnak hanem az eredetileg az EU által megálmodottnak megfelelően kezelik a mechanizmust,és jól látják legalább is szerintem a tágabb összefüggéseket."Győzelemért ritkán fizetnek akkora árat, mint most Orbán
Orbán elérte, hogy 2022-ig biztosan ne ártson neki a jogállami mechanizmus, de valószínűleg amúgy sem ártott volna. Ezzel párhuzamosan minden politikai tőkéjét elhasználta, szétesett alóla a visegrádi érdekcsoport, és Angela Merkel sem mindig lesz ott, hogy kompromisszumot kössön.
Nagyon úgy tűnik, hogy gond nélkül átmegy az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten az a megegyezés, amelyet Angela Merkel német kancellár harcolt ki Orbán Viktorral és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel szerdán. A megegyezés lényege, hogy a két ország feladja a vétóját az unió hétéves költségvetésével és a mellé társított óriási gazdasági mentőcsomaggal szemben, cserébe a változatlan állapotban elfogadott jogállami mechanizmus hatáskörét picit csökkentik, az életbelépését pedig kitolják egy-három évvel.
A megegyezésről, és arról, hogy ki jött ki jól belőle, itt írtunk részletesen, de érdemes röviden összefoglalni. Az igazi győztes Orbán Viktor volt, mert szinte teljesen vert helyzetből érte el, hogy a jogállami mechanizmus biztosan ne legyen rá veszélyes a 2022-es választásokig. Győzött viszont az Orbánnal szemben kritikus oldal is, mert a jogállami mechanizmus létezik, és működőképes lesz. Emellett ez az unió számára is egyértelmű siker, nemcsak a jogállami ellenőrzés lehetősége, hanem inkább a Next Generation EU nevű történelmi mentőcsomag elfogadása miatt, amely szorosabbra fűzi a kontinens gazdasági integrációját, mint eddig bármikor.
KAPCSOLÓDÓ
Egy kicsit mindenki nyert az uniós kompromisszummal, de a leginkább Orbán
Megint úgy fest, a németeket addig érdekli a jogállam, amíg nem kockáztatják vele a gazdaság működését. Orbánnak pedig ezúttal csak az volt fontos, hogy 2022 előtt ne veszítsen el uniós pénzt.
Természetesen a megegyezés kiszivárgása után mindenki győztesnek hirdette ki magát. Ez klasszikus brüsszeli eljárás, szinte minden uniós megegyezés lényege az, hogy mindkét oldal együtt tudjon élni a megoldással, és mindenki győztesnek állíthassa be magát. A legegyértelműbben talán mégis a Fidesz kommunikált, Orbán Viktor például partraszállást és farkasvermet emlegetett a jogállami mechanizmus elfogadása kapcsán.
Érdemes végigvenni, pontosan mekkora győzelem volt ez a magyar miniszterelnök számára, és mit áldozott fel érte. Azt már leírtuk, hogy Orbán szinte biztosan vert helyzetből hozta vissza a megállapodást. Igaz, amit az eddigiek alapján el tudott érni, az annyi, hogy a mechanizmus nem lép életbe azonnal az elfogadása után.
Erre egyébként eddig sem volt garancia, hiszen vitás kérdés volt, hogy az ellenőrzés vonatkozik-e a mostani uniós költségvetési ciklus alatt elköltött pénzekre is, vagy csak a következőre. A mostani megegyezés szerint a mechanizmus csak a hétéves büdzsére és a mentőcsomagra vonatkozik majd. Emellé a magyar és lengyel kormány lehetőséget kapott, hogy a mechanizmust az életbelépése előtt megtámadja az Európai Bíróságon.
Itt arra érdemes számítani, hogy egytől három évig tartó időszak lesz, mire ítéletet hoznak. Nagyban függ ez attól, hogy kérhet-e az Európai Parlament gyorsított eljárást. Az EU jogi szolgálata szerint gyorsított eljárást csak a felperes és az alperes kérhet az Európai Bíróságtól. A felperes itt egyértelmű, Lengyelország és Magyarország lesz az, hiszen ők támadják meg a mechanizmust és kérik annak semmissé tételét. Az alperes viszont nem ennyire egyértelmű, mert ugyan az Európai Unió Tanácsa döntött a kérdésről, de az Európai Parlament jóváhagyásával, így vannak jogászok, akik szerint a közös döntés miatt a parlament is kérheti a gyorsított eljárást. Ez lehetőséget adhat a magyar ellenzéknek arra, hogy lerövidítse a mechanizmus életbelépésére adott időt.
Nem tolták ki olyan nagyon
De onnantól, hogy a bíróság kimondja, hogy a mechanizmus működhet, további fél év, mire az elfogadott menetrend szerint alkalmazhatják azt. Van egy részletes eljárás, amit ilyenkor be kell tartani, és körülbelül ennyi ideig tart az ötlet megszületésétől addig, hogy tényleg leállítsanak bizonyos pénzeket. Ráadásul, ahogy korábban írtuk, ez a mechanizmus csak a következő költségvetésre és a mentőcsomagra érvényes. Előbbiből leghamarabb 2022-ben láthatunk bármilyen konkrét kifizetést, utóbbiból pedig 2021 második felében. Mivel durván másfél év van a választásokig, nem akkora engedmény Orbán Viktor felé, hogy megtámadhatja a mechanizmust a bíróságon, hiszen amúgy sem lehetne életbe léptetni 2022 áprilisáig.
Ráadásul a mechanizmus nem is arra született, hogy belpolitikai fegyver legyen, az EU ennél hosszabb idősíkon működik. Ugyan a megindítása pont ugyanúgy fájna az Orbán-kormánynak, ahogy a mindenféle következmény nélkül járó hetes cikk szerinti eljárás megindítása fájt, amikor a parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. Inkább politikai kommunikációs hátrány ez, mint félelem attól, hogy valóban leállítják a hozzánk érkező pénzeket.
Orbán tehát engedményt ért el egy olyan kérdésben, amit már nyáron is szeretett volna kiharcolni, viszont a gyakorlatban ennek az engedménynek kevés következménye lesz.
Sokkal többet áldozott viszont fel azért a magyar kormány, hogy ezt az apró engedményt elérje. Ahhoz, hogy lássuk, mennyire elszigetelődött Orbán Viktor és a magyar kormány Európában, érdemes csak a visegrádi érdekcsoportot megnézni. A kormány komoly energiákat fektetett abba, hogy a visegrádi négyek blokkját felépítse és komoly régiós politikai erővé tegye. Ehhez képest hol volt Szlovákia és Csehország a vétóról szóló harc közben? Nem Magyarország mellett, hanem az ellenkező oldalon. A visegrádi négyek blokkja szétesett, csak Lengyelország és Magyarország maradt. A lengyel kormány pedig messze nem olyan stabil, egységes monolit, mint amilyen a Fidesz, így bármikor fennállhat a veszélye annak, hogy utolsó európai szövetségesünket is elveszítsük.
Az unió soros elnökségét Németország után Portugália veszi át. Kezdjük először Németországgal. Angela Merkel valószínűleg nagyobb engedményeket adott Magyarországnak, mint szeretett volna, az unió soros elnökeként ugyanis köti egy olyan szabály, hogy igazságos és fair közvetítőnek kell lennie a tagországok vitájában. Így nem a német érdekek érvényesültek most, hanem az unió érdekei. Mindenesetre valószínűleg ez volt Angela Merkel egyik utolsó nagy segítségnyújtása az Európai Unió számára. Merkel karrierje hamarosan véget ér, és nem biztos, hogy a következő német kormány is olyan engedékeny és kompromisszumkész lesz Orbánnal szemben, mint Merkel volt.
A vétó lehetőségével és a mentőcsomag halogatásával Orbán Viktor szinte minden jóindulatot elvesztett a déli tagországoknál. Amikor a vétót először felhozta a miniszterelnök, az általános reakció az volt, hogy ezentúl ne akarjon szívességet kérni akármelyik déli tagállamtól, hiszen akkor próbálta akadályozni a nekik szánt mentőcsomagot, amikor a legnagyobb szükségük volt rá. Ez főleg Portugália esetében lesz problémás. A portugálok eddig szinte szövetségesei voltak Orbánnak az EU-ban, egészen a mentőcsomag vétójáig. Viszont Portugália lesz az unió következő soros elnöke, pont abban a félévben, amikor a migrációs csomagot el szeretné fogadni az EU, és amikor végre le lehetne zárni a Magyarország ellen zajló hetes cikk szerinti eljárást.
Az erőpolitika konkrét helyzetekben működik az EU-ban, de hosszú távon tökéletesen ellentétes a logikájával. Ezért van az, hogy Orbán most meghátrálásra késztethette az uniót, de közben mégis elfogadták a jogállami mechanizmust, és a nemzetállamok szuverenitásáért küzdő Orbánnal szemben sikerült kiharcolni az unió még szorosabb integrációját a gazdasági mentőcsomaggal.
Orbán jellemzően úgy vívja a csatáit Brüsszelben, hogy mások egymással szembeni konfliktusait használja ki, erősebb szövetségeseket von be, és alkukat harcol ki mások érdekei mentén. De mi történik akkor, ha már tényleg nem lesz semmilyen konfliktus fontosabb a magyar kormány elleni harcnál? Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta, hogy sikerülhet elfogadni a jogállami mechanizmust, most mégis elfogadják. Most senki nem gondolja azt, hogy a Fideszt ki lehet zárni az Európai Néppártból, mégis ebbe az irányba haladunk.
Szájer József ügye nagyon rossz időszakban jött a Fidesznek Brüsszelben, mert így nem csak a legfontosabb parlamenti politikusának elvesztését kellene kihevernie, de egyszerre kell szembenézni a közröhejjel, ami Szájer cselekedeteinek következménye, és a tökéletes politikai diszlexiával, amely a helyére lépő Deutsch Tamás minden mondatát átszövi. Ezt még úgy sem lehet kivédeni, ha valójában nem Deutsch, hanem Hidvéghi Balázs intézi a Fidesz számára fontos ügyeket a parlamentben.
Orbán Viktor politikai tőkéje legvégén jár, és ezzel párhuzamosan az Európai Unió szereplői egyre kevésbé megértőek a magyar kormánnyal szemben. Nem lesz mindig ott Angela Merkel, hogy megoldja a lehetetlent, és mindenki számára elfogadható kompromisszumokat harcoljon ki akkor, amikor Orbán az erőt használja az unióval szemben."
Az a baj hogy ti nem latjatok a fatol az erdot a gyulolettol... A ti szemetekbe a jogallamisagi cstolmamy eltorlese volt a cel ... /mert rosszindulatuak vagytok es szeriintetek lopniakarnak azert nem tetszett nekik.../Hir24
"Győzelemért ritkán fizetnek akkora árat, mint most Orbán
Orbán elérte, hogy 2022-ig biztosan ne ártson neki a jogállami mechanizmus, de valószínűleg amúgy sem ártott volna. Ezzel párhuzamosan minden politikai tőkéjét elhasználta, szétesett alóla a visegrádi érdekcsoport, és Angela Merkel sem mindig lesz ott, hogy kompromisszumot kössön.
Nagyon úgy tűnik, hogy gond nélkül átmegy az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten az a megegyezés, amelyet Angela Merkel német kancellár harcolt ki Orbán Viktorral és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel szerdán. A megegyezés lényege, hogy a két ország feladja a vétóját az unió hétéves költségvetésével és a mellé társított óriási gazdasági mentőcsomaggal szemben, cserébe a változatlan állapotban elfogadott jogállami mechanizmus hatáskörét picit csökkentik, az életbelépését pedig kitolják egy-három évvel.
A megegyezésről, és arról, hogy ki jött ki jól belőle, itt írtunk részletesen, de érdemes röviden összefoglalni. Az igazi győztes Orbán Viktor volt, mert szinte teljesen vert helyzetből érte el, hogy a jogállami mechanizmus biztosan ne legyen rá veszélyes a 2022-es választásokig. Győzött viszont az Orbánnal szemben kritikus oldal is, mert a jogállami mechanizmus létezik, és működőképes lesz. Emellett ez az unió számára is egyértelmű siker, nemcsak a jogállami ellenőrzés lehetősége, hanem inkább a Next Generation EU nevű történelmi mentőcsomag elfogadása miatt, amely szorosabbra fűzi a kontinens gazdasági integrációját, mint eddig bármikor.
KAPCSOLÓDÓ
Egy kicsit mindenki nyert az uniós kompromisszummal, de a leginkább Orbán
Megint úgy fest, a németeket addig érdekli a jogállam, amíg nem kockáztatják vele a gazdaság működését. Orbánnak pedig ezúttal csak az volt fontos, hogy 2022 előtt ne veszítsen el uniós pénzt.
Természetesen a megegyezés kiszivárgása után mindenki győztesnek hirdette ki magát. Ez klasszikus brüsszeli eljárás, szinte minden uniós megegyezés lényege az, hogy mindkét oldal együtt tudjon élni a megoldással, és mindenki győztesnek állíthassa be magát. A legegyértelműbben talán mégis a Fidesz kommunikált, Orbán Viktor például partraszállást és farkasvermet emlegetett a jogállami mechanizmus elfogadása kapcsán.
Érdemes végigvenni, pontosan mekkora győzelem volt ez a magyar miniszterelnök számára, és mit áldozott fel érte. Azt már leírtuk, hogy Orbán szinte biztosan vert helyzetből hozta vissza a megállapodást. Igaz, amit az eddigiek alapján el tudott érni, az annyi, hogy a mechanizmus nem lép életbe azonnal az elfogadása után.
Erre egyébként eddig sem volt garancia, hiszen vitás kérdés volt, hogy az ellenőrzés vonatkozik-e a mostani uniós költségvetési ciklus alatt elköltött pénzekre is, vagy csak a következőre. A mostani megegyezés szerint a mechanizmus csak a hétéves büdzsére és a mentőcsomagra vonatkozik majd. Emellé a magyar és lengyel kormány lehetőséget kapott, hogy a mechanizmust az életbelépése előtt megtámadja az Európai Bíróságon.
Itt arra érdemes számítani, hogy egytől három évig tartó időszak lesz, mire ítéletet hoznak. Nagyban függ ez attól, hogy kérhet-e az Európai Parlament gyorsított eljárást. Az EU jogi szolgálata szerint gyorsított eljárást csak a felperes és az alperes kérhet az Európai Bíróságtól. A felperes itt egyértelmű, Lengyelország és Magyarország lesz az, hiszen ők támadják meg a mechanizmust és kérik annak semmissé tételét. Az alperes viszont nem ennyire egyértelmű, mert ugyan az Európai Unió Tanácsa döntött a kérdésről, de az Európai Parlament jóváhagyásával, így vannak jogászok, akik szerint a közös döntés miatt a parlament is kérheti a gyorsított eljárást. Ez lehetőséget adhat a magyar ellenzéknek arra, hogy lerövidítse a mechanizmus életbelépésére adott időt.
Nem tolták ki olyan nagyon
De onnantól, hogy a bíróság kimondja, hogy a mechanizmus működhet, további fél év, mire az elfogadott menetrend szerint alkalmazhatják azt. Van egy részletes eljárás, amit ilyenkor be kell tartani, és körülbelül ennyi ideig tart az ötlet megszületésétől addig, hogy tényleg leállítsanak bizonyos pénzeket. Ráadásul, ahogy korábban írtuk, ez a mechanizmus csak a következő költségvetésre és a mentőcsomagra érvényes. Előbbiből leghamarabb 2022-ben láthatunk bármilyen konkrét kifizetést, utóbbiból pedig 2021 második felében. Mivel durván másfél év van a választásokig, nem akkora engedmény Orbán Viktor felé, hogy megtámadhatja a mechanizmust a bíróságon, hiszen amúgy sem lehetne életbe léptetni 2022 áprilisáig.
Ráadásul a mechanizmus nem is arra született, hogy belpolitikai fegyver legyen, az EU ennél hosszabb idősíkon működik. Ugyan a megindítása pont ugyanúgy fájna az Orbán-kormánynak, ahogy a mindenféle következmény nélkül járó hetes cikk szerinti eljárás megindítása fájt, amikor a parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. Inkább politikai kommunikációs hátrány ez, mint félelem attól, hogy valóban leállítják a hozzánk érkező pénzeket.
Orbán tehát engedményt ért el egy olyan kérdésben, amit már nyáron is szeretett volna kiharcolni, viszont a gyakorlatban ennek az engedménynek kevés következménye lesz.
Sokkal többet áldozott viszont fel azért a magyar kormány, hogy ezt az apró engedményt elérje. Ahhoz, hogy lássuk, mennyire elszigetelődött Orbán Viktor és a magyar kormány Európában, érdemes csak a visegrádi érdekcsoportot megnézni. A kormány komoly energiákat fektetett abba, hogy a visegrádi négyek blokkját felépítse és komoly régiós politikai erővé tegye. Ehhez képest hol volt Szlovákia és Csehország a vétóról szóló harc közben? Nem Magyarország mellett, hanem az ellenkező oldalon. A visegrádi négyek blokkja szétesett, csak Lengyelország és Magyarország maradt. A lengyel kormány pedig messze nem olyan stabil, egységes monolit, mint amilyen a Fidesz, így bármikor fennállhat a veszélye annak, hogy utolsó európai szövetségesünket is elveszítsük.
Az unió soros elnökségét Németország után Portugália veszi át. Kezdjük először Németországgal. Angela Merkel valószínűleg nagyobb engedményeket adott Magyarországnak, mint szeretett volna, az unió soros elnökeként ugyanis köti egy olyan szabály, hogy igazságos és fair közvetítőnek kell lennie a tagországok vitájában. Így nem a német érdekek érvényesültek most, hanem az unió érdekei. Mindenesetre valószínűleg ez volt Angela Merkel egyik utolsó nagy segítségnyújtása az Európai Unió számára. Merkel karrierje hamarosan véget ér, és nem biztos, hogy a következő német kormány is olyan engedékeny és kompromisszumkész lesz Orbánnal szemben, mint Merkel volt.
A vétó lehetőségével és a mentőcsomag halogatásával Orbán Viktor szinte minden jóindulatot elvesztett a déli tagországoknál. Amikor a vétót először felhozta a miniszterelnök, az általános reakció az volt, hogy ezentúl ne akarjon szívességet kérni akármelyik déli tagállamtól, hiszen akkor próbálta akadályozni a nekik szánt mentőcsomagot, amikor a legnagyobb szükségük volt rá. Ez főleg Portugália esetében lesz problémás. A portugálok eddig szinte szövetségesei voltak Orbánnak az EU-ban, egészen a mentőcsomag vétójáig. Viszont Portugália lesz az unió következő soros elnöke, pont abban a félévben, amikor a migrációs csomagot el szeretné fogadni az EU, és amikor végre le lehetne zárni a Magyarország ellen zajló hetes cikk szerinti eljárást.
Orbánnal szemben sikerült kiharcolni az unió még szorosabb integrációját a gazdasági mentőcsomaggal.
Orbán jellemzően úgy vívja a csatáit Brüsszelben, hogy mások egymással szembeni konfliktusait használja ki, erősebb szövetségeseket von be, és alkukat harcol ki mások érdekei mentén. De mi történik akkor, ha már tényleg nem lesz semmilyen konfliktus fontosabb a magyar kormány elleni harcnál? Egy évvel ezelőtt senki nem gondolta, hogy sikerülhet elfogadni a jogállami mechanizmust, most mégis elfogadják. Most senki nem gondolja azt, hogy a Fideszt ki lehet zárni az Európai Néppártból, mégis ebbe az irányba haladunk.
Szájer József ügye nagyon rossz időszakban jött a Fidesznek Brüsszelben, mert így nem csak a legfontosabb parlamenti politikusának elvesztését kellene kihevernie, de egyszerre kell szembenézni a közröhejjel, ami Szájer cselekedeteinek következménye, és a tökéletes politikai diszlexiával, amely a helyére lépő Deutsch Tamás minden mondatát átszövi. Ezt még úgy sem lehet kivédeni, ha valójában nem Deutsch, hanem Hidvéghi Balázs intézi a Fidesz számára fontos ügyeket a parlamentben.
Orbán Viktor politikai tőkéje legvégén jár, és ezzel párhuzamosan az Európai Unió szereplői egyre kevésbé megértőek a magyar kormánnyal szemben. Nem lesz mindig ott Angela Merkel, hogy megoldja a lehetetlent, és mindenki számára elfogadható kompromisszumokat harcoljon ki akkor, amikor Orbán az erőt használja az unióval szemben."
De a cel nem ez volt ember!!! Hanem hogy ne legyen magyarorszagtol penz megvonva!!!es ne szoljanak bele a belugyeinkbe.
Vagod a kulonbseget? Ha igen akkor rajossz hogy gyozelem a gyozelem. /ertsd meg a celt es hidd el hogy igen a penzrol szolt ahogy mondtak is..../
Soha nem a jogallamisagi kriterium volt a lenyeg.... Nem az hogy van e vagy nincs. Hanem hogy rankeroltethetnek e kulso torvenyeket a magyar parlament megszavazasa nelkul vagy sem. Es hogy vonnak e meg tollunk penzeket vahy sem.
Se nem eroltethetnek rank olyan torvenyt amit a magyar parlamemt nem szavaz meg. Se nem vehetnek el tollunk penzt azert mert nem fogadunk el xy torvenyt.
Se nem eroltethetnek rank olyan torvenyt amit a magyar parlamemt nem szavaz meg. Se nem vehetnek el tollunk penzt azert mert nem fogadunk el xy torvenyt.