Kritikusai szerint az indiánregény modern folytatásai rasszista sztereotípiákat erősítenek, mások nem értik, miért kell máglyán elégetni gyerekkoruk hősét.
telex.hu
Ezt a méretes faszságot bazmeg. Nem olvastam minden Karl May könyvet, de az általam olvasottakban az indiánok minden voltak, csak idióta vadember nem. Verném péklapáttal aki ezt kitalálta amíg mozog.
Nálam értelmesebben és szebben megfogalmazva:
"Jó nap ez a halálra?
„Az ember akarata szabad. Bizonyos mértékben tőle függ, hogy az élete paradicsom lesz-e vagy pokol.” Ez az idézet Karl May Winnetou című művéből származik. És valóban tőlünk függ, mihez kezdünk a szabad akaratunkkal, és poklot csinálunk-e a kulturális örökségünk helyén. Most például a Winnetou betiltására készülődnek az író hazájában, Németországban, mert „a gyarmatosítás korából származó rasszista sztereotípiákat erősíti, és ahogy az őslakosokat ábrázolja, az egyenlő a kulturális kisajátítással”. A kiadója ezért kivett a kínálatából két adaptációt, amelyek az eredeti regények alapján készültek gyerekek számára.
A Die Zeit egyik cikkében azt írta, May hazug képet festett Amerikáról, a meszkalero-apacs kultúráról, és nem foglalkozott azzal, hogy az őslakosokat kiirtották az Old Shatterhandhoz hasonló fehér telepesek. A Hamburger Abendblatt szerint „ezek a sztereotip ábrázolások káros hatással vannak az őslakos gyermekek személyiségfejlődésére". Most ne is menjünk bele abba, hogy hány észak-amerikai őslakos gyerek él német nyelvterületen. Fogadjuk el, hogy mindez igaz. May a mai normák szerint csakugyan korszerűtlen: fajokról beszélt, és a kulturális darwinizmus egyik lelkes hívének számított. Hitt abban is, hogy az északi német telepes abban az értelemben felsőbb rendűnek számít a spanyolokhoz, a feketékhez, és az indiánokhoz képest, hogy hatékonyabb civilizációt épít, és győzedelmeskedik a kontinens meghódításában. Ma valószínűleg szélsőjobboldalinak számítana az eszméivel.
A saját korában azonban inkább romantikus szépléleknek tekintették, aki Winnetout romlatlan lelkű vadembernek, a morális igazság letéteményesének ábrázolta. Ezt olvasták ki a regényből kisfiúk és kislányok generációi. 200 millió példány kelt el belőle, egy kisebb világvallás is örülne ennyinek a szent könyvéből. Ráadásul ez lényegében csak a kontinentális Európa, az angolszász világban sosem volt népszerű. Winnetou nélkül nincs európai indián-kultusz, az észak-amerikai őslakosokat Maynak köszönhetően többé nem gonosz barbároknak tekintette a legtöbb olvasó, hanem egy nemes civilizáció képviselőinek.
„Jó nap ez a halálra” – mondja a nemes lelkű indián, amikor megbosszulja fehér testvére halálát. Hiszen a May-regények gonosz karakterei többnyire fehérek, az apacsok pedig a jók, Old Shatterhand, Old Death és Old Firehand szövetségesei. Azaz megtanít arra, hogy képzeletben azonosulni tudjunk egy más kultúrájú emberrel, képesek legyünk belehelyezkedni a miénktől eltérő gondolkodásba. És éppen ez lenne az irodalom értelme.
A Winnetou betiltása vagy bármifajta eltörlése a barbárság. Az indiános könyveket olvasó gyerekekkel érdemes megbeszélni, hogy miben van igaza a hősöknek, és a történelemi tényekre is meg kell tanítani őket. Persze ha a cancel culture eltörli a múltat, erre sem lesz lehetőség. Az lesz a jó nap az irodalmi örökség halálára.
Uff, beszéltem.
"
Jó nap ez a halálra? „Az ember akarata szabad. Bizonyos mértékben tőle függ, hogy az élete paradicsom lesz-e vagy pokol.” Ez az idézet Karl May Winnetou című művéből származik. És valóban tőlünk...
www.facebook.com
