Na, ha már épp megy az örökzöld EU-bénakacsa diskurzus, kaptam egy cikket bírálatra a "Contemporary European Studies" szaklaptól arról, hogy Mitterand EU-koncepciójának a félreértése vezetett az Eurozóna-válsághoz.
**Molnibalázsos csataüvöltés**
Hát ilyen koncepciójában is hülyeséget már rég láttam. A dolog addig korrekt, hogy oldalakon át meséli Mitterand 1989-es kavirnyálását, hogy Németország újraegyesülésének elismeréséhez az európai integráció mélyítését szabta meg. Illetve, hogy ő egy szűk eurozónában gondolkozott (mi csak a vámunióban lennénk).
De bakker ebből bármilyen elméleti-modellszintű következtetés nélkül az összegzésben lecsapni a labdát, hogy "ezé' lett a válság" elég kretén dolog.
Pl csak az alábbi dolgok maradtak ki:
- a szerző szerint a "német" infláció ellenes jegybanki politika volt a válság alapja. Oké, de az Eurozóna (EZ) 2008-2014 között deflációban volt és az ECB teljes erővel küzdött ellene. Tehát a szabályok simán megengedték a válságkezelést.
- a szerző a magas olasz GDP-arányos államadósságon zokog. Jó, de az államadósságnál a GDP-arányos szint lényegtelen, mert az számít, hogy el tudod-e értelmes árfolyamon adni a kötvényeidet a piacon. Azaz a kötvénypiaci hozamokat és a külső finanszírozást kell nézni (főleg, hogy a GDP is csökkenhet...).
- a görög #####ó @@@@k meg sem említődnek, pedig az Európai Stabilitási Mechanizmus 500 mrd eurós alapjából csak ők kaptak államcsőd miatt hitelt, a spanyolok és a ciprusiak a bankrendszer feltőkésítésére, konszolidálására kaptak (plusz a spanyolok már 3 éve vissza is álltak államkötvény finanszírozásra).
- az, hogy az EU tagok külkeresekedelmének (-sziget) 60-80%-a megy az EU-n belülre az sehol nem jelenik meg, de remekül hivatkozik az Optimális Valutaövezetek Elméletere, aminek ez az 1. pontja.
Szóval kaszaaaaaaaaaaaa