Beszélgető

.
Fogod a tisztítatlan vizet, hozzáadsz egy csomó pénzt, energiát, szakértelmet és ezek végeredményével Jani bácsi és Mari néni locsolhatja a kertet meg az utat.
Jani bá esetében vannak olyan növények pl.: paradicsom, paprika, dinnye, uborka, a dísznövények nagy része, amivel egyenesen kibabrál, mert ezek a növények nem igazán komázzák az ivóvízben meglévő klórt. Jani bá sokkal jobban járna, ha a tetőről összegyűjtött és lefedett fahordóban tárolt vízzel locsolná a kiskertet. Szóval elbaszunk egy csomó pénzt és energiát azért, hogy Jani bá kibaszhasson a kiskertjében lévő növényekkel. És ez még a jobbik eset. Mert a kertvárosi paraszt Jani bá általában az ivóvízzel a medencét tölti fel, meg a haszontalan pázsitot locsolja.
Mari néni esetében is mindegy lenne, hogy mivel locsolja az utca porát. Mondjuk nem értem mi a nyavalyának kell az utcán a port locsolni. Szóval elbaszunk egy csomó pénzt és energiát azért, hogy Mari néni csinálhasson egy teljesen értelmetlen dolgot.

Nagyüzemi locsoláshoz.
Kaliforniában egyre több folyó nem éri el a tengert. Kilocsolják a vizüket. Ez az ára annak, hogy egy félsivatagból az Egyesült Államok zöldségeskertje lett. A gazdaságoknak meg két lehetőségük maradt. Vagy egyre mélyebbre fúrnak a folyamatosan apadó rétegvizek után kutatva, vagy

Nem azért, de szerinted falun az a jellemző, hogy csapvízzel locsolják a kertet? Jani bá és Mari néni teljes nyugdíja nem lenne elég a víz és csatornadíjra. Falun mindenkinek van kútja és abból locsol, az meg többnyire esővíz.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Az ivóvizek nagy része tudtommal folyókból származik. Ha azt használják, akkor max. kevesebb édesvíz folyik bele a Fekete-tengerbe.
Egy rakás ipari üzem talajvizet vesz ki. Bp-től délre az M0 mellett van vízmű, az is kutakkal dolgozik. A folyóktól távol levő települések nehezen szereznék be folyókból az ivóvizet.

.

Nem azért, de szerinted falun az a jellemző, hogy csapvízzel locsolják a kertet? Jani bá és Mari néni teljes nyugdíja nem lenne elég a víz és csatornadíjra. Falun mindenkinek van kútja és abból locsol, az meg többnyire esővíz.
Így van.
 
Aral tó? Ott is csak egy kis locsolgatásról volt szó.
De van az éremnek másik oldala is. A rendszeresen öntözött területeken megfigyelhető egy folyamat. A tavaszi-nyári öntözés hatására megemelkedő talajvízszintek minden évben egyre magasabbról indulnak. Az őszi, téli időszakban nem tud visszaállni az eredeti szintjére. Pár év után a gazda meg csodálkozik, hogy hóolvadás vagy egy nagyobb eső után áll a földjén a belvíz. A normálisan kivitelezett öntözőcsatornák a talajvizek megfelelő szinten tartásában is fontos szerepet játszanának. Vízhiány esetén vizet szállít a földekhez, magasabb talajvíz esetén a felesleget elvezeti.
Ameddig értelmesen van használva addig nincs gond az öntözéssel.
De az eredeti hozzászólásomban nem véletlen említettem ivóvizet, és annak pocsékolásáról volt szó. Ivóvízzel locsolni a gyepet, hogy az szép zöld legyen a ház előtt szerintem pocsékolás. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos erre érzékenyebb növényeknek egyenesen káros.
Drenezes, ugy hivtak mikor en tanultam.
 
Az Aral-tó az egy tó, a Fekete-tenger meg tenger. A tenger nem fog kiszáradni, van kapcsolata a világtengerek felé.

Egyébként arról volt szó, hogy mekkora környezetrombolás az ha János bácsi ivóvízzel locsolgatja az udvarán a füvet kánikulában, meg Mari néni az utat, hogy ne poroljon.
Nem szatad ki, viszont ha jol tudom a vizszintje nincs pl egy magassagban a Foldkozievel, es a Foldkozinek sem az Atlantival. Csak ugy erdekessegkepp mondtam.
 
.Nem azért, de szerinted falun az a jellemző, hogy csapvízzel locsolják a kertet? Jani bá és Mari néni teljes nyugdíja nem lenne elég a víz és csatornadíjra. Falun mindenkinek van kútja és abból locsol, az meg többnyire esővíz.
Lehet kérni a vízműtől locsolócsapos mérőt. Ez csak locsolásra használható és nem kell csatornadíjat fizetni az elhasznált vízmennyiség után.
De amúgy igen, akinek 1 bitnél több agya van az ha lehet kútból és összegyűjtött esővízből locsol.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Az ivóvizek nagy része tudtommal folyókból származik. Ha azt használják, akkor max. kevesebb édesvíz folyik bele a Fekete-tengerbe.
35 százalék van parti kutakból. Ugyanennyit adnak a rétegvíz kutak. 25 százalékkal futnak a karsztvizek, a maradék öt százalék pedig felszíni vízkivétel.

.
Nem azért, de szerinted falun az a jellemző, hogy csapvízzel locsolják a kertet? Jani bá és Mari néni teljes nyugdíja nem lenne elég a víz és csatornadíjra. Falun mindenkinek van kútja és abból locsol, az meg többnyire esővíz.
Nincs kedvem belemenni a tízezer év alatt pótlódó iható minőségű artézi vizekbe, vagy a folyamatosan apadó Alföldi fosszilis vizekbe és a rosszul kivitelezett kutak miatt ezek elszennyeződésébe.
kutak_fajtai.png

Kút és kút között is van különbség. Kút esetén se mindegyikből célszerű locsolni, mert azzal csak az értékes és lassan pótlódó ivóvizet pazarolja az ember.
 
35 százalék van parti kutakból. Ugyanennyit adnak a rétegvíz kutak. 25 százalékkal futnak a karsztvizek, a maradék öt százalék pedig felszíni vízkivétel.


Nincs kedvem belemenni a tízezer év alatt pótlódó iható minőségű artézi vizekbe, vagy a folyamatosan apadó Alföldi fosszilis vizekbe és a rosszul kivitelezett kutak miatt ezek elszennyeződésébe.
kutak_fajtai.png

Kút és kút között is van különbség. Kút esetén se mindegyikből célszerű locsolni, mert azzal csak az értékes és lassan pótlódó ivóvizet pazarolja az ember.

Feljebb a sima pár méter mély ásott kútra gondoltam, falvakon jellemzően ezek vannak. Az ilyen kút gyakorlatilag pont ugyanúgy működik, mintha a háztetőről lezúdoló esővizet gyűjtenéd.
A fúrott kutak többsége szintén csak a felszín közeli vizeket hasznosítják.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Kedes, ha mar kut. Szantfodeken sok helyen latni kutgyuruket a felszin felett. Ezek tulajdonkepp amolyan kutak vagy mik, legalabbis eleg melyek, csak gondolom belviz elvezetesre szolgalnak. Viz nincs bennuk tulajdonkepp. Na most ezek mennyire kavarhatnak be egy ket ilyen aszalyos even, mikor alig esik valami.
 
Szep szep, csak mi van akkor ha nem esik 2, 5 honapig semmi eso es van 30-35 fok mint iden? Na es telen sem esett semmi gyakorlatilag.
Semmi, öntözöd tovább a kútból vagy vezetékről. Azt nem értem csak hogy ez egy egyszerű módszer amivel elég sokat lehet spórolni. Nálam csak kis konyhakert van és rengeteget számít. Cserébe nem használom annyit a csapvizet(nincs egyelőre kutam sajnos).
 
Semmi, öntözöd tovább a kútból vagy vezetékről. Azt nem értem csak hogy ez egy egyszerű módszer amivel elég sokat lehet spórolni. Nálam csak kis konyhakert van és rengeteget számít. Cserébe nem használom annyit a csapvizet(nincs egyelőre kutam sajnos).
Ja így ok, csak azt hittem valaki full esővízről képzeli el.
 
Egyetértek, de a zöldet karban is kell tartani. Nem tudom hogy működik Nagyfaluban de itt vidéken szarnak bele, a házam előtti részt is mi nyírjuk(már aki), a többi elhanyagolt rusnyaság.

A Nagyfalu szélén ugyanaz a helyzet mint nálatok. A környékünkön most az a divat, hogy a ház előtti placcot is le térkövezik vagy felszórják murvával és ott parkolnak. Másik divat az lett, hogy az egész udvart telenyomják murvával. Picsának költözik kertvárosba akinek csak nyűg a kert.
 
A Nagyfalu szélén ugyanaz a helyzet mint nálatok. A környékünkön most az a divat, hogy a ház előtti placcot is le térkövezik vagy felszórják murvával és ott parkolnak. Másik divat az lett, hogy az egész udvart telenyomják murvával. Picsának költözik kertvárosba akinek csak nyűg a kert.
Nallunk a faluba ahol /pill elek az onkormanyzat nyirattatja a fuvet a kozmunkasokkal. Kb 3 hetente... Igy az utcak rendezett es egyseges kepet mutatnak /1500 as falu./ a tanyan legeltetve van :) akinek ninvs mi legelje annak lelegeli mase :) a falu ahol szulettem ott mindenki maganak kellett gondoskodni a haz elotti terulet karbantartasarol rendezeserol. /de aki azt tobbszori alkalommal se tette meg azt akkor az onkormamyzat rendezte termeszetesen utolagos teritessel.../de aki annyira nem akarta rendezni altalaba diofat uletettett.
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon
Nallunk a faluba ahol /pill elek az onkormanyzat nyirattatja a fuvet a kozmunkasokkal. Kb 3 hetente... Igy az utcak rendezett es egyseges kepet mutatnak /1500 as falu./ a tanyan legeltetve van :) akinek ninvs mi legelje annak lelegeli mase :) a falu ahol szulettem ott mindenki maganak kellett gondoskodni a haz elotti terulet karbantartasarol rendezeserol. /de aki azt tobbszori alkalommal se tette meg azt akkor az onkormamyzat rendezte termeszetesen utolagos teritessel...

Az tök jó!
Nálunk (Balaton parti város, kertvárosi része) bizony rettenet a helyzet. Magának kellene mindenkinek, de mi olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk, hogy a szomszéd telkeknél 7-ből 5 nincs normálisan karbantartva, csurog át a gaz sokszor. Egyik szomszédnál örökség ingatlan és nincs tisztázva a tulajdon!, másik öregasszony, a többi meg szimplán szarik rá.
 
Mi a baj azzal ha az emberek használják a vizet pl. öntözésre?
Az összes folyóvizünk a Fekete-tengerben köt ki, ha nem használjuk. Ha meg használjuk pl. öntözésre, akkor meg egy része elpárolog, és eső lesz belőle, másik része elszivárog a talajba és nő a talaj vízszintje. Nem?

Az öntözés sivatagosít.
A táblaszintű vizpótlás nem helyettesítí a tájszintű vízmegtartást. Vagyis vissza KELL állítani a természetes vizes élőhelyeket, biztosítani a folyamatos növényboritottságot is, abbahagyni a kényszeres és marha drága " jujjj áll a víz a földeken" levezetést, szivattyúzást, stb.
" A belvíz az a víz aminek helyét felszántották" /Balogh Péter/
 
Lehet kérni a vízműtől locsolócsapos mérőt. Ez csak locsolásra használható és nem kell csatornadíjat fizetni az elhasznált vízmennyiség után.
De amúgy igen, akinek 1 bitnél több agya van az ha lehet kútból és összegyűjtött esővízből locsol.

Akinek meg van még egy bitje, az már mulcsoz, takarónövényez és nem, vagy alig kell locsolni! :-)