Beszélgető

Nagyon egyszerű: az adatgyűjtéssel pénzt csinál, amihez olyan kontentot (kivonatot) használ, amihez semmi köze. Ha meg reklámokat is megjelenít a Hírekben, akkor pláne. De már önmagában az adatbiznisz is elég ahhoz, hogy a tartalomtulajdonosoknak járjon a jogdíj.

Ha más szellemi tulajdonával keresel pénzt, akkor fizess. Ez a jogdíjak, szabadalmak, szoftverlicenszek stb. alapelve. Sztem amúgy helyes, mert bénácska civilizációnk ezeken a szellemi alapokon áll.

Akkor nálam nagyon sz*r munkát végeznek az adatgyűjtéssel, mert index-et meg 444-et ajánlgat folyamatosan, pedig tudnia kellene merre húzok "politilag".
 
Meg kellene érteni előszőr, hogy a választási rendszer hogyan működik. Amiről te beszélsz, az a vegyes választási rendszerek győzteskompenzációs mechanizmusa, és a rendszerváltás óta jelen van a magyar választási rendszerben.

Vannak egyéni és listás képviselői mandátumok is. Az egyénileg elnyert mandátum a nagy többség, amit kiegészít a pártlistán elnyert mandátum és egy kompenzációs mechanizmus, hogy a "vesztes" szavazók akarata se menjenek teljesen a levesbe, hanem valamilyen fajta politikai képviselet nekik is jusson, akkor is ha egyéniben sehol sem nyertek.

Annak idején 94-ben az pártlistákon 33%-ot elért MSZP-nek így lett 55%-os többsége a parlamentben, érdekes módon akkor nem sikoltott senki. (1,65 arányú győzteskompenzáció). Ehhez képest a mostani választáson a listákon van a fityesznek 49% a listán, az egyéni helyek meg szinte mind az övék.

A mostani meg a korábbi választási rendszer között az legnagyobb különbség, hogy sokkal hangsúlyosabb az egyéni mandátumok aránya, azt viszont rendre megnyerik a kormánypárti jelöltek. Konkrétan ha nem lennének kompenzációs listák, amiről a vesztesek és a győztesek is kapnak további "pártlistás" mandátumot, hanem csak egyéni mandátumok lennének, akkor nem egy 2/3-os parlement lenne itt, hanem a 106 egyéni mandátumból 91 a kormánypárté lenne (85%-os parlamenti többséggel..).

Egyéniben ugyanis ez lett az eredmény:

Parlamentswahl_in_Ungarn_2018.svg


Az éremnek tehát két oldala van - az, hogy a kormánypártnak 2/3-a van, ugyanúgy ezeknek a kompenzációs listáknak az eredménye, mint hogy a baromi gyenge ellenzéki pártoknak egyátalán 1/3 jutott. Egy brit választási rendszerben (50+1 szavazattal nyersz, a többiek meg nem kapnak semmit) alig egy tucat ellenzéki képviselő ülhetne a parlamentben, mert csak ennyi helyen tudtak a jelöltek személyesen nyerni.
Ez igaz.Csak az a gond az ilyen más országokkal való összehasonlitásokkal,hogy teljesen figyelmen kivűl hagyja az államszervezetbeli különbségeket.Márpedig ez egy igen lényeges dolog.
 
Akkor nálam nagyon sz*r munkát végeznek az adatgyűjtéssel, mert index-et meg 444-et ajánlgat folyamatosan, pedig tudnia kellene merre húzok "politilag".
Aki nem az MSM irányába húz, annak jön a propaganda. Milliószor elolvashatod, mekkora náci vagy, és hogy emiatt nem vagy jogosult semmire. :))) De komolyra fordítva: vszeg nincs akkora választék magyar oldalakból, amik beleférnek a google vilagnézetébe. Az, hogy mindentvtud rólad, nem jelenti azt, hogy olyat kínál, amire neked tényleg szükseged van. Olyat kínál, amire őszerinte van szükséged. Pont ez a dilemma magja: nem a személyedre optimalizált bármilyen tartalmat kapsz, hanem a személyedre optimalizalt propagandát.
 
Meg kellene érteni előszőr, hogy a választási rendszer hogyan működik. Amiről te beszélsz, az a vegyes választási rendszerek győzteskompenzációs mechanizmusa, és a rendszerváltás óta jelen van a magyar választási rendszerben.

Vannak egyéni és listás képviselői mandátumok is. Az egyénileg elnyert mandátum a nagy többség, amit kiegészít a pártlistán elnyert mandátum és egy kompenzációs mechanizmus, hogy a "vesztes" szavazók akarata se menjenek teljesen a levesbe, hanem valamilyen fajta politikai képviselet nekik is jusson, akkor is ha egyéniben sehol sem nyertek.

Annak idején 94-ben az pártlistákon 33%-ot elért MSZP-nek így lett 55%-os többsége a parlamentben, érdekes módon akkor nem sikoltott senki. (1,65 arányú győzteskompenzáció). Ehhez képest a mostani választáson a listákon van a fityesznek 49% a listán, az egyéni helyek meg szinte mind az övék.

A mostani meg a korábbi választási rendszer között az legnagyobb különbség, hogy sokkal hangsúlyosabb az egyéni mandátumok aránya, azt viszont rendre megnyerik a kormánypárti jelöltek. Konkrétan ha nem lennének kompenzációs listák, amiről a vesztesek és a győztesek is kapnak további "pártlistás" mandátumot, hanem csak egyéni mandátumok lennének, akkor nem egy 2/3-os parlement lenne itt, hanem a 106 egyéni mandátumból 91 a kormánypárté lenne (85%-os parlamenti többséggel..).

Egyéniben ugyanis ez lett az eredmény:

Parlamentswahl_in_Ungarn_2018.svg


Az éremnek tehát két oldala van - az, hogy a kormánypártnak 2/3-a van, ugyanúgy ezeknek a kompenzációs listáknak az eredménye, mint hogy a baromi gyenge ellenzéki pártoknak egyátalán 1/3 jutott. Egy brit választási rendszerben (50+1 szavazattal nyersz, a többiek meg nem kapnak semmit) alig egy tucat ellenzéki képviselő ülhetne a parlamentben, mert csak ennyi helyen tudtak a jelöltek személyesen nyerni.
Ez csak arra bizonyíték, hogy minden jelenleg használt választási rendszer szar. Semmi közük nincs a választói akarat kifejezéshez, mert a 2. és 3. preferenciát nem veszi figyelembe és a világon szinte mindenhol oda vezetett, hogy 2-3 párton kívül senki nem focizik...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ez csak arra bizonyíték, hogy minden jelenleg használt választási rendszer szar. Semmi közük nincs a választói akarat kifejezéshez, mert a 2. és 3. preferenciát nem veszi figyelembe és a világon szinte mindenhol oda vezetett, hogy 2-3 párton kívül senki nem focizik...

Jók ezek a videók. De alapvetően minden választási rendszer torzít, ez alaptétel, és mindegyiknek megvannak a hátrányai. Van olyan, ami teljesen arányos, de azokkal meg főleg az a baj, hogy mivel senkinek sincs elég mandátuma, ezért főleg pártszövetségetk, politikai alkuk döntenek, ráadásul borzasztó instabil is az egész.

A winner takes all és hasonló (brit rendszer) kiszór egy csomó szavazatot, kétpártrendszert és establishmentet hoz létre stb.

Én a korábban nagyon hangsúlyos pártlistás rendszert utáltam, mert csak arra volt jó, hogy újra meg újra a párton belül jól fekvő emberek tucatszámra kerüljenek be akármi történjen is, akkor is ha a kutya sem kívánta őket a politikába. Az is szar volt, hogy utóbb mindenki olyan politikai szövetséget kötött, amilyet nem szégyellt, lásd SZDSZ/MSZP paktum, de a választások előtt a szavazóit teljesen hülyére vehetette.

A mostani amúgy nem rossz, nagyrészt az egyéni megmérettetés számít (persze ez is egy fikció, mari néni úgyis a kedvenc pártjára szavaz, a helyi jelöltet jó eséllyel nem is ismeri, kicsoda, de legalább van "vérfrissítés" és nem csak az öreg, bebetonozott arcok), és előre meg kell mondani kivel szövetkezel majd. Nincs visszalépkedés a második fordulóban, amivel megintcsak a pártpolitika döntötte el, ki lesz a győztes. Ennyiben jobb lett.

A hátránya pedig pont az, ami most is van, hogy hülyére nyerheti magát egyetlen nagyon népszerű párt érdemi kontroll nélkül. Bár ez a tömegpárt vs kis pártok felállásból adódik és valszeg kétpártrendszert eredményez majd.
 
A mostani amúgy nem rossz, nagyrészt az egyéni megmérettetés számít (persze ez is egy fikció, mari néni úgyis a kedvenc pártjára szavaz, a helyi jelöltet jó eséllyel nem is ismeri, kicsoda, de legalább van "vérfrissítés" és nem csak az öreg, bebetonozott arcok), és előre meg kell mondani kivel szövetkezel majd. Nincs visszalépkedés a második fordulóban, amivel megintcsak a pártpolitika döntötte el, ki lesz a győztes. Ennyiben jobb lett.
Az a 2. forduló és visszaléptetés pedig alapvetően a 2. preferencia felméréséről szólt. De már ez sincs.

A hátránya pedig pont az, ami most is van, hogy hülyére nyerheti magát egyetlen nagyon népszerű párt érdemi kontroll nélkül.
Hát sajnos. De ez itthon kell a mérhetetlen ellenzéki inkompetencia is. Az informatika korában olyan választási rendszerek vannak, mintha a kőkorszakban élnénk erős túlzással.
 
A google map-ot nézve a vörös erdő, ahol kihaltak a fák 86-ba, csak pár km2-nyi, körülötte mindenhol zöld az erdő, vagyis nem kellene rosszabb legyen az ottani erdőtűz egy bármilyen egyéb erdőtűznél.
Én úgy értelmeztem, hogy a vörös erdőben volt a legrosszabb a helyzet, ahol abszolút nem indult meg a bomlás, míg ahol kisebb mértékben is de jelen volt a radioaktív szennyezés ott a kontrollhoz képest nagyobb tömegben maradtak meg a növényi hulladékok.
A cikkből kimásolva itt van a minták elhelyezkedése
litter%20bag%20sites3-sm.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Egy brit választási rendszerben (50+1 szavazattal nyersz, a többiek meg nem kapnak semmit) alig egy tucat ellenzéki képviselő ülhetne a parlamentben, mert csak ennyi helyen tudtak a jelöltek személyesen nyerni.
Megnéztem az eredmények első oldalát, a 18 budapesti nyeretesből csak 1 volt, aki elérte az 50% + 1-et, az is szocialista jelölt. Szóval nem lenne annyira egyértelmű a helyzet https://www.valasztas.hu/egyeni-valasztokeruletek-eredmenye
 
Megnéztem az eredmények első oldalát, a 18 budapesti nyeretesből csak 1 volt, aki elérte az 50% + 1-et, az is szocialista jelölt. Szóval nem lenne annyira egyértelmű a helyzet https://www.valasztas.hu/egyeni-valasztokeruletek-eredmenye

Lehet pontatlanul írtam, de a brit rendszer valami olyasmi, hogy a győztes mindent visz (lehet csak sima többséggel, de mivel ott alapvetően 2 párt van hosszú ideje ezért a gyakorlatban 50+1), a vesztes jelöltre adott szavazatok meg egyszerűen elvesznek. Magyarán ha a Tory képviselő nyer helyben, akkor ő bekerül, a Labouros szavazók meg majd újrapróbálkoznak pár év múlva, és viszont.

Itthon, ezek a szavazatok nem vesznek el teljesen, hanem valamilyen számítás alapján átcsorognak mindenféle kompenzációs meg pártlistára, és ha elég összegyűlik, akkor a vesztes is fog kapni pár helyet a parlamentben. Egész egyszerűen azért, mert nem fair ha egy párt mindenütt veszített, de adtak rá azért egy csomó szavazatot.
 
A mostani Csernobili tűz meg a tavalyi Amazonaszi tüzek annyira a megélhetési "természetvédők" kedvencei , hogy nélkülük élni azaz megélni sem tudnának ! A jelenlegi világunk legkártékonyabb férgei (remélem ezért nem jár bünti ) nulla tudással de óriási hátszéllel szívatnak agyon mindenkit akit kipécéznek ! Egy korsó habos , hideg csapolt Cseh sör mellett nagyon sokat tudnék mesélni mind a hazai kisebb mind a nemzetközi természetvédőknek álcázott gengszterekről ! Leírni nem merem mert már kaptam a tevékenységemért nagyon sok életveszélyes fenyegetést is anno , na akkor töröltem a face profilomat is !
 
A mostani Csernobili tűz meg a tavalyi Amazonaszi tüzek annyira a megélhetési "természetvédők" kedvencei , hogy nélkülük élni azaz megélni sem tudnának ! A jelenlegi világunk legkártékonyabb férgei (remélem ezért nem jár bünti ) nulla tudással de óriási hátszéllel szívatnak agyon mindenkit akit kipécéznek ! Egy korsó habos , hideg csapolt Cseh sör mellett nagyon sokat tudnék mesélni mind a hazai kisebb mind a nemzetközi természetvédőknek álcázott gengszterekről ! Leírni nem merem mert már kaptam a tevékenységemért nagyon sok életveszélyes fenyegetést is anno , na akkor töröltem a face profilomat is !

Szia!Nem vagy véletlenül tag a vadászfórumon is?
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Attol még,hogy nem érted,a passzivagressziv egy taktika.Még a hadviselésben is van ilyen jellegű harcászat.Az e3gyik fél olyan védelmi poziciót vesz fel,amit a másik félnek muszály megtámadnia,a hadszintér viszonyai miatt.
A bolsevizmus papiron egy parlamentáris demokrácia.A hatalomgyakorlás alapja abban is a parlamenti többség.Erről is kapta a nevét,a bolsevik szó magyarul többséget jelent.A bolsevik országok többségében ezt egyszerűen biztositották,az egypártrendszerrel.De pl az NDK-ban és a Lengyel Népköztársaságban többpártrendszer volt.Náluk a torz választási törvénnyel biztositották a parlamenti többséget.Ismerős?
Leninnek is volt olyan modása,amit érdemes megfogadni.Ucsitca,ucsitca,ucsitca.

Nem, nem volt semmilyen "torz választási törvény", természetesen minden népi demokráciában kizárólag a "népfront" jelöltjeire, listájára lehetett szavazni, a választás csak egy színjáték volt, a szavazólapon elvileg át lehetett húzni a listán szereplő neveket, de ezt nem sokan merték megtenni, nálunk a legtöbben bedobták a lapot az urnába a bizottság szeme előtt, nem mentek be a fülkébe (boríték nélkül természesen), aki esetleg bement volna a fülkébe, azt nyilván megjegyezték. Nálunk is még a Rákosi-korszakban is felvettek a népfront listájára pár megalkuvó volt polgári politikust, volt kisgazdákat, szocdemeket, parasztpártiakat a "sokszínűség" látszata kedvéért, majd Kádár is folytatta ezt, pl. országgűlési képviselők között ott ült pár ismert akadémikus, művész, a "bevett felekezetek" papjai, lelkészei, az országos főrabbi, vagy pl. id. Antall József is ogy. képviselő volt asszem '63-ig. A pártok viszont megszűntek, a lengyeleknél és az NDK-ban (és még egy-két szocialista országban) meg formálisan léteztek továbbra is "szövetséges" pártok, de ezek is ugyanilyen módon a helyi közös listán kerültek be, egymással versengő jelöltek, listák nem voltak sehol, pontosabban Mo.-n '85-ben bevezették a többes jelölést a "demokratizálódás" jegyében, de ezeket is a népfront által szervezett "jelölőgyűléseken" kellett kiállítani (ahogy most ajánlásokat kell gyűjteni). Egy-két renitens bejutott ilyen módon is, bár a komcsik aztán persze észbe kaptak és a jelölőgyűléseket megszállták munkásőrökkel és pártaktivistákkal, hogy ez ne történhessen meg. Szóval ez kb. olyan volt, mint amikor Medgyessy Péter az első EP-választás előtt azzal az ötlettel állt elő, hogy a kormányoldal és az ellenzék is 12-12 főt nevezzen meg, és legyen egyetlen közös EP-lista.
 
És persze a szocialista egypártrendszerben az alkotmány is kimondta az állampárt vezető szerepét, a tényleges hatalmat az állampárt testületei, titkárai gyakorolták (felülről lefelé főtitkár (első titkár) - PB- KB apparátusa - fővárosi, megyei, városi, községi pártbizottságok élükön a párttitkárral, egészen a vállalati, tsz., iskolai stb. alapszervezetekig bezárólag), a kormány, a parlament, a tanácsok, a néphadsereg parancsnoki struktúrája, a válallatigazgatók, tsz-elnökök stb. mind a párthatározatok végrehajtói voltak hivatalosan is. A Párton belüli "demokráciát" a 4-5 évenkénti pártkongresszusok voltak hivatottak elhitetni, ahol az alapszervezetek küldöttei megválasztották a KB tagjait, majd az a saját tagjai közül a PB-t, főtitkárt stb. - csak persze ezek is mind felülről előre eldöntött szavazások voltak, rendszerint egyhangúan. Vita esetleg a legfelső szinten fordulhatott elő zárt körben (rosszabb időkben egy-egy ilyen vita veszteseit hamarosan ki is végezték)
 
És persze a szocialista egypártrendszerben az alkotmány is kimondta az állampárt vezető szerepét, a tényleges hatalmat az állampárt testületei, titkárai gyakorolták (felülről lefelé főtitkár (első titkár) - PB- KB apparátusa - fővárosi, megyei, városi, községi pártbizottságok élükön a párttitkárral, egészen a vállalati, tsz., iskolai stb. alapszervezetekig bezárólag), a kormány, a parlament, a tanácsok, a néphadsereg parancsnoki struktúrája, a válallatigazgatók, tsz-elnökök stb. mind a párthatározatok végrehajtói voltak hivatalosan is. A Párton belüli "demokráciát" a 4-5 évenkénti pártkongresszusok voltak hivatottak elhitetni, ahol az alapszervezetek küldöttei megválasztották a KB tagjait, majd az a saját tagjai közül a PB-t, főtitkárt stb. - csak persze ezek is mind felülről előre eldöntött szavazások voltak, rendszerint egyhangúan. Vita esetleg a legfelső szinten fordulhatott elő zárt körben (rosszabb időkben egy-egy ilyen vita veszteseit hamarosan ki is végezték)
Igy volt.De a rendszer alapja jogilag a parlamenti többség törvényhozói hatalma volt.Mivel az saját emberekkel lett feltöltve,az autómatikusan meghozta a hatalom számára szükséges határozatokat,ami törvényesitette a párthatározatokat.
Szerintem nem lehet önmagában vizsgálni a választási törvényt/rendszert,hanem csak az állami intézményrendszerrel együtt.Pl a francia alsóházi vállasztási rendszabályok még nagyobb fityisz győzelmet hoztak volna.Ugyanakkor a 2kamarás törvényhozásban,a félelnöki rendszerben,a jóval erősebb önkormányzati strukturákkal az mégsem adott volna ilyen korlátlan hatalmat a fiuknak.
Mint már sokszor irtam,szerintem nem csak a vállasztási törvényre,hanem a teljes magyar államszervezetre,intézményrendszerre,érdekképviseleti rendszerre rá férne egy alapos reform.
Tévedés ne essék,én se kivánom vissza a szocik inkompetens korrupcióját.De a fiuk profi korrupciója se kell.
Szerintem ehez az intézményrendszert kell elsőnek reformálni.
 
Ez a küldjük el a 60 éveseket nyugdíjba ugyanakkora baromság, mint ez:

Emellett a miniszter elmondta, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat befejezett - viszont diplomával nem rendelkező – aktív munkavállalókra is szükség van a magyar gazdaság mielőbbi újraindításához, ezért ezen munkavállalók esetében eltekintenek a nyelvvizsgakötelezettségtől, számukra a diploma kiállítható, ez az intézkedés vonatkozik az idén tanulmányaikat befejező hallgatókra is. Palkovics László hangsúlyozta: ma, jelenleg 75 ezer olyan hallgató van, akinek azért nincs diplomája, mert nincs nyelvvizsgája. Ők a nyelvvizsgakötelezettség alól mentesítést kapnak.

Engem pl. ezzel jobban felhúztak, mint az összes mutyijukkal együtt véve.
Milyen alapon kapja meg ajándékba a diplomáját az a kókler aki egy tetves nyelvvizsgát nem bír letenni?
Az összes felsőfokú intézmény biztosít kedvezményes tanfolyamokat a tanulóinak, ahol általában elég alacsony a léc ahhoz, hogy a többség átugorja...