Ezt az önzést várom el a magyar vezetőktől is. Egyetlen magyar élete többet kell érjen, mint az összes nem magyaré a világon. Magától érthetődő, hogy ha felelős vezetői vannak az USA-nak, akkor csak az USA érdekeit nézik.
Azonkívül láttam már Ladát és Fordot és tudom mi a különbség köztük, ebből indulok ki.
Eszement civil tévhit. Pont, hogy a kérdéssel szakmai alapon foglalkozó katonák tudják jól, hogy az atomháborúnak nyertese és vesztese lesz és a nyertesek oldalán egy-két generációt foszt csak meg a normális élet lehetőségétől, értve ez alatt a háború előtti színvonal elérését. Az atomháborút az veszti el, aki nem tudja megvédeni magát a totális háborútól (még ő se pusztul ki, vagy szenved végzetes károkat, csak iszonyúan belerokkan). Ha egy államnak csak korlátozott atomháborúval kell szembenéznie, mert el tudja pusztítani az ellenséges atomütőerő jelentős részét annak bevetése előtt és során, akkor jogos dilemmává válik számára, hogy ne iktassa e ki azt az ellenségét, amely képes lenne őt elpusztítani azon az áron, hogy részlegesen, de súlyos károkat szenved a saját területének egy része!
Az élet szempontjából teljesen jelentéktelent. Lásd: Csernobil, Hirosima, Nagaszaki, a nukleáris kisérleti területek és atombalesetek helyszínei egy kívétellel: mayaki hulladéktárolásra használt tómeder.
Hihetetlen téveszmék vannak forgalomban a nukleáris szenyeződések hatásairól. Igen, mocskosul pusztító bizonyos koncentrációban, amit csak a totális nukleáris háború tud kontinentális léptékben produkálni, de a végkövetkezmények a tévhitekkel ellentétben megdöbbentően gyorsan kiheverhetőek. Magyarán az élet helyreáll. Kétség kívül még generációk múlva is meg fog látszani az átlagéletkoron, hogy totális nukleáris háború zajlott arrafele, de magát az élet normalitását nem fogja érinteni az addigra teljesen újjáépült országokban. Kivéve a veszteseket, mert vereség a nukleáris háborúban nem a lakosság és az infrastruktúra pusztulási százalékában, hanem az első évek túlélését és utána az újrakezdést jelentő infrastruktúra pusztulásában mérhető!
Nem az lesz a lényeg, hogy hány város pusztul el és mekkora terület szennyeződik időlegesen, hanem hogy a túlélők milyen készletekkel vágnak neki a jövőnek. Magyar viszonylatban meglepően jól felkészültek voltunk a hidegháború idején, jelenleg viszont még egy korlátozott atomháború Magyarországot mint NATO tagot érintő eseményeit se biztos, hogy afgán szintre züllés nélkül túlélnénk!
