Hát igen, elolvastam a hozzászólásokat, ami ugyan nem annyira lenne a topic fő arculata, de ezzel semmi gond, engem nem zavar.
Remélem Titeket sem, ha én közben maradok a "kaptafámnál":
Kezdjük az USA-val, íme, egy új elemzés a világ jövőjéről:
http://gazdasagiradio.hu/cikk/89696/http://gazdasagiradio.hu/cikk/89696/
Amennyiben igaz az elemzés – márpedig akár igaz is lehet – akkor igazat kell adnom Fade-nek is sok kérdésben, aki évekkel ezelőtt már írt erről. Ugyanakkor ez még egy dolgot jelent: van egy harmadik olyan nagyhatalom, aki – leszámítva azt a nem mellékes tényt, hogy a gazdaságuk motorját is jelenti – szintén energetikailag független, de csak elvi szinten. Ez pedig Oroszország. Az oroszok a hagyományos technológiákkal is képesek lennének az energetikai függetlenségre, de a valuta árbevételek érdekei ezt felülírják. Ha úgy tetszik, ez a „póráz” Moszkva nyakán Európa részéről, akinek viszont szintén ez a „póráza”. Amíg az európai ipar termel, addig az oroszok jól fizető, megbízható kuncsaftra számíthat. Ha tovább vezetem a gondolatsort, akkor az USA érdeke a két alábbi feltétel egyidejű teljesülése:
1. Minél gyorsabban a saját forrásokra támaszkodni, közben zavart generálni Kína nyersanyag forrásai/beszállítói körében (Afrika, Közel-Kelet és Közép-Ázsia, Dél- Kelet Ázsia).
<i>A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ez automatikusan „alárendelt” szerepre kárhoztatja Kínát az oroszokkal szemben is, mert hiába a – valóban – dübörgő gazdaság, ha ennek alapfeltétele az a nyersanyag, amit külföldről kap. A világ legnagyobb területű országa és a világ legnagyobb lakosságú országa – két kemény ellenfél az USA számára. Az USA egymaga nem bír el Kínával, ehhez kell az oroszok „együttműködése” is, ami újra szerepbe rakja Moszkvát. </i>
2. Itt jön a képbe az EU – egy jól működő és pörgő gazdaságú EU nagyon erős szövetséges lenne, de ez értelemszerűen Oroszországot is emelné, aminek egyenes következménye lenne egy sokkal erősebb orosz-európai együttműködés is. Ergo az EU inkább gyengüljön, semmint az oroszokat erősítse.
<i>Az USA szempontjából az a jó, ha Moszkva erős annyira, hogy Kína fékezve legyen, ugyanakkor nem erősödik meg annyira, hogy egy második számú energetikailag/gazdaságilag független atomhatalom legyen az USA mellett.</i>
Kína:
http://hungarian.ruvr.ru/2013_04_16/K-na-adatokat-fedett-fel-fegyveres-eroirol/
Ha igazak a kínai adatok, akkor ez azt jelenti, hogy Kína nem akkora hadsereget tart fent, amekkorát csak bír, hanem csak akkorát, amennyi elégséges ahhoz, hogy senki se akarja „szájba vágni” Pekinget. Gondolom, mindenki érzi, hogy a 150 milliós Oroszország a maga 800e-1 milliós haderejét komoly erőt és energiát befektetve tudja fenntartani, a 300 milliós USA a saját 1millió fős globális haderejét szintén egyre inkább csak erőlködve (vagy már úgy sem) működteti, addig a másfél milliárdos gazdasági szuper-expressz Kína lazán, mintegy mellékesen kiállít egy 1,35 milliós, egyre korszerűbb haderőt.
<i>Pedig volt idő – nem is olyan régen – amikor Kína hadereje 4 millió katonából és 1,5 millió milicistából állt alaphangon. Az 1990-es évek közepe felé a nemzetközi katonai almanach szerint Kína 180 millió katonai szolgálatra alkalmas honpolgárral rendelkezett. A 180 nem elírás.</i>
Japán:
A felkelő nap országának leáldozóban a napja:
http://mno.hu/kulfold/demografiai-krizis-japanban-1152329
Oroszország:
Ki blöfföl itt kinek?
http://hungarian.ruvr.ru/2013_04_16/Rogozin-szerint-bloff-az-amerikai-raketavedelem/
Remélem Titeket sem, ha én közben maradok a "kaptafámnál":
Kezdjük az USA-val, íme, egy új elemzés a világ jövőjéről:
http://gazdasagiradio.hu/cikk/89696/http://gazdasagiradio.hu/cikk/89696/
Amennyiben igaz az elemzés – márpedig akár igaz is lehet – akkor igazat kell adnom Fade-nek is sok kérdésben, aki évekkel ezelőtt már írt erről. Ugyanakkor ez még egy dolgot jelent: van egy harmadik olyan nagyhatalom, aki – leszámítva azt a nem mellékes tényt, hogy a gazdaságuk motorját is jelenti – szintén energetikailag független, de csak elvi szinten. Ez pedig Oroszország. Az oroszok a hagyományos technológiákkal is képesek lennének az energetikai függetlenségre, de a valuta árbevételek érdekei ezt felülírják. Ha úgy tetszik, ez a „póráz” Moszkva nyakán Európa részéről, akinek viszont szintén ez a „póráza”. Amíg az európai ipar termel, addig az oroszok jól fizető, megbízható kuncsaftra számíthat. Ha tovább vezetem a gondolatsort, akkor az USA érdeke a két alábbi feltétel egyidejű teljesülése:
1. Minél gyorsabban a saját forrásokra támaszkodni, közben zavart generálni Kína nyersanyag forrásai/beszállítói körében (Afrika, Közel-Kelet és Közép-Ázsia, Dél- Kelet Ázsia).
<i>A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ez automatikusan „alárendelt” szerepre kárhoztatja Kínát az oroszokkal szemben is, mert hiába a – valóban – dübörgő gazdaság, ha ennek alapfeltétele az a nyersanyag, amit külföldről kap. A világ legnagyobb területű országa és a világ legnagyobb lakosságú országa – két kemény ellenfél az USA számára. Az USA egymaga nem bír el Kínával, ehhez kell az oroszok „együttműködése” is, ami újra szerepbe rakja Moszkvát. </i>
2. Itt jön a képbe az EU – egy jól működő és pörgő gazdaságú EU nagyon erős szövetséges lenne, de ez értelemszerűen Oroszországot is emelné, aminek egyenes következménye lenne egy sokkal erősebb orosz-európai együttműködés is. Ergo az EU inkább gyengüljön, semmint az oroszokat erősítse.
<i>Az USA szempontjából az a jó, ha Moszkva erős annyira, hogy Kína fékezve legyen, ugyanakkor nem erősödik meg annyira, hogy egy második számú energetikailag/gazdaságilag független atomhatalom legyen az USA mellett.</i>
Kína:
http://hungarian.ruvr.ru/2013_04_16/K-na-adatokat-fedett-fel-fegyveres-eroirol/
Ha igazak a kínai adatok, akkor ez azt jelenti, hogy Kína nem akkora hadsereget tart fent, amekkorát csak bír, hanem csak akkorát, amennyi elégséges ahhoz, hogy senki se akarja „szájba vágni” Pekinget. Gondolom, mindenki érzi, hogy a 150 milliós Oroszország a maga 800e-1 milliós haderejét komoly erőt és energiát befektetve tudja fenntartani, a 300 milliós USA a saját 1millió fős globális haderejét szintén egyre inkább csak erőlködve (vagy már úgy sem) működteti, addig a másfél milliárdos gazdasági szuper-expressz Kína lazán, mintegy mellékesen kiállít egy 1,35 milliós, egyre korszerűbb haderőt.
<i>Pedig volt idő – nem is olyan régen – amikor Kína hadereje 4 millió katonából és 1,5 millió milicistából állt alaphangon. Az 1990-es évek közepe felé a nemzetközi katonai almanach szerint Kína 180 millió katonai szolgálatra alkalmas honpolgárral rendelkezett. A 180 nem elírás.</i>
Japán:
A felkelő nap országának leáldozóban a napja:
http://mno.hu/kulfold/demografiai-krizis-japanban-1152329
Oroszország:
Ki blöfföl itt kinek?
http://hungarian.ruvr.ru/2013_04_16/Rogozin-szerint-bloff-az-amerikai-raketavedelem/