[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[antigonosz]

Bíznak a technológiai fölényben .
Miközben a a lengyelek románok ukránok tőrnek előre majd a jenki fedezi őket felülről
Ez egy Lengyel játék

Ha 4 millio nemet katona edeskeves volt ehhez akkor majd eleg lesz 250000 roman ukran meg lengyel? Aztan megis hogy? Belovaskocsizik 30 dako harcos Kazanyba vagy hogy?
Aztan Kazany meg feluton sincs, utana meg ut nincs... Mikozben lassan Moszkvaban laknak annyian mint Dakoisztanban. Megis mennyi gazolaj meg kerozin kell ehhez? Honnan veszik, milyen csovon? Szvetlana neni meg kozben ujra jatsza a nagy honvedo haborut...

 

[Nemerson]

Oroszország továbbra is nyitott a kubai és venezuelai katonai telepítésre a biztonsági garancia zsákutcája közepette
https://sputniknews.com/20220113/ru...-and-venezuela-deputy-fm-says-1092233922.html

 

[Allesmor Obranna]

A legjobb az egészben, hogy napjaink eseményei egy az egyben meg vannak énekelve a Másnap című 1983-as film nyitó jeleneteiben.

Másnap (1983)

A(z) "Másnap (1983)" című videót "Zephyr" nevű felhasználó töltötte fel a(z) "film/animáció" kategóriába. Eddig 18920 alkalommal nézték meg.

videa.hu

0:03:23-tól.
Aztán persze a genfi tárgyalás is eredménytelenül zárul, végül elcsattan egy-két kisebb hatóerejű nukleáris pofon az NSzK-NDK határon és jön a műsor.

 

[Pogány]

Ennek a témának utána kellene nézni, mert Drábik szeret féligazságokat terjeszteni, hogy az elméletei "kerekebbek" legyenek, szerintem.
Ha én lettem volna az orosz cár, egy birodalom uralkodója, eszembe nem jutott volna, hogy a vagyonomat a kozmopolita istentelen zsidókra bizzam.
A viselkedése inkább egy banánköztársaság kisstilű diktátorára, mint minden orosz felszentelt uralkodójára hasonlít.
A fiatal SzU biztos jogot tartott a cári vagyonra, vagy nem?
A FED alapitóinak nem hinném, hogy a cár vagyonára lett volna szülségük az alapításhoz/vételhez.

Meg a "2500éves magán háttérhatalom", meg a "347 gazdag zsidó család, aki kezében tartja a világot" (a listàn rajta van a Bank of China is ) Stb.....

Az uralkodók a jónak tűnő ötletek miatt már a tórai idők óta bízták meg őket a vagyonkezeléssel. A teljes gazdasági rendszer leírása megtalálható József történetében. Ha mehet a parazita életmód kapitalista életmódban tolják, ha nem mert a kapitalizmusuktól valahogy 'ok nélkül' antiszemiták lettek a százféle nép és kultúra tagjai ahol csak megfordultak, akkor jön a bolsevik mód.

Többezer éves rutin, az emberek szeme előtt van minden anyag már ahhoz, hogy kellően tiszta legyen a kép csak nem trendi tisztában lenni ezzel is. Sokkal jobb kérdezgetni kilátástalan haveri beszélgetésekben, hogy miért kurvul a világ.

 

[Pogány]

Vagy nem tudják szimplán cáfolni, mert nincs hozzá elég muníció (tehát felkészületlenek), vagy nem merik, pont azért, mert van elég tudás ott is a tarsolyban...
Szívesen olvasnék ezekről szépen összeszedett, hasonló színvonalú ellentanulmányokat, ha lenne.

Az ellentanulmány a Discovery Channel és társai felszínes ideologizáló műsoraitól a hasonlóan egysíkú politikai műsorokig tart. A tömegek azt kapják, nem mélységi elemzéseket, aki meg a mélyebb összefüggéseket kezdi boncolni azt kinevetik összeesküvés elméletért olyanok, akik a discoveri-s tudásanyag szintjéig ismerik a folyamatokat és arról sincs információjuk, hogy lehetne információjuk a valóságról.

 

[merleg]

Szoval itt leirtuk most, hogy nagyjabol mik lehetnek a rossz, ill. katasztrofalis forgatokonyvek, de szerintem jo lenne olvasni par gondolatot arrol is, hogy akkor a jelen helyzetben mit tehet MO, hogy ne valjon hamuva, v. ne ebredjunk hirtelen megint a Don partjan Szerintem ezeket ugy alltalaban mindenki szivesen elkerulne... Maradt valami egerut?

Jó lenne elkerülni, mint ahogy jó lett volna elekerülni az első kettő világégést is. Sajnos, ahogy akkor sem, úgy ma sincs ennek az országnak választása. Inkább az egyéni felkészülésben látok némi utat. Vagy a költözésben. Svájcra például vigyáznak. De ez csak az én személyes meglátásom.

 

[empontipont]

Jó lenne elkerülni, mint ahogy jó lett volna elekerülni az első kettő világégést is. Sajnos, ahogy akkor sem, úgy ma sincs ennek az országnak választása. Inkább az egyéni felkészülésben látok némi utat. Vagy a költözésben. Svájcra például vigyáznak. De ez csak az én személyes meglátásom.

Úgy látom, a magyar védelmi doktrína az nagyjából annyi, hogy tagjai vagyunk egy szövetségnek, annak van egy marha erős tagja, aki képes bárkit leverni mint vak a poharat.Megyünk ezzel a szövetségessel oda ahová mondja, hiszen egyébként hátrányba kerülnénk a többi kis szövetségessel szemben a nagytestvér szemében.
A honvédelem mint olyan, kimerül abban, hogy adunk egy kisebb nagyobb katonai egységet a nagy közösbe.
Aztán majd együtt megyünk leverni a ruszkikat, ami simán fog menni, hisz mellettünk a nagytestvér, meg egyébként is a ruszkik kutyaütők!
Egyrészt szerintem a honvédelemnek a legrosszabb forgatókönyvre kéne készülnie, (márpedig semmilyen más forgatókönyvre való készülésnek semmi nyomát nem látom.) másrészt pedig van egy nagyon erős deja vu érzésem.

 

[MangaMonguz]

Az ellentanulmány a Discovery Channel és társai felszínes ideologizáló műsoraitól a hasonlóan egysíkú politikai műsorokig tart. A tömegek azt kapják, nem mélységi elemzéseket, aki meg a mélyebb összefüggéseket kezdi boncolni azt kinevetik összeesküvés elméletért olyanok, akik a discoveri-s tudásanyag szintjéig ismerik a folyamatokat és arról sincs információjuk, hogy lehetne információjuk a valóságról.

Szerencsére nem az én dolgom megítélni Drábik János munkásságát és még kevésbé dolgom pálcát törni felette, egy tény, az a két könyv, amit olvastam tőle, elég jól összeszedett és informatív volt. Nyilván nem fogja senki minden egyes információt és annak forrását ellenőrizni, ami viszont figyelemre méltó - és ez nem mondható el sok "kortárs szakértőről" - a nagyívű és perspektivikus modelljei nem igazán hemzsgenek logikai hibáktól és ad egyfajta koherens választ egyes történelmi vagy jelenkori "anomáliákra". Hogy ebből mennyi a ténynek nevezett infó és mennyi a spekuláció azt nem tudom, de a spekulációkkal sincs baj, nagyjából az összes nagy név ezt tette és most is ezt teszi Kagantól egészen Kissingerig.
Azért a geopolitikai kérdések elemzése és a nagyléptékű stratégiai tervezés nem kimondottan az egyismeretlenes egyenlet kategóriája, még akkor sem, ha szeretné mindenki leegyszerüsíteni a lényegig a dolgokat.
Ott, ahol Vic Nuland férje által írt és a tömény neokon eszmeiséget terjesztő könyveknek van helye, ott biza Drábik írásai is bőségesen elférnek.

De ezzel szerintem lépjünk is túl Drábik hitelességi vagy hiteltelenségi kérdésein, nem akarom, hogy a Nagy Sakktábla topik egy virtuális szépirodalmi vitafórummá váljon, vannak itt aktuálisan sokkal viszketőbb témák is az asztalon.

 

[Wilson]

A tavaszi terveket jobb, ha egyelőre nem készítjük el...

Putyin és Biden 2021 nyarán Genfben tárgyal. Illusztráció fotó

Tegnap került sor az Oroszország által kezdeményezett stratégiai stabilitási tárgyalások harmadik és egyben utolsó fordulójára.

Pontosabban Putyin és Biden elnökök decemberi találkozóik és telefonbeszélgetéseik alapján.

Az érdemi tárgyalások január 10-én Genfben kezdődtek az amerikaiakkal, január 12-én Brüsszelben folytatódtak a NATO-val, és ma Bécsben, az EBESZ székhelyén fejeződtek be.

Még helyesebb, ha a megtartott üléseket konzultációknak nevezzük. Mert eddig csak Oroszország mutatott be világos tárgyalási pozíciót. Washington most alakítja ki azt, és azt ígéri, hogy néhány napon belül továbbítja Moszkvának.

Valószínűleg ez volt a célja a három városban tartott hosszú találkozóknak - meghallgatni Moszkva álláspontját, megérteni, hogy Moszkva számára milyen álláspontok alapvetőek, miről lehet alkudozni, és mit kell elvetni.

Oroszország javaslatai, amint azt Strana már elmondta, meglehetősen kemény formájúak, de lényegében nagyon egyszerűek: garanciákat kell adni arra, hogy Oroszországot nem fenyegetik támadó fegyverek a határai közelében. Beleértve Ukrajna területét is. És ami a legfontosabb, hogy garanciákat adjanak arra, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni.

A tárgyalások eredményei vegyes képet mutatnak.

Egyrészt a fő kérdésben (nem a NATO bővítése) egyáltalán nem történt előrelépés. A Nyugat nem hajlandó ilyen garanciákat adni (legalábbis ezt állítja nyilvánosan, és Oroszország megerősíti). És mindkét fél élesen fokozza a konfrontatív retorikát. Oroszország katasztrofális következményekkel fenyeget, ha követeléseit nem fogadják el (bár nem részletezi, hogy mik lesznek ezek a következmények). A Nyugat katasztrofális szankciókkal fenyegetőzik. Ez kifejezetten Putyin ellen is irányul.

Másrészt mindkét fél szerint számos területen lehetséges a kompromisszum. A megbeszéléseket általában "üzletszerűnek" nevezik. A szenátus pedig ma nem fogadta el az Északi Áramlat 2 (Oroszország számára kulcsfontosságú geoökonómiai projekt) elleni szankciókat elrendelő törvényjavaslatot. És ebben a Biden-kormányzat döntő szerepet játszott.

Más szóval, úgy tűnik, hogy mind az USA, mind Oroszország éles nyilvános nyilatkozatai közepette mindkét fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy stratégiai megállapodásokat kössön.

"Strana összefoglalja ennek a tárgyalási hétnek az eredményeit.

Orosz diplomaták nyilatkozatai...

Ma Oroszország sokat kommentálta a Nyugattal folytatott tárgyalásokat - nem annyira az EBESZ-találkozóval összefüggésben, hanem általában. Vagyis az összes tárgyalási forduló végén.

Az tény, hogy formálisan még nem fejeződtek be. Három konzultációs forduló után Moszkva várja, hogy az USA és a NATO álláspontját írásban alakítsák ki.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a még december 17-én nyilvánosságra hozott orosz javaslatokra néhány napon belül választ kell kapni. Szergej Lavrov külügyminiszter ugyanezt mondta, az amerikaiak ígéretére hivatkozva.

Csak ezután lehet majd véglegesen megmondani, hogy van-e előrelépés. Vagy hogy a tárgyalások újabb patthelyzetbe kerülnek-e.

Az orosz diplomácia mai hangneme alapján úgy tűnik, inkább a második lehetőségre készülnek.

Ezeket a kijelentéseket azonban egy másik szemszögből is meg lehet vizsgálni. Például, hogy meggyőzze a Nyugatot arról, hogy álláspontja megingathatatlan, és hogy kész radikális intézkedéseket hozni, ha nem sikerül megállapodásra jutni. Ami viszont befolyásolhatja a Putyinnak adott amerikai "válasz" végleges szövegét.

Tehát, foglaljuk össze, mit mondtak ma az oroszok.

1. Oroszország állandó EBESZ-képviselője, Alekszandr Lukasevics elmondta, hogy Oroszország nem kapott megfelelő választ a javaslataira sem Genfben, sem Brüsszelben. Ha pedig nem sikerül megállapodásra jutni a kölcsönös "vörös vonalakról", az "katasztrofális következményekkel járhat".

2. Az orosz külügyminisztérium közleménye ugyanerről szólt. Az "elfogadhatatlan" szó többször is elhangzott.

Utalt "az Egyesült Államok és a NATO ukrajnai "területfejlesztésére", a szövetség további keleti terjeszkedésére és fenyegető fegyverrendszerek telepítésére Oroszország határai közelében". Valamint "minimális repülési idővel rendelkező rakétarendszerek telepítése közép-oroszországi célpontokra" az orosz határok közelében.

Az alternatíva "a hidegháború mintájára a konfrontációba való süllyedés, egy új fegyverkezési verseny, egy fenyegetés-konfrontációs verseny, amely nyilvánvaló kockázatokkal jár az EBESZ valamennyi résztvevő államára nézve". Az utóbbi lehetőség visszafordíthatatlan következményekkel járhat".

3. A Kreml ma Peszkov szavai szerint elutasította, hogy az amerikaiak követelésének megfelelően a csapatokat kivonja az ukrán határról és visszarendelje őket a laktanyákba. "Nem hiszem, hogy magyarázni kell az ilyen követelések abszolút elfogadhatatlanságát, és természetesen nem is fogjuk megvitatni őket" - mondta Putyin szóvivője.

Ukrajnával kapcsolatban a retorika talán a legkeményebb volt. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes utalt arra, hogy Ukrajna esetleg valamilyen provokációra készülhet, és Putyin hadseregének már fel is ajánlották a válasz lehetőségeket. Valójában most van az utolsó esélye az ukrajnai diplomáciának.

"Amikor olyan szomszédaink vannak, mint a mai Ukrajna, amely a bosszú illúziójában lubickol, okokat keres arra, hogy végre lemondjon a minszki intézkedéscsomag végrehajtásáról, amely a nyugatiak féktelen, korlátlan támogatására spekulál. Bármilyen provokáció lehet.

Nem hagyjuk, hogy ennek potenciálisan nagyon súlyos következményeiért ránk háruljon a felelősség.

Putyin elnöknek hivatalosan azt mondták a katonai szakértők, hogy folyamatosan felajánlják neki a lehetőségeket arra az esetre, ha a helyzet romlana. Ez egy nehéz téma. Ezt nem szabadna semmilyen módon kiemelni a köztereken, mert ez önmagában is felborítja a helyzetet. Esélyt kell adnunk a diplomáciának" - mondta Rjabkov.

Azt is mondta, hogy "a legelképzelhetetlenebb dolgok juthatnak az ukrán hatóságok eszébe, ennek véget kell vetni".

"A lehető leghatározottabban figyelmeztetjük Ukrajnát, a NATO-t és az Egyesült Államokat a Donyeck és Luhanszk lakossága elleni támadásra. Felszólítjuk Ukrajnát, hogy térjen vissza a minszki intézkedéscsomag végrehajtásához" - mondta a diplomata.

Oroszország külön kommentálta az amerikai szenátus demokratái által készített szankciós törvénytervezetet. Személyesen Putyin elnökkel szemben alkalmaznák őket, és támadnák a bankközi átutalási rendszereket - beleértve a SWIFT-et is.

A Kreml szerint ez az államokkal való kapcsolatok teljes megromlásához vezetne.

Strana már korábban is foglalkozott a szankciókkal. A demokraták azért terjesztették be a törvényjavaslatot, hogy kompenzálják az Északi Áramlat-2 elleni szankciók kiszivárgásának "zrámáját", az erről szóló törvényjavaslat elfogadását éppen ma akadályozta meg a Fehér Ház.

A Moszkvával folyó tárgyalásokra vonatkozó üzenet azonban természetesen rendkívül negatív.

A negatív hangulathoz hozzájárult Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes, aki a héten Oroszországgal konzultált. Tegnap este azt mondta, hogy nem csak az "invázió" miatt fognak szankciókat bevezetni, hanem akkor is, ha Oroszország "olyan változást kényszerít ki, amelyet az ukrán nép nem kért".

A megfogalmazás természetesen homályos, de valószínűleg a "DPR"-re és az "LPR"-re utal, amelyet Oroszország is elismerhet, ha a konfliktus eszkalálódik. És már nyíltan katonai segítséget nyújtanak nekik.

 

[Wilson]

Mit mutatott ez a tárgyalási hét?

Tehát egyrészt láttuk a kölcsönös vágyat, hogy leüljünk a tárgyalóasztalhoz, és ott órákon keresztül tárgyaljunk valamiről.

Másrészt mindkét oldalról egyre több a fenyegető retorika. Naponta elhangzanak a nyugati szankciók és a keletről érkező "katonai válaszlépésekkel" való fenyegetések.

Ennek a retorikának a külső kerete Oroszország esetében az a követelés, hogy az USA jogilag garantálja Kelet-Európa és különösen Ukrajna demilitarizálását.

Az amerikaiak esetében Moszkvának egyoldalúan
"deeszkalálnia" kell az Ukrajna körüli helyzetet, és vissza kell vonnia csapatait a határaitól. Mindkét feltételt a tárgyaló felek egyértelműen elutasították.

Csak a rakéták csökkentésének és a hadgyakorlatok számának kérdései jelentik a kölcsönös megértés felvillantását. De nem világos, hogy van-e valódi megállapodás, tekintve a többi kérdésben hangosan hangoztatott vörös vonalakat.

Két fő forgatókönyv következik:

1. A verbális felhajtások "zajhatások", hogy eltereljék a "zrada" figyelmét Bidenről, és hogy "eladjanak" a nyugati uralkodó köröknek valamiféle megállapodást Moszkvával. Például a rakéták kelet-európai telepítésének elmaradásáról, amely megszüntethetné az Oroszországot fenyegető kritikus katonai fenyegetéseket.

Ez egy feltételesen pozitív forgatókönyv, és megvalósítása általánosságban is csökkentené az Ukrajna körüli feszültséget.

Számos tényező szól mellette. A legfontosabb, hogy Biden tárgyalni akar Putyinnal, és a Fehér Ház jóváhagyja az Északi Áramlat-2 befejezését (az egyik verzió szerint egyébként a most mindkét irányban elhangzó kemény nyilatkozatok csak álca, hogy ne lehessen megvádolni Bident azzal, hogy "a Kremlnek dolgozik" az Északi Áramlat-2-vel kapcsolatos szankciók megakadályozásával).

Nem világos, hogy miért tették ezt, ha nem voltak reális tervek arra, hogy Moszkvával valamilyen megoldásra jussanak.
Oroszországban a Kreml álláspontját osztó egyes elemzők ugyanazokról a kompromisszumos lehetőségekről írnak - a rakéták és a gyakorlatok korlátozásáról: különösen a nukleáris tölteteket szállító stratégiai repülőgépek repüléseiről.

Ugyanakkor nem biztos, hogy az ilyen "csonka" megállapodások elhalasztják a válságot.

"Valószínűleg kompromisszum születik az amerikai közepes hatótávolságú rakéták és bombázók korlátozásáról.

De ez nagyon kevés. És ez nem oldja meg Oroszország biztonsági kérdéseit. Ezért nagyon valószínű egy olyan válság, amikor Oroszország kemény egyoldalú lépéseket tesz" - írja Szergej Markov politológus.

2. De a tárgyalások teljes összeomlása sem zárható ki. A következő lépés a "katonai válaszlépés" megkezdése, amelyről az orosz tisztviselők beszélnek.

Ennek részleteit nem hozták nyilvánosságra, de az már most világos, hogy legalább orosz rakétákat telepítenek a NATO-országok számára érzékeny helyekre. Új orosz katonai bázisok is megnyílhatnak külföldön.

A sajtóban olyan információk is megjelentek, hogy Oroszország elkezdheti szállítani hiperszonikus rakétáit az amerikai ellenségeknek, mint Észak-Korea, Irán, Szíria, Kuba, Venezuela és más, az amerikaiakkal konfliktusban álló államokba. A NATO-tagállamoknak nincs szilárd védelmük ezekkel a fegyverekkel szemben.

Más szóval Washington és szövetségesei nemcsak Oroszországtól, hanem a világ különböző részein lévő más országoktól is közvetlen fenyegetést kapnak, akár az Egyesült Államok hátsó ajtaja előtt is.

Ez a forgatókönyv nem sok jót ígér Ukrajna számára.

Ha Moszkva megkezdi az USA-hoz területileg közel eső államok "katonai fejlesztését", az amerikaiak hasonló folyamatokat fognak végrehajtani az orosz kordonok közelében. Ez azt jelenti, hogy az ukrán területről kiinduló kockázatok drámaian megnőnek az Orosz Föderáció számára.

Az orosz vezetés ezt nem értheti meg. Ezért egyértelműen készülnek egy ilyen fejleményre.

Ez azt jelenti, hogy elkerülhetetlen a háború Ukrajna és Oroszország között?

Az utóbbi időben valóban egy közvetlen államközi konfliktus tűnik a legkomolyabb fenyegetésnek - 2014 óta először. De sok múlik magának Ukrajnának a helyzetén is.

Most az ukrán hatóságok a Moszkvával való kapcsolatok elmérgesedését célozzák. Nyilvánvaló, hogy ez a viselkedési stílus csak konfrontációt fog kiváltani válaszul. Ami végül a legradikálisabb formákat öltheti.

Oleg Voloshin Nadeppo úgy véli, hogy Oroszország akár így is dönthet, ha a Nyugat és Ukrajna tovább növeli a tétet.

"A nukleáris fegyverek elérhetősége rendkívül valószínűtlenné tette a globális összecsapást. De lehetséges, hogy a nagyhatalmak a feszültségek eszkalálódásának szélére kerülnek.

Ilyen körülmények között egy nagyobb ukrajnai konfliktus még nem a legradikálisabb forgatókönyv. Ráadásul az "oroszországi eszkalációra" adott, világosan körvonalazott nyugati válasz egyértelművé teszi, hogy a nagyhatalmak közötti közvetlen összecsapás biztosan nem fog kiéleződni. Más kockázatokat pedig elfogadhatónak lehet tekinteni, ha "nincs hová visszavonulni, Moszkva mögöttünk van".

Egy ilyen helyzetben maguk a kijevi illetékesek is kötelesek lennének olyan lépéseket tenni a donbásszi kérdésekben, amelyek csökkentenék az Oroszországgal szembeni feszültséget.

A mi ruszofóbiáink szempontjából Kijevnek nincsenek jó lehetőségei. Csak egy rossz ("kapituláció", az ő torz vonatkoztatási rendszerükben, a minszki megállapodásokkal kapcsolatos kompromisszum révén) és egy nagyon rossz (valódi kapituláció egy katonai vereség után) létezik.

A normális emberek számára a választás nyilvánvaló. De itt az alaphangot azok adják meg, akik nem normálisak, ezért nem tanácsolnám senkinek, hogy siessen a tavaszi és nyári nagyszabású tervekkel" - írja Voloshin.

Colonecassad

 

[MangaMonguz]

Szoval itt leirtuk most, hogy nagyjabol mik lehetnek a rossz, ill. katasztrofalis forgatokonyvek, de szerintem jo lenne olvasni par gondolatot arrol is, hogy akkor a jelen helyzetben mit tehet MO, hogy ne valjon hamuva, v. ne ebredjunk hirtelen megint a Don partjan Szerintem ezeket ugy alltalaban mindenki szivesen elkerulne... Maradt valami egerut?

Nehéz ügy, a magam részéről nem hiszem, hogy a buliból ki lehet maradni.

Nézzétek meg minden nap a fősodratút, naponta minimum háromszor-ötször figyelemezteti/fenyegeti az USA és a NATO az oroszokat, hogy micsoda sosemlátott szankciók jönnek, ha meg merik támadni Ukarjnát. Komolyan mondom, kezd az egész valami perverz és aberrált előjátékhoz hasonlítani, mintha a Nyugat szinte már könyörögne Moszkvának, hogy legalább csak egy ici-picit álljon már bele a dologba, hisz alig bírják visszatartani a kiömleni készülő szankcióikat.

A másik anomália, hogy a NATO önmagában is szankciókkal fenyeget, mintha a NATO valami államalakulat lenne, nem pedig egy államok alkotta katonai védelmi szövetség. Nem ártana ezt is tisztába tenni egy kicsit.

A harmadik probléma, ha az oroszok mégis betolják a bringát Ukrajnába és végre a Nyugat is szabadjára engedheti az összes szankcióját, akkor ennek milyen egyéb következményei lehetnek...
Megszakadnak-e az orosz-amerikai kapcsolatok?
Felfüggesztik-e a földgáz, nyersolaj és egyéb energiahordozók exportját az EU felé?

Attól tartok, hogy még egy kezdetben "keretek közé" is szorított orosz-ukrán katonai összetűzés rendkívül rövid időn belül már közvetlenül is érintené Európa egészét, mind katonai, mind gazdasági és ebből eredően társadalmi szinten is, ami egyébként nagyon könnyen a konfliktus eszkalációját eredményezné. Ehhez képest nem látom azt, hogy itt nagyon megszakadna bárki is, hogy ne törjön ki egy háború.

 

[yangwenli]

Jó lenne elkerülni, mint ahogy jó lett volna elekerülni az első kettő világégést is. Sajnos, ahogy akkor sem, úgy ma sincs ennek az országnak választása. Inkább az egyéni felkészülésben látok némi utat. Vagy a költözésben. Svájcra például vigyáznak. De ez csak az én személyes meglátásom.

Hat azert en kivancsi leszek hany delegacio ker majd meg kulon audienciat az oroszoknal ha ennek a "targyalassorozatnak" vege. A nemetek igaze mar bejelentkeztek...

 

[yangwenli]

Nehéz ügy, a magam részéről nem hiszem, hogy a buliból ki lehet maradni.

Nézzétek meg minden nap a fősodratút, naponta minimum háromszor-ötször figyelemezteti/fenyegeti az USA és a NATO az oroszokat, hogy micsoda sosemlátott szankciók jönnek, ha meg merik támadni Ukarjnát. Komolyan mondom, kezd az egész valami perverz és aberrált előjátékhoz hasonlítani, mintha a Nyugat szinte már könyörögne Moszkvának, hogy legalább csak egy ici-picit álljon már bele a dologba, hisz alig bírják visszatartani a kiömleni készülő szankcióikat.

A másik anomália, hogy a NATO önmagában is szankciókkal fenyeget, mintha a NATO valami államalakulat lenne, nem pedig egy államok alkotta katonai védelmi szövetség. Nem ártana ezt is tisztába tenni egy kicsit.

A harmadik probléma, ha az oroszok mégis betolják a bringát Ukrajnába és végre a Nyugat is szabadjára engedheti az összes szankcióját, akkor ennek milyen egyéb következményei lehetnek...
Megszakadnak-e az orosz-amerikai kapcsolatok?
Felfüggesztik-e a földgáz, nyersolaj és egyéb energiahordozók exportját az EU felé?

Attól tartok, hogy még egy kezdetben "keretek közé" is szorított orosz-ukrán katonai összetűzés rendkívül rövid időn belül már közvetlenül is érintené Európa egészét, mind katonai, mind gazdasági és ebből eredően társadalmi szinten is, ami egyébként nagyon könnyen a konfliktus eszkalációját eredményezné. Ehhez képest nem látom azt, hogy itt nagyon megszakadna bárki is, hogy ne törjön ki egy háború.

En azt tippelem, hogy az oroszok meg kivarnak, amig esetleg lezajlik a tobbi valasztas az EU-ban. Az meg esetleg valtoztathat az EU narrativajan. Ez tunik meg utolso eselynek. (Fr, Hu, Slov - mind aprilis) aztan ev kozben lesznek meg. A franciat szerintem kivarjak. Ezt latom kis remenynek, mert ha ott komolyabbak a valtozasok, akkor a NATO-ban is felkavarodhat a viz.

 

[Lelkeslaikus]

En azt tippelem, hogy az oroszok meg kivarnak, amig esetleg lezajlik a tobbi valasztas az EU-ban. Az meg esetleg valtoztathat az EU narrativajan. Ez tunik meg utolso eselynek. (Fr, Hu, Slov - mind aprilis) aztan ev kozben lesznek meg. A franciat szerintem kivarjak. Ezt latom kis remenynek, mert ha ott komolyabbak a valtozasok, akkor a NATO-ban is felkavarodhat a viz.

Esetleg az is opció lehet - ha az oroszok úgy ítélik meg, hogy van még annyi idejük -, hogy miután ezen a télen kiürülnek az európai gáztározók, kivárják a következő telet, amit az ukrán rendszer már sehogy sem fog tudni megoldani, és Európa többi részét is komoly fejtörésre fogja kényszeríteni. Akkor pedig könnyen lehet, hogy az uki vezetést a saját népe fogja elkergetni, és az EU is rákényszerül, hogy figyelmen kívül hagyja az atlanti nagy testvér akaratát.

 

[oregbogaras]

Kérdezném (én mint fotellaikus) a nagyérdeműt, Ukrajnát és Tajvant egy időben le tudná -e reagálni az USA? (hagyományos fegyverzettel)

 

[merleg]

Kérdezném (én mint fotellaikus) a nagyérdeműt, Ukrajnát és Tajvant egy időben le tudná -e reagálni az USA? (hagyományos fegyverzettel)

A NATO-val most még talán igen, de hagyományos fegyverzettel semmiképp sem. Szerintem ez a harmadik világháború egyik lehetséges forgatókönyve.
De ez egy mi lenne ha kérdés. Ukrajnát Oroszország csak végső esetben fogja megtámadni, ahogy Kína is csak végső esetben támadná meg Tajvant, például ha amerikai haderő akarna odatelepülni. Bele kellene kergetni őket ebbe, mint Japánt a második világháborúba.
Ha viszont eljutunk ehhez a végső esethez, akkor már nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a hadműveletek ne eszkalálódjanak egy harmadik világégésbe.
A kérdés csak az, hogy beleakarják-e kergetni Oroszországot és Kínát egy nagy háborúba? Ez egy nagyon teoretikus kérdés, a rendelkezésre álló információk alapján nehéz megválaszolni. Én és talán néhány fórumtárs, úgy érezzük, hogy a válasz sajnos az, hogy igen. Önmagában a tény, hogy már Ukrajnáról tárgyalnak...
Az elkövetkezendő időszak mindenesetre talán választ ad erre a kérdésre is.

 

[bolneroll]

Bíznak a technológiai fölényben .
Miközben a a lengyelek románok ukránok tőrnek előre majd a jenki fedezi őket felülről
Ez egy Lengyel játék

A teaser végén: Prepare yourself - Battle is coming ... folyik az érzékenyítés. No meg a tankokkal harcolni a Vörös Téren, miközben a B2-esek hagyományos bombákat szórnak ( amiből a saját egységek is kapnak ) ... vannak itt elképzelések.

 

[Wilson]

Kérdezném (én mint fotellaikus) a nagyérdeműt, Ukrajnát és Tajvant egy időben le tudná -e reagálni az USA? (hagyományos fegyverzettel)

Szerintem nem, egy ilyen scenárióban már potenciálisan a III.világháború "előszobája" is nagy erősen benne van....

 

[Wilson]

A NATO-val most még talán igen, de hagyományos fegyverzettel semmiképp sem. Szerintem ez a harmadik világháború egyik lehetséges forgatókönyve.
De ez egy mi lenne ha kérdés. Ukrajnát Oroszország csak végső esetben fogja megtámadni, ahogy Kína is csak végső esetben támadná meg Tajvant, például ha amerikai haderő akarna odatelepülni. Bele kellene kergetni őket ebbe, mint Japánt a második világháborúba.
Ha viszont eljutunk ehhez a végső esethez, akkor már nehezen tudom elképzelni, hogy ezek a hadműveletek ne eszkalálódjanak egy harmadik világégésbe.
A kérdés csak az, hogy beleakarják-e kergetni Oroszországot és Kínát egy nagy háborúba? Ez egy nagyon teoretikus kérdés, a rendelkezésre álló információk alapján nehéz megválaszolni. Én és talán néhány fórumtárs, úgy érezzük, hogy a válasz sajnos az, hogy igen. Önmagában a tény, hogy már Ukrajnáról tárgyalnak...
Az elkövetkezendő időszak mindenesetre talán választ ad erre a kérdésre is.

Részben egyetértek veled , de én személy szerint nem gondolom, hogy idáig fajulna a helyzet,ráadásul az USA jelenlegi Oroszországgal szembeni politikája teljes mértékben kontraproduktív,mivel minél tovább tart annál jobban megerősíti Oroszország és Kína kapcsolatait...

 

[Kim Philby]

A kollektív találgatás közepette néhány lényeges szereplővel nem számoltok.
1.-Törökország
Lehet NATO, lehet pántürk különutas, iszlám egyesítő, lehet oroszpárti, lehet semleges. És ezek variáció.
2.-Izrael
Indíthat különháborút Irán ellen, megpróbálhatja Nagy-Izrael projectjét megvalósítási, inkább kivár.
3.-India/Pakisztán duett.
4.-Irán
5.-Egyiptom
stb.
Ezek az államok komoly turbulenciát tudnak okozni...