A tavaszi terveket jobb, ha egyelőre nem készítjük el...
Putyin és Biden 2021 nyarán Genfben tárgyal. Illusztráció fotó
Tegnap került sor az Oroszország által kezdeményezett stratégiai stabilitási tárgyalások harmadik és egyben utolsó fordulójára.
Pontosabban Putyin és Biden elnökök decemberi találkozóik és telefonbeszélgetéseik alapján.
Az érdemi tárgyalások január 10-én Genfben kezdődtek az amerikaiakkal, január 12-én Brüsszelben folytatódtak a NATO-val, és ma Bécsben, az EBESZ székhelyén fejeződtek be.
Még helyesebb, ha a megtartott üléseket konzultációknak nevezzük. Mert eddig csak Oroszország mutatott be világos tárgyalási pozíciót. Washington most alakítja ki azt, és azt ígéri, hogy néhány napon belül továbbítja Moszkvának.
Valószínűleg ez volt a célja a három városban tartott hosszú találkozóknak - meghallgatni Moszkva álláspontját, megérteni, hogy Moszkva számára milyen álláspontok alapvetőek, miről lehet alkudozni, és mit kell elvetni.
Oroszország javaslatai, amint azt Strana már elmondta, meglehetősen kemény formájúak, de lényegében nagyon egyszerűek: garanciákat kell adni arra, hogy Oroszországot nem fenyegetik támadó fegyverek a határai közelében. Beleértve Ukrajna területét is. És ami a legfontosabb, hogy garanciákat adjanak arra, hogy a NATO nem fog kelet felé terjeszkedni.
A tárgyalások eredményei vegyes képet mutatnak.
Egyrészt a fő kérdésben (nem a NATO bővítése) egyáltalán nem történt előrelépés. A Nyugat nem hajlandó ilyen garanciákat adni (legalábbis ezt állítja nyilvánosan, és Oroszország megerősíti). És mindkét fél élesen fokozza a konfrontatív retorikát. Oroszország katasztrofális következményekkel fenyeget, ha követeléseit nem fogadják el (bár nem részletezi, hogy mik lesznek ezek a következmények). A Nyugat katasztrofális szankciókkal fenyegetőzik. Ez kifejezetten Putyin ellen is irányul.
Másrészt mindkét fél szerint számos területen lehetséges a kompromisszum. A megbeszéléseket általában "üzletszerűnek" nevezik. A szenátus pedig ma nem fogadta el az Északi Áramlat 2 (Oroszország számára kulcsfontosságú geoökonómiai projekt) elleni szankciókat elrendelő törvényjavaslatot. És ebben a Biden-kormányzat döntő szerepet játszott.
Más szóval, úgy tűnik, hogy mind az USA, mind Oroszország éles nyilvános nyilatkozatai közepette mindkét fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy stratégiai megállapodásokat kössön.
"Strana összefoglalja ennek a tárgyalási hétnek az eredményeit.
Orosz diplomaták nyilatkozatai...
Ma Oroszország sokat kommentálta a Nyugattal folytatott tárgyalásokat - nem annyira az EBESZ-találkozóval összefüggésben, hanem általában. Vagyis az összes tárgyalási forduló végén.
Az tény, hogy formálisan még nem fejeződtek be. Három konzultációs forduló után Moszkva várja, hogy az USA és a NATO álláspontját írásban alakítsák ki.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a még december 17-én nyilvánosságra hozott orosz javaslatokra néhány napon belül választ kell kapni. Szergej Lavrov külügyminiszter ugyanezt mondta, az amerikaiak ígéretére hivatkozva.
Csak ezután lehet majd véglegesen megmondani, hogy van-e előrelépés. Vagy hogy a tárgyalások újabb patthelyzetbe kerülnek-e.
Az orosz diplomácia mai hangneme alapján úgy tűnik, inkább a második lehetőségre készülnek.
Ezeket a kijelentéseket azonban egy másik szemszögből is meg lehet vizsgálni. Például, hogy meggyőzze a Nyugatot arról, hogy álláspontja megingathatatlan, és hogy kész radikális intézkedéseket hozni, ha nem sikerül megállapodásra jutni. Ami viszont befolyásolhatja a Putyinnak adott amerikai "válasz" végleges szövegét.
Tehát, foglaljuk össze, mit mondtak ma az oroszok.
1. Oroszország állandó EBESZ-képviselője, Alekszandr Lukasevics elmondta, hogy Oroszország nem kapott megfelelő választ a javaslataira sem Genfben, sem Brüsszelben. Ha pedig nem sikerül megállapodásra jutni a kölcsönös "vörös vonalakról", az "katasztrofális következményekkel járhat".
2. Az orosz külügyminisztérium közleménye ugyanerről szólt. Az "elfogadhatatlan" szó többször is elhangzott.
Utalt "az Egyesült Államok és a NATO ukrajnai "területfejlesztésére", a szövetség további keleti terjeszkedésére és fenyegető fegyverrendszerek telepítésére Oroszország határai közelében". Valamint "minimális repülési idővel rendelkező rakétarendszerek telepítése közép-oroszországi célpontokra" az orosz határok közelében.
Az alternatíva "a hidegháború mintájára a konfrontációba való süllyedés, egy új fegyverkezési verseny, egy fenyegetés-konfrontációs verseny, amely nyilvánvaló kockázatokkal jár az EBESZ valamennyi résztvevő államára nézve". Az utóbbi lehetőség visszafordíthatatlan következményekkel járhat".
3. A Kreml ma Peszkov szavai szerint elutasította, hogy az amerikaiak követelésének megfelelően a csapatokat kivonja az ukrán határról és visszarendelje őket a laktanyákba. "Nem hiszem, hogy magyarázni kell az ilyen követelések abszolút elfogadhatatlanságát, és természetesen nem is fogjuk megvitatni őket" - mondta Putyin szóvivője.
Ukrajnával kapcsolatban a retorika talán a legkeményebb volt. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes utalt arra, hogy Ukrajna esetleg valamilyen provokációra készülhet, és Putyin hadseregének már fel is ajánlották a válasz lehetőségeket. Valójában most van az utolsó esélye az ukrajnai diplomáciának.
"Amikor olyan szomszédaink vannak, mint a mai Ukrajna, amely a bosszú illúziójában lubickol, okokat keres arra, hogy végre lemondjon a minszki intézkedéscsomag végrehajtásáról, amely a nyugatiak féktelen, korlátlan támogatására spekulál. Bármilyen provokáció lehet.
Nem hagyjuk, hogy ennek potenciálisan nagyon súlyos következményeiért ránk háruljon a felelősség.
Putyin elnöknek hivatalosan azt mondták a katonai szakértők, hogy folyamatosan felajánlják neki a lehetőségeket arra az esetre, ha a helyzet romlana. Ez egy nehéz téma. Ezt nem szabadna semmilyen módon kiemelni a köztereken, mert ez önmagában is felborítja a helyzetet. Esélyt kell adnunk a diplomáciának" - mondta Rjabkov.
Azt is mondta, hogy "a legelképzelhetetlenebb dolgok juthatnak az ukrán hatóságok eszébe, ennek véget kell vetni".
"A lehető leghatározottabban figyelmeztetjük Ukrajnát, a NATO-t és az Egyesült Államokat a Donyeck és Luhanszk lakossága elleni támadásra. Felszólítjuk Ukrajnát, hogy térjen vissza a minszki intézkedéscsomag végrehajtásához" - mondta a diplomata.
Oroszország külön kommentálta az amerikai szenátus demokratái által készített szankciós törvénytervezetet. Személyesen Putyin elnökkel szemben alkalmaznák őket, és támadnák a bankközi átutalási rendszereket - beleértve a SWIFT-et is.
A Kreml szerint ez az államokkal való kapcsolatok teljes megromlásához vezetne.
Strana már korábban is foglalkozott a szankciókkal. A demokraták azért terjesztették be a törvényjavaslatot, hogy kompenzálják az Északi Áramlat-2 elleni szankciók kiszivárgásának "zrámáját", az erről szóló törvényjavaslat elfogadását éppen ma akadályozta meg a Fehér Ház.
A Moszkvával folyó tárgyalásokra vonatkozó üzenet azonban természetesen rendkívül negatív.
A negatív hangulathoz hozzájárult Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes, aki a héten Oroszországgal konzultált. Tegnap este azt mondta, hogy nem csak az "invázió" miatt fognak szankciókat bevezetni, hanem akkor is, ha Oroszország "olyan változást kényszerít ki, amelyet az ukrán nép nem kért".
A megfogalmazás természetesen homályos, de valószínűleg a "DPR"-re és az "LPR"-re utal, amelyet Oroszország is elismerhet, ha a konfliktus eszkalálódik. És már nyíltan katonai segítséget nyújtanak nekik.
pestisracok.hu
www.valaszonline.hu
www.google.com
Szerintem ezeket ugy alltalaban mindenki szivesen elkerulne... Maradt valami egerut?
) Stb.....
