[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[Törölt tag 2361]

Igen, sok helyen van deep state. Hálózat. Civilek, NGO-k. Ezek a választásokon átívelő hatalommal bíró, nem választott szervek léteznek, tele van velük pl. az egész nagy békében élő nyugat, ahogy amúgy az erős vezetős államokban is vannak ilyenek.

Röhögj nyugodtan, meg egyből konteózz, csak magad minősíted, hogy egyből csak ezekhet a thought-terminating-clichekhez tudsz folyamodni.

nem en konteozok, hanem az aki a deeo statet emlegeti

szerintem tul bonyolitjatok az egeszet, sokkal egyszerubb az az egesz politikai mocsar.
soha sem ertettem miert kell a hatalmi strukturaknak a kepviseloinek valami extra eszt,erot, vmi foldonkivuli lehetosegeket bekepzelni.

ugyan olyan emberek mint en meg te, sot, lehet hogy meg butabbak is, csak epp jo helyen vannak (orokles,seggnyalas,piszkos jatekoknak halla).

 

[fip7]

soha sem ertettem miert kell a hatalmi strukturaknak a kepviseloinek valami extra eszt,erot, vmi foldonkivuli lehetosegeket bekepzelni.

Szerencsére ők nem léteznek és véletlenül sem sátánisták:

Szabadkőművesek 2.0

Az első részben röviden felvázoltuk a szabadkőművesek vélt (vagy valós?) genézisének több forgatókönyvét és megismerkedhettük a két nagy áramlattal (az angolszász és a kontinentális, vagyis a reguláris és az irreguláris közötti különbségekkel). Nézzük meg akkor a hozzájuk kapcsolódó, kicsit...

konteo.blogrepublik.eu

Jah, de
Olyan 6 millió taggal az egyik legnagyobb hálózat.

Szerencsére ez is csak konteó... Jah, nem. Ez itt konkrétan az amcsi háttér hatalom:

A Council on Foreign Relations

Biztos vagyok abban, hogy, olvasóink közül azok, akiknek (szerencséjükre vagy pechjükre – hozzáállás kérdése) már volt alkalmuk találkozni a büntetőjoggal, felfedezték, hogy az összeesküvéselméletek elmélete bizonyos szempontból hasonlít a bétékához, legalábbis az alapokat tekintve. Van ugyanis...

konteo.blogrepublik.eu

És, hogy kik vezetik a nyugati világot valójában, hol dőlnek el a fontos kérdések?
Biztos a választásokon.... Jah nem
Ők döntenek:

Bilderberg-konteók

Az összeesküvés-elméletek egyik alaptézise, hogy bolygónk valamennyi lényeges (és általában negatív) eseménye mögött egy jól szervezett, önös érdekek által vezérelt, rettenetesen titkos társaság áll. A merítés igen bőséges, az ötletek kimeríthetetlenek: felbukkannak a zsidók, a szabadkőművesek...

konteo.blogrepublik.eu

Milyen jó , hogy ezek nem léteznek

 

[Törölt tag 2361]

Szerencsére ők nem léteznek és véletlenül sem sátánisták:

Szabadkőművesek 2.0

Az első részben röviden felvázoltuk a szabadkőművesek vélt (vagy valós?) genézisének több forgatókönyvét és megismerkedhettük a két nagy áramlattal (az angolszász és a kontinentális, vagyis a reguláris és az irreguláris közötti különbségekkel). Nézzük meg akkor a hozzájuk kapcsolódó, kicsit...

konteo.blogrepublik.eu

Jah, de
Olyan 6 millió taggal az egyik legnagyobb hálózat.

Szerencsére ez is csak konteó... Jah, nem. Ez itt konkrétan az amcsi háttér hatalom:

A Council on Foreign Relations

Biztos vagyok abban, hogy, olvasóink közül azok, akiknek (szerencséjükre vagy pechjükre – hozzáállás kérdése) már volt alkalmuk találkozni a büntetőjoggal, felfedezték, hogy az összeesküvéselméletek elmélete bizonyos szempontból hasonlít a bétékához, legalábbis az alapokat tekintve. Van ugyanis...

konteo.blogrepublik.eu

És, hogy kik vezetik a nyugati világot valójában, hol dőlnek el a fontos kérdések?
Biztos a választásokon.... Jah nem
Ők döntenek:

Bilderberg-konteók

Az összeesküvés-elméletek egyik alaptézise, hogy bolygónk valamennyi lényeges (és általában negatív) eseménye mögött egy jól szervezett, önös érdekek által vezérelt, rettenetesen titkos társaság áll. A merítés igen bőséges, az ötletek kimeríthetetlenek: felbukkannak a zsidók, a szabadkőművesek...

konteo.blogrepublik.eu

Milyen jó , hogy ezek nem léteznek

sorost es a biden fiat kihagytad..

vagy ok is a bilderberg csoporthoz esnek?

 

[kétkedő]

Nahát!
Azt lehet tudni, hogy mindeddig milyen formában támogatta az USA ezt a vezetéket?

Nem szabotálta !

 

[fip7]

sorost es a biden fiat kihagytad..

vagy ok is a bilderberg csoporthoz esnek?

Lehet jókat röhögni ezen, de ezek létező szervezetek.
A katolikus egyház is nemzetközi hálózat, vagy a Jezsuiták, vagy a Vörös Kereszt, vagy Vörös Félhold.
Van a világban egy csomó NGO (Nem Kormányzati Szerv) amik folyamatosan tevékenykednek a világban.
Az, hogy vannak ezek között kifejezetten rossz indulatú szervezetek amik nagy befolyással rendelkeznek, az nem tudom mitől tűnik irreálisnak egyes embereknek....

 

[Nemerson]

Oroszország 900 millió dollárnyi amerikai kincstárjegytől szabadul meg, amivel a teljes beruházás történelmi mélypontra kerül

Russia Dumps $900 Million More in US Treasuries as Total Investment Hits Historic Low

Once one of the largest holders of US debt, Moscow has gradually whittled away at its T-Bill stocks and dollar holdings after 2014 over the crisis in Ukraine, switching to euros, yuans, gold and other alternative investments and stores of...

sputniknews.com

 

[MangaMonguz]

nem en konteozok, hanem az aki a deeo statet emlegeti

szerintem tul bonyolitjatok az egeszet, sokkal egyszerubb az az egesz politikai mocsar.
soha sem ertettem miert kell a hatalmi strukturaknak a kepviseloinek valami extra eszt,erot, vmi foldonkivuli lehetosegeket bekepzelni.

ugyan olyan emberek mint en meg te, sot, lehet hogy meg butabbak is, csak epp jo helyen vannak (orokles,seggnyalas,piszkos jatekoknak halla).

Bocs, de Te jártál már olyanok vagy legalább hasonlók közelében, mint akikről itt írtál?
Nem, nem butábbak, sőt..., ne keverd már össze az igazi szürke eminenciásokat a címlap bohócokkal, akik majd viszik a balhét, ha valami balul sül el.
És nem, nem egyszerű az a politikai mocsár, maximum szeretnék sokan annak hinni.
De nem akarok nagyon beleszólni ebbe a témába, tehát csak nyugodtan "pihenj, folytasd tovább..."

 

[Morishima]

Putyin még régebben aszimmetrikus választ ígért a különböző Oroszország érdekeit sértő tevékenységekre. Felhozódott itt többek között hogy Venezuela és Kuba ahová az oroszok kitelepülhetnének, ennek én sem látom sok értelmét, gyorsan kiiktatnák őket, nem kötnének le vele túl sok erőt, de éberebbé tennék vele az ellenséget, propagandára tudnák használni nyugaton. Ennek az árából inkább tegyenek még pár halacskát a vízbe azok hatékonyabbak, atomháború esetné úgy is csak a minél nagyobb pusztítás lenne ami marad célnak. Viszont ezt nem tartom valószínűnek, de ha mégis...

Ahol én okoznék gondot az USa számára az a déli határa, Mexikó. Na persze nem úgy ahogy sokan gondolják, hogy olyan politikát támogatni ami usa ellenes, és majd jól megtámadják őket mert Kalifornia meg Texas.... ez oltári baromság, a mexikóiak nagyobb része örülne annak ha őket csatolnák az egyesült államokhoz mint annak részeit hozzájuk. Bizonyos területeken a bukott állam jeleit mutatja, a drogháborúnak éves szinten több tízezer halottja van. Mint működő állam nem okoz gondot az usa számára, sőt ebben az esetben nagyon is hasznos neki. Miért mondom ezt? Elég csak ránézni a kereskedelmi adataikra, az usa ahelyett hogy haza vinné a gyártást Kínából sok dolgot Mexikóba helyez át, Mexikó nagyon sokat szenvedett gazdaságilag a kínaiak miatt, de most politikai okokból ők lehetnek az usa hátsó kerti gyára mint ahogy Kanada és Ausztrália a bányái.
A három legnagyobb gazdasági partnerük: Kína, Mexikó és Kanada, mint látható természetesen Mexikóval szemben is külker hiányt görget maga előtt de ez nem számít akkora bajnak amíg a dollár világpénz szerepét betölteni képes. Természetesen a "nyomtatással" előállított dollár inflációt okoz és ez társadalmi feszültséghez vezet ami az ellenségnek jó.

2021 Novemberéig így néz ki december nélkül a 21 es év.
Deficit: $80.2 Billion
Exports: $224.2 Billion
Imports: $304.4 Billion

Mint látható, hatalmas összeg, ráadásul éves szinten 20% körül nő, olcsó munkaerő, laza szabályozás, jóval kevesebb hülye költség és szakszervezet. Ráadásul a sok munkahely és pénz stabilizálja az országot, és ezáltal csökkenhet a migrációs nyomás az államok déli határán. 2021 ben valószínűleg kétmilliónál többen jutottak be az usa területére, ami rekord. Na de ha a mexikói gazdaság ennyi pénzt "kap" az usa tól, akkor kérhetnek is, például ezek feltartóztatását, legalábbis a maxikói déli határon. Ez olyan szám amit már a demokraták sem tolerálnak, mert társadalmilag veszélyes feszültségeket szül, óriási erőforrásokat, köt le, elsősorban humán erőforrást, nő a bűnözés, csökken az integrációs képesség .Persze saját propagandájuk csapdájába estek bele mert keményen nem léphetnek fel hisz akkor a saját szavazóik egy része fordul ellenük.
Ez egy kiváló fegyver az usa ellen, ugye a drogháborút nem ismerik el polgárháborúnak, mert akkor nemzetközi jogi értelemben és a kifelé mutató jóemberkedő önhergelés miatt be kéne engedniük mindenkit és nem toloncolhatnak ki senkit aki mexikóinak vallja magát. És igazából nem is teljesen polgárháború, viszont fel lehetne forrósítani külső támogatással annyira hogy az legyen. Olyan fegyverzetre van a kartelleknek szüksége amivel a hadsereg ellen is harcolhatnak, emberük az van hozzá, és a legjobb hogy pénzük is van fizetni érte, viszont nem adnak el nekik. A még jobban káoszba süllyedő országban el lehet ezután olyan mozgalmakat kezdeni támogatni akik radikális változást akarnak, fegyvere harc árán is. Területi függetlenségre törekvéseket is, a lényeg aminél nagyobb káosz. Ez esetben két legyet üthetnek az usa ellenségei, legalábbis Kína mindenképpen, Oroszország pedig egyet. Ide befektetni nem lehet, tehát a kereskedelem hanyatlani kezd, ezért nő a Kínai kitettség, ismét, és az egyik legnagyobb exportpiacuk is beszűkül ezzel államokbeli munkahelyek szűnnek meg. Ráadásul éves szinten tízmilliós kontrollálatlan beözönlés történne meg, ami akár teljes társadalmi robbanást idézhet elő, de legalábbis óriási gondokat. Ez esetben ha bevonulnak katonailag , az ismét csak óriási erőforrás igénybevétel, még több fedezetlen dollár, még több infláció, és nem gyors helyreállás, a gondok nagy része megmarad.
Ráadásul jó pénzért/ de legalábbis 0 ra kihozva lehet szállítani az embereket mexikóba ez esetben a világ minden részéről hogy áttolják őket a határon, akár harmadik köztes ország beiktatásával, például Kuba repülő aztán hajó egy kartell kikötőig, vagy ahogy megoldható és még kibírják fizetni. Iszlamistákat, köztörvényeseket, mindenféle fél vagy teljesen analfabétát, a világ szemtét egyszóval.

Szóval én ezt lépném meg hogy fájjon igazán, persze ezt felmelegíteni kellhet pár év. Az ukrán helyzettel pedig azt akarják elérni hogy támadjanak az oroszok ezzel leszigetelve őket. Ráadásul így a csatlósokat akik vonakodva hoznak szankciókat teljesen sorba lehet állítani, és még Kínának is gondot okoznak mert erre hivatkozva ott is teljesen megkezdhetik az elszigetelést, egy kis előmelegítéssel, vagy például a szankciók figyelmen kívül hagyására való tekintettel hoznak Kína ellen is lépéseket. Az oroszok helyében én mindenképpen el akarnám kerülni Ukrajna lerohanását, legalább jövő év tél végéig. Idén kifogynak az európai tározókból a gáztartalékok, kérdés hogy ezt mennyire lehet feltölteni, de én nem igyekeznék, északi áramlat kettő nélkül egyébként sem igazán lehetséges, de azt is korlátoznám ha jóvá is hagyják, ezáltal magas bevételt érhetnek el kevesebb gáz eladásával, és a koldusszegény Ukrajna nem tud venni majd gázt, ezért jövő télen valóban összeomlik az infrastruktúrája és a gazdasága, + eu nagyobbik része is megfekszik, akkor ha mégis támadniuk kell és megszüntetnek minden exportot, de ehhez üres tározók kellene európában. Ez pedig csak jövő év tél végével lehetséges. Ezzel a lépéssel a csatlósok gazdasága legalább bezuhan, és komoly belső problémákat okoz majd a szankciózás. Mindeközben pedig azon lenni hogy az usa déli határán komoly probléma alakuljon ki. Így egy teljes szakítás után is a világ nem elkötelezett része nem fog automatikusan a nyugati csatlós táborhoz sorolni. Ez pedig mind Kína mind pedig az oroszok számára fontos. A legjobb pedig az lenne ha sikerülne elkerülni az Ukrajnai háborút, és minden usa provokációt kivédeni, mert az idő a keleti hatalmaknak dolgozik ha béke van.

 

[Wilson]

Oroszország kontra NATO. Az erőviszonyok 30 év alatt
Ez a cikk 2021 decemberében íródott az Expert magazin számára. 2022. január 17-én jelent meg a magazin 3. számában:

Россия против НАТО. Расклад сил за 30 лет

Только к 2021 году Россия смогла частично восстановить паритет сил на западном направлении. Тем временем новые участники НАТО наращивают армии и формируют новую «Малую Антанту»

expert.ru

Itt teszem közzé:

Bevezetés.

Az atomfegyverek mint tömegpusztító eszközök 1945-ös előállítása és használata új korszakot nyitott, amikor az ilyen típusú fegyverek birtokában lévő ellenségek nemcsak egymást, hanem - saját becsléseik szerint - a bolygón lévő életet is elpusztíthatják. A globális konfrontáció feltételei megváltoztak.

Az atomklub két "elnöke", az Egyesült Államok és a Szovjetunió már nem harcolt közvetlenül, és nem állítottak egymás ellen katonák millióit halálos harcba. Az ellenfelek a gazdaság és a belső ellentmondások révén egymás aláásásásán dolgoztak, míg a geopolitikai "sakktáblán" igyekeztek minél több stratégiailag fontos "sejtet" - országot - elfoglalni, ott lojális rezsimeket létrehozni és az ellenséget "proxy" hadseregek és kapcsolódó szervezetek segítségével kiszorítani. Általában hibrid, aszimmetrikus hadviselési stratégiákat alkalmaztak.

A kelet-európai szovjetbarát rendszerek bukása, a német egyesülés, a Szovjetunió összeomlása és a szovjet kontingensek kivonása radikálisan megváltoztatta a világ geopolitikai képét. Csak Európában Moszkva hét ország (NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Jugoszlávia) területét hagyta el, mintegy 1247 ezer négyzetkilométernyi területtel és mintegy 136 millió lakossal. Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország és a balti államok elvesztése további 1 020 000 négyzetkilométert és több mint 74 millió embert jelent.

Összesen 2 267 000 négyzetkilométernyi terület és 210 millió ember került ki Moszkva ellenőrzése alól. Az orosz csapatok telepítési határa 600-ról (az NDK-tól a kalinyingrádi területig) 1500 kilométerrel keletebbre tolódott. Ezek a területi veszteségek meghaladták az 1941-1942-es német-fasiszta invázió eredményét.

Valójában az európai "sakktábla" majdnem fele megüresedett. Az így keletkezett űrt fokozatosan a nyugati katonai blokk erői töltötték be, bár az észak-atlanti szövetség - legalábbis szóban - megígérte, hogy nem terjeszkedik kelet felé.

Kelet-Németország már 1990-ben csatlakozott a NATO-hoz a BRD-vel való egyesüléssel. Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság (a Csehszlovákiából kivált Csehszlovákia) 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz. Szlovénia, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Bulgária és Románia 2004-ben követte ezt a példát.

Észtország 2005-ben, Albánia és Horvátország pedig 2009-ben csatlakozott a katonai-politikai blokkhoz. 2017-ben Montenegró csatlakozott a NATO-hoz, 2020-ban pedig a volt Jugoszlávia egy másik része, Észak-Macedónia.

A NATO előretörése ezzel nem ért véget. A 2013-2014-es ukrajnai államcsíny az országot a Nyugat-barát befolyási övezetbe szorította. Oroszországnak sikerült újraegyesítenie a Krímet, és támogatta a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat (DNR és LNR).

A 2020-2021-es fehéroroszországi hasonló hatalomátvételi kísérlet kudarcot vallott. A nyugatbarát erők hatalomátvétele Minszkben a front nyugati irányban történő kiegyenlítését jelentette volna. A valószínű ellenség akkor ugyanott lenne, mint a németek 1943-ban: 500 kilométerre Moszkvától és 135 kilométerre Szentpétervártól.

Ez távolság csupán többnapos menet gépesített oszlopokkal, pár perces repülési idő rakétákkal és repülőgépekkel az ország létfontosságú központjaitól Nem nehéz elképzelni a NATO katonai bázisok közeli telepítését és egy súlyos gazdasági blokádot nyugatról.

Megpróbáltuk felmérni, hogyan változott Oroszország és a Nyugat katonai erőinek elrendezése az elmúlt 30 év során, hogy megértsük, miért aggódik a hivatalosan Moszkva egy újabb keleti NATO-offenzíva miatt, és miért ennyire kemények a kiadott ultimátumok.

A Szovjetunió összeomlása előtt.

1989-ben a NATO-nak 16 tagja volt (nem számítva Franciaországot, amely 1966-ban kilépett, és hivatalosan is részt vett a szövetségben). A népesség (Franciaországgal együtt) meghaladta a 650 milliót.

Közel 6 millió emberrel, több mint 17 ezer repülővel, 13 ezer helikopterrel, több mint 41 ezer harckocsival, közel 20 ezer ágyúval, SAW és MLRS (az aknavetőket nem számítva), több mint 2000 hadihajóval és különböző típusú tengeralattjárókkal (beleértve a járőrhajókat is) voltak felfegyverezve. Ezek az adatok nem veszik figyelembe a lehetséges európai NATO-szövetségesek (Írország, Ausztria, Svédország és Finnország) képességeit. Ezek nem tartalmazzák az USA távol-keleti "műholdjainak" erőit sem: Japán, Dél-Korea, Tajvan, Fülöp-szigetek, Ausztrália és mások.

A felsorolt hatalom oroszlánrésze - a személyi állomány 45 százaléka, a repülőgépek 65 százaléka, a harckocsik 40 százaléka - az Egyesült Államokból származott. A teljes NATO-potenciál jelentős része - az összes haderő akár 60%-a, a légi közlekedés 75-80%-a (figyelembe véve az Atlanti-óceán északi részén szolgálatot teljesítő, legalább két AUG - hordozó csapásmérő csoportból álló légi csoportokat), a harckocsik több mint fele - az Európában lévő aktív egységekben és raktárakban volt elhelyezve.

Így az európai hadszíntér (hadműveleti színtér) továbbra is a fő hadszíntér maradt. Az ázsiai-csendes-óceáni térség (APR) és a Közel-Kelet (MEN) másodlagos szerepet játszott. Ezeket a képességeket jelentősen növelni lehetne, ha szükségállapotot vezetnének be, és a tengerentúlról további erősítéseket lehetne behozni.

A Szovjetunió és a szövetséges országok több mint 5,6 millió katonát, 17 ezer repülőgépet és helikoptert, több mint 84 ezer harckocsit, 47 ezer tüzérségi löveget, több mint 1600 hajót és tengeralattjárót tudtak szembeállítani ezekkel az erőkkel. Ugyanakkor a Szovjetunió korábban egyoldalúan mintegy 550 000 fővel csökkentette fegyveres erőit.

Ezeknek az erőknek akár 70-80%-t is az európai hadszíntér irányába vetették volna be. Az NDK-tól az Urálig több szintben álltak. Jelentős szovjet erőket "vetettek be" a Távol-Keleten is (például Kína ellen, amely keményen próbálta játszani a "harmadik hatalom" szerepét).

A legfőbb elrettentő eszköz azonban a nukleáris fegyverek voltak. 1989-re az Egyesült Államoknak 22 000 különböző teljesítményű nukleáris fegyvere volt - bár Amerika az 1970-es évek óta több mint a felére csökkentette ezt az arzenált. Nagy-Britannia és Franciaország több mint 500 robbanófejjel rendelkezett. A Szovjetunió több mint 10 000 nukleáris fegyvert tudott bevetni.

Érdemes megjegyezni, hogy csak a stratégiai nukleáris robbanófejek (stratégiai hordozókon) szerepelnek a listán. Ráadásul a tényleges számuk még a hivatalosnál is magasabb lehet (az objektív képet titoktartási okokból nem hozták nyilvánosságra).

A felek hatalmas mennyiségű taktikai nukleáris fegyverrel is rendelkeztek. Az ilyen fegyverek számát soha nem számszerűsítették. Például 1976-ban az USA csak Dél-Koreában mintegy 10 000 TNW-vel rendelkezett.

 

[Wilson]

A NATO és Oroszország. 90-es évek és a nyolcvanas évek.

A Szovjetunió 1991-es összeomlása megváltoztatta a világ képét, és a katonai feszültségek csökkentek. Csak az USA 1992-1996-ban 18 hadosztályból nyolc hadosztályával - 786-ról 500 ezer katonára - csökkentette hadseregének létszámát.

Megszűnt az amerikai repülőgép-hordozó csoportok bevetésének és szolgálatának gyakorlata az Atlanti-óceán északi részén és az orosz Távol-Kelethez közeli vizeken. 1996-ban az amerikai tankgyártás megszűnt. Az amerikai hadsereg Európában 213-ról 95 ezer katonára csökkent (a civil személyzetet nem számítva), 1200 tankkal és 650 tüzérségi fegyverrel.

Az amerikai csapatok összlétszáma az 1990-es évek végére, az új NATO-tagok felvételének idejére mintegy harmadával csökkent (1,4 millió főre). Franciaország például szintén csökkentette fegyveres erőit 450 ezerről 270 ezerre, Nagy-Britannia 311 ezerről 220 ezerre. Összességében a NATO-erők létszáma az 1990-es évek végére alig több mint 4 millió főre csökkent.

A Szovjetunióból megmaradt 2,9 millió katonából az 1990-es évek végére az orosz fegyveres erők 1,2 millió tisztre és katonára zsugorodtak. Vagyis az "orosz oldalon" a személyi állomány potenciálja egy évtized alatt majdnem ötödére csökkent. A nukleáris kapacitás 2000-re 6700 robbanófejre csökkent, ami több mint másfélszeres csökkenést jelent. Egy olyan időszakban, amikor az ellenséget számszerűen kevesebb mint másfélszeresére "csökkentették", a hivatalosan csökkentett nukleáris fegyvereket gyakran egyszerűen raktárba helyezték.

A '90-es években a Nyugat azt hitte, hogy Oroszországot leigázták és az oligarchák által irányították, végleg a társadalmi-gazdasági válság és az elnéptelenedés szakadékába zuhant. A hadseregeket tehát csökkenteni lehetett, és nem lehetett haladni kelet felé. Még arra is történtek kísérletek, hogy Oroszországot a NATO-ba való belépésért lobbizzák. Ez azt jelentette volna, hogy idegen bázisokat helyeztek volna el legálisan orosz területen, és tulajdonképpen közvetlen katonai megszállást jelentett volna.

Az 1990-es évek végén azonban új tagokat vettek fel a NATO-ba, és 30 év alatt a blokk országainak száma csaknem megduplázódott, 30-ra emelkedett, és további öt ország vesz részt a partnerségi programban. Összességében az észak-atlanti blokk kapacitása csak kis mértékben nőtt: körülbelül 90 millió fővel és kevesebb mint félmillió katonával. A fő nyereségek területi jellegűek voltak. A nyugati szövetség sok száz kilométert haladt előre.

Az Egyesült Államok a fegyveres erőinek folyamatban lévő reformja keretében a gyorsreagálású erők létrehozásának útját járja. Olyan csapatok, amelyeket gyorsan be lehetett vetni "könnyedén", hogy megvethessék a lábukat a "nehezebb" alakulatok megérkezése előtt.

E koncepció részeként hat "Stryker" dandárt hoztak létre, amelyeket úgy terveztek, hogy négy napon belül a világ bármely pontján bevethetők legyenek. Tovább finomodott az az elképzelés, hogy egy hónap alatt nem kevesebb mint 250 000 tisztet és katonát vezényeljenek át a világ bármely pontjára. Fenntartották az APS (Army Prepositional Stocks) rendszert - a fegyverek és felszerelések hatalmas készleteinek rendelkezésre állását a Föld kulcsfontosságú régióiban.

Eközben az Orosz Fegyveres Erők a 2000-es évek elején folytatták a leépítési folyamatot. A személyi állomány hiányosságai pedig átlagosan 30-35%-ot tettek ki. Amikor 2009-ben elfogadták az orosz hadsereg "új arculatú" programját, csapataink mennyiségi potenciálja rendkívül alacsony szinten volt. Tényleges erejüket 650 000 főre csökkentették (főleg a hiányosságok miatt - hivatalosan 1,2 millió fő volt az erejük). A nukleáris erők 2014-ben érték el mélypontjukat, amikor mintegy 2300 stratégiai töltet maradt az arzenálban.

2009-2010-ben a csapatok még nagyobb csökkentéseken mentek keresztül. Feloszlatták a 20. és 22. hadsereg hadseregét, valamint az 1. légierő légvédelmi parancsnokságát. Úgy tűnik, hogy az RF fegyveres erői a legalacsonyabb szinten nem haladta meg a 600 ezer főt (a polgári személyzet nélkül).

A központi irányban a csapatokat Moszkváig - Nyizsnyij Novgorod területére - vonták vissza. Valójában az ország nyugati részén egy több száz kilométeres, óriási, elő-politikai terület maradt meg, amelyet különálló képződmények gyenge fátyla fedett. Fehéroroszországnak, mint uniós államnak, 65 000 fős hadserege volt. Fegyveres erői az 1990-es évek eleje óta csaknem négyszeresére csökkentek.

Az akkori helyzetet katasztrofálisnak lehetett nevezni. A keleti blokk hadereje 20-25 év alatt közel kilenced részére zsugorodott. A nukleáris fegyverzet kapacitása ötszörösére csökkent. Ugyanakkor az ellenség megerősödött és keletebbre húzódott.

"Müncheni beszéd" és a rakétavédelem.

"Vlagyimir Putyin 2007-es "müncheni beszéde" nagyon váratlanul érte nyugati partnereinket, de logikus reakció volt az ő engedékenységükre. A NATO-bővítés mellett 2006-ban és 2007-ben megkezdődött az úgynevezett ABM-rendszer telepítése, amely egy olyan rakétavédelmi rendszer, amelynek célja a különböző osztályú ballisztikus rakéták észlelése, nyomon követése és elfogása.

Így az Egyesült Államok 1999 óta alakítja ki a nemzeti rakétavédelmi rendszert (NMD). 2002-ben a Fehér Ház egyoldalúan kilépett az ABM-szerződésből. 2004-2007-ben megerősítette Alaszka védelmét. 2008-tól kezdve több rombolót rotációs alapon a Földközi-tengerre telepítettek, hogy az ABM-rendszer elemeiként szolgáljanak. Számuk egymás után kettőről hét vagy nyolc egységre nőtt. Barack Obama alatt a program európai részét felülvizsgálták. A Cseh Köztársaság és Magyarország elutasította a rakétaelhárító rakéták elhelyezését, csak Lengyelország fogadta el néhány elemét.

 

[Wilson]

Később, Trump elnök (2016-2020) idején ismét támogatta a rakétavédelmi elemek Oroszországhoz közeli különböző országokba történő telepítésének ötletét. Ezzel egyidejűleg az amerikai haditengerészet aktívabbá vált, különösen azáltal, hogy közel 30 év után először újra hadgyakorlatokat kezdett a Távol-Keleten, Alaszka partjainak közelében. Megjelentek a rövid és közepes hatótávolságú (5500 km-ig terjedő) rakéták lengyelországi telepítésére irányuló projektek. Ez lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy az orosz területet Nyugat-Szibériáig bezárólag lefedjék egy esetleges rakétatámadással.

Érdekes volt az úgynevezett Space Force létrehozása az Egyesült Államokban 2019 decemberében. Ez a struktúra a Reagan alatt, 1982-ben megalakult Aerospace Command utódja volt. Az amerikai műholdkonstellációért, valamint az űrbombázón végzett munkáért volt felelős. Míg Oroszország a hiperszonikus és a műholdak elleni rakétákra helyezte a hangsúlyt, addig a Pentagon egy űrbombázót keresett, amely a Föld körüli pályáról működtethető. E projektek megvalósítása a harci műveleteknek az űrbe történő áthelyezését jelentené.

A nyugati katonai erők mérete is nőtt. Először is az amerikai SDF-ről (különleges műveleti erők), amely másfél évtized alatt 20-ról 70-80 ezerre nőtt (a civil személyzetet nem számítva). A műveletek földrajzi területe még mindig az egész világot magában foglalta.

Az erőviszonyok ma.

2021 augusztusában az amerikai hadseregnek közel 1,5 millió katonája volt, a civileket nem számítva. Közel 900 000-rel több amerikai szolgált a hadsereg tartalékos alakulataiban, a nemzeti gárdában és a parti őrségben. A polgári személyzet létszáma meghaladta a 750 000 főt.

Mindent egybevetve - több mint 3,1 millió ember. A fegyveres erők tartalékosainak és a Nemzeti Gárda mozgósításának hozzávetőleges mértéke egyes becslések szerint 7-8 millió főre teheti az amerikai katonai állomány létszámát.

Legalább 14 000 repülőgépük és helikopterük van, 490 hajójuk (a kisebbek, mint a járőrhajók és csónakok nélkül), több mint 11 000 harckocsijuk (beleértve a raktárakban lévőket is), több mint 9000 ágyújuk és MLRS-ük (aknavetők nélkül). Az USA továbbra is a NATO fő csapásmérő erejét képviseli. A hagyományos fegyverzet és felszerelés (nukleáris fegyverek nélkül) fajlagos részesedése általában a szövetségi erők teljes potenciáljának 30-60%-t teszi ki.

Így 1989 óta a NATO haderő képességei alig változtak. Ma ez a létszám több mint 4,5 millió főt tesz ki (a civil szakemberek és tartalékosok nélkül), és a tendencia az, hogy számuk növekszik. Ugyanakkor a blokk csapatainak több mint kétharmada - az USA európai szövetségeseinek hadseregei rovására - Európában összpontosul, főleg Oroszország ellen.

A mozgósítás, az USA-ból érkező további erősítések mozgatása és a csapatok bevetése már az első vonalban elsöprő fölényt teremthet. A frontvonalbeli csapásmérő erők létszáma néhány hónapon belül megközelítőleg elérheti a több millió főt.

Körülbelül 4-5 millió katonát lehetne összevonni Európából Oroszország elleni akcióra. És ha ez mennyiségileg összehasonlítható azzal, amit Hitler Németországa és szövetségesei 1941-ben a Szovjetunió népei ellen vetettek be, akkor minőségileg, a csapatok megnövekedett tűzereje és gépesítése miatt, ez egy tucatszor nagyobb katonai erő.

Az orosz csapatok 2009 és 2014 között tovább folytatták a racionalizálást, némi létszámnövekedés mellett. Nagyrészt Moszkva mögé, nyugati irányba húzódtak vissza. A szervezet és a struktúra tekintetében továbbra is azt az elvet támogatták, hogy a hadosztályi struktúra helyett a dandárstruktúrára térjenek át. 2014 után azonban a folyamat kezdett megfordulni.

A kijevi puccs az orosz csapatoknak az ukrán határon való összpontosításához vezetett. 2014 márciusában csak 10 000 katonát tudtak kivonni. Április végére ez a szám 40 000-re emelkedett. Ez nem volt elég egy komoly, több száz kilométer mélységű támadó hadművelethez.

Mindazonáltal 2014 óta minőségi és mennyiségi ugrás kezdődik az orosz fegyveres erőknél. 2017-2018-ban több mint 1 millió tisztet és katonát, valamint 890 000 civil alkalmazottat számláltak.

Mindent egybevetve - mintegy 1,9 millió ember, közel 13 ezer harckocsival (80%-a raktáron), mintegy 4500 repülőgéppel és helikopterrel (beleértve a raktáron lévőket is), jelentős számú tüzérségi löveggel, MLRS-sel és különféle páncélozott járművekkel (nem harckocsikkal). A stratégiai nukleáris töltetek készlete egyes becslések szerint elérte a 6400 robbanófejet. A TNW-ket nem számítva és a tároltakat is beleértve - ez utóbbiak a teljes arzenál 75 százalékát teszik ki.

Az orosz Nemzeti Gárda (Rosgvardia) 340-430 ezer fővel rendelkezik. A fő harcképes haderő azonban, amely a megszállt területek ellenőrzésére használható, nem olyan nagy létszámú.

 

[Wilson]

Érdemes megjegyezni, hogy 2021-től az orosz csapatok és tartalékosok nagyszámú olyan személyt tartanak számon, akik különböző formációkban - a Védelmi Minisztérium (Védelmi Minisztérium), a különböző különleges erők és különleges szolgálatok, a Wagner katonai magáncég (PMC) stb. - harci övezetekben voltak. 2018 augusztusáig csak Szírián és a védelmi minisztériumon keresztül 63 000 ember haladt át. A "szíriai" tapasztalatokkal rendelkező emberek teljes száma - nem csak a Honvédelmi Minisztériumban, hanem mindenki másé - ma 120 000 és 150 000 fő között lehet.

Az orosz fegyveres erők hiányossága ma is az ország méretéhez képest nem elég erős szárazföldi erők (AF), korlátozott képességük arra, hogy a döntő frontokon erős csapásmérő erőt képezzenek.

Ma az orosz hadsereg mintegy 300 000 katona (a civil szakembereket nem számítva) 11 hadosztályban és néhány más alakulatban. Őket a főparancsnokság tartalékából a légideszantos erők (légideszantos csapatok) egészítik ki - további 45 000 ejtőernyős (az alap - a légideszantos csapatok négy hadosztálya). Összehasonlításképpen ez valamivel több, mint egy különálló és meglehetősen kicsi színház, például Fehéroroszország becsült kapacitása.

Az RF erős oldala továbbra is a Stratégiai Rakétahadsereg (Stratégiai Rakétahadsereg) - 12 hadosztály -, valamint általában a nukleáris fegyverek. Ők a fő garanciája a NATO közvetlen agressziójától való elrettentésnek.

Változás a nyugati fronton 2021-ben.

2021 őszén számos nyugatbarát katonai kontingens aktív bevetésének lehetünk tanúi Kelet-Európában. Ez mindenekelőtt Lengyelországra, Romániára, a balti államokra és Ukrajnára vonatkozott.

Októberig Lengyelországnak csak egy hadosztálya volt keleten, a fehérorosz határ közelében: a 18. gépesített hadosztály. A Szíriából és Irakból érkező kurd menekültekkel való konfliktus miatt két további hadosztályt helyeztek át ide: a 12. gépesített hadosztályt északnyugatról, Szczecin alól, a német határról, a 16. gépesített hadosztályt pedig a kalinyingrádi terület határáról.

Valójában a négy lengyel szárazföldi hadosztályból háromnak az elemei a fehéroroszországi Breszttel szembeni szűk foltban gyülekeztek. A negyedik, a 11. páncéloshadosztály Délnyugat-Lengyelországban, Żaganyban maradt, szintén a német határ közelében, egyelőre nyilvánvalóan tartalékban.

Ezeket a Fehéroroszország ellen felvonultatott erőket légierő, különleges erők, belügyi csapatok és határőrök egészítették ki. A csoportosulás becsült potenciálja 90-100 ezer főre tehető, több száz harckocsival, szilárd repülőgép-csoportosulással, valamint több száz tüzérségi löveggel és SAU-val. Ezeket az erőket kiegészítették az Egyesült Államokból, Németországból és Nagy-Britanniából érkező különítmények, amelyek képesek voltak nagyobb alakulatok bevetésének alapját képezni.

A 11. páncéloshadosztály érkezése Zahan mellől azt jelenthette, hogy szinte az összes lehetséges rendelkezésre álló lengyel erőt keletre, a fehérorosz határ szűk szakaszára vetették. Ugyanakkor más határokat - még a Kalinyingrádi területtel közös határokat is - teljesen kiépítették.

Érdemes megjegyezni, hogy Lengyelország 2020-tól kezdve egy olyan programba kezdett, amelynek célja a haderő kapacitásának aktív növelése. Tehát a csapatok összlétszámát 2022-ig 114 ezerről 160 ezerre kellett volna növelni. És a területi milícia - 29-35 ezer ember.

Egyes hírek szerint a lengyel vezetés a tisztek és katonák létszámát 300 ezerre akarja emelni, ami a lengyel erők 1980-as évekbeli létszámának felel meg. Beleértve 250 ezer harcost a reguláris hadseregben és 50 ezer milicistát a területi struktúrákban.

Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezető ezekre az akciókra úgy reagált, hogy a már rendelkezésre álló tízhez egy további gépesített lövészdandárt (MSRB) küldött. Ez a fehérorosz fegyveres erők mintegy 5 ezer "szuronnyal", 65 000-ről 70 000 katonára való növelését jelentette. A hadiállapot esetén a második vonal hét dandárjának bevezetését tervezték, az összes egységet a háborús állományba vonva, valamint a 120 000 fős fehérorosz területi milícista bevetését.

 

[Wilson]

Ukrajna is fokozta csapatainak bevetését Donbasszban. 2019-2020-ban az AFU mintegy 10 szárazföldi dandár/ezredcsoporttal (a szárazföldi erők egynegyede) rendelkezett az OOS (közös haderőműveleti) zónában. Ez a szám 2021-re 13 dandár/ezredcsoportra (már egyharmadára) nőtt.

2021 november végén Maria Zakharova külügyminisztériumi szóvivő bejelentette, hogy a 125 000 fős AFU-hadsereg jelen van Donbasszban. Ez azt jelentette, hogy az Ukrán Fegyveres Erők egységeinek és alakulatainak legalább a fele ott összpontosult. Ha a fenti információk pontosak, akkor a megyei alakulatokkal (mint például az Ukrán Nemzeti Gárda, NGU), valamint a különböző típusú civil személyzettel együtt legalább 150 000 ukrán katonai és félkatonai egység lehet az OOS területén.

Emellett 2021. december eleje óta az AFU vezérkarának egy különítménye is a Donbasszba települt - először 2015 februárja óta, amikor a nagyszabású harci műveletek utolsó fordulója véget ért.

Emellett 2021 novemberének végén a jelentések szerint több mint 12 000 külföldi katona (egyharmaduk amerikai) tartózkodott ukrán területen. 2022-re 11,5 ezer külföldi katona részvételét jelentették be 10 különböző ukrajnai gyakorlaton.

Románia is számos gyakorlatot tartott a Dunán és a Fekete-tengeren a blokkbeli partnerekkel és az ukrán csapatokkal. Ezenkívül egy nyugatbarát jelölt nyert Moldovában. A 65 000 fős román haderő célpontja a Dnyeszter-moldovai Köztársaság (TMR).

Oroszország az ilyen erősítésekre válaszul 2021 eleje óta jelentős gépesített csoportokat vezényelt az ukrán határhoz. 2021 áprilisa óta legalább három ilyen "megközelítés" történt: áprilisban, júliusban és novemberben. Nyugati becslések szerint 90-120 ezer orosz katona tartózkodik ukrán irányban. (Hogy ezek a becslések mennyire reálisak, az egy külön kérdés. Például 2021 áprilisában az orosz csapatok határon lévő csoportosítását ideiglenesen 20-25%-kal megerősítették).

Minor Entente.

A potenciális ellenséges erők konfigurációja a következő: ha elképzeljük Oroszország és Fehéroroszország hadseregeinek hipotetikus előrenyomulását ukrán területre, a lengyel erők a szövetséges kontingensekkel együtt közvetlen csapást mérhetnek az Ukrajnába indult erők szárnyára és hátára - Minszkbe és az 1. orosz gárdista páncéloshadsereg második szakaszában előrenyomuló egységek és alakulatai felé (annál is inkább, mert ott a távolságok rövidek).

Más katonai erő provokációi is lehetségesek a határokon. Így Ukrajna, Románia, a Baltikum és Lengyelország "áldozattá" válik, amelynek védelmére a nyugati világ más, komolyabb szereplői felvonulnak, a kockázat mértékével arányosan kondicionálva részvételüket, miután mérlegelték az összes érvet és ellenérvet. Az orosz hatóságok reakciója döntő lesz egy ilyen esetben. Bármilyen gyengeség csak megerősíti a nyugati részvételt a tervezett mérhető konfliktusban.

Az 1920-as évekbeli "kisebb antant" koncepciója így újjáéledt.

Előttünk áll a kelet-európai országok egy olyan csoportja, amelynek teljes katonai kapacitása kevesebb mint egymillió fő, ha szükségállapot és általános mozgósítás lépne életbe. A NATO erősebb országainak erői támasztják alá, dózisokban bevezetve.

A "sakktáblán" a "ketrecországokért" folytatott küzdelemben a legnagyobb veszélyt az jelenti majd, hogy a Nyugat képes lesz az összes repülőgépét az áldozatul esett országok fölé telepíteni, és repüléstilalmi övezetet létrehozni. A nyugati légierő - mindenekelőtt az amerikai légierő - ma sajnos sokszorosa Oroszországénak.

A kérdés a potenciális konfliktus nagyságrendje. Vajon ez csak egy regionális teszt lenne, vagy a háború tüze valami nagyobbra gyulladna? A kisebbik antant egyébként 1938-ban, Csehszlovákia felosztásával, a Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország közötti müncheni egyezmény eredményeként végleg felbomlott. Érdekes történelmi analógiák.

Következtetések.

1. A Szovjetunió összeomlása, a Varsói Szerződés Szervezetének összeomlása és a NATO keleti terjeszkedése a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Oroszország és európai szövetségesei katonai potenciálja (nukleáris fegyverek nélkül) hatszorosára csökkent (a polgári személyzetet nem számítva) rövid idő alatt. Az ország nukleáris arzenálja három és félszeresére csökkent. Az ellenség 600-1500 kilométert haladt előre kelet felé harc nélkül. A rakéták és csapásmérő repülőgépek lengyelországi telepítése a határon Moszkvába és Szentpétervárra kevesebb mint másfél órára, a Baltikumban és Ukrajnában kevesebb mint egy órára (Szentpétervárra Észtországból percekre) csökkenti a repülési időt. Ugyanakkor a NATO-erők ottani összpontosítása esetén a gépesített oszlopok inváziójának sebessége Ukrajna és a Baltikum területéről a Szentpétervár-Moszkva-Volgográd vonal elérésével 1-10 napra csökken.

2. A NATO kapacitása 30 év alatt nem sokat csökkent. A szövetségi erők jelentős része továbbra is Európában, az Oroszország elleni fő csapás irányában állomásozik. A viszonylag kis (néhány tízezer tiszt és katona) amerikai kontingens Európában nem szabad, hogy félrevezető legyen. Három-négy hónapon belül gyorsan frontvonalbeli erővé növelhető. A leendő amerikai bevetés fedező erői számos amerikai szövetséges hadseregből állnának, több szintre osztva.

3. Az Orosz Föderáció 2014 óta némileg újjáépítette katonai képességeit. A fegyveres erők száma (a polgári személyzet nélkül) másfélszeresére nőtt, a stratégiai nukleáris robbanófejek száma pedig megháromszorozódott. A hiperszonikus fegyverekről kijelentették, hogy képesek könnyen áthatolni az USA megerősített rakétaelhárító gátján. Egyes számítások szerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak egy-egy várható nukleáris támadásához körülbelül száz célpontja van, és néhány száz nukleáris csapás elegendő, ha célpontonként több töltetet alkalmaznak.

4 Mindazonáltal a helyzet továbbra is fenyegető. A maximális biztonság érdekében vissza kell vonulni a Szovjetunió korábbi nyugati határaira, helyre kell állítani a Moszkva és Szentpétervár előtti kiterjedt előretolt mezőt. Ez stratégiai biztonsági és túlélési kérdés. Annál is inkább, mert a nyugati (európai) hadszíntér még mindig a NATO-országok fő hadszíntere, amelyek évente több tucat komplex hadgyakorlatot tartanak, és jól működő infrastruktúrával rendelkeznek nagy tömegű csapatok számára.

5. Ráadásul az egykori szovjet határvonal nyugaton, a Finnországgal való szárazföldi határt leszámítva, a legmegfelelőbb pozíció az Európával szembeni védelemhez, mivel a Balti- és a Fekete-tenger közötti keskeny vonal mentén halad. Itt van a katonai akció legrövidebb frontja. Keleten és nyugaton a kontinentális terjeszkedés "foglalatai" találhatók.

6. A válság akut szakaszában a fellépések várhatóan frontálisak lesznek, akár a szomszédos államok, például Ukrajna területén is. Ismét a hadművészet minden szintjének kérdései, a veszteségek pótlásának kilátásai és mindenekelőtt a haditechnikai veszteségek, a hadiipar és a gazdaság egészének lehetőségei.

Colonelcassad

 

[kétkedő]

Putyin még régebben aszimmetrikus választ ígért a különböző Oroszország érdekeit sértő tevékenységekre. Felhozódott itt többek között hogy Venezuela és Kuba ahová az oroszok kitelepülhetnének, ennek én sem látom sok értelmét, gyorsan kiiktatnák őket, nem kötnének le vele túl sok erőt, de éberebbé tennék vele az ellenséget, propagandára tudnák használni nyugaton. Ennek az árából inkább tegyenek még pár halacskát a vízbe azok hatékonyabbak, atomháború esetné úgy is csak a minél nagyobb pusztítás lenne ami marad célnak. Viszont ezt nem tartom valószínűnek, de ha mégis...

Ahol én okoznék gondot az USa számára az a déli határa, Mexikó. Na persze nem úgy ahogy sokan gondolják, hogy olyan politikát támogatni ami usa ellenes, és majd jól megtámadják őket mert Kalifornia meg Texas.... ez oltári baromság, a mexikóiak nagyobb része örülne annak ha őket csatolnák az egyesült államokhoz mint annak részeit hozzájuk. Bizonyos területeken a bukott állam jeleit mutatja, a drogháborúnak éves szinten több tízezer halottja van. Mint működő állam nem okoz gondot az usa számára, sőt ebben az esetben nagyon is hasznos neki. Miért mondom ezt? Elég csak ránézni a kereskedelmi adataikra, az usa ahelyett hogy haza vinné a gyártást Kínából sok dolgot Mexikóba helyez át, Mexikó nagyon sokat szenvedett gazdaságilag a kínaiak miatt, de most politikai okokból ők lehetnek az usa hátsó kerti gyára mint ahogy Kanada és Ausztrália a bányái.
A három legnagyobb gazdasági partnerük: Kína, Mexikó és Kanada, mint látható természetesen Mexikóval szemben is külker hiányt görget maga előtt de ez nem számít akkora bajnak amíg a dollár világpénz szerepét betölteni képes. Természetesen a "nyomtatással" előállított dollár inflációt okoz és ez társadalmi feszültséghez vezet ami az ellenségnek jó.

2021 Novemberéig így néz ki december nélkül a 21 es év.
Deficit: $80.2 Billion
Exports: $224.2 Billion
Imports: $304.4 Billion

Mint látható, hatalmas összeg, ráadásul éves szinten 20% körül nő, olcsó munkaerő, laza szabályozás, jóval kevesebb hülye költség és szakszervezet. Ráadásul a sok munkahely és pénz stabilizálja az országot, és ezáltal csökkenhet a migrációs nyomás az államok déli határán. 2021 ben valószínűleg kétmilliónál többen jutottak be az usa területére, ami rekord. Na de ha a mexikói gazdaság ennyi pénzt "kap" az usa tól, akkor kérhetnek is, például ezek feltartóztatását, legalábbis a maxikói déli határon. Ez olyan szám amit már a demokraták sem tolerálnak, mert társadalmilag veszélyes feszültségeket szül, óriási erőforrásokat, köt le, elsősorban humán erőforrást, nő a bűnözés, csökken az integrációs képesség .Persze saját propagandájuk csapdájába estek bele mert keményen nem léphetnek fel hisz akkor a saját szavazóik egy része fordul ellenük.
Ez egy kiváló fegyver az usa ellen, ugye a drogháborút nem ismerik el polgárháborúnak, mert akkor nemzetközi jogi értelemben és a kifelé mutató jóemberkedő önhergelés miatt be kéne engedniük mindenkit és nem toloncolhatnak ki senkit aki mexikóinak vallja magát. És igazából nem is teljesen polgárháború, viszont fel lehetne forrósítani külső támogatással annyira hogy az legyen. Olyan fegyverzetre van a kartelleknek szüksége amivel a hadsereg ellen is harcolhatnak, emberük az van hozzá, és a legjobb hogy pénzük is van fizetni érte, viszont nem adnak el nekik. A még jobban káoszba süllyedő országban el lehet ezután olyan mozgalmakat kezdeni támogatni akik radikális változást akarnak, fegyvere harc árán is. Területi függetlenségre törekvéseket is, a lényeg aminél nagyobb káosz. Ez esetben két legyet üthetnek az usa ellenségei, legalábbis Kína mindenképpen, Oroszország pedig egyet. Ide befektetni nem lehet, tehát a kereskedelem hanyatlani kezd, ezért nő a Kínai kitettség, ismét, és az egyik legnagyobb exportpiacuk is beszűkül ezzel államokbeli munkahelyek szűnnek meg. Ráadásul éves szinten tízmilliós kontrollálatlan beözönlés történne meg, ami akár teljes társadalmi robbanást idézhet elő, de legalábbis óriási gondokat. Ez esetben ha bevonulnak katonailag , az ismét csak óriási erőforrás igénybevétel, még több fedezetlen dollár, még több infláció, és nem gyors helyreállás, a gondok nagy része megmarad.
Ráadásul jó pénzért/ de legalábbis 0 ra kihozva lehet szállítani az embereket mexikóba ez esetben a világ minden részéről hogy áttolják őket a határon, akár harmadik köztes ország beiktatásával, például Kuba repülő aztán hajó egy kartell kikötőig, vagy ahogy megoldható és még kibírják fizetni. Iszlamistákat, köztörvényeseket, mindenféle fél vagy teljesen analfabétát, a világ szemtét egyszóval.

Szóval én ezt lépném meg hogy fájjon igazán, persze ezt felmelegíteni kellhet pár év. Az ukrán helyzettel pedig azt akarják elérni hogy támadjanak az oroszok ezzel leszigetelve őket. Ráadásul így a csatlósokat akik vonakodva hoznak szankciókat teljesen sorba lehet állítani, és még Kínának is gondot okoznak mert erre hivatkozva ott is teljesen megkezdhetik az elszigetelést, egy kis előmelegítéssel, vagy például a szankciók figyelmen kívül hagyására való tekintettel hoznak Kína ellen is lépéseket. Az oroszok helyében én mindenképpen el akarnám kerülni Ukrajna lerohanását, legalább jövő év tél végéig. Idén kifogynak az európai tározókból a gáztartalékok, kérdés hogy ezt mennyire lehet feltölteni, de én nem igyekeznék, északi áramlat kettő nélkül egyébként sem igazán lehetséges, de azt is korlátoznám ha jóvá is hagyják, ezáltal magas bevételt érhetnek el kevesebb gáz eladásával, és a koldusszegény Ukrajna nem tud venni majd gázt, ezért jövő télen valóban összeomlik az infrastruktúrája és a gazdasága, + eu nagyobbik része is megfekszik, akkor ha mégis támadniuk kell és megszüntetnek minden exportot, de ehhez üres tározók kellene európában. Ez pedig csak jövő év tél végével lehetséges. Ezzel a lépéssel a csatlósok gazdasága legalább bezuhan, és komoly belső problémákat okoz majd a szankciózás. Mindeközben pedig azon lenni hogy az usa déli határán komoly probléma alakuljon ki. Így egy teljes szakítás után is a világ nem elkötelezett része nem fog automatikusan a nyugati csatlós táborhoz sorolni. Ez pedig mind Kína mind pedig az oroszok számára fontos. A legjobb pedig az lenne ha sikerülne elkerülni az Ukrajnai háborút, és minden usa provokációt kivédeni, mert az idő a keleti hatalmaknak dolgozik ha béke van.

Az USA-t nem lehet az általad mondottakkal destabilizáni.
A délről rájuk tolható bevándorlók csepp a tengerbe, a 340 millióhoz mérten. Évente mennyit lehetne rájuk tolni? Max. 1-2 milliót, ha van szállítási kapacitás. Van annyi hajó? Egy hajóval 2-5 ezer ember vihető. Legyen 10.000. Akkor mennyi is kellene? 100 hajó/év.
És persze az USA csak úgy nézné, hogy az óceánon szállítgatják neki selejtet. Hogyne.
Ami bejutna, abból a semmire nem valókat összeszednék, majd tábor, majd egy Globemaster C17-el hazarepítenék őket a kibocsátó országba (hamar meggyőznék az érintetteket, hogy de biza az a göndi-böndi szudáni kinézetű, biza tőletek Afganisztánból jött ). Az első adagot a repülőtéren raknák ki, a másodikat már repülőből kihajítva, úgy, hogy legyen még idejük selfizni és mobilozni (ettől aztán megjönne a többi várakozónak a kedve az USA léthez). Az USA nem olyan töketlen, mint az EU!
Karteleket nem tudná sem az orosz sem a kínai ellátni komoly fegyverrel, mert a cica figyel és egyből mondaná a mexikói hatóságoknak, hova kell menni, hogy a küldeményt lefoglalják. Aztán véletlenül szétbombázná az ilyen kartelkikötőket. Úgy, hogy a fijjuuugg hamar rájönnének, hogy nem éri meg nekik a politikával foglalkozni, jövedelmezőbb, ha a megengedett mértékben az eredeti árút szállítják.

 

[Morishima]

Az USA-t nem lehet az általad mondottakkal destabilizáni.
A délről rájuk tolható bevándorlók csepp a tengerbe, a 340 millióhoz mérten. Évente mennyit lehetne rájuk tolni? Max. 1-2 milliót, ha van szállítási kapacitás. Van annyi hajó? Egy hajóval 2-5 ezer ember vihető. Legyen 10.000. Akkor mennyi is kellene? 100 hajó/év.
És persze az USA csak úgy nézné, hogy az óceánon szállítgatják neki selejtet. Hogyne.
Ami bejutna, abból a semmire nem valókat összeszednék, majd tábor, majd egy Globemaster C17-el hazarepítenék őket a kibocsátó országba (hamar meggyőznék az érintetteket, hogy de biza az a göndi-böndi szudáni kinézetű, biza tőletek Afganisztánból jött ). Az első adagot a repülőtéren raknák ki, a másodikat már repülőből kihajítva, úgy, hogy legyen még idejük selfizni és mobilozni (ettől aztán megjönne a többi várakozónak a kedve az USA léthez). Az USA nem olyan töketlen, mint az EU!
Karteleket nem tudná sem az orosz sem a kínai ellátni komoly fegyverrel, mert a cica figyel és egyből mondaná a mexikói hatóságoknak, hova kell menni, hogy a küldeményt lefoglalják. Aztán véletlenül szétbombázná az ilyen kartelkikötőket. Úgy, hogy a fijjuuugg hamar rájönnének, hogy nem éri meg nekik a politikával foglalkozni, jövedelmezőbb, ha a megengedett mértékben az eredeti árút szállítják.

Másként látjuk akkor.
Mint mondtam csak tavaly 2 millióan mentek a déli határon, ez az amiről tudnak, ebből kb 450 ezret utasítottak ki, egy kiutasítási átlagban 12 ezer dollár költség, ez 27 körül van ha az illető nem működik együtt, és még több ha nem csak Mexikóba kell visszadobni egy busszal, ami után kérdőjeles hogy nem próbál meg ismét átsétálni.
Számítások szerint (2017) egy képzetlen bevándorló, az államháztartásnak 75 ezer dollár mínuszt jelent , mivel nem adózik eleget, ezért éri meg a kitoloncolás. Viszont ami szerintem fontos az nem az anyagi vonzata a dolognak, hanem a társadalmi rombolása. 2017 ben a 11 millió illegális bevándorlóból kb 2 millió követet el valamilyen büntettet ( piti dolgok, közlekedési kihágás is beletartozik). ha többen vannak és a lehetőségek csökkenek ez a szám nő, egyes területek pedig romhalmazzá válnak (lásd Detroit, és társai.) Kialakulnak párhuzamos társadalmak.

Senkit nem fognak a tengerbe lőni, meg fogják próbálni zárni az útvonalat és nyílik kegy másik, drogot se szabad bevinni és mégis rekord mennyiséget szálltnak évről évre a területükre. A migráns karavánokat se bombázzák le, hanem szólnak a mexikói meg egyéb közép amerikai határon hogy ne engedjétek át, jó, nem engedik át, az úton. Beszaladnak az erdőbe és átsétálnak ott.
Sok idő eljutniuk, olvastam hogy egy afrikai bevándorlónak ez akár 6 hónap is lehet amíg bejut az egyesült államokba, ezt titkosszolgálati rásegítéssel, migránssimogató szervezetekkel együttműködve nagyban lehet csökkenteni.
De ha bedurvulnának is, és nem engedik be őket egy mexikói polgárháború során, a szétesett Mexikó akkor is óriási probléma lenen nekik. Ha pedig átengedik a polgárháborús mexikóbol akkor nem 2 millió hanem évente 10-20 menne.

A dolog lényege az hogy addig nem lehet megállítani a migrációs hullámot ameddig nem mondod azt hogy mindenkit összeszedsz, és nem jöhettek ne is gyertek mert megtalálunk és nem lesz számodra hely, de ameddig kétmilliónak a negyedét sem deportálják megéri megpróbálkozni.

Nem ezzel fogják legyőzni az usa-t de nagyon sok erőforrást von el. Ahol van egy lehetőség ahol az ellenségnek kárt tudsz okozni, minimális befektetéssel de a kár sokkal nagyobb akkor ostobaság nem meglépni, maximum hamar és jól lereagálja, de ha nem akkor öröm van. Én sosem egy nagy végső rohammal elért győzelem stratégiáját követem, én a keleti filozófia mentén gondolkozok. A németek kétszer megpróbálták nem jött össze, de amikor évszázadokon át csak szépen lassan növögettet az életterük addig elég jól meghíztak, mikor 1-2 év alatt képzelték ezt el akkor ismerjük mi történt.

Ezt kéne nekünk magyaroknak is megtanulni, tervezni, türelmesen végrehajtani, és végül győzni.

 

[aquarell]

sorost es a biden fiat kihagytad..

vagy ok is a bilderberg csoporthoz esnek?

Biztos, hogy a milliárdos "filantrópok" tucatja teljesen önzetlenül adományoz tizmilliárdokat mindenféle, általuk alapított alapitványoknak és "NGO" - nak?Minden den politikai cél nélkül? Mi a célja pl Soros Nyilt társadalom alapitványának? Minden demokratikus legitimáció és ellenőrzés nélkül? És a legtöbb ilyen alapitványról, szervezetről mégcdak nem is hallottunk. Sorosról is vdak mert magyar származású és itt van a CEU. Utána lehet nézni....
.

 

[Nemerson]

Az amerikai szankciók elveszítik hatékonyságukat

US sanctions are losing their effectiveness

Growing evidence from around the world suggests that, for a variety of reasons, sanctions from Washington no longer have the same bite

www.rt.com

 

[Veér Ispán]

https://imgur.com/34tL15Z

https://www.politico.com/newsletter...-any-point-launch-an-attack-in-ukraine-495761

Szerencsére nincs deep state és military-industrial-complex, akik nemszítják a háborúkat immár 70 éve, kormányokon átívelve, és nem publikálnak egy filantróp bácsi újságában.

 

[Nemerson]

Venezuela kész katonai segítséget nyújtani Oroszországnak, ha az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok súlyosbodnak

Venezuela ready to offer military help to Russia if relations with US exacerbate - envoy

Sergey Melik-Bagdasarov emphasized that the forms of effective assistance from Caracas can be different

tass.com

 

[antigonosz]

https://imgur.com/34tL15Z

https://www.politico.com/newsletter...-any-point-launch-an-attack-in-ukraine-495761

Szerencsére nincs deep state és military-industrial-complex, akik nemszítják a háborúkat immár 70 éve, kormányokon átívelve, és nem publikálnak egy filantróp bácsi újságában.

Psaki mar regen is hulyesegeket beszelt...