Az eredeti neutronbagoly felvetést nem bizonyítja amit írsz, de nyilván sokféle véleményen vagyunk.
Szerintem sok mindent tanulhatnánk tőlük is, csak úgy mint a hellén, római, kínai civilizációktól, mármint az antikvitás korából.
A felvetés az volt, hogy ami nem terjeszkedik az megszűnik. Az érveid szerint akkor az is igaz lenne, hogy aki nem hízik az meghal, mert én pl 5 éve nem hízok és 40 év múlva jól meg is fogok halni.
Igenis egyensúlyra törekvő birodalom volt, nem olyan mint a többi, Maat az igazság és egyensúly istene ezt az elvet jelenítette meg.
Ez a nem terjeszkedés egyenlő megszűnés, egy modernkori téves és káros elképzelés.
Helyesen úgy hangzik, hogy vannak expanzióra épülő birodalmak, és bizony voltak nem ilyenek is. Ha egy birodalom évszázadokig nem terjeszkedik és közben kb ugyanazon a színvonalon működik az megcáfolja ezt az expanziós elképzelést.
Vitázni sok esetben lehet, Egyiptom esetében azért a nyilvánvalót ne tagadjuk:
A világtörténelem messze leghosszabb életű kultúrája, amely négyezer évig folyamatosan fenn tudott maradni lényegében változatlan formában az i. e. 4. évezredtől egészen az i. sz. 641-es arab hódítást követő néhány évtizedig. Voltak középkorok, kisebb hullámzások, de gondolj bele mai fejjel, ha lenne egy ország ami mondjuk az elmúlt 1000 évben ugyanolyan államstruktúrával, és mondjuk 900 évben 10%os populációingadozással, a maradék 100 évben sem csökkenve 50%alá létezne, arra is azt mondanád, hogy ha nem hódít 10 éven belül újabb területeket akkor összeomlik?
Én úgy gondolom, hogy nem volt még olyan emberi civilizáció ami ne lett volna expanzív. Ez egy állati ösztön, ugyanúgy a csoportban élő állatoknál és az embereknél is jelen van. Tűnhet úgy egy kis törzsi közösség, hogy önfenntartó, egyensúlyra törekvő, de ez csak azért látszik így, mert technológiailag a fejletlensége okán legtöbbször nem tud olyan látványos környezeti vagy területi hatást kimutatni. Mikor technológia rendelkezésre áll, akkor viszont nincs megállás, hány állatfaj irtott ki az ember túlvadászással, pl. az őskorban a mamutokat, gyapjas orrszarvút vagy például a Nazca civilizáció eltűnése (addig vágták ki a fáikat, hogy legyen hely a kukorica és a gyapotgazdálkodásnak, még sikerült egy ökológia katasztrófát intézniük maguknak).
Az iparosodás előtti civilizációk nem tudtak akkora hatást kifejteni. Ők "csak" lokálisan tudták kimeríteni a termőtalajukat, kivágni az erdőjüket, beszennyezni a folyójukat és ez legtöbbször átmeneti és korlátozott volt, mert a természet megoldotta. Az expanzió most az ipari civilizációval és a kapitalizmussal globális méretű lett, amit a nem megújuló nyersanyag boom táplált. Ami ha összeomlik, akkor ott hirtelen zuhanás lesz. Voltak akik vizsgálták az ipar előtti civilizációk hanyatlását és ott azt figyelték meg, hogy gyors hirtelen összeomlások nem voltak, inkább hosszabb hanyatlások.
"The same pattern repeats over and over again in history. Gradual disintegration, not sudden catastrophic collapse, is the way civilizations end. On average, about 250 years for civilizations to decline and fall."
Egyiptomnak is sok hanyatlása és felívelése volt. Akkor kezdett el igazán hanyatlani amiből már nem volt több felemelkedése, mikor hátrányba került katonailag. Nyersanyagszegény volt, maximum bronz fegyvereket tudtak készíteni, hozzáférni, nem voltak fémlelőhelyeik. Míg az asszíroknak ott voltak a fémbányái fémfegyverei. Katonailag erősen hátrányba kerültek. Az asszír hódítástól már nem voltak függetlenek többé, római hódítás után pedig átvették a görög abc-t, nem végeztek mumifikálást, szóval ez volt az ókori Egyiptom civilizáció vége, nem a arab hódítás.
Az biztos, hogy valamelyik civilizáció eljut oda, hogy túllépjen ezen az ösztönös expanzión és képes egy valóban fejlett fenntartható gazdasági modellt létrehozni, akkor az egy következő lépcsőfok az emberi fejlődésben. Ezzel is az a baj, hogy ha fenntarthatón lokálisan építem fel a gazdaságom, akkor most biztos hátrányba kerülök technológiailag, gazdaságilag, katonailag azokkal szemben akik hagyományos expanzív, növekedés orientáltan működnek. És ha hátrányban vagy, akkor azt ki is használják és katonailag vagy gazdaságilag/egyéb módon hódítanak meg.
Az eredeti kérdés meg az volt, hogy egy csökkenő népességű állam, indíthat e expanzív terület szerző műveletet. Nos a múltban azért nem látunk erre példát, mert nem volt ilyen. A népesség mindig nőtt és a természet törvényei megoldották, hogy az adott időszakban a populáció meddig nőhet és milyen szinten stabilizálódhat. Csak utóbbi 50 év óta csökkent 2.1 alá a termékenységi mutató. Szerintem is általánosan egy területszerző háború csak ront a demográfiai helyzeten ma. Igazából a születésszám csökkenés szépen összefügg az abortusz elterjedésével, hatékonyabb védekezési lehetőségekkel, női emancipáció és oktatás terjedésével.