"Amerika" nem szokott anektálgatni europából ellenben az imperialista Oroszoval szembe aki most is teszi és tenni fogja addig amíg valami meg nem állítja.
Nem mindegy, hogy NSZK vagy NDK. Vagy ROK vagy DPRK. Pöppet más az életminőség. A múlt alapján mondhatni igen. Arról nem szólva, hogy egy VSZből, KGSTból nem volt kilépés. ld 1956, 1968... Ezzel szemben az EU meg NATO nem kényszer.
Láthatóan Europa jelentős része ahogy további államok akik azért szerintem fel tudják mérni mi jó, nemjó nekik mint Japán, ROK... bizalmat szavaztak az F-35nek. Tudom te jobban tudod mi jó nekik.
Az amerikai birodalom valóban jobbat nyújtott 1945 után, mint a szovjet, de attól még nagyon is birodalomról beszélünk.
Ma van egy globális mainstream, a politikai-geopolitikai részét nevezhetjük neokonzervativizmusnak (a trockistából "realistává" vedlett amerikai establishmentzsidók, thinktankzsidók elnevezése), a gazdasági részét neoliberalizmusnak, de klasszikus bal-jobb tengelyen nem lehet besorolni ezt az ideológiát, már ha nevezhetjük ideológiának, és nem csak bizonyos körök nyers machiavellista hatalomakarása kifejeződésének. A "neo"-t vehetjük fosztóképzőnek is (mint a "népi" vagy a "szocialista" esetében). Mert hát konzervatívnak nem az, de nem is liberális, például kifejezetten cenzúrapárti (lásd az orwelli harcot a "dezinformáció és az álhírek ellen"). A lényeg az, hogy ez egy összetartó, fegyelmezett vonal, amiből nincs kibeszélés bizonyos dolgokban, mindenki, aki számít, 100%-ban ugyanazt mondja ebben a mainstreamben. Ha pedig irányváltás van, akkor egyszerre váltanak, vagy egyszerre dobnak egy korábbi narratívát a memórialyukba.
És vannak, akik ilyen-olyan okból szemben állnak ezzel a mainstreammel, amelynek a célja nem lehet más nyilvánvalóan, mint egy világkormányzás megvalósítása, az emberiség egyetlen tömbbe regulázása. Ez nem egy egységes tábor, semmi sem köti össze ezen az egy dolgon kívül, hogy ezzel a globalista ideológiával szemben állnak, érdekből vagy csak mert gyűlölik azt és/vagy akiket, amit és akik képvisel(ik). A mainstream propagandistái is ezért egy csoportként kezelik őket, besöpörve őket valami összemosó jelző alá. "Autoriterek" stb. És természetesen mindegyik "Putyin bábja", mert hát a gonosz oldalnak kell legyen egy főgonosza. Hszi annyira nem jó figura ennek megszemélyesítőjeként, Putyin viszont nagyon is. Részben ezért is a "lázadók" közül sokan tényleg Putyinra néznek, mint fő reménységre. És hát az oroszok valóban igyekeznek is segíteni őket, mint az ellenségeik ellenségét, a küllők közé dugott botokat.
A globális mainstream ellenségei tehát azok, akik útjában állnak az általuk elképzelt világkormányos utópiának, akár jobbról, akár balról, akár iszlamisták, akár bevándorlásellenesek stb. Ami érdekes, hogy a cionizmust (bár az elvileg nacionalista, nativista, etnikai államot akar magának) nem tekinti ellenségének ez a mainstream, sőt, a cionizmus kritizálását tekinti annak. Ebben még egyet is ért egyes "szélsőjobboldaliakkal". Ez mással nem magyarázható, mint azzal, hogy a globális mainstream alapvetően zsidó gyökerű jelenség. Ellenkező esetben pl. Izraelt a kétállami megoldás felé szorítaná, és az etnicizmus feladására, netán zsidó-arab közös állam felé, ahogy a dél-afrikai fehér rezsimet is rászorította az önfeladásra.
