Sziasztok!
Hetek óta figyelem a híreket és olvasom a különböző kommenteket, állás- és néző pontokat, engem a hideg ráz ki, ahogy látszik a különböző hatalmi érdekek egymásnak feszülése. És ez elsősorban Nyugaton tükröződik, Oroszország inkább éppen kialakult nézőpontokra reagál (persze, nyilván megvannak a maga forgatókönyvei, amiket szívesen elolvasnék). Először azt mondja, hogy nem küld több hajót, nem avatkozik be, aztán sorra érkeznek a hajói, egyre több a csapatszállító, majd bejelenti, hogy kiáll Szíria mellett, utána a mai cikkek a szíriai vegyi fegyverek leszereléséről. Kicsit olyan, mintha próbálná az USÁ-t és a Nyugatot terelgetni. Ez a "terelgetés" igaz, hogy részben Moszkva hosszútávú malmára hajtja a vizet, de ugyanakkor a békés, vagy legalábbis békésebb rendezés felé tereli a nagyhatalmi konfliktust. Így nem tud a háború eszkalálódni.
Én személy szerint nem tudom elhinni, hogy nincsenek a világban higgadtabb, békepártibb hatalmi csoportok. Ahogy desertfox írta, "Egy szám vagy 1.000.000 halott vagy 1.000.001. kit érdekel ?" Emberekről beszélünk! Sokan így látják (nem rád gondolok, desertfox!), de nem igaz, hogy mindenki! Én nagyon remélem, hogy az általunk láthatatlan "elit" körben tényleg vannak Vakolók.
És ott van a csendes Kína, amint már ti is sokszor említettétek. Bár a világ túlsó felén van, a katonai ereje már kényelmesen akkora, mint Oroszországé, több téren már nagyobb is. Globális hatalom akar lenni, minden téren. Akkor miért? A hallgatása bennem azt a képet festi, mintha készülne a nagy, drámai belépőre. Ez lehet persze az is, hogy egy kitörő nagyobb háborúban nevető harmadikként lép a színre, de szerintem talán arra is utalhat, hogy a katonai erejét és a politikai befolyását a legutolsó percre tartogatja. Hiszen Kínának érdeke, hogy Amerika egy újabb elhúzódó háborúba keveredjen a Közel-Keleten, és ne rá figyeljen, de az már nem, hogy esetleg összeomoljon a belső nyomás alatt (itt a belső problémákra és egyes államok szakadár vágyaira gondolok), egy ki tudja, hogy mivé fajuló nagy háború pedig még kevésbé. Kína sem lát ki a saját gondjaiból, Európa és az USA gazdasági nehézségei őt is érzékenyen érintik, ráadásul ott van neki Dél-Korea, ami növeli a katonai költségvetését, és Japán a nacionalista kormányával és az esetleges újrafegyverkezéssel. Hogy a saját környékén lévő "kicsikről", Vietnámról, a Fülöp-Szigetekről, Szingapúrról és Tajvanról már ne is beszéljünk. Szerintem Kína lenne az ideális közvetítő partner, hiszen egyik félhez sem köthető hivatalosan, a közvetlen térségben nincs érdekeltsége, ellenben sokat javíthatna a renoméján és a nemzetközi megítélésén, ha békepártian közbenjárna, eddig mégsem történt a részéről semmi, kivéve a beavatkozások ENSZ vétózásán kívül. Engem Kína nyugtalanít talán a legjobban. Oroszországról már nagyjából tudjuk, hogy mit szeretne. A Nyugat éppen a szemünk előtt vívja meg a belső háborúit, amik eldöntik, hogy miként cselekedjen. De Kínáról semmit sem tudunk a vétókon kívül.
Náluk valós demokrácia van? Többség dönt és mindenkinek van 1-1szavazata?
.