<blockquote rel="Allesmor Obranna">Csak a mai eseményeket nézegetve megdöbbentő, hogy rossz a helyzet, de 2008 után mindenki azt mondta, ha nem lesznek átfogó reformok, akkor hiába óbégatjuk, hogy a válságnak vége (ahogy ifjabb Bush is anno a repülőgéphordozón bejelentette, hogy az iraki háborúnak vége, de az még tíz évig eltartott), egy sokkal nagyobb válság fog jönni.
Hát itt van. Ez nem ISIS, ez nem Szíria, ez nem SZA-Irán ellentét, ez nem Ukrajna, ez Kína, ez FED, ez a nagy túlfújt buborék.
Akkor azt a lufit nem hagyták kidurranni hanem elpukkantottak egy másikat, egy ici-picit, ráadásul olyat amilyet nem is kellett volna az igazit pedig elrejtetették és azóta is fújják dagadó mellel.
Ez a lufi most már akkora amekkorát még nem látott a világ.
Nagyon kíváncsi vagyok mekkorát fog szólni.
</blockquote>
Ma reggelre az a gondolatsor állt össze bennem, ami erősen laikus, de talán tartalmaz nyomokban értelmes gondolatokat
Szerintem senkinek nem érdeke, hogy a jelenlegi pénzügyi/hitel rendszer úgy pukkadjon ki, mint egy lufi.
Pukkanás "szakmailag" kétféle lehet
1, Mint a lufi: Ekkor az szétszakad, hacsak irgontalan energiát nem fektetünk az újrahasznosításában, akkor a maradékát dobhatjuk a kukába.
2, Mint a rágóból fújt buborék.
Ekkor egy ponton túl a buborék kipukkad, de az alapanyaga megmarad, újra kezdődhet a kérődzés, a buborékfújás.
Miiért nem érdeke senkinek a lufiszerű kipukkadás?
Akinek javai vannak: Ha megtakarításai nem materiális javakban vannak, akkor azokat elveszti, mint a lufiban levő gázt.
A materiális javai pedig - fizetőképes kereslet híján, vagy drámai csökkenésekor - nem termelnek hasznot, viszont a költségek megmaradnak.
Ha azt akarja, hogy a haszontermelő képessége megmaradjon, akkor arra költeni kell akkor is, ha nincs - igény híján - használatban; legyen az termőföld, bérbe adható ingatlan, mélyművelésű bánya, ipari létesítmény, vagy egy egyszerű teherautó.
De miből, ha a pénzügyi javak elégtek, s értelemszerűen vevő se lesz egy totális és globális pénzügyi rendszer összeomláskor?
Akinek nincsenek javai: Máról holnapra él, jobb esetben hónapról hónapra. A Föld lakosságának a többsége.
Az emberiség lélekszáma ipari méretű, jellegű, hatásfokú élelmiszer termelés nélkül pár hónap alatt éhen halna. Munkaerejére nem lenne szükség, akkor mivel fizetne?
Tehát neki sem érdeke egy ilyen összeomlás, inkább tűri sorsát, csak élje túl a mindennapokat.
Talán egy csoportnak vélt érdeke a totális összeomlás. Akinek jelen életkörülményei/lehetőségei/képességei között esélye sincs a tartozásai visszafizetésére - egy élet alatt sem.
Így tartozásai leíródhatnának/csökkent mértéket képviselhetnének.
Mivel azért az emberiség mégiscsak él - tehát energiát fogyaszt - ezért van egy pénzügyi szint, ami mindenképpen fennmarad. Még ha ez a tizede, százada is a kihelyezett nyomtatott pénznek, papírra nyomtatott hitelösszegnek.
Ha úgy tetszik, a rágógumi buborék kipukkanása után felveszi eredeti térfogatát
Szerintem.
