[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[Python]

Pénz, paripa, fegyver
Az orosz fenyegetésre hivatkozva növeli európai katonai jelenlétét az Egyesült Államok.
http://hirtv.hu/hirvilag/penz-paripa-fegyver-1327984


Sokkal több pénzt akar a NATO
Százmilliárd dollárral kellene emelniük az európai NATO-tagállamoknak éves védelmi költségvetésüket a hazai össztermék két százalékában vállalt minimális szinthez - állapította meg a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/sokkal_tobb_penzt_akar_a_nato.609981.html


Mitől lettek hirtelen ilyen idegesek az oroszok?
Moszkvában gyanúsan méregetik a NATO erőteljesebb felvonulási terveit a török partoknál. Moszkva idegességét tovább fokozhatja, hogy a szaúdiak megkapták Washington áldását szárazföldi különleges erők Szíriába küldésére. Egyes elemzők szerint Washingtont aggasztják az oroszok harci sikerei és a beavatkozással meg akarják hiúsítani, hogy Moszkváé legyen a döntő szó Szíria eljövendő felosztásakor.
http://privatbankar.hu/makro/mitol-lettek-hirtelen-ilyen-idegesek-az-oroszok-290270

 

[Törölt tag 1586]

Mitől lettek hirtelen ilyen idegesek az oroszok?

A mai emailjeim között volt a Move One költöztető cég havi hírlevele ilyen címmel:
"Move One is Prepared for the Anticipated U.S. Military Expansion"
(A Move One egy elég tekintélyes nemzetközi költöztető cég. A multik szeretnek vele dolgoztatni)

- Képzeld el ha már egy költöztető cég is szükségét érzi megosztani a hírlevelén hogy mekkora üzletet kötött!
- Képzeld el azt az orosz ügynökséget ahova naponta tucatjával érkeznek az ilyen hírek és ezek gyakorisága folyamatosan emelkedik. (és ez nem politikus szájtépés - ezek tények) Milyen "big picture"-t raknak össze belőle?

Azt hiszem teljesen jogosan lesznek idegesek.

 

[Montezuma]

<b>Nekerdez:</b>
A török hadsereg jobb állapotban van, mint a legtöbb európai NATO-tag hadereje, de természetesen ott sem 100% a papírforma. A török hadseregen (rendőrségen, titkosszolgálaton és az államigazgatási szerveken) belül viszont komoly a megosztottság. A török haderő az egyik leginkább ütőképesebb hadsereg a Közel-Keleten (hatékonyságban százszor annyit ér, mint a szaúdi haderő), de Irán vagy Izrael sem gyengébb náluk.

<b>Más:</b>

http://nol.hu/tud-tech/urhaborutol-ov-a-pentagon-1600803
Nem hivatalosan beindult az űrfegyverkezési verseny. Persze mindenki úgy tesz, mintha most kezdődne, miközben – nem hivatalosan – már elég régóta vannak amerikai és orosz űrfegyverek telepítve a világűrbe, illetve Kína is kezdi bontogatni a szárnyait a témában.
<i>(Vagyis tévedtem, nincsenek ilyen fegyverek, mert régen aláírtak egy darab papírfecnit, hogy ilyet soha nem tennének.)</i>

http://nol.hu/kulfold/elrettentes-eloretolt-hadfelszerelessel-1600813
<i>„Megduplázza az Egyesült Államok szárazföldi hadserege az Európába gyakorlatra küldött egységeit. Az erősítés azt jelenti, hogy egész évben az öreg kontinensen fog tartózkodni egy négy-ötezer katonából, valamint 90-90 Abrams M1 harckocsiból és Bradley harcjárműből álló páncélosdandár.”</i>

Két dolog:
1. 90 db M1 tank zéró nemhogy az oroszok, de még a jemeni lázadók ellen is, ez olcsó fedősztori az egyszeri pórnépnek.
2. Az USA az elmúlt években – kis tételekben – folyamatosan töltött fel európai támaszpontokat nehézfegyverzettel, ami távolról sem 90 darabos készletet jelent!
Az egyik legnagyobb lerakat észak-kelet Norvégiában van.
A készletek feltöltése több szakaszban történt, a szállítások „lepapírozása” pedig sima ügy volt. Csendben megjegyzem, hogy az oroszok szintén sokkal nagyobb potenciált toltak a nyugati területekre, mint amiről a hivatalos papírok szólnak.

<i>Senki emberfiának nem akarom a napját elrontani vagy félelmet kelteni benne, de igen nagyfokú naivitás hülyének gondolni az oroszokat vagy az USA-t, főleg ebben a témában. A felderítő és figyelő műholdakat hatszázféleképpen át tudják verni, például úgy is lehet fix telepítésű atomrakéta silót építeni és betárazni, hogy a másik oldal műholdjai minden nap fotózzák a területet és még sem tűnik fel senkinek. Ez konkrét.</i>

Komment nélkül:
http://mno.hu/kulfold/az-oroszoknak-nem-tetszik-hogy-raketarendszert-telepitenek-a-szomszedba-1327996
http://www.lokal.hu/2016-02-a-torok-hadsereg-osszecsapott-a-kurdokkal/

Nagyon közel vagyunk az egész figyelemelterelő színjáték végéhez, a jelenlegi világhelyzet békés úton már nem oldható fel.

 

[Lord Gazember]

A felderítő és figyelő műholdakat hatszázféleképpen át tudják verni, például úgy is lehet fix telepítésű atomrakéta silót építeni és betárazni, hogy a másik oldal műholdjai minden nap fotózzák a területet és még sem tűnik fel senkinek. Ez konkrét.

Tudnál erre példát mondani vagy linkelni.

 

[marton]

Szerintem tegyünk már pontot a török hadsereges vitára. Dobálózunk itt mindig a sámokkal (amik szép nagyok), de nézzük már meg könyörgöm az emberanyagot is. Megbízhatatlan csürhe, legalábbis akiket eddig megismeretem,,, vannak páran. Ez a bagázs nem fog több hullámban oroszt támadni sehol sem, mert ha az első nap pofánb@sszák őket (márpedig így menne, nuki nélkül is) szanaszét futnának,,

 

[Montezuma]

<b>Lord Gazember:</b>
Gazdasági/tároló épület épül fel először (csarnok). A többi szakaszolt belső munka, a tetőn nem lát át semmi. A terület kialakítása (tereprendezés) során semmi nem utal katonai jellegre. Anno magyar hadmérnökök is vettek részt ilyen projektben. A siló szerkezetépítése relatíve könnyen megoldható a vázszerkezet takarásában, egyedül a fegyver betárazása volt úgy időzítve, hogy az ismert kémholdak keringési pályája szempontjából „vakfotlban” legyenek, de ez is pár órát vett csak igénybe.
A mobil ICBM-ek elterjedése miatt mostanra már nem annyira lényeges a trükközés, de a mai napig sem ismert az összes éles amerikai és orosz fix rakétasiló helyzete, akármit is ír a net.

<b>Marton:</b>
A törökök csak áldozatai lehetnek azok törekvéseinek, akik a katonai nagyhatalmak/tömbök közötti feszkó növelésben (háborús helyzetben) érdekeltek. A török haderő nem mérhető az orosz haderőhöz, piti képességekben egy-két területen lehet, hogy korszerűbbek, de hadászati szempontból Ankara sehol nem focizik.

 

[Roni]

Mondjuk 200+ f-16 a hátam mögött én is bekiabálnék az oroszoknak ha visszaszólnak rámutatnék a gépparkjukra és rögtön elhallgatnának

 

[laiki]

Mondjuk 200+ f-16 a hátam mögött én is bekiabálnék az oroszoknak ha visszaszólnak rámutatnék a gépparkjukra és rögtön elhallgatnának

Ha az orosz robotrepülők, stratégiai bombázók, Szu-34-esek, Szu-30/35-ösök, Szu-24-es vegyes kötelékek (zavaró géppel a kötelékben), Szíriából pedig rakéták látogatóba mennének a török repterekre, akkor a török F-16-osok legnagyobb része nem jutna el a felszállásig. Még akkor is ha szigorúan csak hagyományos fejrészekkel szórnák meg őket. De ha még egy kicsit világítani is megtanítanák azokat a reptereket....

De eleve értelmetlen ez a török-orosz háborúsdi elmélkedés. Egyik sem lehet akkora bolond, hogy bele kezdjen. Legalábbis remélem.

 

[Montezuma]

<b>Roni:</b>
Látjuk, ezek még az USA-t is falhoz állítják, miközben az EU-t meg zsarolják.
Komolyra fordítva a szót egy orosz-török (NATO) háború esetén a legjobb esetben is 200+ F-16 nagyjából fele tud majd felszállni, feltéve, ha még lesz rá idejük.
Amíg Erdogan rámutat a vadászgépeire, szerinted Putyin mire mutogat közben? Kettejük közül vajon ki tud olyat mutatni a másiknak, hogy nincs is több kérdés? Gondolom Te is belátod, hogy ez így eléggé gyerekes lenne, természetesen nem is így történik a valóságban.

<b>Marton:</b>
A török <del>emberanyag</del> humán faktor nem olyan, mint amit általában az araboktól megszoktunk, nagy hiba lenne őket egy kalap alá venni, de két dolgot persze azért tudni kell róluk is: Óriási a nemzeti büszkeségük és közben megszállott szerencsejátékosok is. Sokszor nem félnek akár vabankra is játszani.

Politika- és diplomáciatudomány ide vagy oda, bármelyik nemzet élő politikájára alapvetően rányomja a bélyegét az arra a nemzetre eleve jellemző tulajdonságaik összessége, ezek minden előnyével és hátrányával együtt.

<del>Emberanyag</del> humán faktor oldaláról a török vs orosz kérdés valójában nem kérdés és ennek semmi köze az „<i>ideológiai befolyásnak</i>” vagy a „<i>szimpátiának</i>”. Az orosz a nyerő.

 

[Montezuma]

Amíg jegeljük az orosz-török háború taktikai/stratégiai kimenetelét (<i>felesleges, az már konkrét világháború, de persze nem kötelező elhinnie senkinek</i>), addig egy pár egyéb gondolat velük kapcsolatban (is).

Az cári Oroszország ugyanúgy gyarmatosító volt, mint a nyugat-európai hatalmak, de az eltérő (egyébként kényszerítő erővel rendelkező) földrajzi adottságok miatt más jellege volt. A cári birodalom a szárazföldi határai mentén terjeszkedett (divatosan Közel-Külföld), a Szovjetunió pedig semmi más nem volt, mint a cári Oroszország + gyarmatai más néven.

Törökország hasonló jellegű birodalom volt, alapvetően szintén a szárazföldön terjeszkedett, kvázi gyarmatosított (Érdekességképpen jelzem, például az Azték birodalom szintén így zenélt, csak ők Közép-Amerikában.)

Európa gyarmatosító hatalmai ugyanakkor rákényszerültek a hajózásra, mert ezen kívül („<i>helyhiány miatt</i>”) remek 30 meg 100 éves háborúkat vívhattak egymással, de azokon kevésbé lehetett jókat kaszálni.

A szárazföldön való terjeszkedés és birodalomépítés nagy léptékben nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy a szomszédban sorban gyarmatosított népeket kiírtják, mert ez rövid úton a birodalom belső bomlásához is vezethetett volna - ehelyett inkább a meghódítottakat igyekeztek „integrálni” a saját rendszerükbe. Arról nem is beszélve, hogy általában a földrajzilag közel fekvő területeken élő népek között nagyon sok volt a hasonlóság is.

Tengerentúli gyarmat esetében ugyanakkor ez a probléma nem állt fent, így a legtöbb európai gyarmatosító gátlás nélkül rabolhatott, gyilkolhatott és fosztogathatott Afrikától kezdve egészen Amerikáig.

Kellő történelmi távlatból szemlélve a jelenkor eseményeit semmi igazságtalan dolog nem történt valójában. Sőt, valahol teljesen törvényszerű, ami felé haladunk.

Az európai gyarmatosító hatalmak egyik gyarmata megvívta a maga függetlenségi háborúját, majd alig kétszáz év alatt gyakorlatilag „<i>vissza gyarmatosította</i>” egykori urait. Lássuk be, a NATO valójában az USA + gyarmatai (vazallusai), ezerszer kifinomultabb módon, mint ahogy egykoron a "hős ősök" tették.

Az a sors külön fintora, hogy közben az Egyesült Államok is mindinkább távol kerül attól a kultúrától/civilizációtól, ami egykoron az alapvető kapocs volt az "óhaza" tekintetben.

A fehér ember kipusztította az indiánokat majd becipelt magával egy csomó fekete rabszolgát, idővel megkezdődött a közép- és dél-amerikai „<i>beszivárgás</i>” is, ami mostanra például azt is eredményezi, hogy már több színes bőrű gyerek születik az USA-ban, mint fehér. Ez már egy generáció múlva is alapvető változásokat jelent!

Egy szép napon az USA sem fehér, sem keresztény nem lesz már, de még mindig uralhatja majd az egykori fehér és keresztény európai birodalmakat.
Történelmi szempontból hol itt az igazságtalanság?

Sehol.

Ezen gondolatok után, végezetül:
Ferenc Pápa Putyin segítségét akarja kérni a világ keresztényeinek védelme érdekében.(?)
http://www.lejdd.fr/International/Pourquoi-le-pape-veut-se-rendre-au-Kremlin-771749

 

[Lord Gazember]

Szemelvények a világsajtóból
http://888.hu/article-szemelvenyek-a-vilagsajtobol-38

 

[karpatalja]

Szerintem.
Az USA semmi kép nem nyugszik bele egy oroszok által irányított Szíriába. Ezért két vasat tartanak a tűzben, Törökország és a kurdokat. Ha a törökök fosnak neki menni Szíriának, akkor jön a B terv. Előbb utóbb Assadnak gondot fog okozni a kurd kissebség. És ha addig nem lépnek a törökök akkor az USA teljes erővel fogja támogatni a nagy kurdisztánt. Ha valaki úgy gondolja, hogy a kurdok jól megvoltak eddig Szíriában és ezután is meglesznek. Az nem veszi figyelembe azt, hogy mennyi áldozatot hozta és hoznak még.

 

[tarzaan]

<b>Marton:</b>
A törökök csak áldozatai lehetnek azok törekvéseinek, akik a katonai nagyhatalmak/tömbök közötti feszkó növelésben (háborús helyzetben) érdekeltek. A török haderő nem mérhető az orosz haderőhöz, piti képességekben egy-két területen lehet, hogy korszerűbbek, de hadászati szempontból Ankara sehol nem focizik.

Azért a saját országuk közvetlen közelében nem becsülném alá őket.

 

[Mike]

rámutatnék

Max a hamura, ami maradt bazz) Óvodába még jó elmélet ez a kéccáz f16
Nyilván amitől a jenki is fázik, azt majd a török...kackac)

 

[Montezuma]

<b>Tarzaan: </b>
Nem becsülöm le a törököket, sőt, török kollégám/barátom is van. Aki megnyeri magának a kurdokat, az megnyerheti az egész térségbeli bulit. A kurdok + síita vonal az oroszokkal megtámogatva átrendezheti az egész kuplerájt a Közel-Keleten, miközben a törököket satuba teszik.

<i>„A szíriai Kurdisztán moszkvai képviseletének megnyitása jelentősen hozzájárul az orosz-kurd kapcsolatok megszilárdításához – mondta Senam Mohamad, a szíriai Kurdisztán európai és amerikai országokért felelős különleges képviselője a moszkvai képviselet nyitóünnepségén.”</i>
http://444.hu/2016/02/10/moszkvaban-nyitott-kepviseletet-a-sziriai-kurdisztan

<i>„Ellentmondásos tevékenységet végeznek a kurdok: a kormányerők, az oroszok és az Iszlám Állam által szorongatott ellenzékre rontottak.”</i>
http://24.hu/kulfold/2016/02/10/aszad-oldalara-allhatnak-a-kurdok/

<i>Törökországot az ENSZ is felszólította már határai megnyitására, de Ahmet Davutoglu török miniszterelnök erre úgy reagált: képmutató dolog, hogy miközben azt mondják Törökországnak, nyissa meg a kapuit, nem mondják azt Oroszországnak, hogy „ami sok, az sok”.</i>
http://24.hu/kulfold/2016/02/10/oroszorszag-szerint-a-torokok-hozzalattak-sziria-elfoglalasahoz/
Kezd tehetetlen hisztire hasonlítani a török vezetés tevékenysége. Sajnálatos a fordulat, hatalmas hiba volt Putyin gépét leszedniük.

<b>Más:</b>

<i>„Putyinizálódott-e Lengyelország? - tette fel a kérdést a BBC, mire maga a lengyel külügyminisztérium kezdett hőbörögni. Ez az új stílus mostanság Varsóban.”</i>
http://24.hu/kulfold/2016/02/10/a-bbc-miatt-verik-a-palavert-a-lengyelek/
Hozzátenném, a 24.hu stílusa is hagy kívánnivalót maga után. Nem egy New York Times, az biztos.

<i>„Laurent Fabius távozó francia külügyminiszter Moszkvát és Teheránt a szíriai rezsim cinkostársainak nevezte az elkövetett szörnyűségekben, az Egyesült Államokat pedig kétértelmű politikája miatt bírálta, és úgy vélte, hogy Washington nem elég elkötelezett a konfliktus megoldásában.”</i>
http://www.vg.hu/kozelet/politika/cinkossaggal-vadolta-moszkvat-es-teherant-a-tavozo-laurent-fabius-465369
Vádaskodás és kioktatás helyett inkább tette volna a dolgát isten francia barma, amíg a hivatalában ücsörgött az adófizetők pénzén.

http://nol.hu/tud-tech/gyonyoruen-startolt-a-rejtelyes-kemmuhold-1600885
Nem kémhold. A többi stimmel.

 

[boki]

Putyin a kurdok támogatásával sarokba szorította ERdogant.

 

[Montezuma]

Ez már akkor sejthető volt, amikor Aszad autonómiát adott a kurdoknak.

A kurdok nemcsak Törökországot, de Irakot, Szíriát és Irán egy kis részét is lakják. Aki rendezi a kurd sorokat és sorsokat, az „<i>rátette a kezét</i>” egy olyan nemzetre, amin keresztül komoly további befolyást lehet szerezni az érintett államok további sorsát illetően, mégpedig belülről – ez nem gyenge kártya!

Ankara tizedannyi gondot sem tud okozni az oroszoknak Ukrajnán keresztül, mint amit az oroszok tudnak a kurd függetlenség közvetlen megtámogatásával a törököknek. Ukrajna miatt eddig „<i>hízott</i>” egy Krímnyit az Orosz Föderáció, a kurdok miatt viszont megindulhat a jelenleg ismert Törökország felbomlása, egy eldurvuló és elhúzódó belső török-kurd polgárháborúval indítva.

Ha az oroszok és a siíta-vonal (Szíria, Irak és Irán) megnyerik maguknak a kurdokat hosszabb távon, akkor a törökök blokkolásával párhuzamosan nem sok olyan arab állam marad, amely katonailag igazán döntő tényező lehetne a térségben Egyiptomon kívül.
Szaúd-Arábia, az Emírségek, Bahrein és Jordánia kevesek lesznek ehhez.

<i>Egyiptom és Izrael</i> – kettejük stratégiai lépésein múlhat majd a mérleg billenése a Közel-Keleten, ami viszont érezhető hatást fog gyakorolni a globális erőtérben is.
Egyiptom orientációja hellyel-közzel látható, bár ez még nem garancia semmire, Izrael orientációja pedig papíron egyértelmű, de valójában csúnyán „<i>beleköphet</i>” még bármelyik oldal levesébe.

A magam részéről továbbra is nagyon sajnálatos fejleménynek tartom a török-orosz viszony kiéleződését, pont ennek a két hatalomnak az együttműködése jelentősen stabilizálhatta volna a Közel-Keletet (és az egész Fekete-tenger régióját) és pont ezen a két hatalmon múlhat - más-más oldalról - Európa jövőjének további alakulása is! Európa mind stratégiailag, mind gazdaságilag az egymással jól együttműködő EU-török-orosz háromszögben lenne érdekelt, ha az EU vezetőit érdekelné az EU.

 

[Python]

Nógrádi György: Törökország ˝pofátlanul zsarolja˝ az EU-t-2016.02.09.
https://www.youtube.com/watch?v=nxZuysnt9sw

 

[notaricon]

http://orientalista.hu/egyiptom-ujjaepiti-az-iszlamistak-altal-elpusztitott-kereszteny-templomokat/

Ezekről a hírekről valahogy mindig hallgat a fősodratú. Bizonyára hely hiányában nem jönnek le az cikkek arrafelé...

 

[Python]

Európa maga alatt vágja a fát
Az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete szerint az európai biztonságra nézve a legnagyobb fenyegetést az európai országok befeléfordulása és az eddigi együttműködési formák újranacionalizálása, illetve az erre érzett növekvő késztetés jelenti.
Ivo Daalder 2009-2013 között volt az amerikai NATO-nagykövet Brüsszelben, azt megelőzően Barack Obama elnök politikai tanácsadójaként dolgozott.
Az írás megjelenése azért is keltett feltűnést brüsszeli megfigyelők körében, mert a közelmúltban - szintén NATO (és washingtoni) szemszögből - hasonló európai problémára hívta fel a figyelmet brüsszeli nyilatkozatában George Friedman
Daalder szerint Európa számára közvetlen és azonnali veszélyt jelenthet az európai politikák - EU megszűnését is előrevetítő – újranacionalizálására irányuló törekvés.
http://kitekinto.hu/europa/2016/02/10/europa_maga_alatt_vagja_a_fat/